2014. augusztus 25., hétfő

Augusztus 25.



Lajos napja.
Germán, francia eredetű név, a régi germán Chlodovech névnek a francia Louis formájából származik, jelentése hírnév, háború, hangos.
1270 – Szent Lajosnak, a francia monarchia, a francia katonák, a gomböntők, a harmadrendi ferencesek, a kőfaragók, márványcsiszolók és szobrászok védőszentjének ünnepe
1530 – Megszületett IV. (Rettegett) Iván, minden oroszok cárja.
1620 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották a besztercebányai országgyűlésen.
1778 – Megszületett Vitkovics (Vitkovits) Mihály, nyelvújító, költő, meseíró, az első író, aki magyar műveket fordított le idegen nyelvre (A költő regénye).
1825 – Az Uruguayi Keleti Köztársaság nemzeti ünnepe
1867 – Meghalt Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektromos mező fogalmának megalkotója.
1900 – Meghalt Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.
1918 – Megszületett Leonard Bernstein, amerikai zeneszerző és karmester (West Side Story).
1930 – Megszületett Sean Connery Oscar-díjas skót származású angol színész (A domb, Gyilkosság az Orient expresszen, A híd túl messze van és A rózsa neve).
1933 – Megszületett Gaál István Kossuth-díjas filmrendező, operatőr (Cserepek, Orfeusz és Eurydiké).

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. augusztus 25-31. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:

1989. augusztus 25. - Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter váratlan munkalátogatást tett az NSZK-ban, ahol elsősorban az NDK menekültek magyarországi helyzetéről tárgyaltak Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszterrel. Nyugatnémet források szerint a magyar kormányfő közölte: a magyar hatóságok azokat a keletnémeteket is kiengedik az osztrák-magyar határon, akik Magyarországon kaptak nyugatnémet útlevelet.
1989. augusztus 25. - Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a szerzetesrendek működéséről, hatályon kívül helyezve a rendek működését korlátozó 1950-es jogszabályt. Az Elnöki Tanács határozott az 1951-es genfi menekültügyi konvenció magyarországi kihirdetéséről is.
1989. augusztus 27. - A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) soltvadkerti nyilvános nagygyűlésén bejelentették: az országban eddig négyszáz helyi szervezetük alakult, a tagok száma pedig meghaladja a 15 ezret.
1989. augusztus 28. - Békesi László pénzügyminiszter a költségvetés helyzetéről tájékoztatta az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságát. A miniszter elmondta: a hiány az év első hét hónapja után 35,4 milliárd forint, de a kiadások drasztikus csökkentése révén a deficit az év végére nem fogja meghaladni a tervezett 21 milliárd forintot. A konvertibilis fizetési mérlegben viszont nem tartható az előirányzott 600 millió dolláros hiány, a szám valószínűleg meghaladja majd az egymilliárd dollárt. A hiány növekedéséhez hozzájárult, hogy a lakosság a tervezettnél jóval többet költött devizavásárlásra.
1989. augusztus 28. – A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon egyetértés született a választójogi törvény rendelkezéseit illetően. Megállapodtak, hogy a következő országgyűlési választásokon 750 ajánlás szükséges a képviselőjelölt-állításhoz, valamint abban, hogy a pártok parlamentbe jutási küszöbe 4 százalékos lesz.
1989. augusztus 29. – Prágában 5-5 ezer korona pénzbüntetésre ítélték és kiutasították Csehszlovákiából Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt, akiket augusztus 21-én a Vencel téren, a Varsói Szerződés 1968-as katonai intervenciójának évfordulóján rendezett, engedély nélküli tüntetésen vettek őrizetbe. A hírre befejezték egy hete tartó ülő- és éhségsztrájkjukat a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt demonstráló magyar fiatalok.
1989. augusztus 30. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége felfüggesztette tárgyalóküldöttsége további részvételét a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon arra hivatkozva, hogy a tanácskozások kizárólagosan pártközi fórummá válnak, ahol a harmadik tárgyaló fél esélytelenül próbál érvényt szerezni álláspontjának.
1989. augusztus 30. - Horváth István magyar belügyminiszter a ZDF nyugatnémet televíziónak megerősítette: Magyarország nem küldi vissza erőszakkal hazájukba a Nyugatra távozni akaró NDK-állampolgárokat.
1989. augusztus 30. - Mintegy tízezer, munkahelyét féltő bányász tartott demonstrációt Pécsett. Horváth Ferenc ipari miniszterbe fojtották a szót, amikor az megerősítette: a kormány az 1990-es évek elején megkezdi a veszteséges bányák bezárását.
1989. augusztus 31. - Horn Gyula külügyminiszter váratlan berlini látogatásán megerősítette, hogy a Magyarországon tartózkodó és Nyugatra települni akaró NDK-állampolgárok ügyében magyar részről csak olyan megoldást fogadnak el, amely összhangban áll az emberi jogok nemzetközi kötelezettségeivel és Magyarország humánus politikai gyakorlatával.
1989. augusztus 31. – Az Ellenzéki Kerekasztalban (EKA) tömörült szervezetek nyilatkozatban jelentették be: ragaszkodnak a politikai egyezető tárgyalásokon született megállapodáshoz a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, jóllehet a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ettől két napja visszalépett. Az EKA szerint nem szabad a pártok versengésének színterévé tenni a gazdasági, erkölcsi és politikai válságtól gyötört ország munkahelyeit, intézményeit.
1989. augusztus 31. - Ötfős ellenzéki csoport alakult a parlamentben Király Zoltán képviselő vezetésével, aki egyúttal javaslatot tett az európai országokban állomásozó idegen csapatok teljes kivonására.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. augusztus 25. CSEHSZLOVÁKIA: A Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) Központi Bizottságának Elnöksége jóváhagyta a biztonsági erők fellépését, és elítélte "egyes külföldi csoportok provokációs részvételét" az augusztus 21-i prágai megmozdulásokon.
1989. augusztus 25. ROMÁNIA: Tovább szigorították a román határ őrzését, hogy megakadályozzák a román állampolgárok külföldre - főleg Magyarországra és Jugoszláviába - szökését. A határsávot egy kilométerre szélesítették, itt nem lehet majd gabonát termeszteni, és senki sem rendelkezhet állandó lakhellyel.
1989. augusztus 26. ALBÁNIA: Közzétették az áprilisi albániai népszámlálás adatait, amelyben több évtized után először szerepeltek a nemzetiségekre (58 758 görög, 1697 macedón, valamint 100 crnagorac, szerb és horvát) vonatkozó adatok is. A jugoszláv sajtó vitatta az adatok hitelességét, mert az űrlapokon a "nemzetisége" rovat nem szerepelt.
1989. augusztus 26. SZOVJETUNIÓ: A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága határozott hangú nyilatkozatban ítélte el az augusztus 23-án, a Molotov–Ribbentrop-paktum 50. évfordulóján másfélmillió ember részvételével tartott baltikumi tiltakozó akciót, és nacionalista hisztériakeltéssel vádolta az észt, a lett és a litván nemzeti mozgalmakat.
1989. augusztus 27. LENGYELORSZÁG: Lengyelellenességgel vádolta meg a világ zsidóságát Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása, aki kijelentette, hogy a zsidóság "a világ tömegtájékoztatási eszközeiben betöltött kiemelkedő szerepével visszaélve lengyelellenes hangulatkeltéssel foglalkozik". Szavait világszerte nagy felháborodás kísérte, Lengyelországban még a Szolidaritás lapja is elhatárolódott tőle. (Glemp nyilatkozatának közvetlen kiváltó oka az auschwitzi haláltábor közelében álló karmelita kolostor áthelyezése körül kialakult vita volt.)
1989. augusztus 29. JUGOSZLÁVIA: Koszovóban a zavargásokba torkolló márciusi megmozdulások szervezése miatt hivatalosan is vádat emeltek az autonóm terület 15 korábbi vezetője, köztük Azem Vllasi, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége volt helyi vezetője ellen.
1989. augusztus 29. LENGYELORSZÁG: Az Európai Közösség útnak indította az NSZK-ból az első, 300 tonnás marhahús-szállítmányt Lengyelországba a közös piaci élelmiszersegély keretében.
1989. augusztus 30. LENGYELORSZÁG: A lengyel Legfelsőbb Bíróság egy 1947-ben hozott ítéletét felülvizsgálva minden vád alól felmentette és teljesen ártatlannak minősítette az Egyesült Néppárt elődje, a Lengyel Néppárt egész akkori vezetőségét, akiket "az állam újjáépítése elleni tevékenység" címén 6-tól 15 évig terjedő börtönre ítéltek.
1989. augusztus 31. JUGOSZLÁVIA: Augusztusban átlagosan 28,3 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak, éves viszonylatban az infláció 993,8 százalékos volt.
1989. augusztus 31. LENGYELORSZÁG: A Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet vezetője jelezte, hogy az ország gazdasági talpra állítása érdekében átmenetileg lemondanak a szakszervezeti politika érvényesítésének eszközeiről, így a sztrájkról is.
1989. augusztus 31. NDK: Ausztria ideiglenesen feloldotta a vízumkényszert az NDK-beli állampolgárokkal szemben, hogy megkönnyítse a Magyarországon "veszteglők" ezrei számára az NSZK-ba utazást.
1989. augusztus 31. SZOVJETUNIÓ: A moldavai parlament elfogadta az új nyelvtörvényt, amely a moldován (moldavai román) nyelvet tette hivatalossá, az oroszt csupán a köztársaság nemzetiségei közti érintkezés nyelvének ismerte el. Ezzel együtt módosult a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság alkotmánya is, amely egyebek között kimondta: Moldava biztosítja valamennyi, a köztársaságban beszélt nyelv ápolását és fejlődését. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


70 éve, 1944. augusztus 25-én szabadult fel Párizs a német megszállás alól a második világháborúban.
A második front 1944. június 6-i megnyitása után megkezdődött Franciaország felszabadítása a német megszállás alól. A szövetséges csapatok előrenyomulását kihasználva a francia ellenállás erői Párizsban felkelést robbantottak ki,
Augusztus 15-én a metró dolgozói sztrájkba léptek, a rendőrség csatlakozott hozzájuk. Augusztus 19-én adta ki a felkelésre hívó szózatát a Párizsi Felszabadítási Bizottság, és ezen a napon a párizsi körzet Belföldi Haderői parancsnokának, Raoul Tanguy ezredesnek a parancsára kitört a fegyveres felkelés. Bár a német haderő mintegy 20 ezer katonát állomásoztatott Párizsban, és Dietrich von Choltitz tábornok, a városparancsnok utasítást kapott a város feltétlen megtartására, a hidak és épületek felrobbantására, de ezt megtagadta.
De Gaulle kérésére az amerikaiak beleegyeztek, hogy Philippe Leclerc tábornok parancsnokságával francia páncélos hadosztályt küldenek a fővárosba. A páncélosok augusztus 15-én érték el Párizst, von Choltitz augusztus 25-én adta át a várost, a francia főváros felszabadult. Még aznap Párizsba érkezett De Gaulle tábornok is, és az ideiglenes francia kormány székhelyét Algírból rövidesen Párizsba tette át.
Ezután megkezdődött a kíméletlen hajtóvadászat a németekkel együttműködő franciák után. Az elkövetkező zűrzavaros időszakban a fölfegyverzett ellenállási mozgalom kivégzett körülbelül 10 ezer kollaboránst. Néhány hónapon belül De Gaulle helyreállította a francia államhatalmat. Az ellenállás vezetői léptek a vichyi kormány kinevezte prefektusok helyére. Az ellenállók csapatait vagy lefegyverezték, vagy átvette őket a reguláris hadsereg. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


25 éve, 1989. augusztus 25-én törvényerejű rendeletet hoztak a szerzetesrendek működésének engedélyezéséről.
1948-ban az egyházi iskolákat államosították, majd az iskola- és kollégiumi épületek is az állam tulajdonába kerültek. 1950-ben Magyarországon 23 férfi szerzetesrend működött 2 582 taggal és 40 apácarend 8 956 taggal, összesen tehát 63 rend 11 538 taggal.
1950. június 9-ről 10-re virradóan a kommunista hatóság megkezdte a szerzetesek és a szerzetesnők kitelepítésének első hullámát. A jugoszláv határsávból és Szentgotthárdról akkor összesen 320 férfi szerzetest és 6-700 apácát telepítettek ki rendházaikból. Június 18-án 1120 szerzetest és apácát internáltak, majd július 11-én és augusztus 14-én újabb 187 főt.
1950. szeptember 7-én kihirdették az Elnöki Tanács rendeletét, mely szerint feloszlatták a szerzetesrendeket. A katolikus egyház csak négy hittudományi főiskola és nyolc középiskola fenntartására kapott jogot, a szerzetesrendek közül a bencés, a piarista, a ferences és egy női tanítórend működhetett tovább.
1989. augusztus 25-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a szerzetesrendek működésének engedélyezéséről, egyidejűleg megszüntette az egyházak életébe beavatkozó, tevékenységüket megfigyelő Állami Egyházügyi Hivatalt. 1990 januárjában új vallástörvényt alkottak. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése