Vannak
még nyitott kérdések a szerb és a magyar nép kapcsolatában, a két nép
viszonya azonban az utóbbi időszakban felívelő szakaszba lépett -
értékelte megbízatásának négy évét Nikowitz Oszkár távozó belgrádi
nagykövet. A nyitott és rendezetlen kérdésekre vonatkozó állítást egy pillanatig sem tudjuk megkérdőjelezni.
Szerinte a szerb és a magyar nép
közötti viszony most "érzékelhetően sokkal őszintébb, jobb, barátiabb és
természetesebb", ez pedig a leginkább a kisebbségi magyarokkal és
Magyarországgal kapcsolatos szerb retorika megváltozásán érzékelhető,
fogalmazott Nikowitz. Persze, rögtön hozzátehetjük, hogy nem minden a
retorika, hiszen francot sem ér, ha a szóban elhangzott ígéretek (vagy
akár a törvényben „szavatolt” jogok) megvannak, ám a gyakorlatban nem
történik semmilyen pozitív változás sem.
A nagykövet kiemelte, hogy sokkal
kevesebb éles konfliktusról vagy a magyar nemzeti kisebbség tagjaival
szembeni atrocitásról hallani (pontos a kifejezés – „nem hallani”), a vezető vajdasági magyar párt a szerbiai kormánykoalíció tagja (sok hasznunk volt eddig belőlük – kérdezzék meg a nyugdíjasokat, a munkásokat, a tanárokat stb.), a politikai kapcsolatok intenzitása pedig soha nem látott magas színvonalra emelkedett (így van, soha nem beszéltek ennyit kaviár mellett a semmiről).
Szerbia és Magyarország
kapcsolatában a diplomata szerint tavaly nyáron állt be pozitív
változás, amikor Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök
a Csúrogon közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt
követően ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékezve. Az akkor és az
előkészítés során megalapozott jó viszony azóta is tükröződik a két nép
viszonyában a kultúra, a gazdaság és a politika területén - tette hozzá
-, még akkor is, ha konkrét, újabb lépés azóta nem történt (Akkor, kérem szépen, miben tükröződik?! Talán a tettek nem számítanának?).
A szerb kormány például azóta sem
hozott határozatot arról, hogy hatályon kívül helyezi azt a hét
évtizeddel ezelőtti döntést, amely három délvidéki magyar település -
Csúrog, Mozsor és Zsablya - lakosságát kollektív bűnösnek nyilvánította.
Belgrád ezt „technikai problémák felmerülésével” magyarázza - tette
hozzá a távozó nagykövet, szerinte azonban jobban is figyelhettek volna
erre az ügyre.
A megoldásra váró gondok között
olyan gyakorlati kérdéseket említett Nikowitz Oszkár, amelyek -
megfogalmazása szerint - a "kölcsönös Pató Pálság" miatt váratnak még
magukra. Ilyen a Magyarországon szerzett diplomák könnyített honosítása
vagy az a kulturális-oktatási egyezmény, amely jelenleg még "formálisan
megakadályozza, hogy a belgrádi Magyar Kulturális Intézet teljes gőzzel
működjön". A főleg szervezési, illetve adminisztratív akadályokkal
indokolható fennakadások sorában a kisebbségi vegyes bizottság üléseinek
elmaradását, a történész vegyes bizottság finanszírozásának kérdését és
a nem igazán intenzív tudományos párbeszédet említette a távozó
nagykövet.
Nikowitz diplomáciai kiküldetése
után nyugdíjba vonul, tervei szerint a jövőben a magyar-szerb kulturális
kapcsolatok építésén dolgozik majd.
MTI nyomán T. T.
A dőlt betűkkel jelölt részek szerkesztői megjegyzések
Közzétette: Terhes Tamás
2014. szeptember 03. szerda, 12:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése