Enikő napja.
Vörösmarty Mihály névalkotása, Enéh névből. Jelentése: ünő, szarvastehén
1821 – A Costa Rica-i Köztársaság, Salvador, a
Nicaraguai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság és a Guatemalai Köztársaság
nemzeti ünnepe
1841 – Megszületett Sarah Knowles Bolton amerikai költő, szerkesztő, társadalomújító, akinek legismertebb versei: „Live in the Present” és „The Inevitable”.
1841 – Megszületett Sarah Knowles Bolton amerikai költő, szerkesztő, társadalomújító, akinek legismertebb versei: „Live in the Present” és „The Inevitable”.
1848 – Magyarországon a védelem megszervezésére az országgyűlés létrehozta az
Országos Honvédelmi Bizottmányt, amelynek elnöke Kossuth Lajos volt.
1890 – Megszületett Agatha Christie angol krimiíró, Miss Marple és Hercule Poirot megalkotója.
1924 – Isaszegen megszületett Lázár György, aki 1975-től 1987-ig a minisztertanács elnöke volt.
1941 – Hercegszántón megszületett Albert Flórián labdarúgó, edző.
1946 – Alpáron megszületett Kásás Zoltán 92-szeres válogatott vízilabdázó.
1952 – Megszületett Bordán Irén színésznő.
1957 – Megszületett Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Állam - és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa, politikus.
1972 – Meghalt Fekete Sándor orvos, orvostörténész, az orvostudományok doktora.
1890 – Megszületett Agatha Christie angol krimiíró, Miss Marple és Hercule Poirot megalkotója.
1924 – Isaszegen megszületett Lázár György, aki 1975-től 1987-ig a minisztertanács elnöke volt.
1941 – Hercegszántón megszületett Albert Flórián labdarúgó, edző.
1946 – Alpáron megszületett Kásás Zoltán 92-szeres válogatott vízilabdázó.
1952 – Megszületett Bordán Irén színésznő.
1957 – Megszületett Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Állam - és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa, politikus.
1972 – Meghalt Fekete Sándor orvos, orvostörténész, az orvostudományok doktora.
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. szeptember 15-21. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. szeptember 15. - Budapesten megalakult a Nemzetközi Tőkebefektetési Kft., amelynek egyik részvényese az amerikai Rockefeller cég.
1989. szeptember 15. - A politikai egyeztető tárgyalások soros fordulóján a harmadik oldalhoz tartozó Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselője bírálta, hogy a Fidesz két tagja egy zalaegerszegi választási gyűlésen "gyűlölettől izzó, pogrom-hangulatú beszédeket" tartott, miközben folynak a tárgyalások a békés átmenet feltételeiről. A Fideszt képviselő Kövér László megjegyezte, hogy a sajtó a beszédből csak azt idézte, hogy "bele kell döngölni a kommunistákat az agyagba", holott a mondat úgy fejeződött be, hogy "...a választásokon".
1989. szeptember 15. - Németh Miklós miniszterelnök magyarországi egyházak vezetőivel folytatott találkozóin a párbeszéd fejlesztése érdekében Országos Vallásügyi Tanács életre hívását kezdeményezte.
1989. szeptember 16. – Budapesten megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek ideiglenes elnökévé Pozsgay Imre államminisztert választották.
1989. szeptember 16. - Eddig az időpontig 45 központi és helyi pártvezetőség élt az 1989 májusa óta fennálló lehetőséggel és kért székházat, illetve irodahelyiséget Budapesten a kormánytól, ezek közül eddig 14-et elégítettek ki.
1989. szeptember 16. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vidéki szervezeteinek országos értekezletén a novemberi pártkongresszusig megerősítették elnöki tisztségében Révész Andrást. A küldöttek többsége egyetértett azzal, hogy Király Zoltán országgyűlési képviselőt jelöljék a köztársasági elnöki posztra.
1989. szeptember 16. - A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletein általános volt az a vélemény, hogy a mozgalom ne szerveződjék párttá, de munkáját meg kell újítani.
1989. szeptember 16. - Időközi országgyűlési választáson Zala megye 2. számú országgyűlési választókerületében Marx Gyula, az ellenzék jelöltje győzött.
1989. szeptember 17. - A Világbank közzétette jelentését, amely szerint a gazdasági reformok végrehajtása kritikus fontosságú Magyarország közép- és hosszú távú gazdasági kilátásai szempontjából.
1989. szeptember 18. - Bevezették az egységes devizaszámlát: összevonták a BC- és az utazási számlákat.
1989. szeptember 18. - Frans Andriessen, az Európai Közösségek bizottságának külkapcsolatokért és kereskedelempolitikáért felelős tagja budapesti látogatásán Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettestől átvette a magyar kormány az együttműködésre vonatkozó javaslatait tartalmazó okmányt.
1989. szeptember 18. - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az ún. Harmadik tárgyaló fél képviselői aláírták a június 13-án kezdett politikai egyeztető tárgyalások háromhónapos szakaszát lezáró megállapodást.(lásd külön) Ebben megegyeztek hat ún. sarkalatos törvényjavaslat - a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, valamint az ezeket keretbe foglaló Alkotmány módosításáról szóló jogszabály - az Országgyűlés elé terjesztésében. A nyitott kérdések rendezésére szakértői bizottságokban folytatódik a munka. Az okmányt az MSZDP külön záradékkal látta el, az SZDSZ és a Fidesz különvéleményét hangoztatva nem írta alá. Az SZDSZ azt javasolta, hogy a vitatott kérdésekről - kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor elnökválasztásra, elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, feloszlassák-e a Munkásőrséget - rendezzenek népszavazást.
1989. szeptember 18. - Mose Arensz izraeli és Horn Gyula magyar külügyminiszter Budapesten aláírta az 1967-ben megszakadt magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról rendelkező okmányt.
1989. szeptember 18. – George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy Magyarország októbertől feltétel nélkül élvezheti a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státusát.
1989. szeptember 18-19. - Eredmény nélkül értek véget Prágában a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos magyar-csehszlovák szakértői tárgyalások.
1989. szeptember 20. - Hat szakszervezet részvételével megalakult az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, amely mintegy százezer tagot tömörít.
1989. szeptember 21. - A Budapesti Műszaki Egyetemen megrendezett reformpárti esten Nyers Rezső, az MSZMP elnöke beszédében azt mondta: a most újjászerveződő demokratikus szocialista mozgalomban vezető szerepet kell játszania az MSZMP-nek, amely közelgő kongresszusán újjászületik.
1989. szeptember 21. - A kormány úgy döntött, hogy a sarkalatos törvényeket - amelyekről a kerekasztal-tárgyalásokon szeptember 18-án született megegyezés - sürgősségi indítvánnyal terjeszti be a parlamentnek.
Magyarországi változások:
1989. szeptember 15. - Budapesten megalakult a Nemzetközi Tőkebefektetési Kft., amelynek egyik részvényese az amerikai Rockefeller cég.
1989. szeptember 15. - A politikai egyeztető tárgyalások soros fordulóján a harmadik oldalhoz tartozó Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselője bírálta, hogy a Fidesz két tagja egy zalaegerszegi választási gyűlésen "gyűlölettől izzó, pogrom-hangulatú beszédeket" tartott, miközben folynak a tárgyalások a békés átmenet feltételeiről. A Fideszt képviselő Kövér László megjegyezte, hogy a sajtó a beszédből csak azt idézte, hogy "bele kell döngölni a kommunistákat az agyagba", holott a mondat úgy fejeződött be, hogy "...a választásokon".
1989. szeptember 15. - Németh Miklós miniszterelnök magyarországi egyházak vezetőivel folytatott találkozóin a párbeszéd fejlesztése érdekében Országos Vallásügyi Tanács életre hívását kezdeményezte.
1989. szeptember 16. – Budapesten megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek ideiglenes elnökévé Pozsgay Imre államminisztert választották.
1989. szeptember 16. - Eddig az időpontig 45 központi és helyi pártvezetőség élt az 1989 májusa óta fennálló lehetőséggel és kért székházat, illetve irodahelyiséget Budapesten a kormánytól, ezek közül eddig 14-et elégítettek ki.
1989. szeptember 16. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vidéki szervezeteinek országos értekezletén a novemberi pártkongresszusig megerősítették elnöki tisztségében Révész Andrást. A küldöttek többsége egyetértett azzal, hogy Király Zoltán országgyűlési képviselőt jelöljék a köztársasági elnöki posztra.
1989. szeptember 16. - A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletein általános volt az a vélemény, hogy a mozgalom ne szerveződjék párttá, de munkáját meg kell újítani.
1989. szeptember 16. - Időközi országgyűlési választáson Zala megye 2. számú országgyűlési választókerületében Marx Gyula, az ellenzék jelöltje győzött.
1989. szeptember 17. - A Világbank közzétette jelentését, amely szerint a gazdasági reformok végrehajtása kritikus fontosságú Magyarország közép- és hosszú távú gazdasági kilátásai szempontjából.
1989. szeptember 18. - Bevezették az egységes devizaszámlát: összevonták a BC- és az utazási számlákat.
1989. szeptember 18. - Frans Andriessen, az Európai Közösségek bizottságának külkapcsolatokért és kereskedelempolitikáért felelős tagja budapesti látogatásán Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettestől átvette a magyar kormány az együttműködésre vonatkozó javaslatait tartalmazó okmányt.
1989. szeptember 18. - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az ún. Harmadik tárgyaló fél képviselői aláírták a június 13-án kezdett politikai egyeztető tárgyalások háromhónapos szakaszát lezáró megállapodást.(lásd külön) Ebben megegyeztek hat ún. sarkalatos törvényjavaslat - a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, valamint az ezeket keretbe foglaló Alkotmány módosításáról szóló jogszabály - az Országgyűlés elé terjesztésében. A nyitott kérdések rendezésére szakértői bizottságokban folytatódik a munka. Az okmányt az MSZDP külön záradékkal látta el, az SZDSZ és a Fidesz különvéleményét hangoztatva nem írta alá. Az SZDSZ azt javasolta, hogy a vitatott kérdésekről - kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, csak a szabad parlamenti választások után kerüljön-e sor elnökválasztásra, elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról, feloszlassák-e a Munkásőrséget - rendezzenek népszavazást.
1989. szeptember 18. - Mose Arensz izraeli és Horn Gyula magyar külügyminiszter Budapesten aláírta az 1967-ben megszakadt magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról rendelkező okmányt.
1989. szeptember 18. – George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy Magyarország októbertől feltétel nélkül élvezheti a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státusát.
1989. szeptember 18-19. - Eredmény nélkül értek véget Prágában a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos magyar-csehszlovák szakértői tárgyalások.
1989. szeptember 20. - Hat szakszervezet részvételével megalakult az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, amely mintegy százezer tagot tömörít.
1989. szeptember 21. - A Budapesti Műszaki Egyetemen megrendezett reformpárti esten Nyers Rezső, az MSZMP elnöke beszédében azt mondta: a most újjászerveződő demokratikus szocialista mozgalomban vezető szerepet kell játszania az MSZMP-nek, amely közelgő kongresszusán újjászületik.
1989. szeptember 21. - A kormány úgy döntött, hogy a sarkalatos törvényeket - amelyekről a kerekasztal-tárgyalásokon szeptember 18-án született megegyezés - sürgősségi indítvánnyal terjeszti be a parlamentnek.
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. szeptember 15. CSEHSZLOVÁKIA: Vladimir Lokvenc, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének csehszlovák kormánybiztosa kijelentette: Csehszlovákia a Duna medrének csehszlovák területen történő - az eredeti tervektől eltérő - áttöltésével nem sért meg nemzetközi megállapodást és nem módosítja a csehszlovák-magyar államhatárt. Lokvenc szerint ugyanakkor Magyarország a munkálatok szüneteltetésével megsértette a vízlépcsőrendszer építéséről szóló megállapodást, így szerinte ha a létesítmény nem épül meg teljes egészében, Prága évi kétmilliárd dollár értékű kártérítést követel majd.
1989. szeptember 15. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv államelnökség a szlovén alkotmánymódosítás tervezetét (amely a tagköztársasági parlament hatáskörébe utalja többek között az önrendelkezés és elszakadás kérdését) az ország stabilitását veszélyeztetőnek és a szövetségi alkotmányba ütközőnek minősítette.
1989. szeptember 15. NDK: Az osztrák belügyminisztérium szóvivője szerint május óta, amikor Magyarország megkezdte az osztrák határon a műszaki határzár lebontását, mintegy 20 ezer NDK állampolgár távozott Magyarországon keresztül nyugatra. (A bonni belügyminisztérium adatai szerint 1989 folyamán 90 ezer NDK állampolgár érkezett az NSZK-ba.)
1989. szeptember 15-20. NDK: Az NDK-beli evangélikus egyházak szövetségének szinódusa határozatában a társadalmi problémákról folytatott nyílt és nyilvános vitát, felelős, pluralista tömegtájékoztatási politikát, demokratikus pártpluralizmust, gazdasági reformokat, a békés demonstrációk lehetőségét sürgette.
1989. szeptember 17. SZOVJETUNIÓ: Dmitrij Jazov védelmi miniszter közölte, hogy az előző félévben csaknem 150 ezer fővel, 6680 páncélossal és 1070 tüzérségi löveggel csökkentették a szovjet hadsereg állományát.
1989. szeptember 17. SZOVJETUNIÓ: Lvovban több mint ötvenezer hívő követelte szabadtéri misén az 1946-ban betiltott ukrán katolikus egyház működésének engedélyezését.
1989. szeptember 18. LENGYELORSZÁG: A korábbi állampárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) Központi Bizottsága nyilatkozatot fogadott el arról, hogy ellenzi a párt kivonulását a munkahelyekről.
1989. szeptember 18. SZOVJETUNIÓ: Számos moldovai üzemben kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak az oroszajkú dolgozók, tiltakozva az ellen, hogy a moldován (román) nyelvet a köztársaság állami nyelvének nyilvánították.
1989. szeptember 19. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák ellenzék és velük szimpatizáló értelmiségiek levelet juttattak el Ladislav Adamec miniszterelnökhöz, amelyben a 22 aláíró társadalmi párbeszéd megkezdését sürgette Frantisek Tomásek prágai érsek közvetítésével. A levelet szerzői tíz nappal később a Reuters hírügynökség révén hozták nyilvánosságra, mivel addig nem kaptak választ a kormánytól.
1989. szeptember 19. LENGYELORSZÁG: Lengyelország Varsóban kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást írt alá a Közös Piaccal.
1989. szeptember 19. ROMÁNIA: Közzétették az újonnan alakult Nemzeti Megmentés Frontja elnevezésű ellenzéki csoport felhívását, amely Nicolae Ceausescu pártfőtitkár-államfő személyi kultuszának elítélését, Ceausescu távozását sürgette.
1989. szeptember 19. SZOVJETUNIÓ: A TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint a szovjet kormány elfogadta a belorusz kormány a gazdasági önállósulásra vonatkozó javaslatát, így 1990. január 1-jétől a belorusz ipar 50 százalékát a köztársaság fogja felügyelni, s jelentősen kiszélesednek Minszk jogai a tervezés, a külgazdasági kapcsolatok és a pénzügyek területén is.
1989. szeptember 19-20. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának ülésén döntést hoztak a párt XXVIII. kongresszusának 1990. októberi összehívásáról. Elfogadták a párt nemzetiségi platformját is, amely a kisebbségi jogok érvényesítése és az önrendelkezés elvének hangoztatása mellett az unió megoltalmazására helyezi a hangsúlyt, de óva int a "soviniszta és szélsőséges" megnyilvánulásoktól, s elveti az SZKP föderalizálásának gondolatát. Mihail Gorbacsov pártfőtitkár felszólalásában "kalandorságnak" nevezte a balti köztársaságok igényét, hogy kommunista pártjaik különválhassanak az SZKP-tól. A KB ülésén jelentős személyi változásokról is döntöttek.
1989. szeptember 20. CSEHSZLOVÁKIA: Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) külkapcsolatokban illetékes KB-titkára pártaktívák előtt kijelentette: Lengyelországban és Magyarországon súlyos gazdasági problémák halmozódtak fel, s ezek vetülete a társadalmi feszültségek növekedése és a szocialistaellenes struktúrák aktivizálódása.
1989. szeptember 20. JUGOSZLÁVIA: Kizárták a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéből(JKSZ) az elmúlt két évtized legismertebb vajdasági politikusát, Stipan Kopilovicot, amiért "hozzájárult a téves vajdasági politika kialakításához, autonomista álláspontot képviselt."
1989. szeptember 21. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák kormány bejelentette, hogy január 1-jétől utazási könnyítéseket vezetnek be, egyebek közt megszüntetik a nyugati utakhoz szükséges útlevél-betétlapot.
1989. szeptember 21. NDK: Az NDK hatóságai elutasították a szeptember 10-én alakult Új Fórum elnevezésű alternatív szervezet engedélyezését, mert "a szervezet céljai és elképzelései ellentmondanak az NDK alkotmányának, és államellenes platformot képeznek".
1989. szeptember 21. SZOVJETUNIÓ: Örményországban a karabahi válság miatt elrendelt azeri vasúti és közúti blokád nyomán szinte minden fontos cikkből hiány alakult ki, lényegében megbénult az élet. (A két tagköztársaság viszályának oka az Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmények lakta Hegyi Karabah Autonóm Terület hovatartozása.)
Szeptember 15. – A limfóma
világnapja
A limfóma, a nyirokrendszer sejtjeiből (a limfocitákból) kiinduló daganatos betegség, amelynek időben megkezdett kezelése gyógyulást hozhat, ez az egyik legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú daganatos megbetegedés. A közvélemény által kevéssé ismert kór előfordulási gyakorisága az életkorral párhuzamosan nő, de minden életszakaszban, mindkét nemet megtámadhatja. A legtöbb esetben kialakulásának oka ismeretlen marad, az azonban biztosan tudható, hogy nem fertőző, nem örökletes, nem kell a családi halmozódástól tartani. Világszerte egymillióan élnek a betegséggel, hazánkban évente mintegy 100 új esetet regisztrálnak, a gyerekeket érintő daganattípusok között ez a harmadik leggyakoribb.
Felismerését nehezíti, hogy eleinte semmilyen panaszt nem okoz, erre utal a rejtőzködő kór megnevezés. Legjellemzőbb tünetei: fájdalmat nem okozó duzzanat a nyakon, hónaljban, lágyékon, éjszakai izzadás, megmagyarázhatatlan láz, fogyás és fáradékonyság, gyengeség, köhögés és nehézlégzés, állandó viszketés. Pontos diagnózissal a megnagyobbodott nyirokcsomó szövettani mintavétele szolgál.
A limfómák egyik fajtája a ritka, de bármely életkorban előforduló Hodgkin-kór, amelyet először egy Thomas Hodgkin nevű brit orvos írt le 1832-ben. Manapság a modern terápiás módszerek alkalmazásának köszönhetően a frissen diagnosztizált Hodgkin-kóros betegek túlnyomó része gyógyítható.
A jóval gyakoribb, úgynevezett nem Hodgkin (non-Hodgkin) limfómának több mint 30 típusa ismert. Egy részük lassan fejlődik ki, és sokáig rejtve marad, felfedezésük számos esetben a véletlenen múlik. Más részük gyakrabban és korán okoz tüneteket, ezeket rendszerint azonnal kezelni kell - ezek az "agresszív" limfómák azonban igen jól reagálnak a terápiára, és nagyobb valószínűséggel gyógyíthatók, mint a szelídebb (ún. indolens) nem Hodgkin limfómák.
Ha valaki nagyobb csomót észlel a szervezetében, nem kell mindjárt limfómára gondolnia, hiszen nyirokcsomók a különféle fertőzések miatt is gyakran megduzzadnak. Ha azonban makacsul tartja magát egy nyirokcsomó-duzzanat, vagy túl sokáig jelentkeznek az említett panaszok, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Az időben felismert betegség jól kezelhető kemoterápiával, immunterápiával, sugárkezeléssel vagy őssejt-átültetéssel. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése