Szeptember 18.

Diána napja.

Római mitológiai név, a Hold, a szülés és a vadászat szűz istennőjének, a görög Artemisz megfelelőjének a neve.

52 – Megszületett Trajanus római császár, aki 98-117 között uralkodott, üldözte a keresztényeket.
1810 – A Chilei Köztársaság nemzeti ünnepe.
1897 – Meghalt Péchy Tamás köztisztviselő, politikus, miniszter.
1903 – Megszületett Claudette Colbert francia színésznő, aki 1934-ben a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat nyerte az „It Happened One Night” című filmben nyújtott alakításáért, és a „Cleopatra” főszerepét játszotta szintén 1934-ben.
1905 – Stockholmban megszületett Greta Garbo (eredeti nevén: Greta Lovisa Gustafsson) svéd színésznő (Ninocska).
1917 – Szombathelyen megszületett Asbóth József teniszező, edző.
1917 – Megszületett Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornász.
1916 – Megszületett Simándy (Simándi) József operaénekes.

1970 – Meghalt Jimi Hendrix amerikai blues gitáros, énekes, szerző.
1981 – Rokkantak napja Magyarországon.

25 éve, 1989. szeptember 18-án Magyarországon befejeződtek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások.

A rendszerváltást előkészítő politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13-án kezdődtek meg a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az ún. harmadik tárgyalófél között.
A vontatottan haladó tárgyalások augusztus közepétől gyorsultak fel, amikor Fejti Györgytől Pozsgay Imre vette át az MSZMP-delegáció vezetését. Szeptemberben sikerült megállapodni egyebek mellett a választójogi törvényben (a jelöltséghez szükséges ajánlószelvények számáról, a parlamentbe jutási küszöbről, az egyéni és listás rendszer kombinációjáról), az alkotmány kérdésében (a preambulum elhagyásáról, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazásáról), továbbá az állami számvevőszék és az alkotmánybíróság felállításában. A köztársasági elnöki intézmény létrehozásáról konszenzus alakult ki a három oldal között (az MSZMP végül elfogadta, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács lemond, és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői funkciót az Országgyűlés elnöke látja el), de az államfő megválasztásának módjáról (az Országgyűlés által vagy népszavazással) és időpontjáról (a parlamenti választások előtt vagy azt követően) nem született megegyezés. Körvonalazódott, de nem rendeződött véglegesen a párttörvény tervezete, mert az MSZMP KB elvetette Pozsgay Imrének a nemzeti kerekasztalnál felvetett ajánlatát, hogy a párt kivonul a munkahelyekről.
A nemzeti kerekasztal-tárgyalásokat szeptember 18-án plenáris ülés zárta le, az eseményt a június 13-i nyitó üléshez hasonlóan a televízió élő adásban közvetítette. A három hónapos tárgyalássorozat alatt 238 bizottsági, illetve szakértői bizottsági ülést tartottak csaknem ezer munkaórában, a megbeszéléseken közel 1300-an vettek részt, és 3500 oldalnyi jegyzőkönyv készült. A békés átmenet sarkalatos kérdéseiben létrejött a résztvevők politikai egyetértése, és ez hat törvényjavaslatban öltött testet (az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, a Büntető törvénykönyv módosításáról, a büntetőeljárásról, valamint az alkotmány módosításáról). A nyitva maradt kérdések rendezésére (benne a köztársasági elnök választásának rendje, a választások etikai kódexe, a választások nyilvánosságának szabályai, az új tájékoztatási törvény, az informatikai törvény, a közszolgálati törvény, a munkahelyi diszkrimináció tiltása a Munka Törvénykönyvében, a munkásőrség átalakítása, a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása) szakértői bizottságokban folytatódott a munka.
A megállapodást tartalmazó dokumentumot a záróülésen az MSZMP, valamint a harmadik oldalt alkotó társadalmi szervezetek aláírták (a SZOT kivételével, amely augusztusban kivonult a tárgyalásokról). Az EKA kilenc szervezete közül csak öt látta el kézjegyével fenntartások nélkül (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt), az MSZDP a köztársasági intézményre vonatkozó záradékkal látta el azt, míg az SZDSZ, a Fidesz, valamint a tárgyalásokon megfigyelőként résztvevő FSZDL nem írta alá (de nem is vétózta meg): szerintük az EKA feladta kiinduló álláspontját és jelentős engedményeket tett.
Az Ellenzéki Kerekasztal egysége a megállapodások létrejöttével megbomlott. Az SZDSZ szeptember 24-én bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezd arról, hogy népszavazás döntsön a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások vitás kérdéseiről: Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Feloszlassák-e a Munkásőrséget? Az SZDSZ kezdeményezése nyomán írták ki aztán november 26-ra a "négy igenes" népszavazást.
A kerekasztal-tárgyalások eredményeként új, demokratikus, az állampolgárok szabadságjogait széles körben biztosító alkotmányos rendszer jött létre Magyarországon, s megteremtődtek a szabad választások megrendezésének feltételei. Az Országgyűlés október 17-20. között elfogadta a sarkalatos törvényeket, majd 1989. október 23-án kihirdették az alkotmány módosítását, s kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan az 1956-os forradalomról. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

30 éve, 1984. szeptember 18-án Joseph W. Kittinger nyugalmazott amerikai repülőezredes a világon elsőként egyedül kelt át léggömbjével az Atlanti-óceánon.

Joseph W. Kittinger amerikai repülőezredes 1984. szeptember 14-én, 20 óra 32 perckor emelkedett a magasba az Egyesült Államok északkeleti partjainál, a Maine állambeli Caribou-ban egyszemélyes léggömbjével. A tíz emeletnyi magas, 3 ezer köbméter héliummal megtöltött Rosie O'Grady kosara üvegszálból készült, hogy vízre ereszkedés esetén csónakként szolgálhasson. Kittinger 5702 kilométert repült a ballon fedélzetén, Európa partjait 72 óra után, a franciaországi Biarritz közelében érte el, de továbbrepült, és 83 óra 40 percnyi utazás után, szeptember 18-án délután 2 óra 8 perckor az olaszországi Cairo Montenottéban ért földet. Ezzel egyszerre két világcsúcsot is felállított: magányos hőlégballonosként a leghosszabb időt töltötte a levegőben, és egyszemélyes hőlégballonnal a legnagyobb távolságot (5703,03 km) tette meg.
Az azóta eltelt három évtizedben Kittinger mindkét rekordját megdöntötték, a hozzá hasonlóan megszállott amerikai Steve Fossett milliárdos 2001. augusztus 17-én a Föld körberepülésére tett ötödik - sikertelen - kísérlete során 12 napot, 12 órát, 57 percet és 9 másodpercet töltött a levegőben, és ez alatt az idő alatt 20 430 kilométert teljesített. Fosset 2002. július 2-án saját világcsúcsát is megdöntötte, miután hatodik nekifutásra végül is sikerült megkerülnie a Földet. Az általa felállított világcsúcs: 14 nap 19 órás repülési idő, 31 ezer 380 kilométernyi leszállás nélkül megtett távolság volt.
Joseph W. Kittinger 1928. július 27-én született a floridai Tampában. 1953-ig a NATO tesztpilótájaként Németországban szolgált, ahonnan a légierő új-mexikói rakétafejlesztő központjába került, kísérleti harci repülőgépek tesztelésében, űregészségügyi kutatásokban vett részt, és bekapcsolódott az 1955-ben elindított "Ember a magasban" kutatási program munkálataiba. 1957. június 2-án végrehajtott első repülése során 29 261 méter magasra emelkedett, és csaknem hét órát töltött a levegőben.
Egy évvel később a légi egészségügyi központnál tesztelte az űrkabinból, illetve a nagy magasságban szálló repülőgépből való ejtőernyős menekülés lehetőségét. Csak egy hajszálon múlott, hogy első kísérleti ugrása egyben az utolsó is legyen: 1959. november 16-án 23 165 méter magasból ugrott ki, amikor ejtőernyője (a tervezett 16 másodperc helyett) két másodperc szabadesés után kinyílt, elszorította Kittinger nyakát, aki eszméletét vesztve zuhant a Föld felé. Életét a 3048 méter magasban automatikusan kinyíló tartalék ernyő mentette meg.
1959. december 11-én szabadesési rekordot állított fel, miután 22 769 méter magasból a mélybe vetette magát és csak 16 764 méter zuhanás után nyitotta ki ejtőernyőjét. A következő évben egy újabb rekordot állított fel: 1960. augusztus 16-án 31 333 méterre emelkedett fel nyitott kosarú hőlégballonjával. A mínusz 70 Celsius fokos hideg ellen csupán réteges ruházat és a szkafander védte. 13 106 métertől már fájdalmakkal küszködve, másfél óra alatt érte el a csúcsmagasságot, és még 12 percig ott maradt, hogy utána újabb sikeres ugrással érjen Földet. Ekkor állította fel 4 perc 36 másodperces szabadesési világrekordját, amelyet azóta sem döntöttek meg.
1978-as leszerelése után minden idejét és energiáját a légballonos sportrepülésnek szentelte. Mesterségbeli tudását számos trófea tanúsítja. Idős kora ellenére is tevékeny még, 2012-ben tanácsadóként működött közre Felix Baumgartner sikeres sztratoszféra-ugrásánál. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum