2019. április 7., vasárnap

Húsz éve történt…


Jugoszlávia bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)

Szerda. április 7.
* Hajnali 2 óra 45 perckor rakéta-találat érte az újvidéki kőolaj-finomítót. A másik lövedék célt tévesztett s nem messze a nejlonpiactól, a Vidovdan telepen robbant. Újabb támadás érte Zombor környékét, valamint a mitroviciai és rumai katonai és polgári létesítményeket, a batajnicai repülőteret, Ništ, Lučanit, Čačakot, Prištinát...
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök felajánlotta, hogy átadja a ciprusi görög hatóságoknak a jugoszláv fosságba esett három amerikai katonát.
* Milo Đukanović, Crna Gora elnöke felszólította Slobodan Miločevićet, a JSZK elnökét és a NATO-t, hogy tegyenek engedményeket, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a bombák szórásával nem juthatnak közelebb a békéhez Koszovóban.
* Borisz Jelcin orosz elnök arra szólította fel a fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „látatlanban” a jugoszláv kezdeményezéseket, hanem a javaslatokra előítéletektől mentes választ adva a rendezés feladatát a katonák kezéből a politikusoknak adják át.
* Az orosz törvényhozás alsóháza – gyakorlatilag megismételve a felsőház korábbi felhívását – orosz fegyverszállításokat szorgalmazott Jugoszlávia számára.
* Az amerikai, brit, német, francia és az olasz külügyminiszter Bonnban közölte, hogy a jugoszláv és a szerb kormány által kihirdetett egyoldalú tűzszünet „nem képez egységes alapot” ahhoz, hogy Koszovóban megvalósuljon az a cél, amelyet a nemzetközi közösség fogalmazott meg.
* A hathatalmi csoport – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország és Oroszország – orosz kérésre, politikai igazgatói szinten, találkozott Brüsszelben. Alekszandr Avgyejev orosz külügyminiszter-helyettes szerint a találkozó nem volt több egyszerű eszmecserénél. Az orosz álláspont szerint a NATO-akció akadályozza a koszovói válság megoldásának keresését.
* Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem állít fel korlátokat és be kell fogadnia az összes menekültet a JSZK-ből, „mivel szomszédos ország”.
* A Jugoszlávia elleni NATO-csapások politikai szempontból eddig nem hozták meg a várt eredményt, ezért a Koszovóban zajló humanitárius katasztrófa megállítása érdekében a szövetség fokozott határozottsággal lép fel – jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter.
* Kasza József, a VMSZ elnöke erélyesen bírálta Orbán Viktor magyar kormányfőt, mert a hat parlamenti párt képviselőivel tartott nemrégi megbeszélése alkalmával azt mondata: „A NATO oldalán nemcsak katonai hatalom áll, hanem a történelmi és az emberi igazság is”. „Egy szuverén állam felelősségteljes kormányfője soha nem mondana ki ilyesmit, hanem véleményét megtartaná magának” – jelentett ki Kasza a Kossuth Rádiónak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése