2014. május 9., péntek

A saját programjukat sem tartották be! Néhány gondolat a VMSZ-SNS "koalíciós szerződés" margójára

A  SAJÁT PROGRAMJUKAT SEM TARTOTTÁK BE!
NÉHÁNY GONDOLAT A VMSZ-SNS „KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS”MARGÓJÁRA

A VMDK HÍRMONDÓ áprilisi számában már bejelentettük, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Pártkoalíciós szerződésével egy külön írásban foglalkozunk. Ezzel a mondattal már meg is határoztuk a mostani írásunk  irányzatát. Lássunk is hozzá!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége sikerként könyveli el azt az általa kezdeményezett, majd a délvidéki magyar közvélemény által is támogatott követelést, hogy a VMSZ hozza nyilvánosságra a SNS kötött koalíciós szerződés tartalmát. Egyben, szeretnénk gratulálni nekik e lépés megtételére, mert ezen keresztül indulhat el egy fajta politikai párbeszéd a délvidéki magyar pártok / közvélemény között és így alakulhat ki a politikai teljesítmény mérhetősége, illetve a fékek és egyensúlyok rendszere.Pontosan ezért, írásunk szándéka nem csak a kritika kedvéért megfogalmazott kritika, hanem a konstruktív bírálat és a párbeszéd további folytatása.  Azt szeretnénk kihangsúlyozni,hogy az eddigi tapasztalatok nem támasztják alá azt az előszeretettel hangoztatott mondatot miszerint nagyon jó, hogy egy kisebbségi párt a hatalom részét képezi mert csak a hatalomból lehet valamit tenni. Számos külföldi példa az ellenkezőjéről tanúskodik. A délvidéki magyarság esetében a VMSZ 15 éve folyamatosan hatalmon van különböző  szinteken, de látványos eredményekről nem számolhatunk be.

AZ IROMÁNYRÓL
Ilyen értelemben az első észrevételünk magára a közzétett irományra vonatkozik. Azért beszélünk irományról, mert az állítólagos „szerződés” szövegénél, sem a magyar, de a szerb változatban sem, nem lehet beazonosítani az eredetiségüket. Itt ki kell hangsúlyozni azt a tényt is, hogy a feltehetőleg eredeti szerb szövegben megfogalmazottak bizonyos mértékben eltérnek a magyar nyelvű szövegben található megfogalmazásoktól. Ezért a szerb szöveget tartjuk mérvadónak és nem a véletlenül/szándékosan„hibásan” lefordított magyar szöveget. Egyben, hadd említsük meg azt az észrevételt is, hogy a „szerződés”szövegéből észrevehetően hiányzik egy rész. Ez arra a feltételezésre ad lehetőséget, hogy nem lett nyilvánosságra hozva a „szerződés” teljes szövege.Egyik fél aláírását (az iromány 3.szakasza említést tesz róla), de a pártok logóját,illetve a  párt bélyegzőinek nyomát sem lehet találni rajtuk. „Szerződésről” már csak azért sem beszélhetünk mert az iromány maga úgy van megcímezve, hogy az csak csupán „A közös programszintű cselekvésről és a szerbiai kormányban való részvételről” tesz említést. Igaz, magában a szövegben utalnak a koalíciós szerződésre, de nem találkozunk vele. Ezért talán érdekességnek számíthat az is, hogy az iromány második részében található VMSZ programbeli prioritásait tartalmazó felsorolást már koalíciós szerződés formájában határozzák meg. Ez a következetlenség akár olyan gyanúra is adhat okot, hogy nem az eredeti dokumentumot közölték,illetve arra is, hogy a programcélokat később illesztették be és a délvidéki magyar közösségnek célzott formájában tették közzé.  Ebből értelemszerűen felvetődik egy egyszerű kérdés: miért nem lehetett beszkennelni az eredeti, aláírásokkal és bélyegzőkkel ellátott dokumentumot és azt a közvélemény elé tárni? Talán nem voltak meg a technikai feltételek?

AZ IROMÁNY TARTALMÁRÓL
Mégis előlegezzük meg a bizalmat és tételezzük fel, hogy eredeti szövegről van szó és beszéljünk az iromány tartalmáról.Kezdjük azzal,hogy az iromány két szakaszban is  kötelezi a VMSZ-t az Aleksandar Vučić kormányfő által az expozéjában megfogalmazott (egyben a szerbiai kormány) programcélok támogatására és a kormányzati szerep vállalásukat is ehhez kötik, míg az SNS-t ezek a szakaszok csak arra kötelezik, hogy dolgozzanak a VMSZ által megfogalmazott prioritások végrehajtásán.
Tehát, a VMSZ arra kötelezte magát, hogy mindent amit az SNS mond (a fennmaradt állami vagyon eladása, a bércsökkentések,nyugdíjaztatási korhatár emelése, a nyugdíjak várható csökkentése, a társadalmi szektor további karcsúsítása és egyéb népszerűtlen intézkedések) azt támogassák és aktív szerepet vállaljanak a végrehajtásában, míg az SNS csak azt vállalta, hogy dolgozni fognak rajta, hogy a VMSZ prioritásai is végre legyenek hajtva. Tetszik érezni a különbséget?

 A VMSZ PRIORITÁSAI
 Több alkalommal is azt hallhattuk a VMSZ vezetőitől, hogy a „szerződésbe” foglalt prioritások között azok a tételek találhatóak meg, amelyeket a választási programjukban is megfogalmaztak. A két dokumentum összehasonlításával megállapítható, hogy bizonyos eltérések tapasztalhatók. Ezekre igyekezünk kitérni és feltüntetni őket.  A„szerződésben” található prioritások 11. tételre osztódnak. A részletesség miatt, mi is e tételek szerint vizsgáljuk meg a leírtakat.

1. Európai integrációk
Köztudott tény, hogy Szerbia az európai integrációk küszöbén áll. Ahogyan az is, hogy ilyenkor kell fokozott figyelmet szentelni a kisebbségi jogok megvalósításának. Amit most kihagyunk, azt az EU-ban nehezen tudjuk megvalósítani. Ezt mutatja a felvidéki és az erdélyi magyarság tapasztalata is és ezt hangsúlyozta a VMSZ is a választási kampánysorán.
Ezért nem tudjuk elfogadni azt a langyos megfogalmazást miszerint Szerbia és az EU közötti tárgyalások során egyesfejezetek megnyitása előtt, Szerbia tárgyalási álláspontjainak kialakítása során „a legnagyobb mértékben figyelembe veszik”  a szerbiai magyarság érdekeit. Ez egy semmitmondó mondat,amely nagy általánosságban fogalmaz. Azonban ha ezt a megfogalmazást visszavezetjük a VMSZ választási programjára, akkor ez valójában  a szerbiai alkotmányban és egyéb törvényi rendelkezésekben foglalt szűkös kisebbségi jogok tiszteletben tartására vezethető vissza.  Magyarán,semmi újat nem követelünk, csak azt kérjük amit a mostani alkotmány és a kísérőtörvények is szavatolnak.    
Véleményünk szerint ez az érdekeinknek az  alálicitálása és nem felel meg a délvidéki magyarság által támasztott igényeknek. Két okot is említünk: 1. Várható a szerbiai alkotmány cseréje (fura módon erről ésaz ehhez fűződő követelésekre nem tér ki a „szerződés” bár szerepel a VMSZ választási programban) 2. A VMSZ a Magyar Koalíció autonómia koncepciójában, többek között, a perszonális és területi autonómia mellett vállalta a politikai autonómia beemelését is a szerbiai jogrendbe a szavatolt parlamenti helyek intézményén keresztül. Most erre (is) lehetőség nyílna az EU csatlakozási folyamat során, de ezt a VMSZ nem tartotta fontosnak és nem rögzítette a „szerződésben”.  Pedig a koszovói szerb közösségnek Szerbia  is ezt a megoldást szorgalmazza.
Egyezünk abban a meglátásban, hogy megfelelő gazdasági feltételek és infrastruktúra nélkül nem  lehetséges minőségesebb életfeltételeket kialakítani. Ilyen értelemben támogatandó ötletnek tartjuk az EGTC létrehozását. Azonban itt két megjegyzést kell tennünk. Első: a jelenlegi szerbiai önkormányzati törvény is lehetővé teszi a szerbiai önkormányzatok tömörülését, a hatáskörükből eredő feladatok körüli szervezkedést, ezen keresztül kistérségek kialakítását, nemzetközi fellépést, testvér települési és egyéb térségekkel való kapcsolatok kialakítását,szerződéskötéseket, pályázást,közös fejlesztésekben való részvétel stb. tervezését és végrehajtását. Az önkormányzatok nagyobb bevonását Szerbia sem kifogásolhatná, hiszen maga is ezt teszi a szerbiai és a boszniai szerb és a koszovói szerb önkormányzatok esetében.
Második: az EGTC nem keverendő össze a széleskörű területi autonómiával, még a pótlója sem lehet. Szerbia számára a 2014-2020 időszakban kevés pénzeszköz van előrelátva és félő, hogy az is Szerbia nagyobb városai felé lesz irányítva és így a magyar települések ismét kimaradnak a fejlesztésekből. 

2. A Vajdaság helyzete
Ami a Vajdaság helyzetét illeti a VMSZ újfent azt fogalmazta meg ami már szerepel egyes dokumentumokban. A szerbiai alkotmánybíróság határozatában pontosan megvan adva a határidő meddig kell elfogadni az új statútumot. A Vajdaság pénzeléséről szóló törvény meghozatalát előirányozták a szerbiai alkotmányban. A Vajdaság hatásköri törvényrendelkezéseit szintén újra kell fogalmazni a szerbiai alkotmánybíróság döntése nyomán. Szóval, feltalálták a spanyolviaszt.
 Ami a fizetési osztályokat illeti, ez a tétel nem szerepelt a VMSZ választási tervezetében és ezt az Aleksandar Vučić expozéjából vették át.
Azonban itt is érzékelhető a VMSZ következetlensége. Ugyanis, választási programjában Vajdaság számára az autonómia bővítését szorgalmazzák, törvényhozói,végrehajtási és részbeni igazságszolgáltatást követelnek. A koalíciós „szerződésben” erről nem tesznek említést és a gyakorlatban pontosan az ellenkezőjét cselekszik. Az alkotmánybíróság által, alacsony felhatalmazásokkal rendelkező, az autonómiából az A betűt sem tartalmazó új statútum és hatásköri törvény elfogadásáért szálnak síkra. Ennek függvényében lesz kidolgozva a tartomány pénzeléséről szóló törvény is. Félő,hogy ez ismét alálicitálást jelent és nem fogja igazolni azon elvárásokat,amelyekkel a választási kampányban jelenített meg a VMSZ. Kevés felhatalmazás,hatáskör, kevés pénzel jár. Ennél fogva kevés pénz fog jutni a magyarlakta településekre.

3. Regionális fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztése, nagyberuházások
Teljesen támogatandó az a törekvés,hogy több beruházás történjen és több pénz érkezzen a magyarlakta településekre az infrastruktúra fejlesztésére. Mégis két észrevételt meg kell fogalmaznunk. Az eddigi tapasztalatok szerint amikor  a VMSZ-nek szerbiai kormány alelnöki tisztsége volt, vagy a szerbiai parlamenti többség részét képezte (mérleg nyelveként), illetve számos tisztségviselője volt/ van a tartományi parlamentben a 2000-es évek óta, vagy számos önkormányzatban vezetését látták el, valójában nem beszélhetünk arról, hogy tömeges és számottevő beruházások, infrastrukturális fejlesztések történtek volna amagyarlakta önkormányzatokban. Inkább az ellenkezőjéről beszélhetünk: alegrosszabb magánosítások itt történtek, a fejlesztések mint a vasút, autópályastb. rendszeresen elkerülte a Tisza mentén élő tömb magyarságot, az elvándorlásés elszegényedés hatványozottan jelenik meg.
Remélhetőleg most nem így fog történni.
A második észrevétel egy jelenségre vonatkozik. Azúj miniszterelnök úr a sajtónak azt nyilatkozta, hogy szakítani fognak azeddigi gyakorlattal és a minisztériumok nem lesznek feudumokra osztva. Azonbana VMSZ-el kötött „szerződés” arról tanúskodik, hogy ez nem felel meg avalóságnak. Ugyanis, a  „szerződésben”foglaltak szerint bizonyos kulcsok szerint elosztották egymás között aközpénzeket és az azok feletti irányítást.
Mivel nincsen meghatározva milyen konkrétfejlesztéseket szeretnének végrehajtani, így figyelemmel várjuk hol és milyenfejlesztések lesznek ezen keresztül megvalósítva. Az a gyanúnk, hogy a Tiszamente és a szórvány települései ismét kimaradnak.
Ami a kapitális beruházásokat illeti,megállapítható, hogy azok Szabadka központúak és az ottani lakosság közérdekétszolgálja. Kimondottan magyar jelentőségű nagyberuházásnak egyedül a szabadkaiszínház felépítését nevezhetjük meg. Ez ilyen formában kevés. Nem beszélvearról, hogy Szabadkán kívül is van élet és ott is égető szükség van anagyberuházásokra. Például a Temesvár-Ada-Bácstopolya-Kishegyes-Eszék útszakaszbefejezése ( A Tisza menti községeknek Temesváron van a legközelebbi reptér,míg Ada -Bácstopolya-Kishegyes vonalon volna a legközelebbi kijárat aBelgrád-Budapest autópályára).
 Ennél apontnál ismét rá kell mutatnunk a VMSZ következetlenségére. Választásiprogramjában síkraszállt Ada-Zenta-Magyarkanizsa visszatérésére az Észak-bácskai körzetbe, de a„szerződésben” elállt a körzethatárok megváltoztatásától. Ezzel ismét átverte  szavazóit és cserbenhagyta a délvidékimagyarság érdekeit.
A VMDK támogatandónak tarja a Budapest-Belgrádés a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonal korszerűsítését. Azonban felkell hívnunk a figyelmet arra a tényre, hogy ez ismételten Szabadka központúprojektek. Be kellene tervezni még a Szeged-Magyarkanizsa-Zenta-Ada-Óbecse-Újvidékvasúti vonal felújítását is. Ez a Tisza mentén élő tömb magyarságot (vonzáskörévelcca. 150.000 lakosról beszélünk) összekötné az anyaországgal és javítana azesetleges beruházók idevonzásában. Erre már az érintett önkormányzatok elkészítettéka hatástanulmányt és gazdasági tervet, amely szerint személyi és áruszállításiszempontból is, gazdaságilag indokolttá teszi e vonal felújítását.  Ezért prioritást kellene,hogy élvezzen aSzeged-Szabadka-Baja vasútvonal felett.

4. Egészségügy
A felvázoltak teljes mértékben támogatandóak.Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a kampány során a zentai kórház esetében többfejlesztést ígértek mint amit a végén megfogalmaztak a „szerződésben”. Sajnos,a zentai kórháznak nem csak az onkológiai és a tüdőosztállyal van gondja, hanema szemészeti, szülészeti, sebészeti, sürgősségi stb. osztályai is komolyberuházásokat igényelnek. Továbbá, hiányoljuk a részarányos foglalkoztatásravonatkozó kikötést. Ma már számos magyar többségű településen hiányban van amagyar nemzetiségű és a magyarul is beszélő orvosok, illetve ápolók és egyéb kísérőszemélyzet.

5. Szociális védelem
 Ez egyérdekes fejezet. Már csak azért is mert a „szerződés” b. pontja alatt szerepelőmegfogalmazást „kölcsönkérték” a magyarországi Jobbiktól. Azonban a visszaesőbűnözők száma és a nekik nyújtott szociális segély anyagi vonzata elenyészőazokhoz képest akik általában egy bizonyos népcsoporthoz tartoznak, segélybőlés egyéb állami támogatásokból élnek, miközben 7-8000 eurós autókat hajtanak,deazért a pénzbeli támogatások mellett, rendszeresen az egyszeri ruházati,élelmiszeri,tüzelőfa stb. csomagok szétosztásában is részesülnek. Az egységes,országos szinten kialakított szociális segélyben részesülők névsorát tartalmazóadatbázis nélkül a továbbiakban is számos visszaélésre lesz lehetőség. Ezértteljes egészében felül kell vizsgálni a meglévő rendszert és kiszűrni azokatakik visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Csakis így tud megvalósulni a szociálisszempont mellett a társadalmi igazságosság elve.
Ami a v. pontban foglaltakat illeti, aVajdaság területén már számos önkormányzatban (az egyik közöttük Ada) elterjedtaz a gyakorlat ami alapján a szociális támogatást igénylőket a támogatásfejében közmunkán keresztül alkalmazzák. Tehát a jó gyakorlat megvan, nem kellismételten feltalálni a spanyolviaszt, csak másolni és alkalmazni kellországszerte.

6. Mezőgazdaság
 Afelsorolt intézkedések elfogadhatóak és támogatandóak. Ehhez hasonlóköveteléseket fogalmazott meg a VMDK is a választási kampánya során, különösena járművek és csatolható eszközök regisztrációját és a terület alapú támogatásirendszer kapcsán. Itt is egy érdekes jelenséggel találkozunk. Ugyanis atermőföld védelmét először a Jobbik fogalmazta meg majd ezt a Fidesz vette átés alkalmazta is a földtörvény elfogadásánál. És most a VMSZ is ezt szeretnébevezetni Szerbiában, amivel mi az elviekben egyezünk is. Azonban ez agondolatmenet egy kisebb logikai bukfenccel jár, mert a VMSZ elképzeléseszerint a külföldi állampolgároknak, mint fizikai személyeknek nem szabadnaeladni a termőföldet, de az arab sejkeknek eladott mezőgazdasági birtokok és avelük járó nagy mennyiségű vajdasági termőföld eladása ezek szerint, számukra elfogadható. Ha ehhez még csatoljuk azállami földek kedvezményes bérletét, illetve használatát akkor itt egy kicsitkilóg a lóláb. A VMDK szerint itt komolyan át kell rázni az állami földekbérbeadásának kérdését, a felmerülő zsebszerződések kiiktatását, valamint aterület alapú támogatási rendszer és a foglalkoztatás kérdésénekösszekapcsolását, a kis parcellákkal rendelkezők tömörítését egy újszövetkezeti törvény elfogadásán keresztül, valamint a biogazdálkodás kiemelttámogatását.

7. A nemzeti kisebbségek részvétele aközszférában
Az itt felvetettekkel a VMDK teljesenegyetért. A részarányos foglalkoztatás elve szerepel  a programunkban lassan két évtizede. Mégisnéhány logikai ellentmondásra kell felhívnunk a figyelmet. Nem igaz,hogy magaaz állam ne tudná ki milyen nemzetiségű. A közelmúlt eseményei erre világosanrámutattak. Továbbá, hogyan akarják megvalósítani a részarányos foglalkoztatástha további karcsúsításokat és létszámstopot alkalmaznak a közszférában? Az semmellékes, hogy a VMSZ 2000. óta hatalmi pozícióban van a tartományban és a mainapig nem érte el a részarányos foglalkoztatás megvalósítását a tartományiadminisztrációban. Végezetül, de nem utolsósorban,nem csak a közszférában nemvalósul meg a részarányosság, hanem a politikai ( döntéshozatali és végrehajtó)szférában sem. Szemet szúr az a tény is, hogy a VMSZ nem kérte a kisebbségügyiminisztérium visszaállítását, holott ez kiemelt fejezet lesz az EU csatlakozássorán, de államtitkárokat sem kért azokban a minisztériumokban,amelyek nagybanmeghatározzák a kisebbségi kérdések alakulását és a kisebbségi gondokorvoslását (kisebbségi iroda, kulturális, oktatási, vallásügyi, önkormányzati,igazságszolgáltatási,belügyminisztériumi tárcák). Felvetődik a kérdés miért vanez így? Talán egy kisebbségi pártnak az elsődleges szempontok nem a kisebbségikérdések kellene, hogy legyenek?

8. Kisebbségi jogok
   AVMDK meglátása szerint ebben a fejezetben vannak pozitív követelmények, devannak olyan követelmények is, amelyeknél alá lett licitálva. Például ilyenekaz a. és b. pontok alatti követelések. A VMSZ választási programjában a NemzetiTanácsokról szóló törvény jogkörének bővítése mellett kardoskodott, míg akoalíciós „szerződésben” azt követelik,hogy a törvényt csak olyan mértékbenmódosítsák, hogy az a szerbiai alkotmánybíróság döntését megelőző állapotbakerüljön vissza. Ez egyértelműen arra utal, hogy a VMSZ nem mondott igazat  kampánya során. Az sem világos hogyanképzelték el ennek a véghezvitelét. Az „ugyanaz csak kicsit másképpen” -féleátcsomagolási jogászkodás nem fogja meghozni a várt eredményt. Azalkotmánybíróság nem csak egyes jogi fogalmak használatát kifogásolta, hanem akonkrét célkitűzéseket is elfogadhatatlannak tartotta.
A d. pont alatti követelést ki kellenebővíteni a szerb nyelv latin írásmóddal történő használatát szabályozó törvényelfogadásával.
Az i. pont alatt felvetett szerződés márlétezik Magyarország és Szerbia között. Még az 1980-as években alá lett írva azakkori  Jugoszláviával az a szerződés,amely szabályozza a diplomák elismerését. Mivel, Szerbia az akkori Jugoszláviajogutódjának tartja magát, most is ezt a szerződést alkalmazza. A gondvalójában az egyetemeknél van. Az egyetemek autonómiával rendelkeznek és mindenegyetem sajátosan értelmezi e jogszabály alkalmazását. Sok esetben a hazaiegyetemeken nem is léteznek olyan szakok, amelyeknek a diplomáit szeretnékhonosítani. Ez egyben komoly pénzforrási lehetőséget jelent az egyetemeknek ésezért „bábáskodnak” az oklevelek honosítása felett.

9. Bűnüldözés és igazságszolgáltatás
Sajnos a 9. fejezetben foglaltak szerint felkell vetnünk a VMSZ ismételt következetlenségét. Az előző fejezetekben követelia részarányos foglalkoztatás teljes körű alkalmazását, de itt már lágyítanak ésaz „amennyiben lehetséges” kifejezést használják a részarányos foglalkoztatásalkalmazásánál. A g. pont alatt nem világos mit is kell érteni az „alaposmegfontolás tárgyává teszik, hogy kerüljön sor az igazságügyiszervek visszaállítására Magyarkanizsán, Temerinben és Adán” megfogalmazásalatt. Csak fontolgatni fogják vagy vissza is állítják őket? Az is kérdésmilyen formában? A VMDK álláspontja szerint csakis az önálló községi bíróságokaz elfogadható megoldás.
Továbbá, a kis értékű 5000 dináralatti lopások esetében is be kellene vezetni a közmunkán keresztüli értékbelimunkavégzést, valamint felül kellene vizsgálni a BTK módosításának lehetőségéta kiskorú bűnözés esetében, illetve a fegyvertartást és a jogos önvédelemmeghatározását szabályozó jogszabályokat.

10. Szerb - magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás,
rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés
Ami ezt a fejezetet illeti, a VMDKálláspontja szerint ismételten alálicitálásról van szó. Szerbia közjogiméltóságai továbbra sem kértek bocsánatot a délvidéki magyarságtól. Avagyon-visszaszármaztatási törvény módosításánál nem elegendő csak a csereingatlanmegoldás megváltoztatása. Törölni kell belőle azokat a rendelkezéseket, amelyekmég most is a kollektív bűnösséggel bélyegezik meg a délvidéki magyarságot. Agyakorlat azt mutatta meg, hogy sok esetben a vagyon-visszaszármaztatásitörvény és a rehabilitációs törvény felesel egymással és ezért nem kerül sorjogérvényesítésre. A deklarációban foglaltak nem kötelező érvényűek és csaktovábbi káoszt fog eredményezni három dokumentum összemosása. A VMDKhiányosságnak tartja azt is, hogy kimaradt a követelések közül a katonaitemetők és emlékművek gondozását szabályozó országok közötti szerződéselfogadása és alkalmazása. A b. pontban foglaltakat ki kellene bővíteni olyaneszközök előirányozásával,amelyek lehetővé tennének egy központi,az 1944/45-ösvéres eseményeket feldolgozó és azokat állandó jelleggel kiállító alapítvány,illetve  emlékház működtetését.Pénzeszközöket kellene elkülöníteni az áldozatokhoz méltó emlékművekfelépítésére, gondozására.

11.Helyi önkormányzatok
Teljesen elhibázott fejezetnek tartjuk. Szerbiának új önkormányzati törvényre van szüksége. Olyantörvényre,amely lehetővé teszi a hatalom lebontását és lehetőséget teremt aszubszidiaritás elvén működő települési önkormányzatok létrehozására. Ez egybena délvidéki magyarság létkérdése is. Ugyanis, ez sok esetben önálló fejlődéstbiztosítana olyan magyar településeknek,amelyek jelentős lélekszámmal bírnak,de a mostani önkormányzati rendszer miatt kivannak szolgáltatva a központiközigazgatásnak, illetve be vannak olvasztva szerb többségű községekbe és ígyaz ott élő magyarság nem tudja érvényesíteni jogait. Ez a gyakorlatban aztjelentené, hogy Mohol, Csantavér, Muzslya, Palics, Székelykeve,Bácsgyulafalvastb. önálló önkormányzatisággal rendelkeznének és az ott megtermelt pénzt sajátmaguk osztanák be a magyar oktatásra, kultúrára, nyelvhasználatra, médiára,infrastruktúra fejlesztésére stb. Ezek az önkormányzatok a későbbiekbentömörülhetnének egy egységes országos önkormányzatiságba, ami továbbszilárdítaná a délvidéki magyarság helyzetét. Ezt a modellt alkalmazzák aszerbek is Koszovón. A helyi közösségek még egy esetleges törvénycserével semtölthetik be ezt a szerepet. Külön kérdéskört képeznek a városi, illetve aközségek központi településeiben lévő helyi közösségek szerepe ésszükségessége.
A VMDK álláspontja szerint elkellene fogadni a polgárőrség bevezetésére vonatkozó törvényt. Ugyanis, avidéken élők számára nem felel meg a kommunális rendőrség intézménye.


Összegzés: Mindaz mellett, hogy  dicséretet érdemel az iromány közlése, meg kell állapítani, hogy nem lett közölve a dokumentumteljes terjedelmében, ami némi árnyékot vet a gyakorolt gesztusra. A bélyegzőkés az aláírások elmaradása megkérdőjelezik a közzétett dokumentum hitelességét.A dokumentum tartalma sok esetben következetlenségekre, logikaiellentmondásokról, részmegoldásokról, alálicitálásra, a választási ígéretekkikerüléséről, elhibázott követelésekről tanúskodik. A délvidéki magyarságsorsát befolyásoló kérdések esetében ( területi és kulturális autonómia,részarányos foglalkoztatás, szavatolt parlamenti helyek-politikai autonómia, aVajdaság autonómiája, vagyon-visszaszármaztatás, közigazgatási körzethatárok,önkormányzati törvény) nem számolhatunk  előrelépésekre. Inkább visszalépésről, illetvea jelenlegi status quo fenntartásáról beszélhetünk. Mivel, a „szerződésben”találhatóak jó és támogatandó szempontok is, figyelemmel fogjuk kísérni a"szerződésben" foglaltak további sorsát. Végül is, egy „szerződés”csak annyit ér amennyit megvalósítanak belőle.

2014. május 8., 23:43


 

Dokumentumok:
1.http://www.b92.net/info/dokumenti/index.php?nav_id=841275
2. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17082/A-VMSZ-altal-jelolt-allamtitkarok.html
3.http://vmsz.org.rs/sites/default/files/user-images/koalicioni_sporazum.pdf
4. http://bozokiantal.blogspot.com/2014/05/nem-jutottunk-elobbre.html
5. http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/folytat%C3%B3dhat-a-n%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_482922.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése