2014. október 13., hétfő

JOGERŐS AZ ELSŐ CSÚROGI RESTITÚCIÓS HATÁROZAT



Visszakapta a szülői házat!

Szeptember 29-én jogerős lett a Köztársasági Vagyon-visszaszármaztatási (ún. Restitúciós) Ügynökség újvidéki területi hivatalának „részleges” határozata, miszerint „visszaadásra és a tulajdonjog megállapítására került I. T. törvényes örökös vagyona”. Konkrétan annak a családi háznak és a 4ár 22m2 területű szántónak a visszaadásáról van szó, amelyet a – most már – tulajdonos szüleitől konfiskáltak Csúrogon, a Zsablyai Járási Népbíróság 1945. 11. 13-i döntésével.
            Az Ügynökség kötelezte a Szerb Köztársaságot, mint az ingatlan eddigi tulajdonosát, és Zsablya községet, mint annak használóját, hogy a végzés jogerőre emelkedése után átruházzák, valamint az illetékes földhivatalt, hogy I. T. nevére – minden tehertől mentesítve –  írja be az ingatlanok tulajdonjogát. A tulajdonos az ingatlanokkal szabadon rendelkezhet, azzal az egyetlen feltétellel, hogy amennyiben eladná azokat, Szerbiának, Vajdaság Autonóm Tartománynak és a helyi önkormányzatnak elővásárlási joga van.  
            A végzés azért „részleges”, mivel visszakövetelés tárgya volt egy, az ugyanazon telekkönyvi betétben és helyen lévő, 2ha 88m2 területű szántó is, amelynek visszaadásáról, mivel „építkezési területen lévő parcelláról van szó, utólag döntenek, amikor arra meglesznek a törvényes feltételek”. Erre akkor kerül majd sor, amikor az eljáró hatóság „megállapít minden, a döntéshozatalhoz fontos tényt”. Hogy ez pontosan mennyi idő múlva történik meg, azt a határozat azonban már nem említi.    

A határozat 2014. szeptember 29-én jogerős.

            I. T. a visszakövetelési kérelmet, a törvényben meghatározott iratok kíséretében (és a sikeresen lefolytatott rehabilitálási eljárás után),  az Ügynökségnek 2013. 12. 30-án adta át. A 2014. április 17-i tárgyaláson a kérelmező jogi képviselője előadta azt is, hogy a visszaadás tárgyát képező ingatlan „nagyon rossz állapotban van, hogy nem lett karbantartva, ezért követelte, hogy olyan értékű ingatlan kerüljön visszaadásra, mint amilyen értéke az elvételkor volt”. A kérelmező elmondta, hogy személyesen megtekintette az ingatatlant és megállapította: „nagyon rossz állapotban van, és hogy a házban valaki él”.   
Az Ügynökség úgy találta, hogy a konkrét esetben nincs akadálya az ingatlanok természetbeni visszaadásnak, „tekintettel arra, hogy a tárgyi ingatlanok nem szolgálnak a helyi önkormányzat törvényben meghatározott illetékességének ellátására”.    
A köztársasági és a községi vagyonjogi ügyészség az eljárás során az elkobzott vagyon visszaadásáról való döntést „az Ügynökségre bízta”, vagyis nem ellenezte a restitúciót, és a határozat ellen sem fellebbezett, így az szeptember 29-én jogerős lett.

A határozat – ismereteim szerint – az első jogi irat, amely visszaadja a kollektív bűnösséggel is sújtott csúrogi illetékességű magyar személy elkobzott ingatlanok tulajdonjogát az egyenes ági leszármazottjának.
Az új tulajdonos nem lehet teljesen elégedett a határozattal, mivel az egykori családi ház eléggé rozzant állapotban került a tulajdonába. Ez mellett, az ugyancsak elkobzott szántó visszaadására még várnia kell. Jogilag megoldatlan, hogy a mostani tulajdonosnak joga lenne-e követelni az értékkülönbséget és a 69 évi használati bért? A történelmi igazságtétel azonban mégis valamivel előbbre jutott.

Újvidék, 2014. október 13.
Bozóki Antal, ügyvéd

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése