2014. október 23., csütörtök

Október 23.


Gyöngyi napja.
A régi magyar gyöngy szóból származik. Lehet a Gyöngyvér név becézése is, amely Arany János névalkotása (Buda halála)? A költő magyarázata szerint a jelentése: gyöngytestvér.
787 – Befejeződött a második nicaeai zsinat (VII. ökumenikus zsinat), amelyet Iréné bizánci császárnő hívott össze, hogy véget vessen a képrombolásnak.
1613 – Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé a kolozsvári országgyűlés, aki a Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített – Erdély létrehozására törekedett.
1641 – A katolikus írek Ulsterben több ezer új angol és skót telepest gyilkoltak meg. Az „ír rebellió” előzménye Strafford grófjának lefejezése volt.
1929 – Meghalt Heim Pál gyermekorvos, a gyermekápolónői iskola létrehozója.
1937 – Szálasi Ferenc megalapította a szélsőjobboldali nemzetiszocialista pártok egyesítésével a Magyar Nemzetiszocialista Pártot, és hetilapot indított „Összetartás” címmel.
1943 – Megszületett Bálint Ágnes, írónő (Szeleburdi család).
1954 – Hatályba léptek a párizsi szerződések, amelyek értelmében a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország csatlakozott a brüsszeli egyezmény által létrehozott Nyugat-európai Unióhoz, az NSZK belépett a NATO-ba, valamint elismerték szuverenitását a nyugati hatalmak.
1956 – Népfelkelés tört ki Magyarországon, ahol a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezőgazdaság megreformálását követelték.
1989 – Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján kikiáltották a köztársaságot.
1999 – Budapesten 77 éves korában meghalt Hegedűs András, aki 1955-56-ban a minisztertanács elnöke volt.

25 éve, 1989. október 20-án az Országgyűlés elfogadta a választási törvényt, és 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
Az 1989. októberi alkotmányozás során az 1985-ben megválasztott parlament először a Nemzeti Kerekasztalon történt megállapodás alapján módosította az alkotmányt. Bekerült az alaptörvénybe, hogy az ország államformája parlamentáris köztársaság, amely független, demokratikus jogállam. Az alkotmány tartalmazza a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmi ágak szétválasztását, a népszuverenitás, a többpártrendszer, az emberi jogok, valamint a törvények uralmának elvét. Az alkotmány 1989. október 23-án, az 1956. évi forradalom kitörésének 33. évfordulóján lépett életbe, és ezen a napon kiáltotta ki Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök Budapesten a Parlament erkélyéről a Magyar Köztársaságot. Aznap több helyszínen koszorúzást tartottak, este a Kossuth téren 100-150 ezren vettek részt a nagygyűlésen.
A rendszerváltozás folyamatában a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon fogalmazták meg, majd fogadták el 1989 szeptemberében az úgynevezett sarkalatos törvényeket, köztük az új választójogi törvényt, amelyet az Országgyűlés 1989. október 20-án fogadott el 286 igen szavazattal, 20 nem és 24 tartózkodás mellett. Az 1989. évi XXXIV. törvény szerint a magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületből, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az (akkor még) 4 százalékos, az 1994-es választás óta már 5 százalékos küszöböt. A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.
43 év után, 1990. március 25-én rendezték meg Magyarországon - e törvény alapján - az első szabad, többpárti országgyűlési választás első fordulóját, amelyen 34 párt és 1623 jelölt (ebből 199 független) "szállt ringbe" a több mint 7 millió 798 ezer választásra jogosult szavazatáért. Az első forduló során 4 millió 900 ezren járultak az urnákhoz, a részvételi arány 65,10 százalékos volt. A négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a területi listákon 6 párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKGP, az MSZP, a Fidesz és a KDNP. Az 1990. március-áprilisi szabad választások megtartása megerősítette az újjászületett polgári demokráciát. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése