2014. október 15., szerda

Október 15.



Teréz napja.
Görög eredetű név, a Terézia rövidülése. Jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret, vadászni. 
1815 – A britek fogságába esett Bonaparte Napóleon megérkezett a dél-atlanti Szent Ilona-szigetre, ahol megkezdte haláláig tartó száműzetését.
1844 – Megszületett Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus.
1880 – Végleg elkészült a kölni dóm, 632 évvel az építkezés megkezdése után.
1881 – Megszületett P. G. Wodehouse angol-amerikai író (Forduljon Psmith-hez).
1894 – Párizsban letartóztatták Alfred Dreyfus zsidó származású francia vezérkari tisztet állítólagos kémkedés és hazaárulás vádjával.
1917 – Megszületett Fábri Zoltán színházi és filmrendező (Körhinta).
1917 – Franciaországban kivégezték Mata Harit (eredeti nevén: Margaretha Zelle), a híres első világháborús táncosnőt, kurtizánt és kémet.
1946 – Kivégzése előtt megmérgezte magát cellájában Hermann Wilhelm Göring, egykori német politikus, birodalmi marsall, aki a Nürnbergben kötél általi halálra ítélt 12 háborús főbűnös egyike volt.
1949 – Kivégezték a koholt vádak alapján népellenes bűntett és hűtlenség vádjával halálra ítélt Rajk Lászlót és társait.
1959 – Megszületett Rudolf Péter magyar színész (Szerencsés Dániel, Hamvadó cigarettavég).

70 éve, 1944. október 15-én kísérelte meg – sikertelenül – a kiugrást a második világháborúból Horthy Miklós kormányzó.
Horthy Miklós kormányzó már az első német vereségek után, 1942-től tájékozódni kezdett az angolszászokkal kötendő különbéke érdekében, Kállay Miklós kormányfő "hintapolitikája" azonban nem vezetett eredményre. A próbálkozásokról Németország tudomást szerzett, s miközben Horthy Ausztriában Hitlerrel tárgyalt, 1944. március 19-én megszállták az országot. A hatalmi apparátus, élén a kormányzóval helyén maradt, de a kormány élére a németbarát Sztójay Döme került, és minden téren meghatározó lett a német irányítás.
Miután 1944 nyarának végén - az elkerülhetetlen német vereséget látva - a románok, majd a finnek is átálltak a szövetségesek oldalára, Horthy is cselekvésre szánta el magát. A kormány élére augusztus 29-én bizalmasát, Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki, a kiugrási előkészületeket a kormányzó fia, ifj. Horthy Miklós vezette "kiugrási iroda" koordinálta. Horthy a Koronatanács szeptember 10-i ülésén jelentette be, hogy fegyverszünetet akar kötni a Szovjetunióval, a Faragho Gábor vezérezredes vezette magyar küldöttség (miközben a szovjet csapatok már magyar területen nyomultak előre) október 11-én Moszkvában írta alá az előzetes fegyverszünetet. Ennek pontjai szerint Magyarország kiürít minden 1937. december 31. után szerzett területet, és azonnal hadat üzen Németországnak. Az elvileg szigorúan titkos küldetés híre azonnal kiszivárgott a németekhez, akik rögtön léptek. Ők régóta - és sokkal körültekintőbben - készültek, sőt felkészültek a magyar kiugrásra, információikat a legfelsőbb körökből - egyebek között a kiugrási iroda egyik munkatársától - szerezték.
1944. október 15-én reggel a németek hamis üzenettel titkos találkozóra hívták és elfogták Horthy fiát, akit szőnyegbe csavarva vittek el. Nagyjából ekkor zajlott a Várban a Koronatanács ülése, amelyen Horthy bejelentette, hogy fegyverszünetet kért. A kormány támogatta álláspontját, ekkor mondta Lakatos Géza miniszterelnök: ugrást csináltunk a sötétbe... Horthy ezután magához kérette Edmund Veesenmayer német követet (lényegében Hitler helytartóját), és közölte vele elhatározását. Kora délután a rádióban beolvasták Horthy proklamációját, amelyben - részletezve a német megszállás következményeit - bejelentette, hogy mivel a németek az országot meg akarják fosztani szabadságától és függetlenségétől, a fegyverszünet mellett döntött. Horthy felhívta az ország polgárait, kövessék őt "a magyarság megmentésének áldozatos útján".
A "kiugrás" kudarcba fulladt. Horthy a háborúból való kilépést pusztán katonai ügynek tekintette, és abban bízott, hogy a honvédség vezetői teljesítik parancsait. A tábornoki kar egy része azonban németbarát volt, rokonszenvezett a nyilasokkal is, így a titkos hadparancs mellé azt lényegében semlegesítő utasításokat adtak alárendeltjeiknek, és a hadsereg nem mozdult. A néhány órás "üresjárat" alatt a magyar csapatok és a karhatalom jelentős része (köztük még a kormányzó házi ezrede is) a németek mellé állt, az irányítást nyilas tisztek vették át. Az ellenállni próbáló parancsnokokat kivégezték vagy leváltották, a főváros stratégiai pontjait német csapatok szállták meg.
Este a rádióban beolvasták a még a német követség védelmét élvező nyilas "nemzetvezető", Szálasi Ferenc előre elkészített kiáltványát, amelyben bejelentette a hatalom átvételét és a háború folytatását. A Várat hajnalban elfoglalták a németek, az elrabolt fiával zsarolt Horthy - Veesenmayer nyomására - visszavonta előző napi proklamációját, kinevezte Szálasit a "nemzeti összefogás kormányának" miniszterelnökévé, és lemondott a kormányzóságról. A volt kormányzót 17-én Németországba szállították, amivel véget ért a negyed századig tartó Horthy-rendszer. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

630 éve, 1384. október 15-én koronázták Lengyelország királynőjévé Nagy Lajos király legkisebbik lányát, Hedviget, vagy ahogyan a lengyelek nevezik, Jadwigát.
Nagy Lajos magyar és lengyel király harmadik leánya, egyben IV. Béla dédunokája 1373 decembere és 1374 februárja táján született, édesanyja Erzsébet boszniai hercegnő. Ötéves korában eljegyezték Vilmos osztrák herceggel. Nagy Lajos 1379-ben legidősebb lányát, Máriát jelölte a lengyel trónra, a legfiatalabbat, Hedviget pedig jegyesével, Vilmossal együtt a magyar trónra. A király halála után azonban az özvegy Erzsébet királyné és a magyar nemesek Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték. (A lengyel rendek Nagy Lajos halála után attól féltek, ha Mária ül mindkét ország trónján, akkor apjához hasonlóan Magyarországon tartja majd udvarát.)
1384. október 15-én Hedviget Jadwiga néven Lengyelország királynőjévé koronázták. A lengyelek azzal a feltétellel választották királynőjükké, hogy feleségül megy Jagelló Ulászlóhoz, az akkor még pogány litvánok fejedelméhez, aki 23 évvel volt idősebb nála, s aki megígérte, hogy a litvánok felveszik a kereszténységet. Hedvig Habsburg Vilmossal kötött eljegyzését "pro forma" semmisnek nyilvánították, s 1386. február 18-án megtartották az esküvőt. A házassággal egy időben a litván fejedelmet lengyel királlyá koronázták, a litván főurak felvették a kereszténységet, létrejött a lengyel-litván perszonálunió. Hedvig az esküvő után az uralkodás dicsőségét átengedte férjének. Kivételesen okos, művelt asszony volt, aki idejét főleg jótékonykodással töltötte. Szívén viselte a betegek, az árvák, a szegények, az elesettek sorsát, templomokat, kórházakat hozott létre. A keresztény hit terjesztésére Prágában kollégiumot alapított litván teológusok, illetve Krakkóban kolostort litván nővérek számára, s jelentős szerepet játszott egyebek között a krakkói egyetem 1397-es újraindításában. Ő harcolta ki a jogi, orvosi és filozófiai fakultás mellett a teológiai kar létrehozását, amely a középkorban az egyetemi rang feltétele volt. Egyetlen gyermeke világrahozatalakor halt meg 1399. július 17-én. Földi maradványait a krakkói Wawel-székesegyház oltára alá temették.
Hedvig kultusza halála után azonnal megkezdődött, szentté avatási eljárása 1426-ban indult meg, de politikai okokból sokáig elhúzódott. II. János Pál pápa 1979-ben boldoggá, majd 1997-ben szentté avatta. (Érdekesség, hogy II. János Pál pápát Anjou Hedvig védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek az ünnepén, október 16-án választották meg az egyház fejévé.) A lengyel nép Jadwigát már életében édesanyjának hívta, halála óta pedig szentként tiszteli.
2002-ben Magyarország Szent Hedvig jobb keze középső ujjának egy csontszilánkját kapta meg Lengyelországtól (ezen az ujján viselte jegygyűrűjét), az ereklyét Egerben, a ferencesek Szent Hedvig-templomában őrzik. Vácott a fehérek templomának oldalhomlokzatán egy kút felett magasodik szobra (Horváth Tibor, 2006). Budapesten két szobra is van: a Belvárosi Nagyboldogasszony-templom kertjében egy korinthoszi oszlopfőn áll, vele szemben Szent Kinga (Tóth Dávid, 2009), Budán, a várfal tövében férjével, Jagelló Ulászló litván nagyherceggel és lengyel királlyal örökítette meg a művész (Dalia Matulaite, 2013). Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje, ünnepe: július 18. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése