Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (237.)
Április 19.
Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?
A nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek tisztelete a stabilitás és demokratikus biztonság alapvető értékét jelentik címmel tudósított az MTI a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ET PKGY) ez évi 9. üléséről, amelyen „Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője, a közgyűlés szerb delegációjának tagja az ülésén átfogó kisebbségi jelentést mutatott be”.[1]
Kovács a jelentés ismertetésekor kijelentette: ideje elismerni, hogy a nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek tisztelete az emberi jogok védelmének sarokkövét, illetve a közös megértés, a stabilitás és demokratikus biztonság alapvető értékét jelentik Európában.
– A nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek sokféleségének megőrzése, jogaik védelme jelenti a béke és a stabilitás garanciáját Európában – tette hozzá Kovács.[2]
A nyilatkozat címével kapcsolatosan felvetődik a kérdés, létezik-e a „demokratikus biztonság”, és – ha igen – milyen lehet még a biztonság? Lehet-e a biztonságot egyáltalán minősíteni? A biztonság az biztonság, vagy van biztonság, vagy nincs! A kérdés jobbára ugyan a filozófiai, de a nyilatkozó és a cikkíró társadalmi témákban való tájékozottságáról is szól.
Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?
A nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek tisztelete a stabilitás és demokratikus biztonság alapvető értékét jelentik címmel tudósított az MTI a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ET PKGY) ez évi 9. üléséről, amelyen „Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője, a közgyűlés szerb delegációjának tagja az ülésén átfogó kisebbségi jelentést mutatott be”.[1]
Kovács a jelentés ismertetésekor kijelentette: ideje elismerni, hogy a nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek tisztelete az emberi jogok védelmének sarokkövét, illetve a közös megértés, a stabilitás és demokratikus biztonság alapvető értékét jelentik Európában.
– A nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek sokféleségének megőrzése, jogaik védelme jelenti a béke és a stabilitás garanciáját Európában – tette hozzá Kovács.[2]
A nyilatkozat címével kapcsolatosan felvetődik a kérdés, létezik-e a „demokratikus biztonság”, és – ha igen – milyen lehet még a biztonság? Lehet-e a biztonságot egyáltalán minősíteni? A biztonság az biztonság, vagy van biztonság, vagy nincs! A kérdés jobbára ugyan a filozófiai, de a nyilatkozó és a cikkíró társadalmi témákban való tájékozottságáról is szól.
Kovács Elvira (Fotó: Pannon RTV)
Az írás szerint, a Kovács által bemutatott jelentés „kiemelkedő érdeme, hogy az ET kisebbségi keretegyezménye alapján végzett ellenőrzések hatékonyabbá tételét helyezi kilátásba. A dokumentumban javaslatok is vannak, egyebek mellett online platform létrehozását helyezik kilátásba a kisebbségi jogsértések bejelentésére és nyomon követésére”.
– Az őshonos nemzeti kisebbségek Európa alapvető értékét jelentik, az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye kulcsfontosságú nemzetközi jogi eszköz megőrzésük és jogaik biztosítására – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek az ülés kapcsán.[3]
Zsigmond Barna Pál ugyancsak fideszes parlamenti képviselő a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta, a kisebbséggé váló őshonos nemzeti közösségek helyzete mutatja, hogy átfogó nemzetközi és multilaterális rendszerre, a tagállamok közötti párbeszédre, vonatkozó jogszabályaik harmonizálására, a nemzetközi normák betartatására, valamint rendszeres felülvizsgálatára van szükség.[4]
Juhász Hajnalka KDNP-s országgyűlési képviselő a beszédében sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unió nem szentel kellő figyelmet a kisebbségvédelem témájának, aminek egyik bizonyítéka a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek védelmében indított Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés közelmúltbeli elutasítása.
A képviselő hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségi jogok hatékony védelme nem tekinthető nemzetbiztonsági fenyegetésnek. A kormányoknak elő kell mozdítaniuk az egyenlő feltételek megteremtését a nemzeti kisebbségi jogok tekintetében is – tette hozzá.[5]
– Az őshonos nemzeti kisebbségek Európa alapvető értékét jelentik, az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye kulcsfontosságú nemzetközi jogi eszköz megőrzésük és jogaik biztosítására – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek az ülés kapcsán.[3]
Zsigmond Barna Pál ugyancsak fideszes parlamenti képviselő a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta, a kisebbséggé váló őshonos nemzeti közösségek helyzete mutatja, hogy átfogó nemzetközi és multilaterális rendszerre, a tagállamok közötti párbeszédre, vonatkozó jogszabályaik harmonizálására, a nemzetközi normák betartatására, valamint rendszeres felülvizsgálatára van szükség.[4]
Juhász Hajnalka KDNP-s országgyűlési képviselő a beszédében sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unió nem szentel kellő figyelmet a kisebbségvédelem témájának, aminek egyik bizonyítéka a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek védelmében indított Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés közelmúltbeli elutasítása.
A képviselő hangsúlyozta, a nemzeti kisebbségi jogok hatékony védelme nem tekinthető nemzetbiztonsági fenyegetésnek. A kormányoknak elő kell mozdítaniuk az egyenlő feltételek megteremtését a nemzeti kisebbségi jogok tekintetében is – tette hozzá.[5]
Az ET Parlamenti Közgyűlése az ülésen elfogadta A nemzeti kisebbségek védelme/megőrzése Európában című 2368 (2021)1 számú határozatot[6] és a 2198 (2021)1 számú (azonos című) ajánlást.[7]
Az interneten azonban Kovács jelentésének és a Közgyűlés dokumentumainak magyar nyelvű hivatalos szövegét hiába keressük.
Az interneten azonban Kovács jelentésének és a Közgyűlés dokumentumainak magyar nyelvű hivatalos szövegét hiába keressük.
A Facebbok oldalán Kovács, a „politikus”, az ülésről (szó szerint) ezt írta:
„
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ma este elfogadta a - Kisebbségek megőrzése Európában - című jelentésemet
Jelentésem tartalma röviden:
A nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűség tiszteletben tartása az egyenlőséghez és az emberi méltósághoz való alapjogok elismerésén alapszik.
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme sajnos gyakran számos kihívás közepette veszélybe kerül.
Emiatt fontos, hogy a nemzeti kisebbségek részt vehessenek országuk kulturális, társadalmi és gazdasági életében, valamint közügyeiben.
A jelentés megerősíti a - Kisebbségi keretegyezmény -, mint az emberi jogok védelme kulcsfontosságú eszközének jelentőségét.
A - Kisebbségi Keretegyezmény - alapján a stabilitás, a biztonság és a béke megőrzése Európában megköveteli a nemzeti kisebbségek védelmét
”[8]
„
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ma este elfogadta a - Kisebbségek megőrzése Európában - című jelentésemet Jelentésem tartalma röviden: A nyelvi, etnikai és kulturális sokszínűség tiszteletben tartása az egyenlőséghez és az emberi méltósághoz való alapjogok elismerésén alapszik. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme sajnos gyakran számos kihívás közepette veszélybe kerül. Emiatt fontos, hogy a nemzeti kisebbségek részt vehessenek országuk kulturális, társadalmi és gazdasági életében, valamint közügyeiben. A jelentés megerősíti a - Kisebbségi keretegyezmény -, mint az emberi jogok védelme kulcsfontosságú eszközének jelentőségét. A - Kisebbségi Keretegyezmény - alapján a stabilitás, a biztonság és a béke megőrzése Európában megköveteli a nemzeti kisebbségek védelmét”[8] A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése – (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét)[9] – a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatban szinte semmilyen új vonatkozást nem tartalmaz. A kisebbségvédelemnek azok az elemei amelyekről Kovács a jelentésével kapcsolatosan a weboldalán írt, mind rendre megtalálhatók a nemzetközi eszköztárban. Sőt, határozottabb megfogalmazásban is!
Hogy ennek az ellenkezőjét igazolja, Kovácsnak nem-e az lett volna a kötelessége, hogy a jelentése magyar nyelvű szövegét közreadja, a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak pedig, hogy nyomtatásban is megjelentesse? Ennek hiányában azonban továbbra sem tudjuk, hogy a véemeszes Kovács a jelentésben mit írt a délvidék/vajdasági magyar közösség helyzetéről és jogainak érvényesítéséről. Ugyan mivel járult hozzá ehhez?
Hogy ennek az ellenkezőjét igazolja, Kovácsnak nem-e az lett volna a kötelessége, hogy a jelentése magyar nyelvű szövegét közreadja, a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak pedig, hogy nyomtatásban is megjelentesse? Ennek hiányában azonban továbbra sem tudjuk, hogy a véemeszes Kovács a jelentésben mit írt a délvidék/vajdasági magyar közösség helyzetéről és jogainak érvényesítéséről. Ugyan mivel járult hozzá ehhez?
Április 19. – május 10.
„Újvidék a fasizmus ellen”
Április 19-én nagyszabású antifasiszta tüntetésre került sor Újvidéken, amelynek a fő apropója a Daško Milinović újságíró ellen elkövetett támadás volt.
„Újvidék a fasizmus ellen” felvonulás (Fotó: DélHír portál)
A DélHír portál április 23-ai írása[10] szerint, az „Újvidék a fasizmus ellen” elnevezésű menet másik célja egyfajta ellen-rendezvény szervezése volt, azon bejelentett megmozdulás ellen, amely a Duna parton álló „család” szobránál került megrendezésre ugyanazon a napon. Az antifasiszták szerint ott ugyanis fasiszták emlékeztek meg, ezért az ő rendezvényük után közvetlen fél órával jelentették be saját vonulásukat. A két fél összetűzésétől tartva a rendőrség nagy erőkkel biztosította a helyszínt. Végül az antifasiszták felgyújtották az előttük koszorúzó szervezet helyszínen hagyott plakátjait, de más atrocitásra nem került sor.
A székvárosban lezajlott menetek és megemlékezések nem kavartak nagy port a délvidéki magyar nyelvű médiában, hiszen a két szélsőséges csoport egymás közötti torzsalkodása nem különösebben érintette a magyar közösséget. Azonban a rendezvény egyik főszervezője az újvidéki Antifa a rendezvény után az 1944-45-ös délvidéki magyar áldozatok gyalázásába kezdett.
A közösségi médiában április 22-én megjelent közleményükben[11] azon háborodtak fel, hogy az előttük megemlékező, maréknyi, mintegy 30 főből álló szélsőjobbos csoport egy olyan koszorút helyezett el, amelyen a következő szöveg állt: „A Raja erdejében (Rajina šuma) 1944-ben kivégzett kommunista razzia újvidéki áldozatainak”.
A szervezet ezzel arra utalhatott, hogy Tito partizánjai a magyarok és németek etnikai tisztogatása mellett számos – a közlemény szerint 35 – olyan szerbet is kivégeztek, akiket Tito ellenségnek titulált, leginkább a csetnik mozgalom tagjait és a monarchista mozgalmak szimpatizánsait.
Az Antifasiszták közleménye szerint a magyarok csak és kizárólag ártatlan polgárokat végeztek ki az újvidéki razzia során, köztük egyetlen olyan elem sem volt, aki korábban fegyverrel támadt a magyar honvédség tagjaira. Amely támadások miatt a később túlkapások és gyilkosságokba hajló razziát megszervezték. Ellenben szerintük a 250 elítélt és kivégzett újvidéki magyar mind háborús bűnös volt, akik nem érdemelhettek mást, mint halált, hiszen szerintük fasiszták voltak. Az Újvidéken közel egy éven át tartó magyar és német ellenes etnikai tisztogatásokról, az Újvidék határában 1948-ig működő etnikai koncentrációs táborokról az Antifasiszták közleményükben nem írnak – közölte a DélHír.
A székvárosban lezajlott menetek és megemlékezések nem kavartak nagy port a délvidéki magyar nyelvű médiában, hiszen a két szélsőséges csoport egymás közötti torzsalkodása nem különösebben érintette a magyar közösséget. Azonban a rendezvény egyik főszervezője az újvidéki Antifa a rendezvény után az 1944-45-ös délvidéki magyar áldozatok gyalázásába kezdett.
A közösségi médiában április 22-én megjelent közleményükben[11] azon háborodtak fel, hogy az előttük megemlékező, maréknyi, mintegy 30 főből álló szélsőjobbos csoport egy olyan koszorút helyezett el, amelyen a következő szöveg állt: „A Raja erdejében (Rajina šuma) 1944-ben kivégzett kommunista razzia újvidéki áldozatainak”.
A szervezet ezzel arra utalhatott, hogy Tito partizánjai a magyarok és németek etnikai tisztogatása mellett számos – a közlemény szerint 35 – olyan szerbet is kivégeztek, akiket Tito ellenségnek titulált, leginkább a csetnik mozgalom tagjait és a monarchista mozgalmak szimpatizánsait.
Az Antifasiszták közleménye szerint a magyarok csak és kizárólag ártatlan polgárokat végeztek ki az újvidéki razzia során, köztük egyetlen olyan elem sem volt, aki korábban fegyverrel támadt a magyar honvédség tagjaira. Amely támadások miatt a később túlkapások és gyilkosságokba hajló razziát megszervezték. Ellenben szerintük a 250 elítélt és kivégzett újvidéki magyar mind háborús bűnös volt, akik nem érdemelhettek mást, mint halált, hiszen szerintük fasiszták voltak. Az Újvidéken közel egy éven át tartó magyar és német ellenes etnikai tisztogatásokról, az Újvidék határában 1948-ig működő etnikai koncentrációs táborokról az Antifasiszták közleményükben nem írnak – közölte a DélHír.
– A hazai nácik, Ljotić követői és a csetnikek, az említett hazaárulóknak a tetteik áldozatainak emlékhelyére elhelyezett koszorúja által megpróbálták a vérengzőket áldozatként beállítani és meggyalázni mindazoknak az emlékét, akik a Újvidék megszállása alatt áldozatul estek. Csakúgy mint 1941-ben, amikor az újvidékiek egy része elárulta a polgártársait, manapság egy náci eszmétől ittas kisebbség horogkereszttel szentségteleníti a falakat, dicsőíti az árulásukat és a megérdemelt sorsukon siránkozik. Ezekből az okokból távolította el az antifasiszta gyülekezet a koszorút az emlékműről.
A történelmi vakság ilyen kifejezése csak karikatúrája a már elfogadott hamis hangvételnek az 1944. évi felszabadítás bűnöző jellegéről, amit az utóbbi 30 évben minden szerbiai politikai párt erőltet, miközben folytatják a történelmi tények eszeveszett revízióját és relativizálását, ami az „1944/45-ös áldozatok” emlékművének felállításában éri el a csúcspontját, aminek minden erővel szembeszállunk – írja az Az újvidéki Antifasiszták (AFA Novi Sad) közleményében.[12]
– A délvidéki magyarság áldozatainak meggyalázása, azok emlékének sárba tiprása ellen ez idáig egyetlen délvidéki magyar párt vagy szervezet sem emelte fel a szavát – kommentálta az eseményt a DélHír.
A történelmi vakság ilyen kifejezése csak karikatúrája a már elfogadott hamis hangvételnek az 1944. évi felszabadítás bűnöző jellegéről, amit az utóbbi 30 évben minden szerbiai politikai párt erőltet, miközben folytatják a történelmi tények eszeveszett revízióját és relativizálását, ami az „1944/45-ös áldozatok” emlékművének felállításában éri el a csúcspontját, aminek minden erővel szembeszállunk – írja az Az újvidéki Antifasiszták (AFA Novi Sad) közleményében.[12]
– A délvidéki magyarság áldozatainak meggyalázása, azok emlékének sárba tiprása ellen ez idáig egyetlen délvidéki magyar párt vagy szervezet sem emelte fel a szavát – kommentálta az eseményt a DélHír.
Az AFA közleménye arra is utal, hogy a szervezet számára még – a VMSZ által szorgalmazott –, az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékre tervezett újvidéki „semleges”[13] emlékmű állítása sem fogadható el. Az emlékmű állítását ellenzi a Szabadság és Igazság Pártja (Stranka slobode i pravde – SSP) is.[14] Elképzelhető, hogy miként reagálnának, ha netán sor kerülne a Makovecz emléktorony felépítésére a futaki-úti temetőben!
Mindez arra utal, hogy a Szerb Haladó Párt (SNP) – a VMSZ koalíciós partnere – által irányított Újvidék még nincs felkészülve a történelmi tényekkel való szembenézésre, az áldozatokról való megemlékezés, a kegyeleti jog elfogadására!
Hogy milyen szinten van Újvidéken a tolerancia, mutatja az is, hogy még a közelmúltban elhunyt újvidéki énekes-dalszerző, Đorđe Balašević Liman városrészben lévő emlékművét is usztasa jelképpel csúfították el[15]…
Újvidék május 8-án megkapta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, amelyet a litvániai Kaunasszal és a luxemburgi Esch városával viselhet 2022-ben.[16] Csak remél(het)jük, hogy talán ez változást hoz a városnak a történelmi múlthoz való viszonyulásában is!
Mindez arra utal, hogy a Szerb Haladó Párt (SNP) – a VMSZ koalíciós partnere – által irányított Újvidék még nincs felkészülve a történelmi tényekkel való szembenézésre, az áldozatokról való megemlékezés, a kegyeleti jog elfogadására!
Hogy milyen szinten van Újvidéken a tolerancia, mutatja az is, hogy még a közelmúltban elhunyt újvidéki énekes-dalszerző, Đorđe Balašević Liman városrészben lévő emlékművét is usztasa jelképpel csúfították el[15]…
Újvidék május 8-án megkapta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, amelyet a litvániai Kaunasszal és a luxemburgi Esch városával viselhet 2022-ben.[16] Csak remél(het)jük, hogy talán ez változást hoz a városnak a történelmi múlthoz való viszonyulásában is!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. május 10.
[1] Protecting the rights of persons belonging to national minorities [A nemzeti kisebbségek jogainak védelme]
https://pace.coe.int/en/news/8261/protecting-the-rights-of-persons-belonging-to-national-minorities
(MTI) Kovács Elvira: A nyelvi, etnikai és kulturális kisebbségek tisztelete a stabilitás és demokratikus biztonság alapvető értékét jelentik
https://www.vajma.info/cikk/karpat/14086/Kovacs-Elvira-A-nyelvi-etnikai-es-kulturalis-kisebbsegek-tisztelete-a-stabilitas-es-demokratikus-biztonsag-alapveto-erteket-jelentik.html, 2021. április 20. 10:13, és
mh: Elfogadták Kovács Elvira jelentését https://www.magyarszo.rs/hu/4594/kozelet/240773/, 2021. április 20. 11:19 >> 2021. április 20. 20:56
[2] Az MTI írása, az 1-es alatt.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Preserving national minorities in Europe. Resolution 2368 (2021)1 Provisional version [A nemzeti kisebbségek európai védelme/megőrzése] https://pace.coe.int/pdf/8ea04a2bc2746d665c93044d0d29d73f9577c7449749a553f2d78cf0dfc4a29c/resolution%202368.pdf
[7] Preserving national minorities in Europe. Recommendation 2198 (2021)1 Provisional version https://pace.coe.int/pdf/9c1f25f7f367034a73a558e6468cf538cb5a08ab53940fa4b206df6c2a6fa15d/recommendation%202198.pdf
[8] Kovács Elvira https://www.facebook.com/kovacselviravmsz/, 2021. április 19. 20:20
[9] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja?
https://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, és Šešelj fia is like-olgatja Kovács Elvira csetnikimádó férje családi képeit https://delhir.info/2020/06/18/seselj-fia-is-like-olgatja-kovacs-elvira-csetnikimado-ferje-csaladi-kepeit/
[10] Az újvidéki Antifa szerint az 1944-ben kivégzett magyarok mind háborús bűnösök és megérdemelték a halált
https://delhir.info/2021/04/23/az-ujvideki-antifa-szerint-az-1944-ben-kivegzett-magyarok-mind-haborus-bunosok-es-megerdemeltek-a-halalt/
[11] Az újvidéki Antifasiszták (AFA Novi Sad) közleménye itt olvasható teljes egészében, szerb nyelven: https://www.facebook.com/afanovisad/
[12] Uo.
[13] A VMSZ megerősítette: nem a magyaroknak állítanak 44/45-ös emlékművet Újvidéken https://delhir.info/2021/03/12/a-vmsz-megerositette-nem-a-magyaroknak-allitanak-44-45-os-emlekmuvet-ujvideken/
[14] A Szabadság és Igazság Pártja megsértette az ártatlan áldozatok emlékét https://www.magyarszo.rs/hu/4561/kozelet/238005/, 2021. március 12., 11:17 >> 2021. március 13., 07:24
[15] Usztasa szimbólumot festettek Balašević emlékművére https://szabadmagyarszo.com/2021/05/10/usztasa-szimbolumot-festettek-balasevic-emlekmuvere/
[16] Újvidék megkapta az Európa Kulturális Fővárosa címet https://szabadmagyarszo.com/2021/05/08/ujvidek-megkapta-az-europa-kulturalis-fovarosa-cimet/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése