Egy falu csendes kihalása?
A riport apropója, hogy a faluban május 16-án tartják a hagyományos falunapot és a templombúcsút is, amikor a 245. évfordulója lesz a helység újratelepítésének.
Sehol senki… (Fotó: B.A.)
Kecskés István „életműdíjas újságírónak”,[3] a (falu)riport szerzőjének egyik megállapítása, hogy Torda is „osztozik a bánáti falvak sorsában”. A helybeliek szerint viszont „a bezártság, a kilátástalanság az, ami jellemzi az egész falut”. Ez bizony egy eléggé lesújtó megállapítás.
– Azelőtt nem nagyon kellett zsebbe tenni a kezét az embernek, amikor az utcán ment, mert inteni kellett a jó barátnak vagy az ismerősnek. Most nem kell szólni senkihez. Azért, mert nincs is kihez szólni. Üres az utca. A falu el van néptelenedve. Persze, amúgy is megfogytunk. De nagyon. Nem tudom, hogy nyolcszázan alszanak-e a faluban mostanában. Nem tudom, hogy mi lesz a búcsúnak a „túlsó vége” – mondta a Pannon RTV-nek a helybeli Matyis József.[4]
A riport szerint „a járvány rányomta a bélyegét a tordaiak hétköznapjára”. Ebben is van bizonyára igazság, de súlyos tévedés lenne Torda elnéptelenedését csupán a járvánnyal összekötni. Ennek elsősorban társadalmi, politikai, gazdasági, stb., de a helyi vezetőséghez köthető okai is vannak, amelyekről hosszan lehetni cikkezni.
A falu csendes kihalása sokkal korábban kezdődött, az utóbbi években pedig csak felgyorsult. Erről azonban a helyi vezetőség nem akart/akar tudomást venni, még kevesebbet pedig az elnéptelenedés megakadályozza ellen tenni. Ha netán akart is fellépni, az eredmény, de a felelősség kérdésének a felvetése is elmaradt. Ez, természetesen, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikáját is minősíti.
A helyi viszonyokra jellemző, hogy pontosan még azt sem tudni, hogy a falunak pontosan mennyi lakosa van.
Az 1948. évi népszámláskor még 4172 lakosból 2011-re már csak 1462 maradt.[5] Vannak olyan vélemények is, hogy „faluban a 800-nál sokkal kevesebben alszanak – talán 570 körül van ezeknek a száma. Ezek túlnyomó többsége is az idős(ebb) korúak közé tartozik. Olyanok is külföldre távoztak, akikről ezt elképzelni sem lehetett”. A falu hivatalos honlapján most is az elavult/megtévesztő adat szerepel, miszerint a helységnek „1791 lakója van”![6]
A helyi vezetőségnek tudnia kellene legalább az állandó lakosok számát, hogy mennyi üres/lakatlan ház van a faluban! A helybeliek ugyanis pontosan tudják, hogy melyik háznak van lakója, és melyiknek nincsen. Ez, egyébként, az utcákat járva, a lakatlan házak elhagyatottságából, rendezetlenségéből, az utcán elburjánzó, a járdát eltakaró gaz által is könnyen megállapítható. Egyáltalán, hogyan lehet egy falu életét megszervezni, megtervezni, fejleszteni, ha még azt sem tudják, mennyi a lakosok száma?
A rendezvények azonban hozzájárultak a faluról alkotott megtévesztő, rózsaszín kép kialakításához is. Az ókori Rómához hasonlóan: Panem et circenses (kenyeret és cirkuszt – a népnek). A tordaiaknak azonban jószerivel csak az utóbbiból jutott bőven. Vagy „vígan megyünk tönkre”?
Hiába voltak a Dobai János által irányított helyi vezetőséghez intézett figyelmeztetések, hogy csupán a rendezvényekből nem lehet megélni, hogy elsősorban új munkahelyeket kell teremteni!
A 101. (2021. március 26-i) számtól új „szerkesztője” van a Tordai Újságnak. Az új szerkesztő – valamilyen oknál fogva nem „felelős” szerkesztő, mint a korábbi – által készített lap legújabb számában nem észlelni semmilyen változást.
A lakosság elvándorlásához nagyban hozzájárult az is, hogy a faluban szinte nincsen semmilyen munkalehetőség, az életkörülmények is alig változtak. A születések elenyésző száma miatt néhány éven belül az általános iskolában nem lesznek tanulók, sokan panaszkodnak az ivóvíz minőségére is (laboratóriumban kellene kivizsgálni), a vezetőség nem tart falugyűlést, gyakoriak az áramszünetek („még akkor is kikapcsolják az áramot, amikor még bárányfelhő se nincsen az égen”), ami miatt károsodnak a háztartási és egyéb gépek, megszűnt a helyi anyakönyvi hivatal, autóbusz-közlekedés is csak akkor van, „amikor a tanulók járnak az iskolába”, a helyi postán csak az a személy vehet fel pénzt, akinek ennél a közvállalatnál (JP „Pošta Srbije”) van számlája, így, bankkártyával számlá(ka)t sem lehet fizetni,[8] a Tordai Újság a helyi tisztségviselők lapja...
A faluban – a Tartományi Ombudsman néhány évvel ezelőtti ajánlása ellenére – továbbra se nincsen a magyar nyelvet is beszélő orvos. A (Törzs)udvarnokon élő, a magyar anyanyelvű orvost pedig szerb lakosságú faluba utaztatják dolgozni…
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. május 2.
[1] Búcsú előtt, Tordán https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/bucsu-elott-tordan, 2021.04.20. 21:28 és 21:53
[2] Kecskés István: Búcsú előtt. Magyar Szó, 2021. április 27. 5.
[3] v-ár, lau, trk: Az írott szó ünnepe.
https://www.magyarszo.rs/hu/3558/kozelet_media/176189/Az-%C3%ADrott-sz%C3%B3-%C3%BCnnepe.htm
2017. december 21. 08:02 >> 2017. december 21. [10:11]
[4] Uo. és az 1-es alatt, 43:10-
[5] Torontáltorda https://hu.wikipedia.org/wiki/Toront%C3%A1ltorda
[6] Torda http://www.torda.rs/o_nama.html
[7] A Helyi Közösség Tanácsának összetétele (2017-2021). http://www.torda.rs/mesnazajednica.html
[8] Lásd a Tordai „történések” (2.) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11902, 2019. július 26. Lásd még a Veszélyben a falu! – Hogyan „tájékoztat” a Tordai Újság? https://delhir.info/2017/09/25/veszelyben-falu-hogyan-tajekoztat-tordai-ujsag/; „Így pusztul ki a bánsági magyarság”! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12123, 2019. november 13., és
az Egy magyar közösség leépítése. Gondolatok a (torontál)tordai „történésekről” c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search?updated-max=2019-07-23T08:06:00%2B02:00&max-results=7
[9] Dobai János: Helyi közösségünk életéből. Tordai Újság, 2019. október 20. 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése