A civil kezdeményezésre készült kérdőívet több mint százötvenen töltötték ki
2025. ápr. 30. 9:18
Civil kezdeményezésre alig pár nap alatt több mint 150 csantavéri és környékbeli töltötte ki a fiatalok által készített kérdőívet a faluban történő lopásokról. A helyiek úgy érezték, a helyzet tarthatatlan és a saját kezükbe kell, hogy vegyék valamilyen formában a helyzet megoldását.
A kérdőívben szereplő adatokat gyorsan összesítették is, s mint azt Mohácsi Soma a Szabad Magyar Szónak elmondta, a cél, hogy legyenek adatok, legyen egy kép arról, hogy hogyan is reagáltak az esetekre az illetékesek. Ezt követően személyes megkereséseket is terveznek, helyi önkéntesek bevonásával.
Mi történt 2015 óta?
Az adatok alapján 2015 és 2021 között viszonylag alacsony esetszám volt jellemző, általában havi 0–1 eseménnyel. 2022-től kezdődően a lopások száma megemelkedett, több hónapban is 3–5 esetet regisztráltak, derült ki a kérdőívből. A legsúlyosabb helyzet 2025 elején (január és március) alakult ki, amikor havonta 7-7 lopást jelentettek. Az adatok egyértelműen növekvő tendenciát jeleznek az elmúlt három évben.
Az adatok szerint a legtöbb bűncselekmény az elmúlt években áprilisban történt, kiemelkedően magas, 27 esettel. Ezt követi január 17 esettel, majd február és december egyaránt 10-10 esettel. A legkevesebb lopást augusztusban regisztrálták. Összességében a tavaszi és téli hónapokban gyakoribbak a lopások, míg a nyári időszakban (különösen augusztusban) viszonylag alacsony az esetszám.
Az adatokból látható, hogy 2015 és 2021 között alacsony és viszonylag állandó volt az esetszám (évente 3–8 között mozgott).
2022 óta folyamatos nő a betörések száma
2022-től azonban folyamatos növekedés figyelhető meg: 2023-ban már 15 esetet, 2024-ben pedig kiugróan magas, 28 esetet regisztráltak. 2025 első öt hónapjában már 18 lopás történt, ami azt vetíti előre, hogy az év végére újabb rekord születhet. Az összesített adatok egyértelműen növekvő tendenciát jeleznek az utóbbi években.
A lopások helyszíne: otthon
Az adatok alapján az esetek döntő többsége, több mint 90 százaléka otthonokban történt. Ezt követik kisebb arányban a más ingatlanokban (pl. üres telkek, hétvégi házak) elkövetett lopások. Közterületen és munkahelyeken lényegesen kevesebb bűncselekmény történt, mindkettő aránya jóval elmarad az otthoni esetek számától. Ez arra utal, hogy a lakóingatlanok voltak a leginkább veszélyeztetettek az elmúlt tíz évben.
Csantavér
Mi a helyzet a rendőrségi bejelentéssel?
Az adatok alapján az esetek nagyobb részét, összesen 84 alkalommal (kb. kétharmad arányban) jelentették a hatóságoknak. Ugyanakkor 41 esetben (kb. egyharmadban) nem tettek rendőrségi bejelentést. Ez arra utal, hogy bár a legtöbb sértett hivatalosan is intézkedett, jelentős azoknak a száma is, akik valamilyen okból nem fordultak a rendőrséghez.
Az adatok szerint az esetek túlnyomó többségében, 69 esetben (kb. 80%-ban) nem érkezett érdemi rendőrségi válasz. Mindössze 6 esetben (kb. 7%-ban) kaptak pozitív, érdemi visszajelzést, míg 9 válaszadó (kb. 10%) bizonytalan volt ebben („talán” választ adott). Ez azt jelzi, hogy a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos lakossági elégedettség rendkívül alacsony.
Az adatok alapján az esetek túlnyomó többségében, 76 esetben (kb. 88%-ban) nem kaptak ilyen visszajelzést. Mindössze 6 esetben (kb. 7%-ban) volt pozitív válasz, és 2 esetben (kb. 2%-ban) bizonytalanságot jeleztek („talán” választ adtak). Ez azt tükrözi, hogy az elkövetők kézre kerítése és erről szóló tájékoztatás rendkívül ritkán történt meg a megkérdezettek szerint.
A helyiek félnek
Az adatok alapján a válaszadók elsöprő többsége, 116 fő (kb. 88%) számolt be arról, hogy félelmet keltettek benne ezek az események. Mindössze 6 fő (kb. 5%) nyilatkozott úgy, hogy nem érzett félelmet, míg 8 fő (kb. 6%) nem tudott vagy nem akart egyértelmű választ adni. Az eredmények azt mutatják, hogy a betörések és lopások jelentősen rontották a közösség biztonságérzetét.
A válaszadók túlnyomó többsége, 116 fő (kb. 88%) megerősítette, hogy félelmet érez ezekkel az eseményekkel kapcsolatban. Mindössze 6 fő (kb. 5%) válaszolta, hogy nem érzett félelmet, míg 8 fő (kb. 6%) nem tudott egyértelmű választ adni. Az adatok erős lakossági aggodalmat és megrendült biztonságérzetet tükröznek.
Az adatok alapján a válaszadók többsége (74 fő) úgy érezte, hogy egyáltalán nem érzi magát biztonságban. További 34 fő a 2-es szintet jelölte, vagyis szintén alacsony biztonságérzetet jelzett. A 3-as szintet 14 fő választotta, míg a 4-es szintet csupán 2 fő. Mindössze 1 fő nyilatkozott úgy, hogy teljes biztonságban érzi magát (5-ös szint). Az eredmények alapján a falu lakosságának döntő többsége erőteljes bizonytalanságot és félelmet él meg a betörések és lopások miatt.
.
És egy kis összesítés:
– 2024-ben volt a legtöbb betörés és lopás (28 eset).
– 2025 májusáig már 18 esetet regisztráltak, ami éves szinten újabb emelkedést vetít előre.
Rendőrségi válaszok:
– A bejelentett esetek közül csak 6 esetben kaptak érdemi választ a sértettek.
– 69 esetben nem érkezett érdemi visszajelzés, 9 esetben bizonytalan volt a válasz
Elkövetők elfogása és az erről szóló tájékoztatás:
– Mindössze 6 esetben volt információ arról, hogy az elkövetőt elfogták.
– 76 esetben nem történt elfogásról szóló tájékoztatás.
Félelem a betörések, lopások miatt:
– 116 fő (kb. 88%) számolt be arról, hogy a bűncselekmények félelmet váltottak ki benne.
– Mindössze 6 fő nem érzett félelmet, 8 fő nem tudott válaszolni.
Általános biztonságérzet a faluban:
– A legtöbben (74 fő) egyáltalán nem érzik magukat biztonságban.
– Csak 1 fő jelezte, hogy teljes biztonságban érzi magát.
– Az adatok alapján erős bizonytalanság és félelem jellemzi a helyi lakosságot.
Kiderült az is, hogy a legtöbb lopást a Bolman, a Kis Ferenc, a Május elseje és a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg utcákból jelentették. A polgárok közül a legtöbben a rendőrséget és a falu vezetőségét teszik felelőssé a kialakult helyzetért. A legtöbb esetben a kár összege kevesebb mint 100 euró (28 eset), 100 és 500 euró közötti (30 eset), viszont a közepes értékű károk, 500 és 2000 euró közöttiek is nagyszámúak, szintén 30 esetről számoltak be.
Az önkormányzat reakciója
Miután hétfőn este közzétették az adatokat a közösségi oldalakon a kérdőív eredményéről, kedden délután arról számolt be Gyivánovity Dániel, a szabadkai képviselő-testület elnöke és Góli Csilla alpolgármester a közösségi oldalakon, hogy kedden délelőttre a vkt elnöke összehívott egy széleskörű egyeztető tanácsot.
Tárgyalás az önkormányzatban (Fotó: Gyivánovity Dániel, Facebook)
Az ülésen részt vett Szabadka város alpolgármestere, a Társadalmi Tevékenységek Titkárságának titkárhelyettese, a kommunális ügyekkel megbízott városi tanácstag, az idegenforgalommal, beruházásokkal és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott városi tanácstag, a helyi közösségekkel való együttműködéssel megbízott polgármesteri tanácsos, a csantavéri helyi közösség tanácsának elnöke és titkára, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatója, a dusanovói helyi közösség tanácsának elnökasszonya, a Csantavér FK képviselője, a csantavéri Önkéntes Tűzoltó Testület képviselője, a Komval Vállalat képviselője, a roma ügyekkel megbízott koordinátorok, valamint a belügyi titkárság szabadkai részlegének, azaz rendőrségnek a képviselői.
Gyivánovity leszögezte, hogy egy konstruktív beszélgetésen vannak túl, világosan megfogalmazott következő lépésekkel.
Az eseményről a Pannon RTV tudósított, nekik nyilatkozatában Góli többek között azt mondta, nem mondhat részleteket, mert a rendőrségi akciók most „eljárások” és titkosak, de azt is kiemelte, hogy a roma koordinátorokat azzal bízták meg, növeljék a jelenlétüket a faluban, hogy az ottani roma közösség edukációban részesüljön és hasznos tagja lehessen a közösségnek.
A kérdőív kezdeményezőit és a kimutatás készítőit nem kereste meg sem a falu, sem az önkormányzat vezetősége.
