Venczel: A kérdés már nem az, hogy mikor, hanem hogy miért nem költözik a Népszínház?

2025. április 28. 17:04

A Szabadkai Népszínházban és környékén kialakult helyzet pontosan azt a helyzetet tükrözi, amely ellen Szerbiában jelentős számú fiatal, valamint más polgár küzd már hónapok óta. Mi történik a Szabadkai Népszínházban? – teszi fel a kérdést Venczel Valentin, a szabadkai Népszínház magyar társulatának volt vezetője abban a levélben, amelyet a Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai bizottságának hétfői sajtótájékoztatóján olvastak fel az újságíróknak.

Venczel levelét teljes egészében közöljük:

– Van egy nem teljesen befejezett, de már használható mega-beruházásunk (színházépület), amely kihasználatlanul, üresen áll, ami egy újabb, potenciálisan kudarcot vallott beruházás.

– Két társulatunk és műszaki-adminisztratív szektorunk van, amelyek 17 éve olyan körülmények között dolgoznak, amelyek nemcsak a valódi alkotómunkát akadályozzák, hanem a munkavállalók egészségét is veszélyeztetik.

– A Jadran épület helyiségei két-három évadon keresztül ugyan szolgálhattak volna a színház átmeneti helyszínéül, de az épület mára már romos és elhanyagolt állapota a közönség iránti tiszteletlenséget tükrözi.

A kérdés már nem az, hogy „mikor költözik a színház”, hanem az, hogy miért nem költözik új épületbe? Amikor a városi képviselő-testület hivatalosan is engedélyezte az intézmény beköltözését.

Egy olyan összetett infrastruktúra birtokbavételéhez, mint amilyen egy színház is, szakképzett menedzsmentre van szükség, amely a precíz, dinamikus terv alapján megszervezi és végrehajtja a költözés folyamatát.

Amint Csiszár úr a sajtótájékoztató elején említette, az intézmény menedzsmentje, Miloš Nikolićtyal az élen (akit nyilvános pályázat nélkül neveztek ki) nem rendelkezik sem megbízható szakképzettséggel, sem szakmai tapasztalattal, és az előző időszakban sem mutatott fel olyan eredményeket, amelyek szavatolnák az alkotói munka sikeres, minőségi és biztos átköltöztetését az új épületbe.

Az új épületben a zavartalan munka legalapvetőbb feltételei sem adottak:

– Miközben kaotikus módon zajlik az új munkavállalók foglalkoztatása (pályázat kiírása nélkül, többnyire barátok, rokonok, párttagok elhelyezése), a színpadtechnika kreatív használatához, kezeléséhez és karbantartásához nincs elegendő számú és megfelelő képzettségű alkalmazott.

– Nincs kidolgozva a Népszínház fejlesztési terve, sem az épület használatának üzleti terve.

– Vajdaság Autonóm Tartomány és a város részéről nincs tartós megoldás az új körülmények között felmerülő többletköltségek fedezésére.

– A társulatok továbbra is megpróbálják igazolni létjogosultságukat. A projekteket állandóan változó tervek és programok mentén valósítják meg, rossz légkörben és apátiában.

– A Szabadkai Népszínháznak nincs világos jövőképe.

A Népszínház idén ünnepli újabb történelmének 80. évfordulóját, tavaly pedig 140 éve volt, hogy felépült a színházépület. Egyik jubileumról sem emlékeztek meg a megfelelő módon.

A Népszínház alapvetően drámai színház, amely szerbül, magyarul és horvátul játszik előadásokat, az újabb alapszabályzat szerint pedig a roma kulturális örökséget is ápolja.

Megjelent egy ötlet, hogy a Népszínház drámai programját opera- és balettrepertoárral bővítsék. Ez az elképzelés nélkülözi az átgondoltságot, és csak nemrég óta zajlik a Szabadkai Szimfonikusok ingyenes koncertjei és Aja Jung által szervezett balettprojektek révén. A zenés-balett programok pénzügyi konstrukciói átláthatatlanok, mint ahogyan a Jadran épületének intenzív bérbeadásából származó pénz sorsa is ismeretlen.

Az operáról és balettről szóló elképzelés, ami a jövő víziójaként jelenik meg, megköveteli a jelenlegi drámai színház fejlesztését. Miloš Nikolić pedig nyíltan fenyeget egy olyan perspektívával, amelyben „a színészek már nem lesznek nélkülözhetetlenek, mivel ők jelentéktelennél válnak”.

A szabadkai teátrum egyik legakutabb problémája az, hogy nincs egy minőségi és szakmailag felelős vezetője.

Miloš Nikolić drámai színház (és a színészek) iránti idegenkedése a alapvető „színházi technológiák”, az alkotói kapcsolatok és alkotók ismeretének hiányából fakad. Az ő szakmai bizonytalansága dölyfös, agresszív viselkedést eredményez. A fenyegetések, megfélemlítések és beváltatlan ígéretek jellemzik vezetői stílusát. A művészeti-esztétikai érzék hiányában kizárólag politikai referenciáira támaszkodik. Viszont ezen politikai referenciáinak a megvalósításával éppen annak az értékrendszernek árt a legtöbbet, amelyet képvisel.

– Igaz, az intézményben, ha nem is különálló jogi személyként, de két külön társulat működik, a szerb és a magyar, amelyek igyekeznek közönségeik őshonos szociokulturális, esztétikai és hagyományos igényeit kielégíteni. Miloš Nikolić banális értelmezésmódja az „egy társulatról két műsorral”, és az átgondolatlan ötletei a „közös projektekről” ellenállást váltanak ki a társulatok részéről és tovább fokozzák a feszültségeket ezek közös projektumok megvalósítása során.

A Népszínház pénzügyi helyzetének átláthatatlansága azt eredményezi, hogy nem lehet tudni, melyik társulat mennyi pénzzel rendelkezik, ez pedig lehetetlenné teszi a két társulat munkájának tervezését.

Mindkét társulatot megfosztották még a legkevesebb önállóságtól is, oly mértékig, hogy volt olyan eset, amikor az igazgató tiltott meg bizonyos színpadi megoldásokat és változtatott a szereposztáson.

A Népszínháznak már három éve nincs kompetens, tekintéllyel rendelkező vezetője, aki méltósággal képviselné az intézményt szélesebb szakmai körökben. Miloš Nikolić a politikai életben nagyon is jelen van (amihez természetesen joga van), de a színházi-szakmai téren megmutatkozó passzivitásával a Népszínházat elszigetelte a szakmai közösségtől.

A Száva-központ után a Népszínház épületének felújítása a legnagyobb kulturális beruházás Szerbiában. Az épület túldimenzionáltságát emlegetni csak kifogás, amellyel egy olyan bonyolult intézmény működtetéséhez, mint a színház, szükséges találékonyságuk és tudásuk hiányát próbálják leplezni. Amikor ugyanis színházakat építenek, akkor azok tartósságát száz évekre tervezik, nem pedig egy-két mandátum idejére.

Szemtanúi vagyunk annak a hatalmas kockázatnak, hogy egy újabb befektetői bukást fogunk elkönyvelni, amelynek keretében, az adófizetők pénzén kiépítettünk egy drága épületet, amellyel nem tudunk mit kezdeni.

Venczel Valentin

Okleveles színész, rendező, 2013 és 2023 között az Újvidéki Színház igazgatója, hét évig a Hivatásos Vajdasági Színházak Közösségének elnöke, a Nemzetközi Synergy Fesztivál igazgatója, az Új Várfesztivál társigazgatója, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház igazgató bizottságának négy éven át tagja, három éven át a Szabadkai Népszínház igazgató bizottságának tagja, egy évig a Szabadkai Népszínház magyar társulatának vezetője.

https://szmsz.press/2025/04/28/venczel-a-kerdes-mar-nem-az-hogy-mikor-hanem-hogy-miert-nem-koltozik-a-nepszinhaz/

 

„Eddig csak gyanítottuk, most már biztosak vagyunk, hogy Népszínházban leplezni próbálják a korrupciót”

2025. ápr. 28. 15:05 

A Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) szabadkai szervezete március 20-ai sajtótájékoztatóján már beszámolt arról, hogy a szabadkai Népszínházban felmerült a korrupció és egyéb törvénysértés gyanúja, ami miatt az ellenzéki párt szabadkai szervezete eddig három alkalommal fordult közérdekű adatigényléssel az intézményhez.

– Kértük a színházterem bérbeadására vonatkozó szerződéseket, illetve a bérleti díj kifizetésére vonatkozó bizonyítékokat, kértük továbbá a külföldi vendégszereplésekre vonatkozó szerződéseket, valamint az azokkal kapcsolatos befizetésekre vonatkozó bizonyítékokat. Mivel erre az első kérelemre nem kaptunk választ, a határidő lejárta után újból elküldtük, mivel még azt sem erősítették meg, hogy egyáltalán megkapták a kérelmünket, habár ezt kimondottan kértük. A határidő lejártát követően eljárást indítottunk a közérdekű adatok biztosánál – kezdte Csiszár László, az SSP szabadkai végrehajtó bizottságának elnöke.

A következő adatigényléssel Igor Stamenković, Mihajlo Stanimirović, Mišo Guljaš, Vladimir Grahovac, Zlatko Vojnić, Muhamed Bunjaku, Igor Lerić és Bojana Savanov alkalmazottak esetében a munkaszerződéseket és a diplomákat kérték ki.

– Ezek az alkalmazottak némelyike esetében alapos a gyanú, hogy hamis diplomával rendelkeznek, és az a gyanú is fennáll, hogy olyan munkakörben alkalmazzák őket, amelyre nincs képesítésük. Erre a kérelemre sem kaptunk semmilyen választ, ezt leszámítva, hogy Igor Lerić email címéről – aki jelenleg igazgatóhelyettesként dolgozik az intézményben – megkaptuk külön csak a rá vonatkozó dokumentumokat – magyarázta Csiszár. 

Csiszár László (Fotó: Tóth Imre)

A harmadik közérdekű adatigénylésben azokat a szerződéseket és pénzügyi dokumentumokat kérték, amelyek a Szabadkai Szimfonikus Zenekar azon koncertjeire vonatkozik, amelyek a Népszínház repertoárja keretében valósultak meg 2024-ben és 2025-ben. Emellett Miloš Nikolić és Goranka Ilić alkalmazottak diplomáinak és munkaszerződéseinek másolatát is kikérték, továbbá a munkahelyek és munkakörök megszervezésére vonatkozó iratokat. Az SSP erre a beadványra sem kapott választ.

– A koncertekkel kapcsolatban azért kértük az iratokat, mert alapos a gyanú, hogy azokat túlárazták, a pénzt pedig a Népszínház számlájáról ismeretlen bankszámlákra utalták. A közérdekű adatigénylés ilyen mértékű ignorálása csak erősíti a gyanút, hogy a Népszínházban korrupciós cselekmények történnek – húzta alá Csiszár és hozzátette, pártja jogi csapatát arra kérte, hogy készítse elő az említett cselekmények miatti büntetőeljárás elindítását.

Csiszár László feltette a kérdést, hogy az előadásokat miért nem az új színházépületben játsszák, amelyre a hatalom bevallása szerint az elmúlt 17 év alatt eddig mintegy 35 millió eurót fektettek be.

Csiszár rámutatott, hogy az intézményben jelen van a nepozitmus, az igazgató és az igazgatóhelyettes több közeli rokona is munkát kapott a Népszínházban. Kiemelte, eközben nincs elegendő alkalmazott a színház működéséhez szükséges munkakörökben: a műszaki részlegben dolgozó hét alkalmazottra jut öt műszaki főnök.

– Előző sajtótájékoztatónkon csak gyanítottuk, de most már biztosak vagyunk abban, hogy a Népszínházban megpróbálják elrejteni a korrupciót – zárta Csiszár László. 

Stanislava Orlović (Fotó: Tóth Imre)

A sajtótájékoztatón az előzetes bejelentéssel ellentétben Venczel Valentin, a Népszínház társulatának korábbi művészeti vezetője nem jelent meg, hanem levelet írt, amit Stanislava Orlović színésznő, a Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai bizottsága ifjúsági tagozatának képviselője olvasott fel az újságíróknak.

Tóth Imre 

https://szmsz.press/2025/04/28/eddig-csak-gyanitottuk-most-mar-biztosak-vagyunk-hogy-nepszinhazban-leplezni-probaljak-a-korrupciot/