2026. március 21.
Amíg várjuk dr. Pásztor Bálint és személyi titkára, Német Klaudió, valamint a Magyar Szó és főszerkesztője, Pesevszki Evelyn felháborodott reagálását a direktno.rs hírportál karikatúrájára és egy újabb, mesterséges intelligenciával készült csoportkép megjelenésére, elmesélnénk egy tanulságos történetet Picassóról.
A második világháború elején Németország lerohanta Franciaországot. A francia fővárosban élt Picasso, a huszadik század egyik legnagyobb festője. Hogy miért nem menekült el a német megszállók elől, nem tudjuk, talán abban reménykedett, hogy a spanyol származása, állampolgársága védi.
Németország a polgárháború idején és utána is Franco tábornok (a Caudillo, spanyolul: vezér) diktatúráját segítette. Olyannyira, hogy a köztársaságpártiak ellen vetették be és próbálták ki az új német fegyvereket. Többek között a Messerschmidt bombázókat is és a zuhanóbombázás technikáját. Ezt pont Guernica baszk kisvároson.
A köztársaságpárti vezetés Picassótól egy festményt rendelt még a polgárháború alatt az ottani tragédia, a szenvedések megörökítésére. A mű a háborúellenesség halhatatlan szimbólumává vált, drámai módon örökíti meg a háború borzalmait.
A festmény 1941-ben, amikor a párizsi német nagykövet meglátogatta Picassót a műtermében, már nem volt Franciaországban. New Yorkban, a Modern Művészetek Múzeumában állították ki ekkortájt. Volt a műteremben viszont egy fénykép a nagy műről. Ez tűnt föl a követ kíséretében lévő SS tisztnek. Megkérdezte Picassót:
„– Ezt maga csinálta!?”
Picasso belenézett a tiszt szemébe, és nagyon nyugodtan ennyit válaszolt:
– „Nem. Ezt maguk csinálták.”
- Kedves dr. Pásztor Bálint!
- Kedves Német Klaudió!
- Kedves Pesevszki Evelyn!
A VMSZ, a Szerb Haladó Párt, a Szerb Radikális Párt és a Szerb Szocialista Párt koalícióját nem a mesterséges intelligencia (MI), nem a VMP, nem is Zoran Živković csinálta, hanem ÖNÖK. Ha szégyenlik, az az önök dolga. Ha büszkék rá, el fog jönni az elszámolás napja.
Elmeséltünk egy tanulságos történetet Picassóról (aki a szürreális világunkat úgy ábrázolta, ahogy az van) és a német tisztről, akinek a nevét a történelem elfelejtette (névtelen számonkérő – van belőlük sok, ma is).
A direktno.rs karikatúrájára az önök felháborodott reakciója még mindig nem érkezett meg. Vagy már nem gondolják, hogy ez a rajz is hergelés, hogy a szerzők célja csak az volt, hogy érzelmet, dühöt, szégyent gyártsanak, gúnyt űzzenek? Vagy csak a magyar „árulók” az önök ellenségei, a szerb karikatúristákkal meg úgysem bírnak? Vagy a személyi titkár rájött, hogy inkább nem kell ezekről a képekről beszélni, lehet, hogy akkor kevesebben figyelnek fel rájuk?
