Nem kapott vízumot Kanadától az exjobbikos Bencsik János, új főkonzuljelöltet talált a külügy

 

 

2023. november 29. 

Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• Új főkonzuljelöltről döntött a külügy, miután Kanada már egy éve nem ad vízumot az előzőnek
• A paksi bővítés nem nagyon halad, de a kormányközeli Balásy Gyula kifizetései igen
• Kis konzultációs történelem
  

Új főkonzuljelöltről döntött a külügy, miután Kanada lassan egy éve nem ad vízumot az előzőnek
Új főkonzuljelöltet választott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, miután Kanada továbbra sem ad vízumot Bencsik Jánosnak, a Jobbikból még 2020-ban kilépő volt országgyűlési képviselőnek. A Szabad Európa diplomáciai források alapján úgy értesült, hogy az új jelölt a tárca munkatársa, Jákó János.

A paksi bővítés nem nagyon halad, de a kormányközeli Balásy Gyula kifizetései igen
Noha egyelőre még csak földmunkákra került sor, azaz nagyjából csak ásás zajlott a paksi atomerőmű bővítése kapcsán, így is 224 millió forintba kerültek bizonyos kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ez ügyben. Fenti kommunikációs terheket Balásy Gyula cégei vették le ennyi közpénzért az állam válláról.

Kis konzultációs történelem
Egyre drágábbá válnak a nemzeti konzultációk, illetve egyre leplezetlenebbül szolgálják a kormánypárt kampánycéljait. Az első költségeit – amelyet még csak a nyugdíjasok kaptak meg – a Fidesz állta, azóta viszont a központi költségvetésből költik rá a milliárdokat. 2015 óta viszont egyre keményebb állítások szerepelnek a kérdőíveken.

Fidesz: „Nagyon erős az a törekvés, hogy a magyarok kezéből kivegyék az önrendelkezés jogát”
Éles vita folyt a parlamentben a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról. Az ellenzék szerint a tervezet szándékosan fogalmaz homályosan a leendő Szuverenitásvédelmi Hatóság jogköreivel kapcsolatban, amelynek az lesz a feladata, hogy bármikor bárkit megvádolhasson azzal, hogy külföldi ügynök.

Karsai Dániel ügyvédje: a strasbourgi bíróság nagyon komolyan veszi az életvégi döntés ügyét
Jó volt látni, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mennyire körültekintően jár el Karsai Dániel ügyében, aki azt szeretné elérni, hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt méltósággal tudja befejezni az életét Magyarországon – mondta a felperes ügyvédje, Stánicz Péter a Szabad Európának a keddi tárgyalást követően. Az Orbán-kormány továbbra is ellenzi az eutanáziát. Döntés jövőre várható.

Az energiahivatal blokkolja az erkélynapelemek megjelenését
Bő egy éve azzal zárult a lakossági „konnektoros mininaperőművek” ügyében tartott iparági egyeztetés, hogy sem műszaki, sem technológiai, sem pedig hálózati akadálya nincs ezen rendszerek magyarországi engedélyezésének. Az egyetlen akadály sem tűnt leküzdhetetlennek, azonban máig adós az időközben alaposan átalakított szabályozó hatóság a szükséges szabálymódosításokkal.

Rendkívüli ülésen tárgyal a parlament a Fővárosi Közgyűlést érintő választási szabályokról
Már csütörtökön az Országgyűlés elé kerül a Mi Hazánk javaslata a tisztán listás budapesti választási rend visszaállításáról. A párt múlt héten nyújtotta be erre vonatkozó indítványát. A főváros vezetéséért újrainduló Karácsony Gergely ezt úgy kommentálta: a fideszesek még „ahhoz is gyávák, hogy saját nevükben adják be a javaslatot, rábízták a félfasiszta testvérpártjukra”.

Mintegy tízezer magyar gyereknél alakult ki gyógyíthatatlan bélbetegség
Nagyjából hatvanezer magyar beteg szenved gyulladásos bélbetegségben, 15-20 százalékuk kiskorú. A betegség nem gyógyítható, de tünetmentessé tehető. Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett az esetszám, egyre fiatalabb korban alakul ki a betegség, amelynek fő oka az egészségtelen életmód, a dohányzás, a rostszegény táplálkozás és a gyorséttermi ételek.

Meghosszabbították a gázai tűzszünetet, de csak idő kérdése a háború folytatódása
Ötödik napjába lépett a fegyvernyugvás, a szemben álló felek szerdáig terjesztették ki a megállapodást, amelynek nyomán így két újabb túszcserére kerülhet sor. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a héten ismét a térségbe látogat, már harmadjára a háború kezdete óta, s várhatóan a tűzszünet további meghosszabbítását próbálja majd eléri, illetve minél több túsz kiszabadítását.
 
Amit még tudni érdemes
Ezen sem spórol Lázár János: egymilliárdos lovaspálya épül a mezőhegyesi ménesbirtokon (RTL)
Négy nappal a tavalyi választások előtt 15 milliárd forintot csoportosított át a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot tulajdonló alapítvány számára a Miniszterelnökség, amelyet korábban épp Lázár János vezetett. Az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig nem más, mint Lázár János.

Október végére már 1,6 milliárd forint volt a tankerületi központok lejárt tartozása (Népszava)
A 60 tankerületi központ közül 38 került fel a központi költségvetési intézmények tartozásállományát felsoroló államkincstári listára. 

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

Közszolgálati napilap ez?

A Magyar Szóból folyik a Vémeszes propaganda,  a párt cinkos szolgálata, a népbutítás!

 

A médiasötétség világosság a hatalomnak.
Tomić, Zoran R.

A Magyar Szónak nevezett napilap 2023. november 27-ei címoldala szerint – a december 17-ei választási kampány kellős közepén, a forrongó Szerbiában és a nagyvilágban – a legfontosabb hír, hogy „Adorjánban ettek, ittak, mulattak”, ahol „tizenkettedszer tartották meg a Nemzetközi Hurka- és Kolbászfelsztivált”.

A másik címoldali hír (az „ideiglenes vezető” fotójával), hogy lezajlott „a 2023 perces, kispályás labdarúgótorna Zentán”, amit „megtisztelt jelenlétével dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke, aki köszöntötte az egybegyűlteket – ahogyan fogalmazott – a kampányidőszak legsportosabb rendezvényén”.

Ez lenne az újságírás, amit Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke „a keresztény értékrend mentén megvalósuló médiatevékenységnek” mond. Eközben Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja arra buzdítja az újságírókat, hogy „hagyják már abba az objektív újságírást!”

Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje nem tesz eleget a köztájékoztatás követelményének, miszerint a kormány és az ellenzék tagjai a választási kampány idején egyenlő arányban kell, hogy szerepeljenek a sajtóban. Hiányzik a lapból a szakmaiság, a józan kritikai észjárás, a sokszínűség és a pluralizmus, de a minőségi oknyomozó újságírás és a hatalmat, a pártokat és a nemzeti tanácsot ellenőrző írások is! A lapból csak a Vémeszes propaganda, a párt cinkos szolgálata, a népbutítás folyik!

Varjú Márta főszerkesztősége alatt sikerült ilyen szintre zülleszteni a lapot. Ehhez tehetség és tudás, de főként megalkuvó szolgalelkűség kell! Forognak is bizonyára sírjukban az egykori főszerkesztők, lapszerkesztők!

A lap tekintélyét, köztiszteletét tönkretették. Hogyan és mikor fog ebből felépülni?

BOZÓKI Antal

 

 

Danas, 2023. november 27. 11.

Ha a legrosszabb ma éjszaka, holnap csak jobb lehet.
Ha az élet nehéz időszakában vagy és kérdezed, hol van most Isten… Jusson eszedbe, hogy a tanító a teszt idején hallgat.
Pandóra szelencéje is semmi ahhoz a sok rosszhoz képest, ami az emberekben rejlik.
Mindenki a csendjével mesél, a csend pedig mindent elmond.
Laušević, Žarko

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa bírálta a tervezett szuverenitásvédelmi törvényt

2023. november 28.

Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

• El kell vetni a szuverenitástörvényt – üzeni Strasbourgból az emberi jogi biztos
• Kína Magyarországon – a nagy befektető
• Egykor Gázában szolgált, most Izraelben önkéntes a magyar orvos

El kell vetni a szuverenitástörvényt – üzeni Strasbourgból az emberi jogi biztos
A tervezett Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenőrzését fegyverként lehetne alkalmazni szinte bárki ellen, aki ellenfélnek tekinthető, például „a demokratikus vita befolyásolására irányuló tevékenység” miatt – közölte az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Dunja Mijatović ezért felszólította az Országgyűlést, hogy vesse el a sokak által bírált törvénycsomagot.

Kína Magyarországon – a nagy befektető
Magyarországon ma már nem csak az olcsó boltok jelentik a kínai gazdasági életet. Kínai hitelből épül a Budapest–Belgrád vasút, és egyre-másra érkeznek a kínai gyárak is az országba. Annak jártunk utána a Szabadonban, milyen minőségűek ezek a beruházások, hogyan hatnak a helyben élőkre, és mennyire éri meg az országnak.

Egykor Gázában szolgált, most Izraelben önkéntes a magyar orvos
Shemesh Assaf sürgősségi szakorvos, a Honvédkórház sürgősségi osztályának részlegvezető főorvosa, a Mazsihisz Szeretetkórházának főigazgatója Izraelben született, és már 1993 óta él Magyarországon. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek minősített Hamász támadássorozata után kitört háború láttán úgy döntött, orvosként tér vissza szülőhazájába, hogy ellássa az északi fronton egyre élesedő összecsapások áldozatait.

Egy másik cikkünkben pedig arról írtunk, hogy Izrael és a Hamász is hajlik az ideiglenes fegyvernyugvás meghosszabbítására, amelynek keretében tizenegy újabb túsz szabadult a terroristák fogságából. Még közel 180 ember van a radikális iszlamista csoport őrizetében.

Félmilliárdot spórolnának a státusztörvény miatt távozó tanárok végkielégítésén
Próbaperek indítását tervezi egy tanárokat képviselő ügyvéd, mert úgy tűnik, hogy a tankerületek nem akarják kifizetni a státusztörvény miatt távozó tanároknak járó két- vagy háromhavi végkielégítést, csak egyhavit. Közben a tankerületek sorra bukják el a ki nem fizetett túlórák miatt indított pereket.

Az orosz fenyegetés ellenére is fokozódik a fekete-tengeri ukrán gabonaszállítás
Az ukrán kikötőket érő orosz támadások ellenére a gabonaszerződés júliusi összeomlása óta több mint 5,6 millió tonnányi gabonát exportáltak már az új fekete-tengeri hajózási folyosón keresztül. A kormány célja a havi hatmillió tonnás gabonakivitel elérése az új útvonalon, de ehhez még rengeteg a tennivaló.

Időhúzás Lengyelországban – a frissen beiktatott kormány maximum két hétig lehet hivatalban
Andrzej Duda államfő hétfőn beiktatta Mateusz Morawiecki eddigi miniszterelnököt, akinek két hete lesz többségi koalíciót építeni, ami veszett ügynek látszik. Uralma meghosszabbítását a már 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) arra használhatja fel, hogy újabb személyeket nevezzen ki állami intézmények élére.
 
Amit még tudni érdemes
Az atyaúristenre hivatkozva fejnek meg vállalkozókat, és jól megélnek belőle, de néha lebuknak (HVG)
Egyre többször fordul elő, hogy szürke gazdaságban mozgó figurák a felsőbb kapcsolataikra hivatkozva nyúlnak le súlyos milliókat olyan vállalkozóktól, akik ellen büntetőeljárások folynak, vagy akik rettegnek attól, hogy bármikor rájuk szállhat a NAV.

Annyira keveset költünk egészségügyre, hogy az EU sereghajtói közé kerültünk (G7)
Előzetes Eurostat-adatok alapján az EU-ban csökkentek a GDP-arányos egészségügyi költések 2021-ről 2022-re. A legnagyobb visszaesést Bulgária után Magyarország produkálta, ahol az EU-átlag duplájával, közel 1 százalékponttal csökkent az adat.

A Századvég 24 milliárd forintért ad tanácsokat a kormánynak (Átlátszó)
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2026 végéig tartó szakpolitikai tanácsadási közbeszerzésére mindössze a Századvég-csoport alapítványa és két Nézőpont-közeli cég jelentkezett. A majdnem 24 milliárd forint értékű megbízást október végén a századvégesek nyerték, de a nézőpontosok sem panaszkodhatnak, mert korábban ők vittek el egy 22 milliárdos munkát, ami szintén 2026 végéig tart.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

Öncenzúra

Egészen különös, hogy a határon túli magyar politikusok nem szólnak semmit, miközben olyan magyar állam épül, amilyent ők semmiképpen sem kívánhatnak maguknak ott, ahol élnek.

Szoboravatás Szatmárnémetiben. Mi lesz, ha a határon túl is betiltják a külföldi támogatást?
Fotó: Czeglédi Zsolt ( Forrás: MTI/MTVA)

2023. november 26. 12:00 

 

[...]

Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha szomszédaik is ugyanolyan szuverén nemzetállamot építenek majd, esetleg éppen Magyarország példáján felbuzdulva. Mi lesz, ha ők is hasonló törvényeket fogadnak el egyszer? Miszerint senki, sem egyesület, sem alapítvány, sem templom, sem iskola nem kaphat kintről támogatást. Mit fogunk kezdeni egy ilyen országban? Volt már ilyen, úgy hívták, hogy belügyekbe való be nem avatkozás. 

Látszólag már rég nem a cenzúráról és öncenzúráról beszélek. Pedig igen. Mert azt még értem, hogy Magyarországon lehetnek hívei egy ilyen „ügynöktörvénynek”. Csak azon múlik, sikerül-e elhitetni, hogy minden ellenőrizetlen külső támogatás veszélyt jelent a nemzeti szuverenitásra. Az viszont már egészen különös szerintem, hogy a határon túli magyar politikusok nem szólnak semmit, miközben olyan magyar állam épül, amilyent ők semmiképpen sem kívánhatnak maguknak ott, ahol élnek. Vajon már működik az öncenzúra a határokon túl is? Vajon hallgatni kell akkor is, amikor nyilvánvalóan ellenérdekeltek vagyunk egy minden külső ráhatást visszautasító nemzetpolitikában? Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. Meg aztán hol itt az anya, hol itt a gyermek? Remélem, nem miattunk írták ki azon a bizonyos kiállításon, hogy: 18 éven felülieknek. 

 

Markó Béla (Népszava)
https://nepszava.hu/3216431_marko-bela-oncenzura
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15963