A Mars (bolygó), a Hold,

Szerbia

Kutyából szalonna, avagy hogyan lesz sereghajtóból karakán jogvédő

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) üdvözli a magyar országgyűlés parlamenti pártjai által támogatott és életre hívott Kisebbségi Jogvédő Intézet megalakulását, amely szervezet célja a határon túli magyarok ellen nemzeti alapon elkövetett jogsértések orvoslásának támogatása, a perköltségek megtérítése, az esetek feltárása és bemutatása, illetve az elszakított területeken ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvédek megsegítése. Reméljük, hogy ez a háló Délvidéken is mihamarabb feláll, hiszen hatalmas szüksége van rá az itteni magyarságnak.

Azonban nem szabad szó nélkül elmenni amellett az átlátszó áltevékenység mellett, amelyet ilyen téren a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) folytat. Ismeretes a közvélemény számára, hogy sem a korábbi öt magyar temerini fiú ügyében nem írták alá a kegyelmi kérvényt kísérő támogató petíciót, sem az október vége óta előzetes letartóztatásban lévő ún. ,,új temerini fiúk” esetében nem emelték fel a hangjukat, nem keltek a védelmükre, habár minden politikai és infrastrukturális lehetőségük erre meglett volna. Emlékezetes az is, hogy annak idején Kasza József, a VMSZ előző elnöke kért ,,példás büntetést” a temerini fiúkra.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet egyelőre évi 50 millió forintból gazdálkodik. Ennek felállása után és a médiában történt bemutatkozását követően a VMSZ, amely eddig szinte a kisujját sem mozdította meg a temerini magyarellenes incidensek kapcsán, sőt, folyamatosan kételkedését fejezte ki annak kapcsán, hogy valóban nemzeti színezetük volt-e ezeknek az eseteknek, most egy hat ügyvédből álló csapatot állított fel, akiknek a ,,feladata” lenne a jövőben esetleg jelentkező temerini magyar sértett, bántalmazott fiatalok védelme.

Feltűnő és sokat sejtető az a tény, hogy a délvidéki magyarság vezérpártjaként aposztrofált VMSZ mindaddig érdemben nem reagált, sőt, olykor ellenezte a jogsértések határozott kivizsgálását, és az ügyeket a láthatóan kettős, néha pedig hármas mércét alkalmazó szerb ,,igazságszolgáltatás” szerveire bízta. Azonban amint a magyar adófizetők pénzén létrejött egy jogvédő szervezet, és nyilvánossá váltak annak pályázatai, akkor a VMSZ megpróbál sereghajtóból az ügy élére törni. Akárhogy is, az MRM üdvözli a VMSZ pálfordulását, azonban kétségeink vannak a szándék tisztaságával kapcsolatban.

Hol volt ez a politikai akarat évekkel ezelőtt, de hol volt ez a politikai akarat akár tavaly októberben? Minek a hatására változott meg ennek a pártnak a hozzáállása? A pénz? Vagy most már fontosak lettek a kisemberek is? A választ mindenki belátására bízzuk.

Az MRM nevében,

László Bálint, elnök

http://www.mrm.rs/koezlemenyek/888-kutyabol-szalonna-avagy-hogyan-bujnak-el-a-semmibl-karakan-jogvedink, 2013. március 01. péntek, 16:47

Az MNT kibújt a bőréből - Megszólalt a magyarverések és közbiztonság kapcsán!

Olyan ügyekkel kezdett foglalkozni a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a szerdán (február 27-én – B. A. megj.) megtartott 30. rendes ülésén, amelytől az eddigi többség tartózkodott és menekült. Nevezetesen, egy ajánlás szövege került elfogadásra, amely a magyar nemzeti közösség tagjait ért támadások és a közbiztonság romlásának kérdése kapcsán fordul a szerb állami vezetőkhöz határozott fellépést kérve. A szövegjavaslatot Korhecz Tamás nyújtotta be.

A vita során Erdély Lenke, a VMSZ újvidéki szervezetének elnöke szólt elsőként, aki annyival szerette volna bővíteni a sort, hogy Újvidéken is történt incidens nemrégiben, mégpedig két magyar fiatalt támadtak meg szerb ismerőseik (!) a limáni piacnál néhány nappal korábban.

Ezután László Bálint, az MRM elnöke és képviselője kért szót, aki kihangsúlyozta, hogy végre itt volt az ideje annak, hogy az MNT levetkőzze saját maga által kreált béklyóit, és ne csak a törvény által megszabott négy fő területtel foglalkozzon, hanem vállalja fel a délvidéki magyarság szempontjából kulcsfontosságú kérdések megoldását is. Az ajánlás szövege kapcsán három módosítási javaslatot tett a képviselő az ülésen. Felhívta az MNT tagjainak figyelmét arra, hogy ne próbálják összemosni a közbiztonság általános romlásának kérdését a magyarverésekkel, hiszen a vagyon ellen történő bűncselekmények és a magyar fiatalokat csoportokban megtámadók között nehezen húzható párhuzam. A második javaslat egy mondat beszúrása lett volna a szövegbe, amely a következő képpen hangzott volna:  ,,A magyarokat nemzetiségi alapon érő támadások több mint egy évtizede húzódó probléma, amely a volt jugoszláv tagállamokból betelepült menekültek érkezése után ütötte fel a fejét.” Az MRM képviselője végezetül kihúzásra javasolta azt a szövegrészt, amelyben a politikai pártokat, szervezeteket említi az ajánlás, mivel, ahogy mondta, az MNT megalázná magát azzal, hogy különböző gesztusokat tenne a politikai pártok felé, amikor ő képviseli a délvidéki magyarság legmagasabb szervét.

Korhecz Tamás elnök végül csak Erdély Lenke módosítási javaslatát bocsájtotta szavazásra, az MRM képviselőjét pedig nem, mivel, ahogy mondta, az érdemben változtatta volna a szöveget, amit az ülés előttig kellett volna javasolni. Végül a tanács egyhangúlag fogadta el az ajánlást, amelyet az alábbiakban közlünk:

,,A Magyar Nemzeti Tanács ezen döntésével ajánlást tesz a Szerb Köztársaság Kormánya elnökéhez, a Szerb Köztársaság Kormánya alelnökéhez és a Szerb Köztársaság Igazságügyi és Államigazgatási miniszteréhez.   

A Magyar Nemzeti Tanács, mint a szerbiai magyarok demokratikusan megválasztott országos önkormányzata kötelességének érzi, hogy nyomatékkal hangot adjon aggodalmának annak kapcsán, hogy  a folyamatosan növekvő erőszak, a közbiztonság általános romlása közepette egyre  több fizikai és verbális támadás éri  a vajdasági magyarokat. 

Az utóbbi hetek óbecsei, temerini, újvidéki és szabadkai erőszakos bűnesetei, amelyek sértettjei magyarok voltak bizonytalanságot és félelmet keltenek a polgárokban.

Méltányoljuk és támogatjuk azon politikai szervezetek erőfeszítéseit, különösen egyetlen parlamenti pártunk képviselőinek tevékenységét, amelyekkel megfékezni igyekszenek a felerősödő erőszakhullámot, mindazonáltal felhívjuk a bűnmegelőzésért és biztonságért felelős legmagasabb állami tisztségviselők figyelmét arra, hogy ezek a bűnesetek és incidensek  a többnemzetiségű településeken, községekben és városokban különösen veszélyesek és veszélybe sodorhatják az elmúlt években ezen a téren elért kétségtelen eredményeket, valamint a lassan előre araszoló kölcsönös szerb-magyar megbékélést, közeledést.  

Meggyőződésünk, hogy ezeket a jelenségeket csakis közös erőfeszítésekkel, széles társadalmi összefogással tudjuk csak hatékonyan megelőzni és sikeresen orvosolni. Ebben a biztonsági és igazságügyi szerveknek kiemelt és megkerülhetetlen szerepe van, csakúgy mint a legmagasabb közjogi méltóságok jelképes megnyilatkozásainak. Ennek jegyében arra kérjük Önöket, hogy nyilatkozataikkal és tevékenységükkel arra sarkalják a társadalmat és elsősorban az állami hatóságokat, hogy a nemzetek közötti incidenseket, a nemzeti alapon elkövetett bűncselekményeket prioritásként kezeljék, szakszerűen és szervezetten foglalkozzanak azok megelőzésével, felderítésével és szankcionálásával, az egyenlőség elvének, a diszkrimináció tilalmának teljes tiszteletben tartásával. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az itteni magyar közvélemény, nem minden alapot nélkülözve gyakran érzi azt, hogy az állami szervek nem mindig azonos szigorral szankcionálják a nemzeti alapú incidenseket attól függően, hogy milyen nemzetiségű a sértett és milyen az elkövető-gyanúsított. 

Közös érdekünk, hogy Szerbia-Vajdaság minden polgára egyenrangúnak érezze magát és egyenlő védelmet élvezzen a hatóságok részéről, ebben a Magyar Nemzeti Tanács mindenben partnere lesz az államnak.”

Örömteli hír, hogy a Magyar Nemzeti Tanács  felkéri a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet egy nemzetközi szakmai konferencia megszervezésére, amelynek témája az aracsi pusztatemplommal kapcsolatos építőipari, konzervátori, restaurátori, infrastrukturális, installációs, archeológiai és kertészeti terveivel kapcsolatban a középkori aracsi bazilika végleges bemutatásának érdekében a törökbecsei határban, a település archeológiai maradványaival, az erőddel és palotával, valamint a látogatók befogadására alkalmas látogatói központ létesítése lesz. A szakmai konferencia záradéka szerves részét fogja képezni a Magyar Nemzeti Tanács által javasolt intézkedéseknek, így egy román-szerb IPA Program keretében megmentődni látszik a hányattatott sorsú aracsi pusztatemplomunk, a délvidéki magyarság monumentális jelképe.

Az ülés folytatásában az MNT elfogadta a Szekeres László Alapítvány, a Magyar Szó, a Hét Nap, a Pannónia Alapítvány, a Mozaik Alapítvány, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Forum Könyvkiadó Intézet 2012. évi szakmai és pénzügyi beszámolóit, valamint még néhány sürgősségi javaslatot az oktatáshoz kapcsolódóan.

Terhes Tamás

http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/4661-az-mnt-kibujt-a-brebl-megszolalt-a-magyarveresek-es-koezbiztonsag-kapcsan, 2013. március 01. [01:14]

Szókimondó László Gyula a szabadkai VKT-n: Pattanásig feszültek a nemzetek közötti viszonyok, a városvezetés a füle botját sem mozdítja!

Mélyponton a nemzetek közötti viszonyok Szabadkán – ez volt a városi képviselő-testület mai (február 28-i – B. A. megj.) ülésének legmarkánsabb mondata, amely László Gyulától, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) tanácsnokától származott.

A városatyák ma megszavazták Szabadka alapszabályának módosításait, amelyek közül az egyik a Nemzetek Közötti Kapcsolatok Tanácsára vonatkozott.

Ezt vita előzte meg. Elhangzott ugyanis az a javaslat miszerint nemcsak városi, hanem helyi szinten (pl. Csantavéren és másutt) is létrehozható legyen a Nemzetek Közötti Kapcsolatok Tanácsa.

László Gyula, az MRM tanácsnoka ezúttal sem kertelt és kimondta azt, amit mindenki, aki nyitott szemmel jár, lát és tud.

Szerinte ugyanis az alapszabályból akár teljesen ki lehetne húzni a szóban forgó tanáccsal kapcsolatos részt, hiszen az elmúlt nyolc évben a tanács tagjai mindössze 2-3 alkalommal ültek össze. Másrészt mi értelme az egésznek, ha magyarokat vernek pl. a Városháza kapujánál, a térfigyelő kamerák előtt, de a városvezetés két héttel az eset után sem tájékoztatja a nyilvánosságot a támadás részleteiről és az esetleges vizsgálat folyamatáról?!

László Gyula rámutatott a hasonló incidensek gyakoriságára és kiemelte, hogy a háborús évek óta Szabadkán a nemzetek közötti viszonyok sohasem voltak olyan mélyponton, mint ma.

Fekete Lehel

http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/4634-szokimondo-laszlo-gyula-a-szabadkai-vkt-n-pattanasig-feszueltek-a-nemzetek-koezoetti-viszonyok-a-varosvezetes-a-fuele-botjat-sem-mozditja-, 2013. február 28. [16:41]

Temerin: Lakossági fórum a magyarellenes incidensek kapcsán

Ma (február 28-án – B. A. Megj.) Temerinben Gaudi-Nagy Tamás és Baráth Zsolt a magyar Országgyűlés két Jobbikos parlamenti képviselője lakossági fórumot tartott, amelyen a nemrégiben Délvidéken történt magyarellenes incidensekről, illetve a „temerini hetekként”, vagy az „új temerini fiúkként” elhíresült magyar fiatalok ügyéről tájékozódtak. A fórumon ott voltak a sértett gyermekek szülei is, akik megosztották a képviselőkkel, a jelenlévőkkel mindazt, amin a fiúk keresztülmentek ezekben a hónapokban, de jelen volt Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke is.
Gaudi-Nagy Tamás a lakossági fórumot megelőzően az újságíróknak a következőket mondta:
– Magyar országgyűlési képviselőként aggodalommal töltött el az, hogy ismét felerősödtek a magyarellenes atrocitások a Délvidéken. Korábban, 2004-2005-ben már volt egy ilyen tendencia. Akkor határozottan az európai szervek: az Európai Parlament, az Európa Tanács, a Magyar Országgyűlés is felemelte szavát. Nagyon bíztunk abban, hogy ezek a jelenségek visszaszorulnak. Azonban az utóbbi időben ismét elharapózott a fizikai erőszak, a falfirkák, a szóbeli inzultusok (támadások), emlékhely meggyalázások. Ezzel kapcsolatban az Európai Unió felé igyekvő Szerbiának alapvető kötelessége, hogy betartsa azokat az emberjogi normákat, amelyek egyebek mellett a nemzetek, a nemzeti kisebbségek védelmére irányulnak.
Most értesültünk arról, hogy az újvidéki Felső Bíróság a vádiratot visszaküldte az ügyészségnek, mivel több jelentős hiányt vélt felfedezni abban. Ez jó jel, igazából megnyugtató viszont az lenne, ha szabadlábon védekezhetnének a fiatalok, másrészt pedig az is jó lenne, ha Szerbia mindent megtenne az ilyen jellegű konfliktusok megelőzéséért, a hatékony feltárásért és a kettős mérce alkalmazásának megszüntetéséért. Az Európa Tanács legutóbbi parlamenti közgyűlésén Štefan Füle bővítési biztost kérdeztem arról, hogy felkíván-e lépni Szerbiával szemben, ha megszegi a nemzeti, etnikai kisebbségekkel kapcsolatos szabályokat. Határozottan azt a válaszolta, hogy bízzak benne. Ha bármilyen komoly kifogás érkezik Szerbia nemzeti kisebbségi politikájával kapcsolatban, akkor ő fel fog lépni. Nagyon bízunk abban, hogy a jogállamiság elvét – amire ő csatlakozási alapelvként hivatkozik – érvényesíti az Európai Unió és Magyarország is. Addig nem járul hozzá Szerbia uniós csatlakozásához, amíg a magyarsággal kapcsolatos minden kérdést megnyugtatóan nem sikerül tisztázni. Ideértve a területi autonómiát, az önálló magyar egyetem kérdését, a nyelvhasználat egyenlő, arányos részvételét a közintézmények működésében – mondta a politikus.
Baráth Zsolt országgyűlési képviselőként több írásbeli kérdéssel illette a magyarországi minisztereket. Elmondta azt is, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Martonyi János külügyminiszter is válaszolt levelére, amelynek tartamát felolvasta a jelenlevőknek.
A lakossági fórumon felszólalt a börtönből tavaly szabadult két fiatalember is.
– Mi már mindezt átéltük, ezért tartjuk fontosnak azt, hogy kiálljunk a temerini fiúkért, akiket egyébként személyesen is ismerünk, de minden délvidékiért, akit hasonló támadások ér – mondta Szakáll Zoltán.
– Ez a helyzet tarthatatlan, változásokra van szükség. Olyan értelemben, hogy nem kettős mércével kell mérni a magyarokat és a szerbeket, hanem egyenlően. Arra viszont minden bizonnyal nem lesz példa, hogy öt szerb nemzetiségűt 61 évre ítélnek majd el – fűzte hozzá Horváth Árpád, a börtönből szabadult másik fiatalember.
ácsi

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/15022/Temerin-Lakossagi-forum-a-magyarellenes-incidensek-kapcsan.html, 2013. március 1. [0:04]

Az MNT a politikában

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tegnap (2013. február 27-én), a magyarverések dolgában állásfoglalással jelent meg a politikai porondon. Ez jó. Csak nem elég.

Ha valaki azt kérdezné, hol volt eddig, erre a válasz az, hogy eddig tartotta magát a nemzeti tanácsokról szóló szerb törvény által szabott szűk keretekhez. Az ok egyszerű. Valamiképpen jó lenne azt a látszatot kelteni, hogy szava van a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzésében. Csakhogy az MNT nem a magyar autonómia kifejezője, s ezzel vezetői is tisztában vannak. Másrészt közjogi helyzetét tekintve, jogi és politikai értelemben a szerepe az, hogy amolyan ütközőzónaként, végül is a szerb nemzeti érdek békés érvényesítéséhez járuljon hozzá. Nos, az MNT ezt a fából vaskarikaszerű feladatot igyekezett „bölcsen” megoldani.

A Magyar Szó szerint „Korhecz kijelentette: a magyar fiatalokat ért támadások közvetlen kapcsolatban állnak a közbiztonság romlásával, hiszen a magyarokat ért támadásokat valószínűsíthetően nem a többségi nemzethez tartozó jól nevelt fiatalok követik el, hanem inkább azok a bandába tömörülő szurkolók és huligánok, akik más jellegű bűncselekményeket is elkövetnek, ellenben ezeket a vajdasági magyarság számára érzékeny bűncselekményeket még véletlenül sem szabad összemosni az egyszerű közbiztonsági kérdésekkel”. 

Elolvasva a fenti sorokat talán nem kell bizonygatni, hogy a magyarverések ügye az államérdek békés érvényesítésére nem alkalmas politikai feladat. Mert itt nincs középút. Az MNT vagy kimondja, s ez lenne a vajdasági magyarság alapérdeke, hogy a „nemzeti alapú incidensek” valójában a közösségként való megmaradásunk ellen irányuló lélektani hadviselés megjelenési formái, vagy nem. Meg azt is, hogy a váltakozó intenzitású, de szociálpszichológiai tartalmát tekintve romboló hatású több mint húsz éve állandósult folyamat ellen csak egy orvosság van. A tényleges, magyar politikai autonómia. Melyben a perszonális autonómia legitim és legális tanácsa valóban elláthatná a vajdasági magyarság alapérdekeinek feltárását, kifejezését és hatékony képviseletét.

Az MNT honlapján állásfoglalásának szövege nem található meg. Tartalmára csupán a sajtó tudósítása alapján következtethetünk. A Magyar Szóban közölt elemek alapján azt kell mondani, hogy az MNT lépett ugyan, de nem nagyot, s azt sem a tényleges magyar autonómia irányába.

Lehet azt mondani, hogy „a magyar nemzeti közösség tagjait ért támadásokról szóló tényeket még véletlenül sem szabad felnagyítani”, csakhogy ez a különben helyénvaló óhaj magyar szemszögből tárgytalan, hisz nem nálunk van a labda. Nem is kerekedhet belőle ki semmi jó.

Különösen az nem, hogy a szerbiai államhatalom hatalom mindhárom ága változtasson magatartásán. Ahogy ezt a Dacic belügyminiszter szóban már megtette, a rendőrség gyakorlatban is nevezze nevén a gyereket. S a viszonylag ritka feljelentéseiben a magyarveréseket minősítse nemzeti alapú incidenseknek. A bíróság pedig mellőzve a kettős mércét, legalább a legeklatánsabb, bizonyíthatóan súlyos esetekben bűncselekmény és szabálysértés miatt ítélje el a tetteseket. Ne nevetséges pénzbüntetésekre, hanem letöltendő szabadságvesztésre. Végül, a szerb kormány – figyelemmel a koszovói rendezés legújabb fejleményeire, s az Ahtisaari-terv elveire – járuljon hozzá a tényleges magyar (perszonális) autonómia létrejöttéhez.

Amíg a vajdasági magyarság „legnagyobb” parlamenti képviselőkkel is rendelkező szervezete a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a nem legitim és a nem legális MNT nem csatlakoznak a nemzeti oldalhoz, és vállalva a politikai kockázatot, nem mondják ki a teljes igazságot, nem várhatjuk, hogy a magyar kormány a nemzetközi porondon is megjelenítse a vajdasági magyarság autonómiakövetelését. Mert nem tudhatja, a vajdasági magyar politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnya csatlakozna-e a tényleges politikai autonómiára vonatkozó igényhez.

Így marad a demosthenesi felismerés: Nam non modo Deus, sed ne amicus quidem rogandus est, ut dormitanti cuiquam aut desidi praesidio sit. (Mert nemhogy az Istent, de még a barátot sem szabad kérni arra, hogy az alvónak vagy renyhének segítségére legyen.)

Ágoston András

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf. 46. szám, 2013. február 28.

Március 1.

Albin napja.

A latin Albinus családnévből ered. Jelentése: fehér.

1456 – Krakkóban megszületett II. Ulászló magyar király (I. Ulászló néven Csehország királya), akinek Lajos fia (a későbbi II. Lajos magyar király) Habsburg Máriát vette feleségül, Anna leánya pedig Habsburg Ferdinándnak, Mária testvérének a felesége lett.
1792 – Bécsben 44 éves korában, tüdőgyulladásban meghalt II. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király), aki bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását.
1875 – A Szabadelvű Párt Wenckheim Béla bárót nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé, aki tisztségét 1875.10.20-ig töltötte be.
1920 – Nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst.
1131 – 30 éves korában, vérhasban meghalt II. István magyar király, akit apja, Könyves Kálmán már 4 éves korában királlyá koronáztatott.
1562 – A vassy-i vérfürdővel megkezdődtek a francia vallásháborúk.
1813 – Megszületett Reitter Ferenc, mérnök, a budapesti rakpartok tervezője, építője.
1817 – Bernhard Antal technikus, feltaláló vízre bocsátotta a Carolina nevű első dunai gőzhajót.
1881 – Megalapították a Magyar Távirati Irodát.
1904 – Megszületett Glenn Miller, amerikai zenész (In The Mood).