A VMSZ kezdeményezésére a szerb kormány hatályon kívül helyezte a három falu: Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségéről szóló határozatot

A szerbiai Kormány, a VMSZ kezdeményezésére, hatályon kívül helyezte a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat, a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnössé nyilvánító, 1945-ben meghozott határozatokat

 

A Közigazgatási eljárásról szóló törvény (JSZK Hivatalos Lapja 33/97. és 31/01. szám és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 30/10. szám) 255. szakaszának (2) és (4) bekezdése, valamint a Kormányról szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 55/05., 71/05., 101/07., 65/08., 16/11., 68/12. – AB, 72/12., 7/14. – AB és 44/14. szám) 43. szakaszának (2) bekezdése alapján, a Vajdasági Magyar Szövetség (Szabadka, Ago Mamužić u. 11/I.) kérelmére indult, a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-én kelt jogerős határozata és a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt jogerős határozata hatályának megszüntetésére irányuló eljárásban
a Kormány meghozza az alábbi

V É G Z É S É T

1.   HATÁLYÁT VESZTI a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-én kelt határozata, amellyel a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát háborús bűnösnek nyilvánították.
2.   HATÁLYÁT VESZTI a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozata a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján háborús bűnössé nyilvánításáról.
3.   Jelen végzés a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében kerül megjelentetésre.

 I n d o k l á s

A Vajdasági Magyar Szövetség (Szabadka, Ago Mamužić u. 11/I.) kérelmet nyújtott be a Kormányhoz a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-én kelt határozat és a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozat hatályának megszüntetésére, amelyekkel Csúrog, Zsablya és Mozsor községek magyar nemzetiségű lakosságát a kollektív felelősség elvének alkalmazásával háborús bűnösnek nyilvánították.
A kérelem – többek között – kitér arra, hogy a Szerb Köztársaság Képviselőháza a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló nyilatkozatában (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 54/13. szám) a legerélyesebben elítélte a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-én kelt határozatát és a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát, amelyekkel Csúrog, Zsablya és Mozsor községek magyar nemzetiségű lakosait a kollektív felelősség elvének alkalmazásával háborús bűnösnek nyilvánították, továbbá, hogy – tekintettel arra, hogy ezen jogi aktusok továbbra is részét képezik Szerbia hatályos jogrendjének és olyan jogelven alapulnak, amely ellentétes az Alkotmány számos alapelvével – elengedhetetlen hatályuk azonnali megszüntetése.
A kérelemre lefolytatott eljárásban megállapítást nyert, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (Szabadka, Ago Mamužić u. 11/I) a törvény alapján a Politikai pártok nyilvántartásába bejegyzett nemzeti kisebbségi politikai párt, így rendelkezik kérelembenyújtási joggal a Közigazgatási eljárásról szóló törvény 39. és 40. szakaszának értelmében, továbbá, hogy – figyelembe véve a Politikai pártokról szóló törvény (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 36/09. szám) 3. és 5. szakaszát – a politikai párt jogi személy és a nemzeti kisebbségi politikai pártok tevékenysége különösen az adott nemzeti kisebbség érdekeinek képviseletére, illetve jogainak védelmére és fejlesztésére irányul, az Alkotmánnyal, a törvénnyel és a nemzetközi sztenderdekkel összhangban.
A kérelmező által benyújtott dokumentumokba való betekintéssel, valamint a kérelem alapján lefolytatott eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megállapítást nyert, hogy a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság, a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság munkájának megszervezéséről szóló szabályzat alapján 1945. január 22-én meghozott 2/45. számú határozatával megállapította, hogy a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosa elkövetőként, felbujtóként vagy bűnsegédként felelős az idézett szabályzat 18. szakaszában felsorolt bűntettekért, és ez alapján háborús bűnösnek nyilvánította őket, azon konkrét személyek nevének felsorolása nélkül, akikre a határozat vonatkozik. Az idézett határozat kimondta azt is, hogy annak hatálya nem terjed ki a Népfelszabadító Hadsereg és a jugoszláv partizánosztagok soraiban harcolt személyekre. Az idézett határozat analógia alapján alkalmazásra került Zsablya Község magyar lakosaival szemben is az illetékes állami szervek által lefolytatott vagyonelkobzási eljárásokban. Megállapítást nyert továbbá, hogy a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság által 1945. március 26-án meghozott, 1945. április 3-án, 2i44/1945 szám alatt iktatott határozattal a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nyilvánították nemzeti hovatartozásuk alapján, a kollektív felelősség elvének alkalmazásával háborús bűnösnek.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló nyilatkozatában (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 54/13. szám) a legerélyesebben elítélte a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 1945. január 22-én kelt határozatát, amellyel nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község lakosait, valamint a Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát, amellyel nemzeti hovatartozásuk alapján nyilvánították háborús bűnösnek a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait, nem megkérdőjelezve azon személyek egyénileg megállapított felelősségét, akiknek a bűnössége bizonyított (2. pont), és kifejezte a Szerb Köztársaság készségét arra, hogy folytassa a demokrácia, valamint az emberi és kisebbségi jogok és polgári szabadságok fejlesztésének folyamatát, továbbá felszólította valamennyi állami szervet és polgárt, hogy teljes mértékben járuljanak hozzá a polgári egyenrangúságon, valamint az emberi és kisebbségi jogok és szabadságok maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló közös élet feltételeink megteremtéséhez és erősítéséhez. (6. pont)
A Szerb Köztársaság Alkotmánya előírja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogairól és kötelezettségeiről, az ellene folyó eljárás megindításának okaként szolgáló gyanú megalapozottságáról, valamint a terhére felrótt vádakról független, pártatlan és törvénnyel létrehozott bíróság, igazságosan és ésszerű határidőn belül, nyilvános tárgyaláson hozzon döntést (32. szakasz (1) bekezdés); hogy akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak, a lehető legrövidebb határidőn belül, a törvénnyel összhangban, minden részletre kiterjedően és az általa beszélt nyelven, tájékoztassák a terhére felrótt cselekmény természetéről és okairól, továbbá az ellene összegyűjtött bizonyítékokról (33. szakasz (1) bekezdés); hogy mindenkit, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak, megillet a védekezés joga és általa megválasztott védőhöz való jog, továbbá, hogy a védőjével akadály nélkül érintkezzen és megfelelő idő és feltételek álljanak rendelkezésére a védelemre történő felkészüléshez (33. szakasz (2) bekezdés); hogy mindenkit ártatlannak kell tekinteni a bűncselekmény elkövetésében, amíg jogerős bírósági ítélet meg nem állapítja a bűnösségét (34. szakasz (3) bekezdés); hogy a háborús bűntett, a népirtás és az emberiesség elleni bűntett büntetőjogi üldözése és a kiszabott büntetés végrehajtása nem évül el (34. szakasz (6) bekezdés); hogy az Alkotmány által biztosított emberi és kisebbségi jogok közvetlenül alkalmazandók (18. szakasz (1) bekezdés); hogy az Alkotmány biztosítja és közvetlenül alkalmazandónak írja elő a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaival, a ratifikált nemzetközi szerződésekkel és törvényekkel biztosított emberi és kisebbségi jogokat. Az Alkotmány által biztosított jogok megvalósulásának módja abban az esetben szabályozható törvénnyel, amennyiben az Alkotmány kifejezetten így rendelkezik vagy amennyiben az alkotmányos jog érvényesítése jogi természete miatt teszi ezt szükséges, azzal, hogy a törvény az Alkotmány által biztosított jog lényegét nem érintheti (18. szakasz (2) bekezdés); hogy az emberi és kisebbségi jogokról szóló rendelkezések jogértelmezése a demokratikus társadalom értékeinek fejlesztését követi, összhangban az emberi és kisebbségi jogok terén érvényes nemzetközi sztenderdekkel, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését figyelemmel kísérő nemzetközi szervezetek gyakorlatával (18. szakasz (3) bekezdés).
A közigazgatási eljárásról szóló törvény 255. szakasza – többek között – előírja, hogy amennyiben a jogerős végzés meghozatalával valamilyen jog keletkezett az ügyfél javára, a végzést meghozó szerv, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a végzésben téves jogalkalmazásra került sor, a végzés hatályát megszüntetheti vagy megváltoztathatja a törvénnyel való összehangolás érdekében, de kizárólag abban az esetben, amennyiben az ügyfél, akinek a javára a jogosultság keletkezett ehhez hozzájárul és amennyiben ezzel a döntéssel harmadik személy joga nem sérül, továbbá, hogy az ügyfél hozzájárulása abban az esetben is kötelező, amennyiben számára kötelezettséget határoztak meg a jogerős végzéssel és annak megváltoztatása számára többletkötelezettséget keletkeztet ((1) bekezdés); hogy az (1) bekezdés alapján meghozott, a jogerős végzés hatályának megszüntetéséről szóló végzés alapján csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény ((3) bekezdés); hogy az új végzést azon szerv hozza meg, amely azt az elsőfokú végzést meghozta, amely hatályának megszüntetésére vagy megváltoztatására a kérelem irányul, a másodfokú szerv csak abban az esetben jár el, amennyiben a közigazgatási ügyben a másodfokú szerv hozta meg az érdemi döntést, továbbá, amennyiben az érintett szervet megszüntették vagy megszűnt a hatásköre a közigazgatási ügy elbírálására, az új végzést az a szerv hozza meg, amely az új végzés meghozatalának időpontjában az adott közigazgatási ügyben eljárni jogosult ((4) bekezdés); hogy fellebbezésnek az új végzés ellen csak akkor van helye, amennyiben azt az elsőfokú végzést meghozó szerv hozza meg, amennyiben az új végzést a másodfokú szerv hozza meg vagy amennyiben az elsőfokú szerv által meghozott végzés elleni fellebbezést a törvény kizárja, a végzés ellen közigazgatási per indítható ((5) bekezdés).
A Közigazgatási eljárásról szóló törvény 255. szakaszának (4) bekezdésében meghatározott hatásköréből kiindulva és figyelembe véve a Szerb Köztársaság Alkotmánya által kimondott alapelveket: a jog uralmát, az emberi és kisebbségi jogok és polgári szabadságok tiszteletben tartását, a nemzeti kisebbségek joginak külön biztosított védelmet, az európai alapelvekhez és értékekhez való tartozást, amelyek maradéktalan tiszteletben tartása és végrehajtása megköveteli, hogy a jogrendből kerüljön ki minden olyan jogi aktus, amely ellentétes ezen alapelvekkel, a Kormány megállapította, hogy a jelen végzés rendelkező részének 1. és 2. pontjában szereplő határozatok ellentétesek a Szerb Köztársaság anyagi jogszabályaival és jogrendjével, ezért, a fentiek alapján, meghozta a végzés rendelkező részében foglaltakat, kifejezve ezáltal elkötelezettségét azon értékek mellett, amelyeken a Szerb Köztársaság Képviselőháza által meghozott, a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló nyilatkozat alapul.
JOGORVOSLATI TÁJÉKOZTATÁS: Jelen végzés ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül közigazgatási per indítható a Közigazgatási Bírósághoz történő kereset benyújtásával.
Megküldeni:
- a Vajdasági Magyar Szövetségnek, Szabadka Ago Mamužić u. 11/I.,
- az Igazságügyi Minisztériumnak,
- a Levéltárnak.
05 Szám: 88-13704/2014
Belgrádban, 2014. október 30-án

K O R M Á N Y

ELNÖK

Aleksandar Vučić

2014.11.02.

http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-kezdemenyezesere-szerb-kormany-hatalyon-kivul-helyezte-harom-falu-csurog

70 év után eltörölték a magyarok kollektív bűnösségét Szerbiában - Ennek kellene örülnünk?

 

A szerb kormány október 30-án eltörölte a zsablyai, csúrogi és mozsori magyarság kollektív bűnösségét. Hogy erre mennyit kellett várnunk?

Közel 200 napja alakult meg a jelenlegi szerb kormány, melynek egy magyar párt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is tagja, vagyis 200 napig egy magyar érdekvédelmi szervezet is olyan kormányhoz tartozott, amely törvényeiben foglalva kollektív bűnösnek tartotta a magyarság egy részét.

A magyar és szerb államfők közös csúrogi főhajtása óta közel másfél év telt el.

2011 októberében Božidar Đelić akkori miniszterelnök-helyettes biztosította arról a magyar külügyet, hogy megoldást keresnek a kollektív bűnösség elvének felülvizsgálatára.

Ugyanezt ígérte 2013 októberében Ivan Mrkić akkori szerbiai külügyminiszter Budapesten.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke korábban kijelentette: „abban is bízik, hogy a szerb kormány a következő ülésén hatályon kívül helyezi a kollektív bűnösségről szóló határozatát. Ez a kormányülés 2013. június 26-án volt.

A délvidéki magyar közösségnek végül mintegy 26.000 napot kellett várnia hogy feloldozzák a kollektív bűnösség alól. Ezt kellene ünnepelnünk 2014-ben, erre legyünk büszkék?

Összehasonlításképpen, az 1995-ben történt srebrenicai mészárlásokat a hágai Nemzetközi Törvényszék fellebbviteli tanácsa az eseményeket követő 9. évben ismerte el. Az ezt követő évben a Boszniai Szerb Köztársaság vezetése is elismerte felelősségét a népirtásokban. Majd Tomislav Nikolić köztársasági elnök tavaly, 18 évvel az események után kért bocsánatot és ismerte el a genocídiumot.

Amire egy szomszédos országban, Boszniában 9-18 évet kellett várni, arra nekünk magyaroknak 70 évet? Nekünk, az egyetlen olyan népnek, amely az egykori hat jugoszláv tagköztársaság és két autonóm tartományból az egyetlen számottevő kisebbség, amely még nem szakadt el Belgrádtól? Nekünk, Szerbia legnépesebb nemzeti kisebbségének, amely befogadta és elfogadta a háborús menekültek százezreinek betelepítését, akik elfogadták a kényszersorozásokat, akik nap mint nap együtt élnek a szerb államalkotó néppel, nekünk kellett 70 évet várnunk a kollektív bűnösség feloldozására?!

Ez kérem nem érdem, hanem óriási szégyen!

Mindemellett gratulálunk annak a 90 csúrogi, 85 zsablyai és 14 mozsori magyarnak, (akik a legutóbbi népszámláláson is még magyarnak vallották magukat) hogy most már nemzeti hovatartozásuk miatt nem másodrangú polgárok egy EU-ba tartó országban, mindemellett sajnáljuk, hogy csak ennyien tudtak megmaradni és kivárni ezt a hetven évet.

H. Á.

Közzétette: Haraszthy Ágoston 2014. november 02. vasárnap, 18:56 

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/32218-2014-11-02-18-00-19

November 3.

Győző napja.

IXX. századi nyelvújító névalkotás, a Viktor magyarosított változata.

1801 – Megszületett Karl Baedeker német könyvkiadó, az útikönyv műfaj megalkotója.
1894 – Megszületett Tokuji Hayakawa, a mechanikus töltőceruza feltalálója.
1903 – Kormányt alakított Tisza István gróf, aki először 1905.06.18-ig volt Magyarország miniszterelnöke.
1920 – Megszületett Charles Bronson (eredeti nevén: Buchinsky) amerikai filmszínész. Legismertebb filmjei: A piszkos 12, Volt egyszer egy vadnyugat
1936 – Meghalt Kosztolányi Dezső költő, író, publicista.
1947 – Nagykanizsán megszületett Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színművésznő (Macskák musical).
1948 – Megszületett Lulu, a 60-as évek népszerű skót énekesnője.
1952 – Megszületett Roseanne Barr amerikai színésznő, komikus, aki 1988-ban férje, Tom Arnold első jelentős szerzői munkájában, a „Roseanne” című, Amerika-szerte óriási sikernek örvendő vígjátéksorozatban tűnt fel.
1954 – Meghalt Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.

1957 – A Szovjetunió Föld körüli pályára bocsátotta a Szputnyik-2 második mesterséges holdat, fedélzetén számos műszerrel és a Lajka nevű kutyával.

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. november 3-9. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. november 3. - Öt független szakszervezet képviselői aláírták az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés alapító okiratát.
1989. november 3. - Az ellenzéki pártok megállapodtak, hogy a kormány által a pártok számára elkülönített 100 millió forintot normatív alapon, a bevallott tagság létszáma szerint osztják el.
1989. november 3. - Budapesten átnyújtották Csehszlovákia nagykövetének a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos jegyzéket, amely az Országgyűlés döntése alapján kezdeményezte az 1977-ben kötött államközi szerződés módosítását: a nagymarosi létesítmény elhagyását, a bősi erőmű alap üzemmódú használatát, és javasolta a dunakiliti tározó feltöltése okozta környezeti ártalmak kiküszöbölését garantáló kormányközi egyezmény megkötését.
1989. november 3. - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a törvényességi óvásnak helyt adva megállapította: 1951-ben törvénysértő módon ítélték halálra és végezték ki a válogatott labdarúgó Szücs Sándort külföldre szökés bűntettének kísérlete, valamint tiltott határátlépés előmozdításának bűntette miatt.
1989. november 3. - Megalakult a Zsidó Diákok Magyarországi Szövetsége.
1989. november 3. - Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter és Guy Coeme belga nemzetvédelmi miniszter szerződést írt alá katonai főiskolai hallgatók kölcsönös látogatásáról, ez volt a Varsói Szerződés és a NATO egyik tagállama közti első katonai együttműködési megállapodás.
1989. november 3-5. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusán semmisnek mondták ki az 1948-as kongresszus határozatát a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesüléséről. A párt elnökévé Petrasovits Annát választották meg, emellett szavaztak az elnökség, a pártvezetőség és az országos választmány tagjairól is. A tanácskozásról mintegy 40-50 küldött kivonult, ők a Független Szociáldemokrata Pártot alapították meg, amelynek elnöke Kitzinger Ferenc lett.
1989. november 4-5. - A Fidesz választási konferenciáján, amelyen a helyi szerveket készítették fel a választásra, megállapodtak a választási szimbólumokról, a Fidesz színei a narancssárga és a sötétkék lesznek.
1989. november 6. - Az Európai Közösség Miniszteri Tanácsa 1990 elejétől feloldotta az EK-piacokra irányuló magyar és lengyel ipari exportot sújtó valamennyi mennyiségi korlátozást.
1989. november 6. - A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes ügyvezető testülete állásfoglalást tett közzé, mely szerint méltatlan az a bánásmód, amelyben az MSZMP állás nélkül maradt, korábban függetlenített választott vezetői és apparátusának politikai munkatársai részesülnek.
1989. november 7. - A Magyar Közlönyben megjelent a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, amely a már működő pártok számára is kötelezővé tette a bejegyeztetést és a vagyonmérleg benyújtását.
1989. november 7. - Politikai nagygyűlést tartott az MSZMP ideiglenes országos ügyvezető testülete, az ünnepségen jelen volt Berecz János, Grósz Károly, Puja Frigyes és Ribánszki Róbert is.
1989. november 7. - A magyar és a szovjet tudományos akadémia szakértői, valamint a Megamorv Petőfi Bizottság megállapodott, hogy együtt végeznek vizsgálatot Petőfi Sándor feltételezett földi maradványaival kapcsolatban a szovjetunióbeli Ulan-Ude városában.
1989. november 7. - Személygépkocsi-összeszerelő üzem létesítéséről kezdett tárgyalásokat Magyarországon a japán Suzuki autógyár elnöke.
1989. november 8. - A Külügyminisztériumban szóbeli jegyzékez nyújtottak át a budapesti román nagykövetnek, ismertetve a Tőkés László temesvári református lelkész nyugtalanító helyzetével kapcsolatos magyar álláspontot.
1989. november 8. - A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége közös sajtótájékoztatón kérte arra a választópolgárokat, hogy a november 26-i népszavazás valamennyi kérdésére igennel szavazzanak.
1989. november 9. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége visszaadta megbízatását, az 1990 elejére tervezett kongresszusig a beszámoló elkészítésére korlátozta feladatait. Nagy Sándor vezetésével koordinációs tanács is létrejött, hogy előkészítse az új országos szakszervezeti szövetség létrehozását.
1989. november 9. - Horn Gyula külügyminiszter egy kiskunhalasi politikai nagygyűlésen azt mondta: a kormány célja, hogy mielőbb, lehetőség szerint már 1990-ben fejeződjön be a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása.
1989. november 9. - Megkezdte munkáját az Országgyűlés úgynevezett honvédelmi albizottsága, amely azt kívánta tisztázni: milyen hatással van a hadseregre Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy visszhangot keltett könyve.

Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:

1989. november 3. BULGÁRIA: A bolgár kormány bejelentette, hogy ismét engedélyezi az 1972-ben betiltott orvosi magántevékenységet és a szabad orvosválasztást.
1989. november 3. BULGÁRIA: Az elmúlt 45 év legnagyobb tömegtüntetésén tízezer ember követelte Szófiában az Ekoglasznoszt független környezetvédő társaság szervezésében a Rila-hegység természetes vízrendszerének megmentését.
1989. november 3. LENGYELORSZÁG: Bejelentették, hogy 1990-től a pártok nem kapnak támogatást az állami költségvetésből, ami legsúlyosabban a korábbi állampártot, a Lengyel Egyesült Munkáspártot (LEMP) érintette.
1989. november 3. NDK: Egon Krenz, az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) főtitkára bejelentette: akcióprogram készült a politika, a gazdaság és a társadalom megújítására, de ezek megőrzik a párt vezető szerepét.
1989. november 3. ROMÁNIA: Felmentették külügyminiszteri funkciójából Ioan Totut, helyére Ion Stoiant nevezték ki.
1989. november 3. SZOVJETUNIÓ: A Vnyesekonombank szervezésében megtartották az első szovjet valutaaukciót, amelyen állami vállalatok, egyesülések és szervezetek vettek részt.
1989. november 3-4. SZOVJETUNIÓ: A litván Legfelsőbb Tanács törvényt fogadott el a litván állampolgárságról és a népszavazás intézményéről.
1989. november 4. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia megnyitotta határát az NSZK irányában minden olyan NDK-állampolgár előtt, aki a prágai nyugatnémet nagykövetségen keresett menedéket, és az NSZK-ba akart áttelepedni.
1989. november 4. NDK: Félmillióan tüntettek Berlinben a jogállamiság biztosítékainak megteremtésért, két nappal később több százezren vonultak az utcára demokratikus választásokat követelve.
1989. november 4-5. SZOVJETUNIÓ: Megalakult az Örmény Nemzeti Mozgalom, amely Örményország függetlenségének kivívását tűzte ki céljául.
1989. november 5. CSEHSZLOVÁKIA: "A demokratizálás folyamata, amely ma végigsöpör Kelet-Európán, előbb-utóbb Csehszlovákiát is eléri" - jelentette ki Václav Havel író, a csehszlovák ellenzék legismertebb alakja a Le Figaro című francia lapnak.
1989. november 5. JUGOSZLÁVIA: Szlovénia Szocialista Ifjúsági Szövetsége politikai párttá alakult át.
1989. november 5. SZOVJETUNIÓ: A több mint egyhetes tömegtüntetések hatására a grúz párt és állami vezetés beleegyezett, hogy referendumot tartsanak a függetlenségről.
1989. november 6. CSEHSZLOVÁKIA: Mintegy kétszáz ember követelte Pozsonyban a perére váró szlovák katolikus ellenzéki aktivista, Jan Carnogursky szabadon bocsátását.
1989. november 6. JUGOSZLÁVIA: A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 300 millió dollár készenléti hitelt ajánlott fel Jugoszláviának, de feltételül szabták az 5 milliárd dolláros belső deficit felszámolását és a dinár "reális" árfolyamának kialakítását.
1989. november 6. LENGYELORSZÁG: Az Európai Közösség 1990. január 1-jei hatállyal feloldotta az EK-piacokra irányuló lengyel ipari exportot sújtó valamennyi mennyiségi korlátozást.
1989. november 7. CSEHSZLOVÁKIA: Első ízben bírálta nyíltan egy szövetséges párt Csehszlovákiában az állampárt politikáját: a Csehszlovák Szocialista Párt lapjának november 7-i vezércikke szerint Csehszlovákiának követnie kellene a szovjetunióbeli politikai reformokat.
1989. november 7. NDK: Testületileg lemondott a kormány.
1989. november 8. BULGÁRIA: Az országban, ahol 250 leva a havi átlagfizetés, a statisztika szerint mintegy 20 milliárd levát tesz ki a lakossági betétállomány. A takarékosság oka az áruhiány és a külföldi utazások korlátozott lehetősége.
1989. november 8. JUGOSZLÁVIA: A szerb köztársasági elnökség élesen bírálta az Ante Markovic vezette szövetségi kormány gazdaságpolitikáját. Ugyanezen a napon 43 év után ismét megkezdte működését a belgrádi tőzsde.
1989. november 8. LENGYELORSZÁG: A lengyel népfront, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom (PRON) feloszlatta magát.
1989. november 8. LENGYELORSZÁG: Közzétette programtervezetét a LEMP, ennek legfontosabb megállapítása szerint eljött az ideje egy új baloldali párt létrehozásának.
1989. november 8-10. NDK: Az NSZEP Központi Bizottságának ülésén lemondott a Politikai Bizottság. Az újraválasztott, kisebb testület élén maradt Egon Krenz főtitkár. A küldöttek december 15-17-re országos pártértekezletet hívtak össze.
1989. november 9. JUGOSZLÁVIA: A Vecsernje Novoszti című belgrádi lap jelentése szerint Jugoszláviában 1989 közepén 399 politikai fogoly ült börtönben.
1989. november 9. NDK: Az NSZEP KB titkára, Günter Schabowski a televízió élő adásában jelentette be a határok, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőhelyek azonnali megnyitását. Az intézkedést csak másnaptól és rendőri engedélyhez kötve tervezték bevezetni, de Schabowski egy kérdésre azt válaszolta, hogy az azonnal hatályos. A tömeg még az adás alatt megindult a határátkelőhelyekhez, és este leomlott a 28 évig létező berlini fal.
1989. november 9. ROMÁNIA: Ismertették a télen várható áram- és melegvíz-korlátozásokat: a lakásokat naponta hat órán át fűtik, és 3-5 órán keresztül lesz melegvíz-szolgáltatás.
1989. november 9. ROMÁNIA: A bukaresti pártkonferencián a kongresszusi küldötté választott Nicolae Ceausescu államfő-párttitkár beszédében hosszan fejtegette a lakosság ellátási problémáit, de hozzátette: az ország egy-másfél évre elegendő élelmiszer-tartalékkal rendelkezik. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Eltörölték Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakóinak kollektív bűnösségét

Aleksandar Vučić is részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett szabadkai megemlékezésen

Aleksandar Vučić kormányfő a közös felelősség és az egymás megismerésének fontosságát hangsúlyozta

Hetven év után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakóinak kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt – jelentette be Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök vasárnap Szabadkán. A kormányfő az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen vett részt.
70 évvel ezelőtt több száz ártatlan áldozatot szedett „a gonoszság, a magából kivetkőzött embertelenség” – fogalmazott Némedi Imre műsorvezető a Zentai úti temető 44-es parcelláján, ahol ökumenikus kegyeletadással vette kezdetét a megemlékezés a most felavatott új Vergődő madár szobornál. Kalmár Ferenc alkotását 2013-ban, két héttel a tavalyi megemlékezés-sorozat előtt lopták el. A kegyeletadáson jelen volt Aleksandar Vučić miniszterelnök is, aki bejelentette: hetven év után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.
A szerb miniszterelnök a közös felelősség és az egymás megismerésének fontosságát hangsúlyozta az új Vergődő madár szobor előtti főhajtása alkalmával. „Szerbia miniszterelnökeként azzal a céllal érkeztem Szabadkára, hogy biztosítsam Önöket arról, hogy a magunkéinak érezzük Önöket, és reméljük, hogy Önök is magukénak éreznek bennünket, Szerbia teljes értékű állampolgárainak, akik egyenlők a törvények előtt, akik között nincs semmiféle különbség” – hangoztatta Vučić. Elmondta, hosszú, közös történelmük során a szerbek, magyarok és más nemzetiségűek az egymás kultúrájának megismerését helyezték előtérbe, s noha Szerbia jelentős antifasiszta múltra tekint vissza, olyan bűncselekmények is történtek az idők során, amelyekre nem lehetünk büszkék. „Egy hét éves kislány meggyilkolása nem lehet büszkeségre okot adó tett, mint azt egyesek gondolják” – szögezte le Vučić. Hozzátette: a kollektív bűnösség elvének visszavonásával, a szerb-magyar történelmi vegyes bizottság felállításával és a két ország közötti történelmi megbékélési folyamatokkal hozzájárulnak az elkövetkező generációk jövőjének együttes erővel való építéséhez.
Maglai Jenő szabadkai polgármester a szabadkai magyar közösség emlékhelyén az elmúlt egy évre emlékeztetett, amelynek során a meggyalázott emlékmű csonkán állt az agyaggödörben. „Nehéz pillanatok voltak ezek, de megmutatkozott: csak az a közösség ítéltetett leépülésre, amely feladja a küzdelmet. Egy év nem hosszú idő, de nem is rövid; biztos vagyok abban, hogy a jelenlevők ma egészen mást látnak és gondolnak jövőnkről, az emlékhelyről, önmegbecsülésükről. Ez a közösség műve, a vajdasági magyarság szívósságának műve” – fogalmazott Maglai Jenő, majd leszögezte, mindenkinek le kell vonnia a következtetést az elmúlt egy év tapasztalataiból: egymásban támaszt és nem ellenséget kell keresni. „Ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy most történelmi pillanat részesei leszünk: most első alkalommal az ország miniszterelnöke is lerója tiszteletét az emlékműnél, s ez üzenet közösségeinknek, nemzeteinknek.”
Szabadkán 24. alkalommal hajtottak főt az ártatlanul kivégzettek tömegsírjainál a Zentai úti temető 44-es parcelláján. A szabadkai megtorlások 1944 októberének utolsó napjaiban kezdődtek, és egészen december elejéig tartottak, amikor a tömeges kivégzéseket leállították. Az áldozatokat a zentai úti temetőben hantolták el négy hatalmas tömegsírban. A kivégzettek között voltak a magyarokon kívül horvátok, baranyai németek és kisebb számban bunyevácok, illetve szerbek is. Az áldozatok száma megközelíttek a kétezret. Közülük – a Kegyeleti Bizottság odaadó munkájának köszönhetően – 978 áldozatot azonosítottak.
A megemlékezést követően az újra felavatott Vergődő madár szobornál a szerbiai kormány nevében Aleksandar Vučić, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Pásztor István elnök, a helyi önkormányzat nevében Ilija Maravić képviselő-testületi elnök, a Magyar Nemzeti Tanács nevében pedig dr. Korhecz Tamás elnök helyezték el a kegyelet virágait. Emellett Magyarország, Horvátország, a tartományi képviselőház, továbbá állami és civil szervezetek képviselői rótták le kegyeletüket a Vergődő madárnál. Majd az eseményen megjelent emlékezők és gyászolók gyújtottak gyertyát és helyezték el koszorúikat az 1944-45-ös ártatlan áldozatok tömegsírjánál.
A szoborlopástól a megbékélésig
A 350-400 kilogrammos, hamvaiból feltámadó főnixmadarat - más vélemények szerint turult - ábrázoló bronzszobor tavalyi ellopását követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a szerb kormánynak azonnali hatállyal semmissé kell tennie a kollektív bűnösségről szóló határozatot, ezt követően pedig a kormány képviselői megkoszorúzhatnák a szabadkai Zentai úti temetőben nyugvó áldozatok emlékművét. A politikus akkor azt is kiemelte, hogy a két dolog, vagyis a kormányrendelet elfogadása és a koszorúzás csak együttesen képzelhető el.
A szerb parlament tavaly nyáron fogadta el azt a nyilatkozatot, amely elítélte az 1944-1945-ös délvidéki vérengzéseket, valamint a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat, magát a rendeletet azonban nem törölte el.
A szerb kormányfő vasárnapi beszédében kiemelte: a szerb nép sajátjának tekinti a magyart, és azt szeretnék, ha a magyar is sajátjának tekintené a szerbet. Emlékeztetett a szerb-magyar megbékélés állomásaira is, valamint a közös múlt legfőbb eseményeire.
Az áldozatok emlékét őrző Vergődő madár nevű szobrot tavaly októberben lopták el, a tettet a szerb és a magyar kormány is elítélte. Egyesek szerint színesfémtolvajok vitték el, mások szerint viszont politikai indíttatásból távolították el az emlékművet, és ezzel akartak "gátat vetni" annak a megbékélési folyamatnak, amely a szerb és a magyar nép között tavaly nyáron megindult. Akkor Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt.
Az elkövetők nem kerültek elő, Szabadka város önkormányzata pedig az idei megemlékezésre új szobrot rendelt. Az eredeti szobor mását Belgrádban készítették.
Basity Gréta, Rizsányi Attila, MTI

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17894/Eltoroltek-Csurog--Zsablya-es-Mozsor-magyar-lakoinak-kollektiv-bunosseget.htm, 2014. november 2. [15:22]

A kegyelet joga mindenkit megillett - Megemlékezés a járeki haláltábor emlékhelyénél

A járeki tömegsír közelében lévő emlékhelynél gyűltek össze ma délelőtt az emlékezők, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait annak a több ezer német, magyar és más származású ártatlan áldozatnak az emlékére, akik 1944 és 1946 között a gyűjtőtáborrá átalakított településen veszítették életüket. Járekon hat és fél ezer ember, közülük ezer gyermek vált áldozatává az akkori gyűlöletnek és esztelenségnek, illetve az éhezésnek.
Mint Csorba Béla, a VMDP elnöke, a járeki haláltábor eseményeinek kutatója elmondta, ma már a legnagyobb egykori gyűjtőtáborok mindegyikét tisztességes emlékművek, emlékkeresztek őrzik. Egyetlen kivétel van: ez, a járeki: - Egyedül itt nem volt képes a kegyelet és a humanizmus mindmáig megbirkózni a nemzeti és vallási előítéletekkel párosult politikai maradisággal. Tavaly ilyenkor annak a reményemnek adtam kifejezést, hogy az idén már a korábbinál szebb, az itt nyugvó hat és félezer ártatlan áldozat emlékéhez méltó keresztnél róhatjuk le kegyeletünket. De ugyanakkor – a korábbi évek huzavonából okulva – azt sem rejtettem véka alá, hogy ismerve összetett politikai viszonyainkat, nemkülönben néhány párt eddigi kétarcú politikai viszonyulását, váratlan meglepetések még érhetnek bennünket. Sajnos, mint annak tanúi lehetünk, egyelőre nem a reményeim, hanem a kétségeim igazolódtak be. Mindazok, akik a korábbi években mindent megtettek, hogy akadályozzák az emlékmű létrejöttét – köztük azon személyek, akik egy ideig még azt is tagadták, hogy itt valaha koncentrációs tábort működtetett a kommunista jugoszláv államhatalom - , még azután is, miután érvényes községi döntések születtek az emlékhely törvényes engedélyezési folyamatának véghezviteléről, nem hagytak fel halogató taktikájukkal. Hiába született még áprilisban a községet akkor irányító pártok között politikai megegyezés, a munka sehogyan, vagy alig haladt – mondta Csorba.
A megemlékezés végén a helyi közösség, a VMDP képviselői, valamint a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Ádám Csilla

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17893/A-kegyelet-joga-mindenkit-megillett-Megemlekezes-a-jareki-halaltabor-emlekhelyenel.html, 2014. november 2. [14:17]

November 2.

Achilles napja.

Görög, latin eredetű név, az Achillesz név s-el ejtett, régi magyar formája. Jelentése a kígyó fia.

1755 – Bécsben megszületett Marie Antoinette, Mária Terézia császárné leánya, aki XVI. Lajos feleségeként Franciaország királynéja volt.
1766 – Az észak-csehországi Trebnitzben megszületett Joseph Wenzel Radetzky gróf osztrák tábornagy, akinek custozai győzelme hírére id. Johann Strauss a „Radetzky-induló” című szerzeményt komponálta.
1869 – Megszületett Ignotus, (eredeti nevén Veigelsberg Hugó) kritikus, író, a Nyugat című folyóirat alapítója.

1892 – Apatinban megszületett Ábrahám Pál zeneszerző, karmester (Hawaii rózsája, Bál a Savoyban).
1906 – Milánóban megszületett Luchino Visconti olasz filmrendező, aki a neorealizmus egyik legjelesebb képviselője volt. Filmjei: „Megszállottság”, „Vihar előtt”, „Érzelem”, „Rocco és fivérei”, „A párduc”, „Elátkozottak”, „Halál Velencében”.
1914 – Egerben megszületett Illés György, kétszeres Kossuth-díjas operatőr, kiváló művész, aki több mint 100 filmben dolgozott.
1917 – Arthur James Balfour brit külügyminiszter egy nemzeti haza („National Home”) létesítését javasolta a zsidó nép számára Palesztinában, a nem-zsidó lakosság tiszteletben tartásával.
1938 – Az első bécsi döntés alapján Magyarország visszakapta Szlovákia és Kárpát-Ukrajna déli övezetét.
1944 – Megszületett Keith Emerson billentyűs.
1947 – Megszületett Dave Pegg basszusgitáros.

November 1.

Marianna napja.

Latin eredetű név, a Mariana névből származhat. Jelentése a Marius családjához tartozó, Szűz Máriához tartozó.

1335 – A visegrádi találkozón létrejött a cseh-magyar-lengyel szövetség.
1801 – A szicíliai Cataniában megszületett Vincenzo Bellini, az olasz operairodalom egyik kiemelkedő képviselője, akinek leggyakrabban játszott műve a "Norma"című opera.
1845 – Megszületett Sáromberkén Gróf Teleki Sámuel, világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató.
1879 – Budapesten megszületett gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós, aki 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését.
1900 – Késmárkon megszületett Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója.
1918 – Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakított, amelynek 1919. 01. 11-ig volt miniszterelnöke.
1930 – Megszületett Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista.
1939 – Budapesten 53 éves korában meghalt Darányi Kálmán, aki 1936-tól 1938-ig Magyarország miniszterelnöke volt.
1961 – Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint, a desztalinizálás második hullámaként, Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból.
1967 – Budapesten megszületett Engi Klára jégtáncosnő.

Mindenszentek (napja) (Svi sveci / All Saints’ Day)

Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.
A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, és az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később „minden tökéletes igazra” emlékező ünnep a VIII. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára.
Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, így ettől kezdve a mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett. Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, ötven év után ismét, munkaszüneti nap.

A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween is, ennek elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

165 éve, 1849. november 1-jén Magyarországon újra kihirdették az olmützi alkotmányt.
Az 1848-49-es szabadságharc idején az 1849. február 26-27-i kápolnai csatában a magyar hadsereg vereséget szenvedett az osztrák császári haderőtől. A győzelemről az osztrák főparancsnok, Alfred Windischgrätz herceg diadalmas hadijelentésben számolt be a forradalmak elől Olmützbe menekült császári udvarnak. E hadijelentés nyomán az 1848 decemberében trónra lépett császár, I. Ferenc József elérkezettnek látta az időt az alkotmányosság és abszolutizmus között zajló küzdelem lezárására. Március 4-én feloszlatta a kremsieri osztrák birodalmi gyűlést, és új, oktrojált birodalmi alkotmányt adott ki az "egy és oszthatatlan ausztriai császárság" részére.
Az alkotmány értelmében a "szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchia" koronatartományokból áll, amelyek korlátozott önállóságot élveznek, közülük az ötödik lett az önálló királyságként megszűnt Magyarország. Az alkotmány a Magyar Korona területéből végképp kiszakította Erdélyt, a Határőrvidéket, Horvátországot, Szlavóniát, Dalmáciát, a Tengermelléket és Fiumét, míg a Bácska és a Temesköz a Szerb Vajdaság része lett. A magyar alkotmány ugyan érvényben maradt, de csak annyiban, amennyiben nem ütközik az új alaptörvénnyel, ami gyakorlatilag az 1848. áprilisi magyar törvények visszavonását jelentette. Az alkotmány, bár számos egyéni szabadságjogot biztosított (törvény előtti egyenlőség, nyelvi és nemzeti egyenlőség), alapjában véve központosított, abszolutista államot teremtett. Az uralkodónak ugyan meg kellett esküdnie a birodalmi alkotmányra, és törvényhozási jogait a tartományi és a birodalmi gyűléssel gyakorolta, de abszolút vétójoga volt, és bármikor feloszlathatta a parlamentet. Őt illette az egész birodalomban és minden koronatartományban egy és oszthatatlan végrehajtó hatalom, amelyet a csak neki felelős miniszterek és tisztviselők útján gyakorolt.
Az oktrojált alkotmány – amelynek következménye lett a Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása – a birodalom népeit és befolyásos köreit is felbőszítette. Tiltakozott ellene a föderalista arisztokrácia, a cseh liberális ausztroszláv értelmiség, de a magát becsapottnak érző szerb, román, horvát és szász elit is. Az alkotmány bevezetését végül a háború befejezéséig elhalasztották. 1849. november 1-jén ugyan újra kihirdették Magyarországon, de az ostromállapot miatt ekkor sem léptették életbe. Végül 1851. december 31-én maga I. Ferenc József helyezte hatályon kívül, meghirdetve a császári egyeduralmat.
A témához ajánljuk a NAVA gyűjteményéből a MIÉRT? - 1849. március 4.: az olmützi alkotmány című műsort: http://nava.hu/id/49754 MTVA – Sajtó- és fotóarchívum