Egymásra csúsznak a kampányok, a VMSZ Magyar összefogást emleget már a parlamenti választásokon is
Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszter nem kapkodta el: egy nappal a törvényes határidő lejárta előtt írta ki a nemzeti tanácsi választásokat Szerbiában.
A szerbiai kisebbségek, köztük a vajdasági magyarok így két hét alatt kétszer járulhatnak az urnákhoz: október 25-én parlamentet, november 8-án pedig nemzeti tanácsokat választanak
Az időzítés közvetlen következménye, hogy Szerbiában két választási kampány csúszik egymásra, a kisebbségi pártoknak így október 25-én a parlamenti, november 8-án már a nemzeti tanácsi választáson kell mozgósítaniuk. Már aki indulni akar egyiken és másikon is.
Választási lavina az év végén
Alig ér véget Szerbiában az október 25-i rendkívüli parlamenti választás, kezdődhet az újabb visszaszámlálás, ezúttal a szerbiai kisebbségek esetében Demo Beriša ügyvezető emberi és kisebbségi jogi miniszter szeptember 18-án november 8-ra írta ki a nemzeti kisebbségi tanácsok választását.
A két voksolást mindössze két hét választja el egymástól, így miközben a Köztársasági Választási Bizottság még a parlamenti választás lebonyolításával és eredményeivel foglalkozik majd, már javában zajlik a következő választási eljárás is.
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke még a nyár végén azt mondta, előfordulhat az is, hogy egy egyszerű törvénymódosítással elhalasztják a választásokat, mert igencsak megterhelő lenne a Köztársasági Választási Bizottságnak egymás után ennyi választást lebonyolítani, de úgy tűnik, ezt az aggodalmat senki sem hallotta meg.
Ráadásul, ha szeptember 27-én Aleksandar Vučić tényleg lemond, december végén még államfőt is választania kell Szerbiában.
Huszonhárom kisebbség, kampány kampány hátán
A november 8-i választásokon 23 nemzeti kisebbség vesz részt. A minisztérium szeptember 16-án ideiglenesen lezárta a külön választói névjegyzékeket, és megállapította, hogy 21 kisebbség – köztük a magyar, a horvát, a szlovák, a román, a ruszin és a bosnyák közösség – teljesíti a közvetlen választás feltételeit. A gorán és az orosz kisebbség elektori közgyűlés útján választja meg nemzeti tanácsát.
A kisebbségi pártok esetében több olyan politikai szervezet van, amely az október 25-i parlamenti választáson is megméreti magát, miközben saját közösségében már a november 8-i nemzeti tanácsi választásra is készülnie kell. Ilyen a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely önálló kisebbségi listával indul a parlamenti választáson.
A bosnyákoknál ugyancsak van átfedés: a Köztársasági Választási Bizottság szeptember 17-én hirdette ki a bosnyák Stranka pravde i pomirenja, vagyis az Igazság és Megbékélés Pártja parlamenti listáját kisebbségi listaként.
A helyzet jogilag nem rendkívüli, politikailag azonban annál érdekesebb. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a rendes választásokat legkorábban 120, legkésőbb 90 nappal a legutóbb megalakult nemzeti tanács mandátumának lejárta előtt kell kiírni, és valamennyi nemzeti tanács választását ugyanazon a napon kell megtartani.
A legutóbbi választást 2022. szeptember 5-én írták ki, és november 13-án tartották meg. Idén a kiírásra csak szeptember 18-án került sor.
A VMSZ-nek rutin, a VMÚ-nak kihívás lesz?
Miközben teljes gőzzel zajlik az előrehozott parlamenti választásokon való részvételre buzdító kampány, a nemzeti kisebbségeknek jelölteket kell találniuk, listát kell összeállítaniuk, aláírásokat kell gyűjteniük és mozgósítaniuk kell a saját nemzeti közösségüket a novemberi választásra is.
A parlamenti választáson a VMSZ önálló listával indul, miközben a Vajdasági Magyar Újrakezdés az Egyetemisták győznek listát támogatja.
De mi lesz november 8-án, amikor legalább két lista biztosan indul majd a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon?
A VMSZ-nek nem nagy kihívás összeszedni a listaállításhoz szükséges 1000 aláírást, hiszen csaknem tízezret gyűjtöttek össze 12 óra alatt mindössze 5 nappal ezelőtt. Az ezer aláírás a 35 fős listaállításhoz szükséges.
Négy évvel ezelőtt ilyen verseny nem volt. A 2022-es MNT-választáson ugyanis egyetlen magyar lista, a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás indult, így mind a 35 mandátumot megszerezte. Az idei választás ezért nemcsak az új MNT összetételéről szólhat, hanem arról is, hogy négy év után először lesz-e tényleges politikai választási lehetőség a vajdasági magyar közösségen belül.
Magyar összefogás – itt is, ott is
A rendkívüli parlamenti választások kiírását követően hétfőn kezdte meg az aláírásgyűjtést a listaállításhoz a Vajdasági Magyar Szövetség. A lista neve Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint.
A kialakult helyzet érdekessége viszont, hogy az aláírások átadását követően Pásztor már úgy kommunikált a parlamenti listáról is, hogy az a Magyar Összefogás nevet viseli és azt is képviseli.
Ebből következtethettünk arra, hogy a nemzeti tanácsi választásokat is kiírják majd, s a VMSZ, nem akarván összezavarni a választóit a két kampány egymásra csúszása miatt, azonnal a Magyar Összefogást kommunikálta a parlamenti lista esetében is.
Fremond Árpád, az Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi elnöke ugyan szerdán még arról beszélt: nincs információja arról, hogy a választásokat kiírják-e vagy sem, csupán reményét fejezte ki, hogy ez megtörténik.
Annyi bizonyos, hogy bár a nemzeti tanácsi választásokon kisebbségi pártok által támogatott lista is indulhat, a VMSZ itt is, ahogyan négy évvel ezelőtt is, a Magyar Összefogás nevű listát támogatja majd.
A Vajdasági Magyar Újrakezdés a pénteki választási kiírásra egyelőre nem reagált, ahogy a Vajdasági Magyar Plénum sem. Mindketten a parlamenti választásokon induló Egyetemist Lista mögé álltak be, és közösségi oldalaikon egyelőre csak erről kommunikálnak.
Ha viszont komolyan gondolják a nemzeti tanácsi választásokon való indulást, akkor azonnal meg kell kezdeniük a terepi munkát. Az induláshoz ugyanis nekik is szükségük lesz 1000 aláírásra és 35 névre is, akik mernek majd szerepelni azon a bizonyos listán. Nem lesz könnyű dolguk.
https://balk.hu/2026/09/19/nemzeti-tanacsi-valasztasok-szerbia/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése