Jó étvágyunk van. Bármit megígérnek, mi lenyeljük!

Igor Braca Damjanović

Minden öreg emberben egy Robinzon rejtőzködik.

François Mauriac (Bordeaux, Franciaország, 1885. október 11. – Párizs, 1970. szeptember 1.) Irodalmi Nobel-díjas francia író.

(NEM)TÁJÉKOZTATÁS

Készül a nemzeti kisebbségi akcióterv

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezete az igazságszolgáltatással és az alapvető jogokkal foglalkozik, s a kisebbségek jogainak megvalósítása fontos szempontnak számít majd e tárgyalások során. Ezért egy kisebbségi akciótervet is ki kell dolgoznia Szerbiának. A terv vázlata már elkészült, s a nemzeti közösségek helyzetének s az akcióterv kérdéseinek kapcsán (november 10. – B. A.) a vajdasági parlamentben tartottak tanácskozást a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság szervezésében az önkormányzatok, nemzeti tanácsok képviselőinek, kisebbségi parlamenti képviselőknek, az anyaországok diplomáciai képviseleteinek, pártoknak, civil szervezeteknek a tagjai részvételével – írja v.ár  a Magyar Szóban.[1]

Tisztségviselők az első sorban

A (párt)lap tudósítója beszámol, hogy a tanácskozás megnyitása során, amelynek „a nemzeti kisebbségek helyzete Vajdaság Autonóm Tartományban az akcióterv függvényében” címet adták a szervezők, mit mondott Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, mit nyilatkozott а lapnak Tanja Miščević, a szerbiai uniós tárgyalócsoport vezetője, mit tartott fontosnak közölni Nyilas Mihály, tartományi oktatási és nemzeti közösségi titkár és Vukašinović Éva, tartományi ombudsman helyettes, valamint hogyan értékelte a dokumentumot az újságnak Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke.

            A tanácskozás délelőtti részében felszólalt még Čedomir Backović, az Európai Unióval való 23. tárgyalási fejezettel megbízott tárgyalócsoport vezetője, Saša Gajin, az akcióterv kidolgozásának szakmai tanácsadója és Ana Tomanova, a nemzeti tanácsok munkáját koordináló bizottság elnöke.

          Akinek volt türelme végighallgatni az állami tisztségviselők felszólalását, az a tanácskozás délelőtti részében jutalmul végigszenvedhette még a Tartományi Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság hat hivatalnokának beszámolóját is, akik az akcióterv(ezet) egyes fejezeteiről mondták el véleményüket, megjegyzéseiket.

            Már a hivatalnokok beszéde alatt többen eltávoztak, az „ebédszünet” után pedig tovább fogyatkozott a tanácskozáson résztvevők száma, s – ha nem tévedek – egyetlen újságíró sem maradt jelen. Bizonyára siettek leadni szerkesztőségeknek, hogy mit mondtak az akciótervezetről az állam képviselői, akik – az előre elkészített sorrend szerint – elsőként szólalhattak fel. Nem inkább ezeknek kellett volna előbb meghallgatni a meghívottak véleményét a  tervezetről?!

           Nagy valószínűséggel, legalábbis az idézett írás alapján, a Magyar Szó újságírója sem követte a konferenciának ezt a részét, mivel írásában egy szóval nem említi, hogy mit mondtak a későbbi vitában az akcióprogramról. Adós maradt ezzel a lap olvasóinak. Milyen újság/újságírás/újságíró az, amelyik/aki csak félig vagy még addig se tájékoztat? Hol itt a szakma becsülete?

A tanácskozás záradékát is csak a Tartományi Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság honlapján lehet megtalálni, amelyben egyebek között ez áll:

– A beszámolók után Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár megismételte, hogy ez jó alkalom mindenki, de elsősorban a nemzeti kisebbségek tagjai számára, hogy kiharcolják az elkövetkező évekre az akcióterv létrehozását (ami egyébként Szerbia kötelezettsége – B. A.) és azt, ami pillanatnyilag csak a jogszabályokban létezik – a gyakorlatban alkalmazzák.

A vita folyamán a konferencia több részvevője is kifejthette álláspontjait, észrevételeit és javaslatot tehetett.

A konferencia végén a részvevők megfogalmazták és meghozták a záróhatározatokat, amelyben üdvözlik a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó a külön akcióterve meghozatalát, hangsúlyozva, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány és a Szerb Köztársaság minden nemzeti kisebbségi tagja számára kivételes jelentőségű a nem csak az egyéni, hanem a kollektív jogok védelmi rendszerének előmozdítása, amelyek ne csak az Alkotmányban és a törvényekben szavatolt jogok maradjanak, hanem a gyakorlatban érvényesülő jogok legyenek.[2]

A záróhatározat – amint látszik – semmit nem tartalmaz arról, hogy mi kerüljön bele az akciótervbe a tanácskozáson elhangzott észrevételekből és megjegyzésekből. Kíváncsian várjuk ezért az 57 oldal terjedelmű dokumentum következő változatát, amely „az év végéig kidolgozásra kerül”,[3] amelynek tartalmáról eddig alig, vagy csak az állam képviselőinek elmondása alapján hoztak valamit nyilvánosságra. Vagyis a hivatalokban, jobbára a közösségtől és a valóságtól elvonatkoztatva készült.

            A Tartományi Képviselőházban tartott értekezleten kívül csupán az MNT elnöke által 2015. november 5-ére  összehívott „zártkörű értekezlet” keretében lett bemutatva a szerbiai kormány által javasolt kisebbségi akciótervezet.[4] Az testület elnöke eddig elutasította annak napirendre tűzését. Annak ellenére, hogy az akcióterv vélhetően az egyik utolsó alkalom a nemzeti kisebbségek – így közösségünk – nyílt kérdéseinknek az EU elé való tárására.    

            A vajdasági magyar pártok háza táján is nagy csend uralkodik az akciótervezettel kapcsolatban: Egyedül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) foglalt állást a kérdésben, miszerint „nem tartja elfogadhatónak a jelenlegi szövegét”.[5]

         Általában a teljes tájékozatlanság és tétlenség uralkodik, amikor a vajdasági magyar közösség helyzetének valós felméréséről, vagy azokról a nemzetközi okiratokról van szó, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkoznak. Így, például, az itteni magyar nyilvánosság egyáltalán nem értesült arról a szakmai jelentésről amelyet Anastasia Crickley és Rainer Hofmann készített a szerbiai nemzeti kisebbségi jogok állapotáról.[6] Itt van aztán az Európai Bizottság 2015. évi jelentésének nemzeti kisebbségi vonatkozású része is az ország előrehaladásáról,[7] amit eddig ugyancsak agyonhallgattak.

            Úgyszólván senki, sem az MNT, sem a vajma pártok, civil szervezetek, szakmai intézetek vagy a sajtó nem foglalkoznak azzal, hogy a nemzetközi szervezetek, intézmények vagy szakérői csoportok, hogyan látják a vajdasági (köztük a magyar) nemzeti közösségek helyzetét, jogállását. Pedig ezek alapján történik aztán a döntéshozatal. És ezért senki nem felel! Nem valami alku folyik ismét a háttérben?

Vannak, persze, olyan pártok, politikusok, amelyeknek/akiknek nem érdeke sem a közösség tárgyilagos tájékoztatása, mégkevésbé a helyzetének feltárása vagy javítása. Ez azonban már nem csak a hanyagság és tudatlanság, de a felelőtlenség kategóriájába is tartozik. A magyar közösség képtelen lenne felállítani egy szakértői csoportot, amely ügyelne az ilyesmire? Az MNT-nek különböző „konzultációs testületei” vannak,[8] csak éppen erre a témára nincsen! Nem kell ezért csodálkozni, hogy ide jutottunk… 

Újvidék, 2015. november 21.

BOZÓKI Antal

---

[1] A részarányos foglakoztatás és a nemzeti tanácsi hatáskörök állnak a fókuszban. Magyar Szó, 2015. november 11. 1. és 4., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2886/kozelet_politika/135291/A-r%C3%A9szar%C3%A1nyos-foglalkoztat%C3%A1s-%C3%A9s-a-nemzeti-tan%C3%A1csi-hat%C3%A1sk%C3%B6r%C3%B6k-%C3%A1llnak-a-f%C3%B3kuszban.htm, 2015. november 11., 10:20 >> 2015. november 11. [15:32]

[2] A nemzeti kisebbségek helyzete Vajdaság Autonóm Tartományban konferencia záróhatározatai: http://www.puma.vojvodina.gov.rs/etext.php?ID_mat=2495&PHPSESSID=v3fr25pp6iimospoe5abkr2k35, 2015. október 11.

[3] Varjú Márta: Igaztalan bírálatok kereszttüzében. Magyar Szó, 2015. november 14. 1. és 7., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2889/kozelet_politika/135462/Igaztalan-b%C3%ADr%C3%A1latok-keresztt%C3%BCz%C3%A9ben.htm, 2015. november 14. [15:08] >> 2015. november 15. [11:19]

[4] A VMDK nem tartja elfogadhatónak a tervezet jelenlegi szövegét. http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/VMDK, 2015. november 18. [7:45]

[5] Uo.

[6] Stručni izveštaj o stanju manjinskih prava u Republici Srbiji. Anastasija Crickley i Rainer Hofmann, 24. septembar 2015. [Szakjelentés a nemzeti kisebbségek jogállásáról a Szerb Köztársaságban. Anastasia Crickley és Rainer Hofmann, 2015. szeptember 24.]

http://www.ljudskaprava.gov.rs/images/pdf/nacionalne_manjine/izvestaj_ekspertske_misije_manjinska_prava_rs.pdf

[7] European Commission: Serbia 2015 Report, Brussels, 10. 11. 2015, SWD(2015) 211 final. http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2015/20151110_report_serbia.pdf, vagy http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/key_documents/2015/20151110_report_serbia.pdf

[8] Az MNT elnöke kinevezte a konzultációs testületeket. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18656/Az-MNT-elnoke-kinevezte-a-konzultacios-testuleteket.html, 2015. május 27. [15:39]

Az aforizmákból nem lehet megélni, mint ahogy élni nem lehet egyesektől, akik aforizmákat írnak.

Aleksandar Čotrić

A nyugdíjasoknak megugrott a nyugdíja, a dolgozóknak a fizetése, a gépkocsivezetőknek a benzin (ára).

Draža

A szegények tudják, hogy van tőlük szegényebb is. A gazdagok csak a náluknál gazdagabbakat látják.

Dušan Radović (Niš, 1922. november 29. – Belgrád, 1984. augusztus 16.) költő, író, újságíró.

Magyar Levente: 50 milliárdos gazdaságfejlesztési program indul a Vajdaságban

A kormány ötvenmilliárdos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban – jelentették be a sajtótájékoztatón. A képen balról jobbra: Pásztor István, Magyar Levente és Kovács Zoltán (fotó: MTI)

A kormány ötven milliárdos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban - jelentette be Magyar Levente, a külgazdasági és külügyi tárca gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Az államtitkár kifejtette: a keret nagy részét hitelprogram teszi ki, közel harminc milliárdos összeggel, a maradék húsz milliárd vissza nem térítendő állami támogatás.
A program elsődleges célja, hogy a világ legjobb termőföldjeivel rendelkező Vajdaságot és az ottani gazdákat segítsék, hogy távoli piacokra is el tudják juttatni termékeiket - közölte, és további célként jelölte meg mezőgazdasági integrációs és értékesítési intézményrendszer felállítását is. A programmal a turizmust is szeretnék támogatni, ugyanis a Vajdaság kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkezik. Ezt szeretnék először Magyarországon, a magyar közönségnek bemutatni, majd szerte a világon - jelezte.
A célok között említette még a kis- és középvállalkozások fejlesztését, támogatását kedvezményes hitelkonstrukciókkal.
Hozzátette: a programot a Vajdasági Magyar Szövetséggel közösen hajtják végre, és azt várják, megforduljon az a tendencia, hogy a vajdasági fiatalok külföldön keresik a boldogulásukat.
Magyar Levente úgy fogalmazott: történelmi jelentőségű döntés született, erre soha korábban nem volt példa. Azt szeretnék kifejezni, hogy a kormány elkötelezett a határon túli magyar közösségek minden korábbinál nagyobb mértékben és érdemi módon történő megsegítésében.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta: ez egy olyan gazdaságfejlesztési program, amely ötéves időszakot ölel fel, és illeszkedik a szerbiai, a vajdasági és a magyarországi fejlesztési elképzelésekhez egyaránt. A program a vállalkozásokat, a mezőgazdaságot és a turizmust emeli a támogatás fókuszába, munkahelyet teremthet, beszállítói köröket generálhat.
A kezdeményezés fő célja, hogy a vajdasági magyaroknak és a velük élőknek plusz kapaszkodási lehetőséget biztosítson a mindennapi egzisztenciális problémáik megoldására - rögzítette.
Kérdésre a vajdasági magyar vezető azt mondta: a szerb kormány tudja, hogy a VMSZ dolgozik egy ilyen fejlesztési programon, és semmiféle ellenvetésre nem volt példa idáig. Meggyőződése, hogy ezután sem kell ezzel számolni. Szerbiának is az az érdeke, hogy a polgárai boldogulni tudjanak, ezek a vállalkozások Szerbiában valósulnak meg, ott járulnak hozzá az össztermék növeléséhez, ott lesznek adófizetők. Reményének adott hangot, hogy azok akik szülőföldjük elhagyásán gondolkodnak, nem lépik meg ezt, illetve akik már elmentek, azok is azon gondolkodnak majd, hogy visszatérnek.
Úgy fogalmazott: nagy nap ez, három éves erőfeszítés gyümölcse ért be a térség és gazdaságfejlesztési programmal.
Kovács Zoltán, kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy a földárverések hirdetményei hibásak lehetnek, azt mondta: a kormányhivatalokon keresztül zajlik a lebonyolítás és meggyőződése, hogy mind az előkészítés, mind a lebonyolítás a törvényi feltételeknek megfelelően zajlik. Ha jelzés érkezik, azokat összegyűjtik és egyenként megvizsgálják – mondta. (MTI)

http://www.vajma.info/cikk/gazdasag/4632/Magyar-Levente-50-milliardos-gazdasagfejlesztesi-program-indul-a-Vajdasagban.html, 2015. november 18. [11:49]

Az MPSZ tiltakozik az Újvidéki Televízió Szembesítés című műsorában elhangzottak ellen

Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke a sajtótájékoztatón

Az Újvidéki Televízió Szembesítés című műsorában lefasisztázták a magyar népet és a második legerősebb magyar pártot, a Jobbikot, szögezte le mai zentai sajtótájékoztatóján Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki elmondta, álláspontja szerint ezen állításokat nem hagyhatják szó nélkül. A sajtótájékoztatón tudatta az Újvidéki Televízió felé irányuló követeléseit is.
– November 11-én az Újvidéki Televízió Szembesítés című műsorában három párt, a Szocialista Párt, a Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője vett részt. Ezzel a műsorral azért foglalkozunk, mert ebben a műsorban olyan hazugságok hangzottak el, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül. Azért beszélünk erről most, mert vártuk, hogy hátha reagálni fognak a parlament képviselői, a magyar parlament képviselői vagy akár a magyar diplomácia, hiszen ebben a műsorban Magyarországot szinte fasiszta országnak, a magyar népet pedig fasiszta népnek kiáltották ki. Az alapvető téma, amiből mindez elindult, az a Jobbik zentai irodájának a megnyitása volt. A Jobbikról gondolkodás nélkül azt mondták, hogy fasiszta jellegű, olyan elveket képvisel, a Fideszről pedig azt mondták, hogy az annál is rosszabb, veszélyesebb Szerbiára. Mi ez ellen tiltakozunk, felemeljük a szavunkat, és azt mondjuk, hogy itt az ideje, hogy lépjen a magyar diplomácia ezzel kapcsolatban. Bizonyítékát látjuk ebben a megnyilvánulásban annak, hogy nem történt meg a szerb–magyar megbékélés. Láttuk azt a gyűlöletet, amely sugárzott ezekből az emberekből, ahogyan gyűlölték a magyar embereket. Az a rengeteg hazugság, amit összehordtak, egyszerűen katasztrofális – hangsúlyozta Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke.
– A Magyar Polgári Szövetség követeli az Újvidéki Televíziótól, hogy vagy hívja meg a Magyar Polgári Szövetséget ebbe a műsorba, hogy tisztázzuk a dolgokat, és elmondhassuk a valós igazságot, vagy pedig ők, saját maguk tegyék közzé, hogy minden, ami ott elhangzott ezekkel az ügyekkel kapcsolatban, az hazugság – szögezte le Rácz Szabó László.
H. G.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19372/Az-MPSZ-tiltakozik-az-Ujvideki-Televizio-Szembesites-cimu-musoraban-elhangzottak-ellen.html, 2015. november 18. [15:39]

Paranoia: szerb rezsimlap szerint Orbán Deli Andoron keresztül zsarolja Szerbiát (?!)

"Orbán azon döntése utan, hogy szögesdrótot emel a menekültek ellen, mostanra némileg javult Szerbia és Magyarország viszonya, de máris újabb komoly probléma van kilátásban" - írja szó szerint a Blic reszimhű szerb napilap.

Az újság szerkesztőit ugyanis kirázta a hideg Deli Andortól, a VMSZ tisztségviselőjétől és a Fidesz európai parlamenti képviselőjétől (aki amúgy eddig a füle botját sem mozdította a délvidéki magyarságért, sőt, többnyire Szerbia érdekeit képviselte). Elég volt azonban egy "sejtelmes" félmondat ahhoz, hogy Vučić firkászai tövig belemártsák tollukat a tintába.

Szörnyűlködésüket a Magyar Szóban megjelent Deli-interjúból kiragadt következő nyilatkozat váltotta ki:

– Nemcsak segítjük, segítem Szerbia csatlakozási törekvéseit, hanem nyíltan egyértelműsítem, hogy a magyar részről vannak elvárások. Ezek az elvárások elsősorban a kisebbségi kérdéseket illetik.

A blicesek mindjárt Pásztor Istvánhoz, a VMSZ elnökéhez szaladtak, aki közölte velük: nem érti, mire gondolhatott Deli, hiszen a VMSZ és a Szerb Haladó Párt közötti koalíciós megállapodás teljesítése olajozottan halad. Pásztor kiemelte: folyamatban van a Szerbiában élő összes nemzeti közösség kollektív jogainak védelméről szóló akcióterv kidolgozása, és nem várható semmilyen politikai feszültség Szerbia és Magyarország között. (Vagyis "minden rendben van".).

A belgrádi lap nemcsak Magyarország esetleges lépéseitől retteg (a kormányfő nevében), hanem csalódottan megállapítja, hogy Szerbia uniós csatlakozását máris feltételekhez köti Horvátország, Bulgária és Románia. "Furcsamód" mindegyik feltétel a nemzeti közösségek jogainak kibővítésével kapcsolatos. Ehhez a kérdéshez egyedül pont a magyar kormány viszonyul lagymatag és közömbös módon.

A szerb média és általában a szerb társadalom tovább fokozódó hungarofóbiája mellett már nemcsak a Jobbik parlamenti képviselőjenek irodája, hanem immár egy elejtett Deli-mondat is elég ahhoz, hogy az újságírók "ráugorjanak a tasztatúrára".

K. P. 

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/47999-2015-11-15-20-24-42 

Közzétette: Szerkesztő 2. 2015. november 18. [11:00]