Zenta:

Kit zavart az a rész az igazgatói pályázatban, hogy a jelölt „ismerje a magyar nyelvet”?

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet arra, elsőre talán azt mondhatnánk – magyar szemszögből – érdekes, átgondolva viszont talán az lenne a helyes, hogy megalázó megfogalmazásra, amely a Stevan Sremac Általános Iskola igazgatói állásra kiírt pályázatban jelent meg.
Amíg például a Thurzó Lajos Általános Iskola igazgatói pályázatában az szerepel, hogy

„da zna srpski i mađarski jezik na kome ostvaruje obrazovno-vaspitni plan”, vagyis ismerje a szerb és a magyar nyelvet, amelyeken az oktatói és nevelői munka folyik,

addig a Stevan Sremacban az illetékeseknek sikerült ugyanezt a követelményt ugyanúgy megfogalmazniuk, hogy:

„da zna srpski i drugi jezik na kome ostvaruje obrazovno-vaspitni plan”, vagyis ismerje a szerb és a másik nyelvet, amelyeken az oktatói és nevelői munka folyik.

Vajon kit vagy kiket zavart az a szó, hogy magyar nyelv, egy olyan városban, ahol magyar a polgármester (Czegledi Rudolf) és magyar az oktatással megbízott tanácsos (Perpauer Attila)? Ha így néz ki az erős magyar érdekérvényesítés egy hetven százalékban magyarok lakta városban, akkor milyen lehet máshol?
És mindez történik akkor, mikor arról értesülhetünk naponta a (párt)sajtóból, hogy soha nem volt még ilyen jó viszony a szerbek és a magyarok között.
Megtörténhet, hogy a Szerb Haladó Párt tagjainak volt ez az ötlete, ugyanis az igazgatójelöltjük nem tud magyarul, éppen ezért lehet, hogy így próbálják meg ezt a részt áthidalni, nehogy valaki belekössön. Viszont mivel a szövegben ott van, hogy az igazgatónak tudnia kell azon a másik nyelven is, amelyen a tanítás folyik, ez pedig akármennyire is szúrja valakinek a szemét a magyar nyelv ismerete, a jelöltnek bizony tudnia kell magyarul.

Amennyiben nem, úgy nem töltheti be az igazgatói posztot, s ha ki is nevezik, a döntést meg lehet támadni.

A Szabad Magyar Szó értesülései szerint a Stevan Sremac Általános Iskolában két jelölt adta be a pályázatát az igazgatói posztra. Az egyik Molnár Gábor Klára, a másik pedig a jelenleg megbízott igazgató, Branislava Ilijin.
2019. december 3. 17:3
https://szabadmagyarszo.com/2019/12/03/zenta-kit-zavart-az-a-resz-az-igazgatoi-palyazatban-hogy-ismerje-a-magyar-nyelvet/

Kapcsolódó írások:

Zenta: A dolgozók Urbán Zsuzsannát szeretnék igazgatónak

https://szabadmagyarszo.com/2019/12/02/zenta-a-dolgozok-urban-zsuzsannat-szeretnek-igazgatonak/, 2019. december 2. 20:11

Zenta: Három VMSZ-es pályázik az iskolaigazgatói posztra

https://szabadmagyarszo.com/2019/11/28/zenta-harom-vmsz-es-palyazik-az-iskolaigazgatoi-posztra/, 2019. november 28. 15:01

Jogerős: 6 hónap börtönbüntetést kapott a magyar fiút összeverő banda egyik tagja

November elején portálunk is több alkalommal beszámolt arról a szabadkai verekedésről, amely során a 17 éves Sz. Á.-t minden indok nélkül brutálisan összeverték.

A magyar fiú éppen színházba igyekezett barátnőjével, amikor a támadói utánaszóltak, majd olyan brutálisan összeverték, hogy kulcscsont törése keletkezett, az orvosok több öltéssel varrták össze a halántékát.

Ezután az elkövetők még az egyik szemtanút is halálosan megfenyegették. Azonban ez sem volt elég, hogy eltusolják az ügyet, amely nagy médiavisszhangot kapott. Így az ügyészség is kiemelkedő gyorsasággal járt el. Olyannyira, hogy az egyetlen nagykorú elkövetőt már el is ítélték,

A korábban garázdaság gyanújával őrizetbe vett, 18 éves „A. K.“-t 6 hónapos fegyház büntetésre ítélték, amely ellen nincs helye a fellebbezésnek – erről az áldozat családja tájékoztatta a lapunkat.

Az elítélt A. K. további öt kiskorú elkövető társa ellen még folyik a bűnvádi eljárás.

https://delhir.info/2019/12/02/jogeros-6-honap-bortonbuntetest-kapott-a-magyar-fiut-osszevero-banda-egyik-tagja/

Kapcsolódó írások:

Életveszélyesen megfenyegették a magyar fiú megverésének szemtanúját

https://delhir.info/2019/11/02/eletveszelyesen-megfenyegettek-a-magyar-fiu-megveresenek-szemtanujat/

 

Nem vizsgálták meg szakszerűen a Szabadkán összevert magyar fiút

https://delhir.info/2019/11/05/nem-vizsgaltak-meg-szakszeruen-a-szabadkan-osszevert-magyar-fiut/

 

 

Szabadka: Fél év börtön a kiskorú fiú bántalmazójának 

 

A támadás helyszíne
Fotó: Google

Jogerősen hat hónap fegyházbüntetést kapott a 18 éves szabadkai K. A., aki egy hónappal ezelőtt öt kiskorú társával Szabadkán megtámadta és súlyosan bántalmazta a 17 éves Sz. Á-t. A büntetést a védelem is elfogadta.
November elején nagy felháborodást keltett az eset, amikor a hatfős banda a Szent Teréz székesegyház előtt belekötött a 17 éves fiúba, majd botokkal agya-főbe verték. Az egyik szemtanú, egy fiatal lány, aki a közeli buszmegállóban várakozott felismerte az egyik támadót. Vallomása alapján gyorsan sikerült azonosítani az illetőt és társait. A banda öt kiskorú tagja ellen bűnvádi feljelentést tettek, az egy nagykorú személyt pedig letartóztatták. Most ő kapott féléves fegyházbüntetést.
Sz. Á. a támadás során súlyos sérüléseket szenvedett, a kulcscsontja eltört, halántéka megsebesült.
Az eset súlyosságát tovább tetézte az, hogy a támadók egyike a szemtanú lányt telefonos üzenetben életveszélyesen megfenyegette, ha vallani mer. A kiskorúakkal szembeni eljárásról egyelőre nincsenek információk.

2019. december 2. 15:48 

https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24458/Szabadka-Fel-ev-borton-a-kiskoru-fiu-bantalmazojanak.html

 

 

Riporter ököl vasököl, oda csap, ahova köll

                                                           https://delhir.info/

 

Fontosabb a kirakat?

Évek óta problémák vannak a nemzeti kisebbségi oktatásban!

A köztársasági képviselőház oktatási bizottsága – dr. Muamer Zukorlić elnökletével – november 22-én közmeghallgatást tartott, amely során a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak képviselői elmondhatták az oktatást érintő gondjaikat.[1]

A meghallgatáson kiderült, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai „hasonló gondokkal küzdenek, mindenekelőtt az asszimiláció és az elvándorlás érinti őket súlyosan”.[2] A pénzelés hiányára és az adminisztrációs folyamatok hosszadalmasságára panaszkodtak.  A tantervek, a tankönyvek, versenytesztek és a naplók kisebbségi nyelvre való fordítása is „nagygondot okoz” – hangzott el az ülésen.

Erre a problémára „a minisztérium sem volt felkészülve” – ismerte el Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára.  – A hatalmas fordítási anyagra ugyanis a nemzeti tanácsoknak sokszor nincs is kapacitásuk, a minisztérium pedig nem rendelkezik kellő mechanizmusokkal – tette hozzá Vicsek.

Itt valami félreértés lehet az államtitkár részéről, a fordításokat ugyanis nem a nemzeti tanácsoknak, még a minisztériumnak sem a feladata. Azt az arra szakosított fordítóknak kelle(ne) végezni – ha időben eljuttatják hozzájuk az anyagot. Ezt viszont már a két testületnek kellene megszervezni, de úgy látszik erre se „nincs kapacitásuk”.   Ha viszont a minisztérium „nem rendelkezik kellő mechanizmusokkal”, tegyen arról, hogy legyenek neki. Nem ez lenne a feladata? Minek van?  

Jerasz Anikó,  a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának (MNT VB) elnöke „rámutatott azokra felmerülő problémákra és hiányosságokra, amelyekkel nap mint nap szembekerülnek az oktatásban”.[3]  A fordítási problémák mellett kiemelte, hogy gondok vannak a szakközépiskolák számra előlátott érettségi feladatgyűjtemények biztosításával is.   

Petkovics Márta, az MNT Oktatási bizottságának tagja elmondta, hogy az új tanterveket, az MNT megbízásából, munkacsoportok dogozzák ki, amit 2018 januárjától a testület pénzel, miközben „korábban – ahogy a szerb tanterv esetében is – a finanszírozás az állami kasszából történt”.[4]   

Ebből csakis arra lehet következtetni, hogy a szerb állam – ismeretlen okból kifolyólag – megszüntette a magyar nyelvű új tantervek kidolgozásának pénzelését. Hogyan lehetséges ez? Van-e erre magyarázat? A többi kisebbség esetében hogyan történik ez?

Petkovics elmondta azt is, az új tantervek alapján készült tankönyvekkel kapcsolatban „a legnagyobb gondot a megírást követő hosszú folyamat jelenti”, amíg a tankönyv eljut a kiadóba.  – Így a 2. és 6. osztályosok, akik már az új tanterv szerint tanulnak még mindig nem kapták meg az anyanyelv tanulásához szükséges tankönyveket” – panaszolta Petkovics.  Azt is szóvá tette, hogy „már évek óta azzal szembesülnek a nemzeti tanácsok, hogy a kisebbségi nyelven, adott esetben a magyar nyelvű iskolai adminisztrációhoz szükséges dokumentumokhoz késve jutnak hozzá”.[5]

Figyelemmel kell(ene) kísérni, hogy a meghallgatás után megpróbálnak-e megoldást találni a problémákra, változik-e valami? Nem kelt túlzott optimizmust azonban, hogy a képviselőház honlapján[6] közzétett tájékoztatóban csak azt lehet olvasni, amit Zukorlić és Vicsek mondtak, valamit azt, hogy „a munka folytatásában a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai képviselőinek felszólalásai következtek”.[7]

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy „Szerbia az egész világon, így Európában is elismert, ami a kisebbségek nyelvén folyó oktatáshoz szükséges kereteket illeti”. 

„Keret”, vagyis kirakat, létezik ugyan, de baj van a lényeggel, a tartalommal!   

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. december 2.

---

[1] mh: A hosszadalmas folyamat miatt késnek a tankönyvek. 2019. november 23. 6., és Održano javno saslušanje na temu Obrazovanje na jezicima nacionalnih manjina [Közmeghallgatást tartottak a nemzetiségi oktatás témájában]. http://www.parlament.gov.rs/Odr%C5%BEano_javno_slu%C5%A1anje_na_temu_Obrazovanje_na_jezicima_nacionalnih_manjina.38037.941.html, 2019. november 22.
[2] Lásd mh írását az 1-es alatt.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Lásd az 1-es alatt idézett oldalt.
[7] Uo.