Február 24.

Mátyás napja.

Bibliai név, a héber Mattiás név latin Matthias formájából származik. Jelentése: Jahve ajándéka

1585 – Szökőnap
Rómában i.e. 46-ban Gaius Iulius Caesar megreformálta a római naptárt, és helyette bevezette a róla elnevezett – részben még a XX. században is érvényes – időszámítást.
1386 – Visegrádon 32 éves korában meghalt II. Károly (Kis Károly) magyar király, aki ellen merényletet követtek el. Súlyos sérüléseket szenvedett, majd megmérgezték vagy - más források szerint - megfojtották.
1557 – Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király), aki igyekezett megszilárdítani birodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével.
1836 – Meghalt Berzsenyi Dániel költő, táblabíró, „a niklai remete” (A közelítő tél, Horatiushoz).
1850 – Megszületett Jászai Mari színésznő.
1879 – Megszületett Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató, feltaláló.
1899 – Megszületett Erich Kästner, német költő, regényíró, az Emil és a detektívek szerzője.
1937 – Megszületett Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető, aki 2 világ-, illetve Európa-csúcsot állított fel.
1943 – Megszületett George Harrison angol zenész, az egykori Beatles egyik tagja.
1946 – Juan Domingo Perón tábornok győzött az argentin elnökválasztáson, a szavazatok 56%-át szerezte meg.

Pásztor: egy maroknyi bitang nem terrorizálhatja a polgárokat

Az állam nem hunyhat szemet a mindennapos lopások, betörések, esetleg fiatalemberek verekedése miatt, amit egyesek politikai népszerűsítésük céljából nemzetek közötti összetűzésnek kiáltanak ki

„Olyan helyzettel álltunk szemben, ami azzal fenyegetett, hogy nagyobb problémává növi ki magát, mert a polgárok az önszerveződéshez folyamodtak, megpróbálva így átvenni a rendőrség feladatait. A polgárok olyan lehetőségek után kutattak, hogy – akárcsak Amerikában – önvédelemből akár lőfegyvert is használhassanak saját udvarukban, vagy hogy szabadon áramot vezethessenek a kerítésükbe. Horgoson a tolvajok egyetlen éjszaka leszerelik a kerítéseket és teherautókkal indulnak fosztogatni, s akkor visznek az udvarból mindent, amit érnek”, mondta a Politikának nyilatkozva Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke, az észak-vajdasági települések polgáraival való találkozója után.
A találkozót követően íródott az a levél, amelyet Pásztor Ivica Dačić kormányfőnek és belügyminiszternek címzett, majd követte a találkozó Vanja Vukić államtitkárral, hogy az elmúlt hét végén megtörténjék a találkozó is Dačićtyal. Találkozójuk fő témája a vajdasági települések biztonsága volt, különös tekintettel a kis falvakra.
„Amikor két héttel ezelőtt a tartományi képviselőház és a tartományi biztonsági tanács elnökeként levelet intéztem Dačić miniszterelnökhöz, felbukkantak azok, akik minimalizálni, esetleg vulgarizálni szerették volna ennek a levélnek a tartalmát és beilleszteni az állítólagos nemzetek közötti összetűzések ‘temerini’ vagy ‘szabadkai’ típusába. Én ezt a probléma szőnyeg alá söpöréseként éltem meg, hiszen ez a probléma reálisan létezik, s mi most jócskán megromlott helyzettel és a polgárok anyagi és személyes biztonságának csökkenésével szembesülünk. Efelett pedig nem lehet szemet hunyni. A mindennapos betörések, rablások, a szociális problémákat megoldó bűnözés olyan szintet ért el, amikor már nem lehet felette egykönnyen napirendre térni. Másfelől, bizonyos közegekben, például Temerinben történnek olyan verekedések, amelyeket hajlamosak azonnal nemzetek közötti összetűzésként titulálni, s biztos vagyok benne, hogy amennyiben van is ilyen, nem mind az. A társadalom nem igaz, hogy nem látja azt a helyzetet, amelyben egy maréknyi bitang terrorizál néhány tucat vagy pár ezer polgárt, egy települést, községet vagy egy egész várost. Ez nem áll kapcsolatban a nemzeti hovatartozással, hiszen bitangok és áldozatok is vannak egyik és másik oldalon is, de vannak olyanok is, akik mindezt saját érvényesítésükre és politikai haszonszerzésre használják fel”, mondta Pásztor a Politikának nyilatkozva.

Miben állapodtak meg Dačić miniszterrel?

Az alapvető dolgok kiviláglanak a találkozó után kiadott közleményből, a lényeg pedig az, hogy szükség van az eddiginél fokozottabb rendőrségi jelenlétre az utcákon, megelőzés céljából. Azokon a helyeken, ahol hétvégeken folyamatosan történnek ilyen incidensek, adott esetben a csendőrség jelenléte is indokolttá válhat. A megállapodás része az is, hogy szigorítani kell a büntetéspolitikán, hogy ne történhessen meg az, hogy súlyos bűncselekményeket enyhe büntetéssel intéznek el, továbbá az is, hogy belátható időn belül hivatalosan is találkozzanak a biztonsági tanács tagjai a vajdasági rendőrállomások parancsnokaival. A polgárok vagyoni biztonságát nem tudjuk egyik napról a másikra megváltoztatni, de dolgoznunk kell biztonságérzetük javításán, ezt pedig csak azok végezhetik, akiknek ez törvényes kötelezettségük.
Arra a kérdésre, volt-e szó arról, hogy nagyobb számú rendőrt alkalmaznak a kisebb közösségekben, Pásztor azt válaszolta: „Vajdaságban a rendőri létszám a köztársasági átlag alatt van és a munkahelyi besorolásban előlátottakhoz képest a munkahelyek alig 80 százaléka van betöltve”.
A Politika újságírója azt is megkérdezte a tartományi képviselőház elnökétől, véleménye szerint Vajdaság veszélyeztetettebb-e Szerbia más részeinél, amikor a rablásokról van szó? “Egészen bizonyosan nem kizárólag Vajdaságra jellemző jelenségekről van szó, rablás és verekedés másutt is van, ezt megerősítette a miniszter és az államtitkár is. De én erről beszélek, mert ezt ismerem. Ami a személyes összetűzéseket illeti, Vajdaság mégis csak sajátosabb helyzetben van, de meggyőződésem szerint a nemzeti vonatkozás túlhangsúlyozott és egyesek ezzel vissza is éltek”, válaszolta Pásztor István. (Politika)

http://www.vajma.info/cikk/tukor/5465/Pasztor-egy-maroknyi-bitang-nem-terrorizalhatja-a-polgarokat.html, 2013. február 23. [23:11]

A megbékélést veszélyeztethetik az incidensek

– Részlet

Magyarország a minap elégedetlenségét fejezte ki, amiért Vajdaságban ismét heti rendszerességgel történnek interetnikai incidensek. Amelyek önmagukban is elítélendőek, azonban a jelenségnek különös megvilágítást ad, hogy annak éppen akkor vagyunk tanúi, amikor újabb és újabb lépések történnek a magyar–szerb történelmi megbékélés irányába. Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára nyilatkozott a kérdés kapcsán lapunknak.

– Sajnálatosnak tartjuk ezeket az incidenseket, amelyek évek óta folyamatosan jelen vannak a magyar–szerb kapcsolatokban. A jelenlegi helyzetben különösen fontosnak tartjuk, hogy a szerb igazságszolgáltatás demonstrálni tudja a pártatlanságát. Ez azért is bírna nagy jelentőséggel, hogy egyértelművé tegye: nem mér kettős mércével a magyar és a szerb elkövetők, illetve áldozatok vonatkozásában. Most ugyanis más a helyzet. Magyarország és Szerbia között elkezdődött egy olyan történelmi szembesülési folyamat, amely rendkívül nagy jelentőséggel bír. Ennek a történelmi szembesülési folyamatnak a hitelességét döntő módon befolyásolja, hogy sikerül-e a nemzetek közötti incidenseknek ennek a folyamatnak a keretei között elejét venni. Ugyanis a kettő az emberek gondolkodásában nagyon szorosan összekapcsolódik. Ha visszatekintünk az 1944 őszén történt eseményekre, ha azok kapcsán megtaláljuk az őszinte bocsánatkérés módját, ha feltárjuk a történelmet, ha létrejön a megfelelő emlékhely, s ha megtaláljuk a megemlékezés megfelelő módozatait – mindez csak akkor lehet hiteles, ha a temerini incidensekhez hasonló eseményekre nem kerül sor a jövőben. Ha pedig mégis történnek ilyen sajnálatos események, akkor a hatóságok nem tétovázhatnak, hanem a legnagyobb határozottsággal kell fellépniük és elejét venni a dolgoknak.

Az interetnikai incidensek veszélyeztethetik, lassíthatják a történelmi megbékélési folyamatot?

– A két kérdés nagyon szorosan összefügg. De inkább úgy fogalmaznék, hogy a kettő nagymértékben támogathatja egymást; a sikeres történelmi szembesülési folyamat hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek az incidensek megszűnjenek, s az atrocitásokkal szembeni hatékony fellépés demonstrálhatja, hogy mennyire őszinte és megalapozott a történelmi eseményekkel való szembesülési folyamat.

Áder János magyar államfő várhatóan áprilisban találkozik Tomislav Nikolić szerb elnökkel, s a tervek szerint e látogatás keretében hajtanának fejet az elnökök a II. világháborús áldozatok előtt. Ezt a találkozót veszélyeztetik-e a mostanság tapasztalható magyarverések?

– Ha sikerül az incidenseknek elejét venni, akkor az a két köztársasági elnök által megkezdett folyamatot nagyon nagy mértékben segítheti.

MIHÁJLOVITS Klára

Magyar Szó, 2013. február 23., 4. o.

Három felnőtt meg egy kiskorú

Elfogták a tordai rablótámadás gyanúsítottjait

A rablótámadás színhelye (Fotó: Kecskés István)

A nagybecskereki rendőrségi hivatal dolgozói letartóztatták és 48 órás előzetes letartóztatásba helyezték S. P. (26), D. R. (28) törökkanizsai és M. J. (35) kishegyesi lakosokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy kiskorú személlyel együtt, akit úgyszintén letartóztattak, rablótámadást követtek el Tordán.

A rendőrségi közlemény szerint azzal gyanúsítják őket, hogy február 15-én hajnali fél egykor betörtek egy tordai házba, ahol késsel fenyegetőzve a károsultaktól 300 ezer dinár értékű ékszert és készpénzt raboltak el. A csoportot azzal is gyanúsítják, hogy Vajdaság területén több hasonló bűncselekményt követtek el. A gyanúsítottakat a bűnvádi feljelentéssel a nagybecskereki Felső Bíróság vizsgálóbírója elé vezetik – áll a nagybecskereki rendőrség pénteki közleményében.

Mint beszámoltunk, múlt péntek hajnalban Tordán négy férfi tört be Berényi János (81) és Anna (80) házába, a házaspárt megfenyegették és megkötözték, a házból pénzt és ékszert vittek el. Az álarcot és kesztyűt viselő, zseblámpákkal felszerelt rablók elsősorban pénzt követeltek az idős házaspártól. Körülbelül egy óra hosszáig tartózkodtak a házban. Távozásuk után a megkötözött embereknek sikerült megszabadulniuk a béklyóiktól és értesítették a szomszédot és a rendőrséget.

Kovács Zoltán, a család tagja a betörésről lapunknak elmondta, hogy az álarcot és kesztyűt viselő, zseblámpákkal felszerelt rablók az épület hátsó, a kertek felőli bejáratát feltörve jutottak be a házba, és hozzáláttak a pénz és egyéb értékek felkutatásához.

K. I.

Magyar Szó, 2013. február 22., 1. o.

Igaz-e, hogy az észak-koszovói szerbek után az észak-vajdasági magyarok is megalakíthatják községeik közösségét?

Igaz. Akkor, ha Hsim Thaci feleségül veszi Catherine Ashtont.

Grimasz, 2013. 2. 23.

Politika, 2013. február 22., 6. o., vagy
http://www.politika.rs/rubrike/Politika/Ne-moze-saka-bitangi-da-terorise-gradjane.lt.html

Február 23.

Alfréd napja.

Germán eredetű név, jelentése: tündér, tanács.

1440 – Kolozsváron megszületett Mátyás magyar király (1458-1490).
1685 – Megszületett Georg Friedrich Händel német-angol zeneszerző. Nagy sikerű szerzeményei oratóriumai (Messiás; Izrael Egyiptomban; Salamon), operái (Imeneo; Agrippina; Julius Ceasar) és szvitjei (Vízizene).
1744 – Megszületett Mayer Amschel Rotschild bankár, a világhírű Rothschild üzleti dinasztia megalapítója.
1821 – Rómában 25 éves korában meghalt John Keats angol romantikus költő, akinek fő művei: „Endymion”, „Izabella vagy a bazsalikomcserép”, „Hyperion”, „A Szent Ágnes-este”, „Lamia”.
1828 – Meghalt Fazekas Mihály író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.
1885 – Megszületett Komarnicki Gyula hegymászó, útikalauzíró.
1905 – Létrejött a Rotary Club – a világ legelső, szolgáltató klubokat magában foglaló szervezete – az Amerikai Egyesült Államok Illinois államában, a Rotary Club of Chicago megalakulásával.
1932 – Budapesten 81 éves korában meghalt Lukács László, aki 1912-13-ban Magyarország miniszterelnöke volt.
1938 – Prágában megszületett Jiri Menzel Oscar-díjas cseh rendező, színész, a csehszlovák új hullám egyik alkotója (Sörgyári capriccio).
1944 – Meghalt Leo Hendrik Baekeland, a Velox fotópapír és a bakelit feltalálója.