Apel javnih ličnosti strankama i koalicijama demokratske opozicije

Usaglasiti principe u borbi protiv naprednjačkog režima

27. januar 2022. 10:14

Malo je reći da je srpsko društvo pred potpunim kolapsom. Devastacija koja ostaje iza decenije naprednjačkog režima takvih je razmera da će se s njenim posledicama suočavati generacije.

Moralno posrnuće, političko i prirodno zagađenje, upropašćavanje kulturnog nasleđa i veličanje neukusa manifestacije su društva duboko ogrezlog u sveopštoj korupciji. Ako se proces uništavanja države, institucija, javne imovine, gradova i prirode najhitnije ne zaustavi, i sam opstanak zemlje, u ekonomskom, kulturnom, demografskom smislu, ozbiljno se dovodi u pitanje.

Srbija nema vremena za podele, za partikularne stranačke interese, nema vremena za neodlučnost, neprincipijelnost i nedoslednost.

Uprkos opustošenim institucijama, očajnim medijskim uslovima, pritiscima kojima su građani izloženi, mišljenja smo da je proteklih meseci u Srbiji došlo do izrazitog buđenja građanske, ekološke i političke svesti koja može da donese značajne promene. Verujemo da je na predstojećim izborima ta promena moguća.

Srbiji je neophodna ne samo smena vlasti, već i preuzimanje odgovornosti za nove politike koje će se spremno suočiti sa nataloženim problemima. Uz apsolutnu podršku izlasku opozicije u više programskih kolona, uz uverenje da politički i vrednosno srodne kolone zbirno imaju velike šanse za izborni uspeh, smatramo da je neophodno da se usaglase principi koji stoje iznad specifičnih programskih i usko partijskih ciljeva, a koji suštinski objedinjuju sve demokratske snage u borbi protiv jedinog protivnika – naprednjačkog režima.

U tom smislu, uvereni da na ovaj način saopštavamo volju velikog broja građana Srbije, strankama i koalicijama demokratske opozicije upućujemo sledeće zahteve:

1 – da na predstojećim izborima i tokom predizborne kampanje sve stranke i koalicije zastupaju svoje autentične političke programe, ali uz obavezno uzajamno poštovanje, podršku i isticanje zajedničkog cilja – a to je smena aktuelne vlasti. Neprihvatljiv je i duboko štetan svaki sukob i razmena optužbi između stranaka i koalicija koje pretenduju na glasove demokratske Srbije.

2 – zajednička i koordinisana kontrola izbornog procesa i zaštita glasačkih kutija je ključna za uspeh izbora u datim okolnostima. Potpuno je jasno da se glasačke kutije moraju braniti od institucionalizovanog režimskog nasilja i da je jedini način njihove odbrane fizičko prisustvo značajnog broja kontrolora, čija se masovnost i raspored na biračkim mestima može omogućiti samo saradnjom svih stranaka demokratske orijentacije.

3 – da se stranke opozicije nedvosmisleno i javno obavežu da neće ulaziti u bilo kakvu postizbornu saradnju i koaliciju sa partijama, udruženjima građana i pojedincima koji su direktno ili indirektno zloupotrebljavali Ustavom definisane nadležnosti najviših državnih institucija.

4 – da se svi učesnici izbora već sada obavežu da će nakon smene aktuelne vlasti obezbediti uslove za neometano ispitivanje i utvrđivanje eventualnih zloupotreba koje su počinjene u ime ili za račun aktuelnih vladajućih političkih organizacija, i njihovo sankcionisanje u skladu sa zakonom ukoliko se utvrdi da je delovanjem istih učinjena šteta državi Srbiji i njenim građanima.

5 – da se opozicija koja izlazi na izbore, garantujući nezavisnost pravosuđa, obaveže da će po smeni vlasti bezrezervno podržati pravosudne organe u utvrđivanju eventualne krivične odgovornosti i u sprovođenju krivičnih postupaka protiv svih pojedinaca uključenih u afere koje su devastirale Srbiju tokom decenije naprednjačke vladavine.

6 – da se odmah po smeni vlasti, a po preporuci posebnog tela sačinjenog od strane nespornih nestranačkih autoriteta iz oblasti nauke, kulture i prava, obustave svi sporni projekti kojima se ugrožava zdravlje, priroda, kulturno nasleđe, infrastruktura, a koje je inicirala ili sprovela u delo naprednjačka vlast, kao i da se pokrenu postupci za utvrđivanje odgovornosti za sve koruptivne, protivpravne, zdravstveno ugrožavajuće i kulturološki sporne projekte realizovane od strane aktuelne vlasti.

7 – da se stranke i koalicije, u ime demokratskih i građanskih vrednosti za koje se zalažu, jasno, javno i bez alternative izjasne o svom zalaganju za članstvo Srbije u Evropskoj uniji, kao najvažnijem političkom, ekonomskom i kulturnom partneru savremene Srbije.

8 – da se stranke i koalicije dogovore oko zajedničkog predsedničkog kandidata koji će kompetentno predstavljati vrednosti savremene, evropske Srbije svesne svog identiteta i kulturnog nasleđa, i koji će racionalno i odgovorno zastupati interese svih građana Srbije, promovišući univerzalne vrednosti suživota, saradnje, uzajamnog poštovanja i pomirenja svih naroda u zemlji i okruženju.

Pozivamo sve demokratske snage Srbije koje nameravaju da u aprilu izađu na izbore da se pred građanima javno obavežu da će stati uz navedene principe, bez čije primene Srbija, po našem mišljenju, ne može da započne dug i težak proces suočavanja sa nasleđem naprednjačke vladavine i otpočne obnovu države i društva. Pozivamo vas da javnim iskazivanjem saglasnosti i obavezivanjem na poštovanje sadržaja ovog dokumenta građanima Srbije, naviknutim na razočaranja i nedoslednosti, pošaljete poruku da u zajedništvu i principijelnosti postoji realna šansa za stvarnu i korenitu promenu sistema.

Potpisnici:

Dejan Atanacković

Dušan Petričić

Rade Radovanović

Dragoljub Bakić

Tamara Tripić

Svetlana Bojković

Srđan Dragojević

Milena Dragićević Šešić

Vesna Rakić Vodinelić

Dubravka Stojanović

Irina Subotić

Gojko Subotić

Vesna Pešić

Vida Petrović Škero

Rodoljub Šabić

Vukašin Obradović

Čedomir Čupić

Žarko Trebješanin

Ratko Božović

Božidar Andrejić

Marko Vidojković

Novi Nebojša Milenković

Zoran Erić

Jelena Lengold

Aleksandar Baljak

Dragan Velikić

Aida Ćorović

Marko Oljača

Bojana Selaković

Jelena Đorđević

Aleksandra Bosnić Đurić

Mirjana Đurđević

Dejan Aleksić

Aleksandar Baucal

Gabor Bodiš

Boris Varga

Ivan Lalić

Maja Lalić

Marko Lađušić

Ljubiša Jovanović

Tatjana Rosić

Lola Milojević

Tihomir Brajović

Dejan Lekić

Ljubiša Simović

Dragan Popović

Đokica Jovanović

Slobodan Cvejić

Petar Janjatović

Kokan Mladenović

Jelisaveta Blagojević

Sonja Biserko

Zoran Radovanović

Dijana Milošević

Danas, 27. januar 2022. 9.
https://www.danas.rs/dijalog/licni-stavovi/usaglasiti-principe-u-borbi/

A magyar diákokkal az idén is megünnepeltették a Szerb Pravoszláv Egyház szlaváját

 2022-01-27 

 

„Az egész szerbség ünnepli szlaváját,
Saját atyját, Szent Szávát.
Szerbek, énekeljetek neki éneket, háromszor énekeljetek.

Öt évszázadig  rabságban sínylődött a szerb
És Szent Szávának nevét dicsőítette.

Szent Száva a szerbeket szereti,
Őértük Istenhez fohászkodik,
Szerbek, énekeljetek neki éneket, háromszor énekeljetek.“ (Szent Száva-himnusz – részlet)

Január 27-én Délvidék és Szerbia összes iskolájában a zenetanárok által vezényelt iskolakórusok kötelezően éneklik ezt a szélsőnacionalista nagyszerb dalt (melynek szerzője a történelemhamisításairól hírhedt Nikola Begović nevű magyar-, horvát- és katolikusellenes pópa), még azokban az iskolákban is, amelyekben az abszolút többséget a magyar, horvát, bosnyák és albán diákok képezik. Ezt követően a szerb pravoszláv egyház pópája a pravoszláv egyház szertartása szerint megszenteli a szerb pravoszláv egyházi hagyományokhoz kapcsolódó „szlávszki“ kalácsot, amit  megtörésekor olykor nem szerb gyerekekkel is forgattatnak. Ezután a magyar, horvát, bosnyák diákok is kötelezően „Szent Szávát“ dicsőítő verseket szavalnak, életrajzának és munkásságának hivatalos változatát olvassák fel, végezetül a pópa néhol megszenteli a tantermeket és az iskolapadokat, sőt még a diákokat is, vallásukra és nemzetiségükre való tekintet nélkül, a sovinisztább érzelműek néhol ki is lövik ultranacionalista nyilaikat a jelenlévőkre (mint ahogy például a magyarkanizsai pópa tette azt 2020-ban).

Ahogy az elmúlt években, az idei évben is így néztek ki a szekuláris (világi) Szerbia iskolái, abban az országban, ahol az egyház állítólag el van választva az államtól (A katasztrofális járványhelyzet miatt, igaz, néhol talán kissé visszafogottabbak voltak az idei rendezvények).

Ilyenkor felvetődik a jogos kérdés, vajon hogyan reagálnának a szerbek, ha netán Horvátországban Boldog Sztepinac Alajos (Alojzije Stepinac) február 10-ei egyházi emléknapját, a „Stepinčevót“  tennék a horvátországi iskolák védszent-ünnepeként, amely napon horvátországi szerb gyerekekkel is kötelezően megünnepeltetnék a néhai zágrábi katolikus érsek és horvát metropolita ünnepét; ha a szerb gyerekeknek is a Száva-himnuszhoz hasonló vallási nacionalista himnuszt kellene énekelniük Alojzije Stepinac tiszteletére, őt dicsőítő verseket szavalniuk, teljesen pozitív fényben megírt életrajzát olvasniuk, végezetül pedig a katolikus pap megszentelné az ünnepi kenyeret azokban az iskolákban, amelyekben a többséget a szerb  diákok képezik, majd ezután a szerb diákok tantermeit. Jaj lenne annak, aki ilyen ötlettel előállna, már maga az ötlet kimondása alaposan felborzolná a kedélyeket, amit durva usztasa asszimilációs kísérletnek minősítenének. Jogosan.

Ha Szerbia tényleg szekuláris állam, ha az egyház tényleg el van választva az államtól –  ami az alkotmányba és a törvényekbe is be van foglalva [1] -, akkor hogyan lehetséges az, hogy az iskoláknak „szlavájuk“ van? Ha Szerbiában tényleg létezik a polgárok között teljes egyenjogúság,  ha Szerbiában tiszteletben tartják az ezzel kapcsolatos  nemzetközi egyezményeket, amiket egyébként a szerb parlament is  ratifikált, akkor miért kell  a magyar, horvát, bosnyák és albán gyerekeknek szerb pravoszláv szlavát  ünnepeljenek és „szent“  Száva-himnuszt énekeljenek?

Mindazonáltal meglepő, hogy Délvidéken egyetlen magyar politikai párt, szervezet soha nem emelte fel szavát az effajta csendes beolvasztási  kísérlet ellen.

U. Z.

A teljes írás itt olvasható:
https://delhir.info/2022/01/27/a-magyar-diakokkal-az-iden-is-megunnepeltettek-a-szerb-pravoszlav-egyhaz-szlavajat/

 

Videó:

Szent Száva Ünnepség, Zentagunaras

Zentagunaras lakosságágának óriási többségét képező katolikus magyaroknak az idén is éltetniük kellett a Szent Pravoszláv Egyház – enyhén szólva ellentmondásos – szentjét. A VMSZ-nek ezzel nyilván nincs semmi problémája, mint ahogy azzal sem, hogy gyerekeink olyan  tankönyvekből tanulnak, amelyekben „őseink, a szerbek” kifejezés szerepel.

https://delhir.info/2022/01/27/a-magyar-diakokkal-az-iden-is-megunnepeltettek-a-szerb-pravoszlav-egyhaz-szlavajat/

Danas, 2022. január 26. 13.

Ez a vonat (is) elment!

Különutas magyar szervezetek

Fotó: Szabad Magyar Szó

Ha minden igaz, Szerbiában április 3-án köztársasági elnökválasztás, köztársasági képviselői választás és belgrádi helyhatósági választás lesz.
– A magyarországi és a szerbiai megmérettetésekben is érdekelt a Vajdasági Magyar Szövetség, amely már javában készül a kampányra – mondta ezt Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) elnöke január 25-én a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában.[1]
A VMSZ a magyarországi parlamenti választáson – amelyet a szerbiai választással egy időben tartanak – a Fidesz-KDNP-t (és persze Orbán Viktort – B.A.) támogatja, a szerbiai előrehozott választáson pedig önálló listája lesz, az egyetlen magyar lista Szerbiában – tette hozzá a pártelnök.
Pásztor azt is közölte, hogy „a köztársasági elnökválasztáson pártja Aleksandar Vučić jelenlegi elnököt fogja támogatni”,[2] aki még nem jelöltette magát ugyan, de – az önimádó természete folytán – szinte elképzelhetetlen, hogy ne induljon az elnöki posztért.
A Szerb Haladó Párt január 25-ei szabadkai nagygyűlésén Pásztor azt is mondta, „pártja számára fontos annak a politikai stabilitásnak a megőrzése, ami az elmúlt időszakot jellemezte”.[3] Csak éppen azt nem tudni miféle „politikai stabilitásra” gondolt, hiszen amióta Vučić az elnök, Szerbiában folyamatosan tüntetések vannak, a nép elégedetlensége pedig növekszik.

Az ifjabbik Pásztor (Bálint), a pártelnöki funkció várományosa, a Vajdasági RTV január 24-ei, Napjaink című műsorában szinte szóról-szóról azt mondta, amit az apja.[4]
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a véemesz a választásokon továbbra is a nacionalista, a „szerb világot” építő, a nemzeti kisebbségi jogokat sértő, korrupt hatalmat támogatja, amelyiknek maga is tevékeny részese.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) – az hírek szerint[5] – a parlamenti választásokon részese lesz a szerb ellenzéki összefogásnak, amelyet a Demokratska stranka – DS [Demokrata Párt], a Stranka slobode i pravde – SSP [Szabadság és Igazság Párt], a Narodna stranka – NS [Néppárt], a Pokret slobodna Srbija – PSS [Szabad Szerbia Mozgalom], a Pokret za preokret [Mozgalom a Változásért], a Pokret slobodnih građana – PSG [Szabad Polgárok Mozgalma], a Sloga [Egység] szakszervezet, a Građanska platforma [Polgári Platform], stb. alkotnak.
A VMDK november 26-ai értékelése szerint ez „azt jelenti, hogy a délvidéki magyarságnak ezzel lehetősége lesz egy olyan pártra, pártok tömörülésére szavazni, akik a vajdasági magyarság érdekeit is képviselve, lebontják a jelenlegi katasztrofális SNS-SPS-VMSZ rendszert és véget vet a 2012-től tartó társadalmi, politikai, gazdasági hanyatlásnak”.[6]
Arról azonban még nem találni információt, hogy a pártnak ki/kik lesznek a jelöltjei, illetve, hogy mennyi helyet kap/jut neki a közös listán.

A Magyar Mozgalom (MM) a képviselőházi választásokon „az egységes zöld-polgári platform [a Nebojsa Zelenović-féle tömörülés, a Zeleni dogovor za Srbiju[7]/Zöld megállapodás Szerbiáért – B.A. ] listáján indítja képviselőjelöltjeit, ami a vajdasági magyaroknak megbízható alternatívát jelent majd a VMSZ megalkuvó szerbiai politizálásával szemben” – közölte a szervezet,[8] amely „egységes ellenzéki kiállásra és a közös jelöltjeink támogatására buzdítja a vajdasági magyarokat”.[9]
Az MM tagjai, a 2021. december 18-án Palicson megrendezett közgyűlésén „megerősítették szándékukat, hogy cselekvően részt vállaljanak abban az egységes, progresszív politikai folyamatban, amely egy mindnyájunk számára élhető, európai értékrendszer szerint irányított Szerbiáért dolgozik a 2022-es parlamenti választásokat követően”.[10]
A szervezet Palicson bemutatta képviselőjelöltjeit is, a szabadkai Csernik Árpád színművész és a zentai Berze Gizella pedagógus személyében.
Csernik Árpád színművész 4 pontba foglalta tervezett programját:
„1. Legyenek végre egyenrangú, egyenértékű állampolgárok a vajdasági magyarok!
2. Létesüljön olyan gazdasági légkör, hogy a vajdasági magyar munkavállalkozók itthon is tudjanak boldogulni!
3. Állítsuk helyre a közösségünkön belüli párbeszédet, szabjunk gátat mindennemű kirekesztésnek!
4. Mindenkinek joga van az élhető környezethez! Érvényesítsük ezt a jogot mindannyiunk számára!”[11]
Berze Gizella – az MM adatai szerint – 30 éve dolgozik a közoktatásban. Országos képviselőként az oktatási rendszer fejlesztéséért és a vajdasági magyar iskolák versenyképességéért fog dolgozni. 

– Hosszú távon nincs más esélyünk, arra, hogy gyermekeink itthon, szülőföldjükön érvényesüljenek, mint az, hogy biztosítsuk számukra az alanyi jogon kijáró legjobb és legmagasabb szintű oktatást – írja az MM közleményében.[12]

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a legutóbbi közleményében kinyilvánította, „kész a végsőkig kiállni a fékevesztett hatalmi gőggel kormányzó, szavahihetetlen, drogtermesztő nagygazdát nyíltan támogató, emberpusztító vučići rezsim leváltásáért, mert ahogyan tönkreteszi Szerbiát, úgy teszi tönkre az itt élő népek életét is, miközben egyesek a párt árnyékában mérhetetlen vagyonokra tesznek szert”.[13]
– A Magyar Polgári Szövetség tovább küzd és ezentúl is támogat megmozdulást, amely szembeszáll a politikai akarnokokkal, diktátorokkal, a lopókkal, csalókkal, a környezetünk tönkretevőivel – áll a közleményben.[14]

Az egykori rebellis Vajdasági Magyar Demokrata Pártról (VMDP) és az egyébként sem aktív Magyar Egység Pártról (MEP) az utóbbi időben egyáltalán nem hallani. Az is lehetséges, hogy már csak papíron léteznek.
A legutóbbi (2020. évi) választásokon is együttműködési megállapodást kötöttek a VMSZ-el.[15] Ezért a felelősség Pásztor tevékenységéért ennek a két pártnak a vezetőségét is terheli, mivel – ismereteim szerint – a magyar közösség jogait, érdekeit ért sérelmekkor nem határolták el magunkat tőle.

A hatalom békés úton való leváltásának egyedüli módja a választások.

Egy évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a két ellenzéki magyar szervezet (a VMDK és MM) végre összefog és egy közösen kidolgozott, a magyar közösség lényegi kérdéseire választ adó programmal együtt vesz részt a jelenlegi hatalom lebontásában. Távlatot nyitva, reményt keltve ezzel a megfogyatkozott magyar közösség számára a megmaradásra.
Sövény Ferenc, a Magyar Mozgalom (MM) elnöke a VMDK-val való együttműködésről akkor mondta, hogy „egyelőre még nem vették fel a kapcsolatot, de nyitottak a párbeszédre, ahogyan korábban is voltak”.[16]
A két szervezet a 2016. évi általános választásokon közösen lépett fel, aminek eredményeként egy-egy tartományi képviselőjük is lett.[17]
A VMDK bojkottálta a 2018-as Magyar Nemzeti Tanácsi és a 2020. évi általános választásokat. Az MM részt vett a legutóbbi nemzeti tanácsi választásokon és öt tanácsnoki helyet szerzett.[18] Ha közösen léptek volna fel, az eredmény bizonyára még több képviselő lett volna.
Az elmúlt egy év alatt – a jelek szerint – a két szervezett között nem jött létre az együttműködés, a párbeszéd. A vezetők, az elvárások ellenére, nem teremtettek feltételeket a közös választási fellépésre.
A különutas választási részvételből – habár mindkét szervezet a szerb ellenzéket támogatja – a VMSZ-nek, mint a választásokon önállóan induló egyedüli „magyar” pártnak csak előnye, a közösségnek pedig hátránya származik.
Az sem világos, hogyan fogják a magyar szavazók a választási listán megtalálni a VMDK-át és az MM-et a szerb pártok egyvelegében? Ott lesznek majd a véemeszesek, akik majd megmutatják, hol kell bekarikázni?

Úgy tűnik, valami felülírta a közösség érdekét a két magyar ellenzéki szervezet közös fellépésére a közelgő választásokon. Így, sajnos, ez a vonat (is) elment, senkire nem várt! A jegy árát viszont, sajnos, a közösség fizeti meg!
Most már csak arra számíthatunk, hogy a VMDK és az MM – az anyagi támogatás hiányában és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapította” médiákban való teljes mellőzés ellenére – erőteljes választási kampányba kezd, és képviselői mandátumokat szerez.
A magyar ellenzéki szervezetek közös fellépése, egységes kiállása nélkül a közösség helyzetének javulására, jogainak hatékony érvényesítése nem lehetséges.
Azzal is tisztában kell lenni, hogy a magyar közösség érdekeit csak magyar szervezet tudja hatékonyan és eredményesen képviselni!
Ezzel szemben, olyan vélemény is van, hogy „meg kell várni a magyarországi hatalomváltást, akkor itt is megváltozik a helyzet”, mert „nem lesz mivel zsarolni, megvenni az embereket”.
Téves azonban erre vár(akoz)ni, mindent meg kell tenni, hogy Szerbiában a hatalom menesztése mielőbb megtörténjen. Akár itt, akár ott történik meg előbb a váltás, bizonyára magával rántja a Pásztor Kft-t is. A tömeg is egyre hangosabb és türelmetlenebb...
Šaip Kamberi, az Albán Demokratikus Alternatíva – Egyesült völgy [Albanska demokratska alternativa – Ujedinjena dolina] példát mutatott, hogyan kell a parlamentben kiállni a nemzeti kisebbségi közösség jogaiért – a véemsz képviselőinek szégyenletes szereplésével ellentétben.
Az április 3-ai szavazás erről is szól!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. január 26.

__________
[1] A magyarországi és a szerbiai választásban is érdekelt a VMSZ https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/27336/A-magyarorszagi-es-a-szerbiai-valasztasban-is-erdekelt-a-VMSZ.html, 2022. január 25. 11:14
[2] Pásztor: A Vajdasági Magyar Szövetség Vučićot támogatja https://szmsz.press/2022/01/25/pasztor-az-elnokvalasztason-vucicot-tamogatjuk/, 2022, január 25. 7:15
[3] Uo.
[4] Pásztor: Jogi gubancok a Népszínház építése körül
https://szmsz.press/2022/01/25/pasztor-jogi-gubancok-a-nepszinhaz-epitese-korul/, | 2022. január 25. 18:15
[5] (Közlemény) Összefogott a szerbiai ellenzék és a VMDKhttps://delhir.info/2021/11/27/osszefogott-a-szerbiai-ellenzek-es-a-vmdk/, 2021. november 26.
[6] Uo.
[7] Otvorena građanska platforma AKCIJA [AKCIÓ– Nyílt Polgári Platform]
https://www.zajednozasrbiju.rs/index.php/akcija, és (Közlemény) „A magyarságnak lesz választási lehetősége” https://szmsz.press/2021/11/26/a-magyarsagnak-lesz-valasztasi-lehetosege/, 2021. november 26. 13:09
[8] CSERNIK ÁRPÁD ÉS BERZE GIZELLA A MAGYAR MOZGALOM KÖZTÁRSASÁGI PARLAMENTI KÉPVISELŐJELÖLTJEI https://www.facebook.com/magyarmozgalom.rs , 2021. december 18. 14:38, és Csernik Árpád és Berze Gizella a MM köztársasági parlamenti képviselőjelöltjei
https://pannonrtv.com/rovatok/politika/csernik-arpad-es-berze-gizella-mm-koztarsasagi-parlamenti-kepviselojeloltjei, 2021. december 18. 16:38 és 17:09
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] (Közlemény) Hány ember tönkretételét látja elfogadhatónak a Vučić rezsim? https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4416/A-Magyar-Polgari-Szovetseg-kozlemenye-Hany-ember-tonkretetelet-latja-elfogadhatonak-a-Vucic-rezsim.html, 2021. december 9. 14:31
[14] Uo.
[15] Választási együttműködési megállapodás a VMSZ, a VMDP és a MEP között https://pannonrtv.com/rovatok/politika/valasztasi-egyuttmukodesi-megallapodas-vmsz-vmdp-es-mep-kozott, 2020.02.24 17:05
[16] „Ahol csak tudunk, ott el is kell indulni!” https://szabadmagyarszo.com/2021/01/28/ahol-csak-tudunk-ott-el-is-kell-indulni/, 2021. január 28.
Bővebben lásd az Összefog-e a VMDK és az MM? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13327, 2021. február 16.
[17] Képviselőcsoportok. Alternatíva Vajdaságért – Magyar Mozgalom – VMDK. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe&j=HU,
[18] 2018-as magyar nemzeti tanácsi választás
https://hu.wikipedia.org/wiki/2018-as_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s

Szél Bernadett százmillió eurós kérdései Milorad Dodikról

 Szerinte Orbán ismét egy olyan szélsőséges, nacionalista vezető mellé állt, amilyen ő maga. 

 

  Milorad Dodik és Orbán Viktor (Fotó: banjalukain.com)

2022. 01. 25. 09:59

Szél Bernadett független képviselő Szijjártó Péternek nyújtott be kérdést arról, hogy a kormány valóban ad-e 100 millió eurót (37 milliárd forintot) a boszniai szerbeknek „gazdaságfejlesztésre”.

• Ha igen, mikor tájékoztatják erről részletesen a
  nyilvánosságot, magyar közpénzről lévén szó?
• Mikor, milyen formában nyújtják a támogatást, és milyen  konkrétabban meghatározott célokra?

Magyar Levente államtitkár az összeget meg sem említve annyit írt, hogy a magyar kormány

stratégiai és nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a nyugat-balkáni régió békéjét, stabilitását és biztonságát. Mindezek eléréséhez nagy mértékben járul hozzá a gazdasági fejlődés. Így egy boszniai-hercegovinai fókuszú gazdaságfejlesztési program a magyar nemzetbiztonsági érdekek érvényesítését mozdítja elő.

Szél Bernadett furcsállja, hogy a nyugat-balkáni békéért aggódó magyar kormány 100 millió euróval támogatja a boszniai szerbek vezetőjét, Milorad Dodikot. Szerinte „a radikális szakadár vezető” éppen „a régió békéjének felborításán dolgozik nagy erőkkel”.

A képviselő Facebook-oldalán azt írta, a kormány nem a nyugat-balkáni békét félti, nem a magyar érdeket képviseli és nem játszik tiszta lapokkal.

További kérdéseket vetett fel.

• Hogy segíti Milorad Dodik a nyugat-balkáni régió békéjét?
• Mitől „magyar nemzetbiztonsági érdek” az ő elszakadási törekvéseinek támogatása?
• Magyar érdek lenne a nagyszerb állam a boszniai szerbek Szerbiához való csatlakozásával?

Az ellenzéki képviselő felidézte, a békéért aggódó Orbán Viktornak nemrég sikerült egy verbális atombombát is ledobnia azzal, hogy biztonsági kockázatnak és „kihívásnak” nevezte a bosnyákokat.  Emlékeztetett rá, Dodik személyében egy olyan embert támogat, aki tagadja a szerbek által elkövetett háborús népirtásokat és a srebrenicai mészárlást egy „kitalált mítosznak” tartja. Szerinte Orbán ismét egy olyan szélsőséges, nacionalista vezető mellé állt, amilyen ő maga: nem békét és nyugalmat hoz az országára, hanem háborút és békétlenséget.

Orbán és Dodik a bukott projektről

A téma előkerült egyébként Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján is. A kormányfő akkor az ARD kérdésére azt válaszolta, azért áll a boszniai szerbek és vezetőjük, Milorad Dodik mellé, mert

Bosznia lényegében a szomszédunk. Amikor a jugoszláv háború volt, akkor tízezrével jöttek át nemcsak szerbek, hanem bosnyákok is meg horvátok is onnan. Tehát ha egy konfliktus ott kialakul, az másnap reggel azonnal érezteti a hatását Magyarország területén.

Szerinte a Bosznia-Hercegovina nevű állam nyilvánvalóan évek óta nem működik, akiknek működtetniük kellene, ezt nem tudják megoldani, amiből csak bajok lehetnek. Levezetése szerint a Balkánt stabilizálni kell, ami lehetetlen a szerbek nélkül.

A Balkánt nem lehet stabilizálni Bosznia-Hercegovina nélkül. Bosznia-Hercegovinát nem lehet stabilizálni a szerbeket megillető jogok helyreállítása nélkül. Ez a mi logikánk. A Balkánnak a kulcsa Szerbia, illetve a szerb nemzet.

A százmillió euróról, amit a Szabad Európa szerint Magyarország küldött egyfajta támogatásként Orbán Viktor azt mondta, hogy a Responsible Neighbourhood nevű program keretében segítenek kis- és közepes vállalkozók számára, a boszniai szerbeknek.

A Szabad Európa által megszólaltatott szakértő ugyanakkor úgy gondolja, a pénzt a választások befolyásolására fogják felhasználni.  A koronavírus-járványra hivatkozva egyébként elnapolták Orbán Viktor szarajevói látogatását, ami éppen kedden kezdődött volna.

Milorad Dodik egyébként időközben nyilvánvalóvá tette, szerinte a civilizált válás lenne a legjobb megoldás, ha nem tudnak együtt élni, és Boszniát már csak a nemzetközi nyomás tartja egyben.

Bosznia egy bukott projekt

– mondta Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja a spanyol El Mundo című lapnak. A Szabad Magyar Szó által idézett nyilatkozata szerint mindenkinek az lenne a legjobb, ha a bosnyákok, szerbek és horvátok civilizáltan elválnának.

Bosznia, mint állam képtelen lesz fennmaradni, és ennek ugyanaz az oka, ami miatt az egykori Jugoszlávia sem maradt fenn. Bosznia-Hercegovinában három nemzet él, de kettő (a horvát és a szerb) nagyon elégedetlen, mert a muzulmánok egy egységes államot szeretnének teremteni, amelyben ők lennének a domináns nemzet.

Dodik tagadta, hogy az általa képviselt irányzat célja az elszakadás Bosznia-Hercegovinától, és hangsúlyozta azt is, hogy a szerbek nem kezdenek háborút az elszakadásért. Szerinte a szerbek politikai megoldást szorgalmaznak céljuk eléréséért, az újabb háború lehetséges kirobbantásáról szóló mendemondák „értelmetlenek”.

Az Egyesült Államok néhány hete büntetőintézkedéseket vetett ki Milorad Dodik boszniai szerb vezetőre. Washington korrupcióval és azzal vádolja, hogy veszélyezteti Bosznia stabilitását, területi egységét.

https://24.hu/kozelet/2022/01/25/szel-bernadett-100-millio-euro-milorad-dodik-orban-viktor/