Ternovácz:
„Független újságírás nincsen, itt sajtószabadság van”
Az
MNT tájékoztatási terveiről
December
30-án megtartotta 11. „rendes” ülését a Magyar Nemzeti Tanács (MNT).[1]
A
testület „demokratikusságát” mutatja, hogy a napirendről – „az Ügyrend
értelmében” – „a Tanács a napirendről vita nélkül szavaz”. Ez azt jelenti, hogy a
napirendről vitázni, napirendre új témát javasolni/tűzni nem lehet, csak elfogadni azt.
Az
ülés a továbbiakban is – Hajnal Jenő
nyugdíjjogosult elnök vezényletével és a véemeszes túlnyomó többség
szavazataival – az előre megírt forgatókönyv szerint zajlott.
A központi téma az MNT 2020. évi munkatervének és költségvetésének (3. és
4. pont) elfogadása volt. A dokumentumot
– amely „bármennyire is igyekszik a jövő felé fordulni, minden egyes elemében,
elképzelésében és reményében, valójában számot vet az elmúlt 100 esztendő közös
kudarcaival és sikereivel” – Hajnal Jenő „terjesztette elő”. Hogy ez a zavaros
megfogalmazás mit jelent, a későbbiek során azonban nem derült ki.
A
munkaterv 35 oldal terjedelmű írat – amelynek a vajdasági magyar közösség
időszerű helyzete a javításának és problémáinak megoldási irányait kellene
tartalmazni –, a „bevezető gondolatok” című fejezetből (1-4 oldal) és az „egyes
területek munkaterveiből” áll (oktatás 4-15, kultúra 15-28, tájékoztatás, 28-30
oldalak, hivatalos nyelv- és íráshasználat, 30-33 oldalak).
A
terv további részeit a „népességi és családgondozási program” (33-34), „a
nemzeti kisebbségek helyzetét érintő folyamatok proaktív követése” (34-34) és a
„tanácsülések” (35) című fejezetek képezik.
Első
látásra feltűnő az aránytalanság, egyrészről az oktatással (11 oldal) és a
kultúrával foglalkozó rész (13 oldal), másrészről a tájékoztatásról (3) és a
hivatalos nyelvhasználatról szóló (4 oldal) részek között. A tanácsülésen is
éppen a munkatervnek a két utóbbi részével kapcsolatosan alakult ki vita.
A tájékoztatási rész első helyen „a Magyar Médiaház
továbbfejlesztését” emeli ki.
–
Annak az elvnek a maradéktalan tiszteltben tartása mellett, mely szerint a
kisebbségi sajtó szabadsága közösségileg elkötelezett, a jelenlegi magyar regionális
és helyi média jövőjét egy egységes magyar médiahálóz működtetése szavatolhatja
– hangzik ennek a résznek a bevezető mondta.
A
vitában a Magyar Mozgalom (MM) képviselői ezt a megfogalmazást – amely mögött a
véemeszes sajtószabadság fogalma rejtőzik – hevesen bíráltak.
Ez
a rész előlátja továbbá „a magánosítási kényszer nyomán megszűnt kistérségi
médiák bekapcsolását” a Magyar Médiaház rendszerébe. Arról azonban nem mond
semmit, hogy hol, melyik községekben és mikor lesznek visszaállítva a magyar
nyelvű „kistérségi médiák”, és az sem világos, hogy a már „megszűnteket”,
hogyan képzelik „bekapcsolni” a Magyar Médiaház rendszerébe? Nincs itt valami
ellentét?
A
továbbiakban a munkaterv arról ír, hogy mit tervez Pannónia Alapítvány. Kinek
is a munka terve ez a dokumentum?
A
tájékoztatási terv második kiemelt része „a Magyar Szó Lapkiadó Kft. újvidéki
székházának a felújítása”. Mennyire tartozik ez a tájékoztatási feladatok
közé?
A
szerző(k) a tájékoztatás területén a harmadik kiemelt feladatnak „a vajdasági
írott és elektronikus sajtó fejlesztését tartja”. Ezzel kapcsolatban hét „feladatot” jelölt ki,
épedig:
- a Magyar Szó tárcapályázatának, valamint gazdálkodásnépszerűsítő riportsorozatának és szórványprogramjának támogatása;
- interjúsorozat támogatása a Magyar Szó kilátó mellékletében az 1918 utáni időszak feldolgozásának témájában;
- a kistérségi tájékoztatási eszközök helyzetének és támogatási rendszerének kialakítása az önkormányzatokkal közösen;
- szakmai képzések szervezése a sajtó színvonalának emelése céljából;
- a médiához kötődő civil egyesület munka anyagi támogatása és tevékenységnek bemutatása;
- szakmai továbbképzés szervezése a sajtónyelv sajátosságai és nyelvhelyességi kérdéseiben és
- a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének támogatása.
Dr. Novák Anikó a munkatervtől
szóló vitában arra kért választ, hogy mit jelent, hogy is kellene értelmezni „a
kisebbségi sajtó szabadsága közösségileg elkötelezett” megfogalmazás? Az
egységes médiahálózattal sem tudott „teljes mértékben kiegyezni”.
–
Értem én, hogy jó, ha ez infrastrukturálisan működik, de a sokszínűsége, a
sokhangúsága a médiának igen is fontos szerepe, mint az, hogy egységes. […] Ha
szabadságról beszélünk, ezt a kötelezettséget semmiképpen nem tudom mellétenni.
Ki ez a közösség, ki az, aki megmondja, hogy mi az, amit szabad? Ez a mondat (a
tájékoztatási rész idézett bevezető mondata – B.A. ) jelenleg azt jelenti számomra,
hogy valaki megmondja, hogy mit szabad és mit nem szabad, ezért ez számomra
teljes mértékben elfogadhatatlan, de kíváncsi vagyok arra, hogy mire gondolt a
költő, vagy a költőnő – tette fel a kérdést a tanácsnok.
Dr. Zsoldos
Ferenc
úgy látja, hogy a munkaterv tájékoztatási részében „a legfontosabb cél az
infrastrukturális fejlesztés”.
–
Az egy fontos cél, de ne keverjük össze az épületet a tartalommal. Igenis, hogy
a tartalomnak a szabadságát biztosítani kell. Azért, mert az emberek úgy vannak
kódolva, hogy gondolati szabadságra vagyunk kódolva. Nem gondolhatjuk ugyanazt,
mert nem is vagyunk ilyenek. Ha pedig a média arról beszél, hogy ugyanazt
gondoljuk, éspedig egy központból gondoljuk ugyanazt, az nem jó az embereknek.
Az kellene már, hogy ezen túllépjünk – mutatott rá Zsoldos.
Ternovácz
István,
a Végrehajtó Bizottság tájékoztatásért felelős tagja – „a megfogalmazott
gondolatokra reflektálva” – elmondta, hogy „mit gondol a sajtószabadságról meg
az úgymond független újságírásról”.
Annak
a véleményének adott hangot, hogy „független újságírás nincsen, itt sajtószabadság
van, mindenki elmondhatja a véleményét”.
–
A sajtó működik, mindenki elmondhatja a véleményét, csak megváltozott a pálya. Most
ott tartunk, hogy létezik egy ellenzéki sajtó, létezik egy közszolgálati sajtó,
ahová bekerülhet az ellenzék, de amikor azt mondjuk, hogy nemzetileg
elkötelezett újságírást szeretnék folytatni, akkor azért emlékeztetni szeretnék
arra, hogy néhány évvel ezelőtt elhangzott, hogy működik a nemzeti
együttműködés rendszere (NER) – magyarázta Ternovácz.
–
Ami a nemzetépítés mezsgyéi között történik, mozog most, arról az ellenzéki
sajtó vajmi keveset szól. […] Azt látom, hogy az ellenzéki gondolkodás az olyan
irányba folyik, hogy rombol. […] Ha az ellenzéki sajtót olvassuk itt a
Vajdaságban, akkor abból az derül ki, hogy a pocskondiázás meg, hogy a lejárató
kampány megy. […] Azt gondolom, hogy nem ez a járható út. Össze kell venni a
lépést, össze kell venni a lépést Budapesttel, össze kell venni a lépést a
határon túli többi magyar szervezettel, és nem kell a szőnyeg alá söpörni, azt,
amire méltán lehetünk büszkék. Gondoljunk a gazdasági építkezésre, gondoljunk a
szellemi tevékenységre, amit folytatunk – üzente az MNT médiafelelőse a
sajtónak és a nyilvánosságnak. Pontosabban: Urbi et Orbi.
–
A költő én vagyok – mondta „reflektálásában” Hajnal Jenő, majd idézte a munkaterv vitatott mondatát. – Én úgy gondolom, hogy nincs az a sajtó,
amely a kisebbségi közösséget akarja tájékoztatni, informálni, hogy ne érezze
azt a felelősséget, hogy ne engedje meg magának, hogy a közösségre odafigyeljen
és a közösség gondját, baját írja le.
Gondolkodhatok
én bármiben, lehetek a migráció legnagyobb támogatója is, de hogyha
Magyarkanizsára, Horgosra vagy Martonosra elmegyek, azt az elkötelezettséget,
amit az ott élő emberek megélnek, azt valahol meg kell írni. Vagy eltagadom és
megtagadom a sajtó szabadságát is.
Azt
hiszem, hogy ha valahol a közösség iránti elkötelezettség alapvető feladat és
az MNT által társalapított vagy alapításában működő sajtószervektől ennél több
és minimum elvárható és enélkül nem tudom elképzelni, hogy a mi újságíróink úgy
tudnak írni, akiket mi úgy érezzük, hogy ennek a közösségnek az újságírói, hogy
ne érezzék azt a felelősséget, amely mindebből, a közösségből feléjük árad és
ezt fogalmazzák meg. Számomra teljesen egyértelmű – mondta Hajnal.
Mengyán
Pletikoszity Ildikó a
kritikus gondolkodás és a többoldalú tájékozódás fontosságára hívta fel a
figyelmet. – Itt elhangzott az, hogy ellenzéki sajtó, én nem gondolom azt, hogy
van ellenzéki sajtó, de hogy ha ez a retorika, akkor ezek szerint van
rezsimsajtó? Hát, bizony van – tette
hozzá, majd a „korrektséggel” kapcsolatban, amiről az ülésen „példák hangzottak
el”, a Pannon RTV az utóbbi két-három hétben történt „szándékos manipulációval”
való két „próbálkozását” fejtegette, Hajnal Jenő azonban megszakította a
felszólalását.
Az
idei munkatervet egy ellenszavazattal és három tartózkodással fogadta el az
MNT.
A
nemzetközi szervezetek felmérései kedvezőtlenül értékelik a szerbiai
médiahelyzetet. A Feedom House
szerint „a szerbiai hatalom elfojtja a kritikát megfogalmazó médiaházakat”.
–
A nonprofit elemzőintézet szerint a jelenlegi hatalom sikerét nagyban a sajtó
feletti dominanciájának köszönheti. Az elmúlt években számos módszert dolgoztak
ki, amelyekkel politikai és gazdasági nyomást gyakorolnak a független sajtóra;
a hatalom reklámokkal, projektumokkal és kedvező adózással jutalmazza az iránta
elfogult médiumokat – olvasható a jelentésben.[2]
Legutóbb
Tanja Fajon, az Európai Parlament EU
és Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának az
elnöke mutatott rá, hogy „Szerbiában a sajtószabadság alacsony szinten van”.[3]
Ez
a nemzeti kisebbségi sajtó esetében másként lenne? Dehogy! A sajtószabadság a
Vajdaságban – Végel László szavaival
– felköltözött az internetre! Hajnal és Ternovácz azonban bizonyára nem
olvasnak mást csak a „rezsim sajtót”?
Miért
nem lehet olvasni „az MNT által társalapított vagy alapításában működő
sajtóban” a VMSZ-ről, az MNT-ről, a Prosperitati Alapítványról, vagy éppen Pásztor
& Co. és Hajnal Jenő tevékenységéről elemző, kritikai
vagy oknyomozó írást? Miért nem ír az MNT sajtója például arról, hogy Csantavér, Nagyfény, Békova térségbe szélerőműveket terveznek, aminek a
következményeit sem ismerjük? Miért nem
lehetne egy ilyen írás „nemzetileg elkötelezett”?
Az
MNT tájékoztatási munkatervét nem előzte meg helyzetfelmérés a tájékoztatásban
uralkodó állapotokról – mint ahogy az MNT többi tevékenységi területén sem –, ami
aztán alapul szolgálna a további tevékenységnek, amiből következtek volna a
feladatok. Így ezek a tervek valójában a levegőben lógnak, jobbára az MNT
elnök, vagy a Végrehajtó Bizottság egyes tevékenységi területeivel megbízott
tagjainak a személyes meglátásait, elképzeléseit tartalmazzák. A tevékenység pedig
a főleg a magyarországi pénzekből eredő anyagi támogatások elosztásában és a
véemeszes irányítású/beállítottságú továbbképzések szervezésben merül ki.
A
munkatervben arról egy szó nincsen, hogyan gondolja/képzeli el az MNT
megoldani, egyáltalán elképzeli-e a Magyar Szó és a Hét Nap saját lábára állítást,
hogy a két lapot ne a magyar és a szerbiai adófizetők pénzéből kelljen
eltartani? Első lépésként miért nem történt meg már az igazgatók és a főszerkesztők cseréje,
ami logikus következménye kellett volna, hogy legyen a gazdálkodásuknak?[4]
A dokumentumban még csak elképzelés se nincsen arról, hogyan és mikor kerül sor a
megszüntetett magyar nyelvű helyi tájékoztatási eszközök, rádiók és újságok visszaállítására.
Ternovácz arról sem beszélt, hogy mi köze van a NER-nek a sajtószabadsághoz. Az
általa említett „közös építkezést” talán úgy képzeli el, hogy mindenkinek
egyformán kell magasztalni Orbán Viktort
és a Fideszt, Pásztor Istvánt és
a VMSZ-t? Ez lenne a sajtószabadság?
Az
MNT vezetőinek fel kellene végre fogni, hogy a „közösség iránti elkötelezettség”, illetve a „nemzetileg elkötelezett újságírás” nem egyenlíthető ki az elkötelezettséggel
a hatalmi párt felé!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. január 6.
[1] A Magyar Nemzeti Tanács 11. rendes ülése https://www.youtube.com/watch?v=K25b9Bnl5Hk
Lásd még P.E.: „Összetartozó közösségként az új évbe”. Magyar Szó, 2020. január 1. 1. és 4.
[2] Tanjug-RTV: A Freedom House kedvezőtlenül értékeli a szerbiai médiahelyzetet
http://www.rtv.rs/hu/politika/a-freedom-house-kedvez%C5%91tlen%C3%BCl-%C3%A9rt%C3%A9keli-a-szerbiai-m%C3%A9diahelyzetet_1023231.html, 2019. június 05. [13:43]
[3] mh: A sajtószabadság alacsony szinten van. Magyar Szó, 2019. december 13. 4.
[4] Bővebben lásd a Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12172, 2019. december 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése