Amíg a világ fejlettebb gazdasággal
rendelkező országaiban már korlátozzák a szélerőművek építését, addig
Szerbiában még csak most fog ez az ágazat felvirágozni. Hazai befektetők és
külföldi – izraeli, belga, francia, olasz, svájci – cégek egyaránt busás
hasznot hozó üzletet látnak a szélerőmű-parkok létesítésében, ezért álunk
egyelőre a nyereség a legfontosabb szempont, minden egyéb kevésbé, vagy
egyáltalán nem számít. A megbízható és kiszámítható piac sokak számára kínál vonzó
befektetési lehetőséget a megújuló energiaforrásokba. A nyereség mellett
azonban egyéb – túlnyomórészt káros – „melléktermékek” is képződnek, ezek
negatív, egészségromboló hatását azonban a nyerészkedők nem észlelik, csak az a
lakosság érzi, tapasztalja majd a saját bőrén, amely ezeknek az erőműveknek a
közelében él. Attól, hogy mi még nem
ismerjük a szélparkok egészségre gyakorolt káros hatását, azok léteznek.
Ausztráliában
vizsgálatot indítottak
Az ausztrál kormány 2020-ig meg kívánta
tízszerezni a termelt szélenergiát, ezen tervei megvalósítását kényszerpihenő
akadályozza, mivel a szélfarmok környékén lakók megmagyarázhatatlan tünetekkel
fordulnak orvosokhoz. A szűnni nem kívánó panaszok a legtöbb betegnél akkor
kezdődtek, amikor a szomszédságukba telepített szélerőművek megkezdték
működésüket, és csak akkor szűntek meg, amikor végső elkeseredésükben távolabbi
helyre költöztek – véleményük szerint ez nem lehet véletlen. A tüneteket akként
írják le, mintha folyamatosan repülőn ülnének: rosszullét, fejfájás és
leginkább bedugult fülek. Egyelőre nincsenek perdöntő bizonyítékok, azonban az
eddigi kutatásokból az derült ki, hogy a szélerőművek hangos, ám az emberi fül
által – mélysége miatt – nem hallható hangot adnak ki. Emiatt az ember azt
hiszi, hogy csend van, azonban a test reagál a „hangerőre”. Az ausztrál kormány
elrendelte a jelentett esetek mihamarabbi kivizsgálását. (24HU)
A Felvidéken
aláírásgyűjtésbe kezdtek
Pár évvel ezelőtt a Felvidéken is
próbálkoztak szélerőművek telepítésével, ott – többszöri sikertelen próbálkozás
után – a Komáromi járást célozták meg. Csakhogy az emberek ott is összefogtak
és tiltakoztak a külföldi cégek beruházása ellen, mert azt veszélyesnek ítélték
meg.
Csallóközaranyos, Megyercs és Szentpéter
községeket szemelték ki. Az első két település háza tájáról nem hallatszottak
erős, tiltakozó hangok, ellentétben Szentpéterrel, ahol polgári kezdeményezés
alakult, Szentpéter és környéke
szélerőművek nélkül elnevezéssel.
A 19 tagot számláló petíciós bizottság felvilágosító körútba és
aláírásgyűjtésbe kezdett. Mára már 1500 személy látta el kézjegyével ívüket, és
a település lakóihoz csatlakoztak a komáromi járás egész területéről,
megemlíthetnénk Újpuszta települést, ahol éltek petíciós jogukkal, és egy
emberként tiltakoznak.
Az váltotta ki a legnagyobb ellenszenvet, hogy
az osztrák tulajdonban lévő Banskobystrický Wind Power cég 20-30 turbinát
szeretne telepíteni a község kataszterében (…) Szentpétertől 890, a szomszédos
Újgyallától pedig 470 m-re lennének elhelyezve a hatalmas tornyok. A biztonsági
előírások szigorú betartását sürgetik, féltik a családjuk, a szeretteik
egészségét, mivel a tervezet több helyen is homályos, ellentmondó téziseket
tartalmaz. Összeegyeztethetetlennek tartják Szentpéter természeti adottságait,
agroturisztikai jellegét a szélerőművek „installálásával“.
Ha figyelmesen forgatjuk a dokumentumot (…)
néhány felháborító, degradáló „passzust“ fedezhetünk fel, a Komáromi járási
magyarságra nézve. „A Komáromi járás
lakosainak műveltségi szintje nagyon elmarad az országos átlagtól“, amit a
lakosság korlátozott mozgási lehetőségével próbál magyarázni, és a terület mezőgazdasági jellegével.
Ezen felbuzdulva a következő szembeötlő idézet: „A tanulás nem családi hagyomány, az oktatási rendszer alacsony
színvonalú a magyar tanítási nyelvű iskolákban…(!) Mit lehet ehhez
hozzáfűzni??? Úgy érzem, ehhez nem kell kommentár. Az csak hab a tortán, hogy a
község vezetése nem kezdeményezett a hatalmas beruházás kapcsán párbeszédet a
lakossággal – nyílt felvilágosító fórumokat, előadásokat, és mind a mai napig
akadnak olyan emberek, akik érintettként, mit sem sejtenek a háttérben zajló
eseményekről…
A fenti felvidéki eset alighanem az
észak-bácskaiak számára is intő példa lehetne. Az a terület (Csantavér,
Nagyfény, Békova), amelyre most szemet vetettek a pénzéhes befektetők,
mezőgazdasági jellege miatt évtizedek óta elhanyagolt térségnek számít, olyan
helyi közösségei Szabadkának, amelyekbe a város fölöslegesnek és értelmetlennek
tartotta a beruházást. Az említett falvak lakosairól is hasonló képet
formáltak, mint az említett felvidéki magyar falvak esetében.
Másutt is megmozdult a lakosság: a
Csallóközben, a Dunaszerdahely melletti Nagymad és Padány község határába
tervezett erőművek ellen is felemelték a szavukat. A Felvidék Ma című portál ezt írta 2009. május 17-én: Az ellentábor elsősorban azt nehezményezi,
hogy a község vezetése nem tájékoztatta kellőképpen a lakosságot a projekt
részleteiről, s megbízhatatlannak tartják a környezeti hatástanulmányt is.
Részlet
a petíció szövegéből: Megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, hogy
döntöttek rólunk – nélkülünk, immár két esztendeje, hiszen kiadták a
beleegyezésüket a projekthez, még 2007 tavaszán. Mikor számon kértük a madi
polgármestertől, hogy mi készül, mi van folyamatban, elutasította a
kommunikációt velünk, nem volt hajlandó lakossági fórumot összehívni – mondta
Dr. Turczi Árpád petíciós bizottsági tag. Madban egy petíciós akció indult, 200
ember a 419 választásra jogosult polgár közül aláírta ezt a petíciót, melyben
egyértelműen kifejti, hogy nem akarja ezt a szélparkot a térségben, de a
polgármester és a képviselő-testület elutasította ezt a tiltakozást. Ennek
következményeképp újabb petícióba lendültünk, és összeszedtük azt az aláírást,
ami szükséges ahhoz, hogy ki legyen hirdetve a referendum a polgármester
visszahívására.
A
szélturbinák is erősítik a globális felmelegedést,
áll egy,
a Harvard kutatói által közölt tanulmányban. A nagyméretű szélenergia-termelő
kapacitások létrehozására irányuló projektek hatására emelkedhet a lokális
hőmérséklet a Harvard University kutatóinak korábbi hasonló kutatások
eredményeit elemző, a várható hatásokat modellező tanulmánya szerint. A kutatás
arra a következtetésre jutott, hogy miután a turbinák jelentős mennyiségű
hőenergiát osztanak el újra a légkörben, széleskörű elterjedésük esetén az
Egyesült Államokban az átlagos földfelszíni hőmérséklet akár 0,24
Celsius-fokkal is emelkedhet. (portfolio.hu)
A
szélerőműve zajszennyezése
Az erőművek akusztikus kibocsátásai a
mechanikai és aerodinamikai hatások együtteseként jönnek létre a szélsebesség
függvényében. A turbinák által okozott zajszennyezés az egyik legfontosabb
kritérium, amely miatt nem szabad a szélerőműveket a lakóövezetek közelébe
telepíteni. Jelenleg is folynak azok a kutatások, amelyek az erőművek által
kibocsátott infrahangok állatvilágra gyakorolt hatását vizsgálják. (Megújuló energiaforrások, Eötvös Lorand
Tudományegyetem)
A
szélerőmű és a radar
Végezetül arra is érdemes felhívni a
figyelmet, hogy milyen kifogásokat említenek a radarszakemberek – a
légiforgalom-irányítók és a hadsereg – a szélerőművekkel kapcsolatban?
A turbinalapátok nagyságuktól, sebességüktől
és telepítési magasságuktól függően különböző mértékű radarinterferenciákat
generálnak. A forgó lapátok olyan frekvenciaváltozást (Doppler-hatás)
okozhatnak a róluk visszaverődő mikrohullámú impulzusokban, ami a mozgó célokra
(repülőgépekre) jellemző. A végeredmény adott esetben nagyszámú hamis céljel,
ami a valós adatok feldolgozását is akadályozhatja. Ez a jelenség
egyaránt nehezítheti a légi irányítók, a meteorológiai radarkezelők, vagy adott
esetben akár egy légvédelmi rakétás alakulat radarkezelőinek dolgát. Régóta
ismert problémáról van szó, de az utóbbi időben hatalmasra nőtt
szélerőmű-parkok miatt már egyre több gondot okoz. Olyannyira, hogy csak az
Egyesült Királyságban eddig összesen több gigawatt szélerőmű kapacitás
megépítése lett felfüggesztve a hadsereg és a légiforgalom-irányítók
tiltakozása miatt. (raketaezred.hu)
Szélerőmű-balesetek
A szélgépek saját
biztonságuk érdekében egy bizonyos szélsebesség felett leállítják és
kifordítják magukat a szélirányból. Ez a sebesség jellemzően 90 km/h. Ha
elromlik az automatika, nagy baj van.
A szélgépek
messziről nézve lomha, lassan forgó óriásoknak tűnnek, de ez csak a látszat.
Mivel a lapátok 40-50 méter hosszúságúak, a látszólag lassú forgás is (300-400
km/h) kerületi sebességet jelent a lapátok csúcsán! Ha lapátról valami
leszakad (télen pl. a ráfagyott jég) a nagy sebesség miatt az
komoly távolságra is elrepülhet, valamire rázuhanva kárt okozhat. Ne feledjük,
a mai több megawatt teljesítményű szélgépek lapátjainak tömege egyenként 5000
kg-nál kezdődik!
Mivel a szélgépek 100-150 méterrel magasodnak
a környék fölé, tulajdonképpen villámhárítóként funkcionálnak. Természetesen a
szélgépek el vannak látva villámhárítókkal, amelyek általában elegendő védelmet
biztosítanak. Ugyanakkor kis valószínűséggel elképzelhető akkora villám-áram,
vagy a villám-talppont olyan szerencsétlen elhelyezkedése, amely a szélgép
anyagát helyileg felhevítve tüzet okoz. Az interneten számos tűzről készült videót
találhatunk. Egyes elektromos berendezések (generátor, frekvenciaváltók stb.)
meghibásodási is okozhat tüzet. Nagyobb baj akkor lehet, ha egy csapadékhiányos
időszakban a széthulló égő, izzó törmelékdarabok tüzet okoznak, akár a
szerencsétlenül járt szélgéptől több kilométeres távolságra is!
A levegőt több
száz km/h-val hasító lapátok nagytestű madárnak, vagy egyéb szél által sodort
szilárd testnek ütközve szerencsétlen esetben megsérülhetnek, meggyengülhetnek.
Később, a lapátokat jobban igénybe vevő viharos szelek azt adott esetben akár
el (le) is törhetik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése