2014. április 23., szerda

Közeledik az igazság pillanata?

A sajtó értesülései szerint ezen a héten megalakul az új szerbiai kormány. Tomislav Nikolić szerbiai államfő, a politikai elemzők elvárásainak megfelelően Aleksandar Vučićot az SNS elnökét  bízza meg az új kormányzattal. Várhatóan az új kormányt az SNS-VMSZ-SPS, fekete-zöld-vörös koalíció alkotja. Bár az új miniszterek teljes névsorát még nem lehet tudni, biztosra vehető három pont:
1. Aleksandar Vučić lesz az új miniszterelnök
2. Ivica Dacic a diplomáciai részleg vezetője lesz
3. A VMSZ államtitkárokat (infrastruktúra, mezőgazdaság,szociális ügyek,egészségügy, gazdasági ügyek) két parlamenti bizottság alelnökét (EU integráció, mezőgazdaság), a nagy állami rendszerekbe,közvállalatokba igazgatóbizottsági tagokat  delegálhat és egy nagyköveti helyet tölthet be.

Egy előző írásunkban már kitértünk arra, hogy a VMSZ kormányzati szerepvállalása nem értékelhető a koalíciós szerződés ismerete nélkül. A jelenleg elérhető sajtófoszlányokból csak azt a következtetést lehet levonni, hogy ezeknek a tisztségeknek a betöltése csakis a párt és holdudvarának érdekeit szolgálja, míg a délvidéki magyarság valós érdekképviselete ismét félre lett téve. Erre több jel is utal. Felsorolunk néhányat a teljesség igénye nélkül.

1. A miniszteri és kormányalelnöki tisztség visszautasítása valójában a felelősség elöli kitérés és a kirakat jellegű politizálásra utal. A politikában jártasok tudják, hogy az államtitkárok hatásköre korlátolt és a miniszterek jóváhagyása nélkül semmit sem tudnak végrehajtani.

2. Ezt a gondolkodásmenetet alátámasztja az is, hogy a kimondottan kisebbségi érdekeltségű tárcákba (oktatás, kultúra, kisebbségi iroda) nem kértek államtitkári helyeket. Ennek kapcsán számos kérdés merül fel: Most amikor Szerbia az EU csatlakozás előtt áll mi miért nem kérünk helyet ezekben a tárcákban? Kitől is várják a kisebbségi, köztük a magyar ügyek rendezését? Talán azt gondolják, hogy magától megoldódnak gondjaink? Esetleg az eddig is „bőkezű” szerb állam többlet jogokkal ruház fel bennünket?

3. Vajdaság új statútuma kapcsán (amely két alattomos történelemhamisítási kísérletet is tartalmaz) a VMSZ az SNS álláspontjára helyezkedett. Mostanára csodás átalakuláson mentek keresztül. A vajdasági autonómia „élharcosaiból” és „védelmezőiből” mostanára mára vajdasági autonómia iránt, az eddig számukra eretnek álláspontra helyezkedtek és Pásztor István legfrissebb kijelentése szerint a vajdasági autonómiára szerb-szerb ügyként tekintenek és sebtében elfogadható lett számukra az alkotmánybírósági döntéssel való összehangolás és a vajdasági autonómia további korlátozása. Nem is csoda, hogy egyes vajdasági szerb autonómiapárti körök máris árulóknak nevezik őket.

4. Hogy némileg tompítsa e nyilatkozat élét és igazolja a kormányzati szerepvállalást Pásztor Bálint nagy hanggal bejelentette, koalíciós szerződésük (SNS-VMSZ) tartalmazza azt a kitételt is, hogy június 6-ig el kell fogadni Vajdaság új statútumát, ami a spanyolviasz feltalálásával egyenlő, hiszen az alkotmánybírósági döntés eleve ezt tartalmazza. Valamint, a szerződés szerint az év végéig el kell fogadni a tartomány pénzeléséről szóló törvényt, illetve a hatásköri törvényt is. Magyarán, a belgrádi (pénz) morzsa többet ér a vajdasági autonómia széleskörű felhatalmazásaitól. Egyben, ezek a mondatok arra is utalnak, hogy megtörtént a vajdasági rendkívüli választások menetrendje körüli kiegyezés.

5. A nemzeti tanácsokról szóló törvénymódosítás kapcsán a VMSZ az SNS álláspontjára helyezkedett. Kétlépéses módosítást láttak elő. Az első lépésben technikai jellegű módosításokat dolgoztak ki és már a parlamenti eljárásba bocsájtották. A második lépésben összehangolják a nemzeti tanácsokról szóló törvényt a szerbiai alkotmánnyal és a nemzeti tanácsok rendelkezéseit elmarasztaló alkotmánybírósági döntéssel, illetve az így elkészült törvénnyel összehangolják a többi kísérő kerettörvényt. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben nem várható a nemzeti tanácsok eszköztárának bővítése. Sőt, szentesíteni fogják a mostani csorbításokat.

6. A rendkívüli parlamenti választások kampányában a VMSZ azzal támadta a VMDK-át, hogy a Tadić-Čanak féle koalíció  miatt lemondtunk a területi autonómia követeléséről. Természetesen ez nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben a VMSZ elnöke többször is kijelentette a szerb sajtóban, hogy ők nem fogják követelni a magyar területi autonómiát. Ezt az SNS magas rangú tisztségviselője Nikola Selaković is megerősítette az április 19-i Dnevnik napilapnak adott interjúban. Arra az újságírói kérdésre miben is egyeztek meg a VMSZ-el és volt-e szó a területi autonómiáról Selaković úr azt válaszolta, szó szerinti fordításban: erről nem volt szó. Akkor most ki is mondott le kinek a kedvéért a délvidéki magyar autonómiáról?

Összegzés:
Már most tapasztalható, hogy ezek a döntések nem arattak páratlan sikert a szavazók körében. Ezt érzékeli Pásztor István is és a közpénzeken megjelenő napilapjukban, a Magyar Szó hasábjain egyfolytában arról győzködi a délvidéki magyar választópolgárokat milyen előnyös is ez számunkra. A fent felsoroltakból pontosan az ellenkezőjét lehet feltételezni. A VMSZ nem vállalja a kormányzati szereppel járó felelősséget, a vajdasági és a délvidéki magyar, területi és kulturális autonómia kapcsán is hátralépések várhatók. Valószínűsíthető, hogy a VMSZ anyagi kondíciói és befolyása tovább fog erősödni, de ez semmi változást nem fog hozni a magyarságnyílt és megoldatlan ügyeinek rendezésében. Hogy a bejelentett vagyon-visszaszármaztatási törvény módosításából, a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarságának kollektív bűnösségének eltörlésével, a részarányos foglalkoztatás alkalmazásából, illetve az infrastrukturális beruházásokból mi fog megvalósulni arra még keressük a válaszokat. Egyelőre, a VMSZ szerepe kísértetiesen a felvidéki forgatókönyv felé húz. Bevinni a kisantanti államot az EU-ba megfelelő ellenszolgáltatás fejében.   
VMDK Press 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése