2018. augusztus 1., szerda

Délvidéki „nagy sikerek”…


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (129.)


Szerbia példaképül szolgálhat a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása terén.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]


Július 23.
Mit koordináltak?
Várhatóan „október végén, de legkésőbb november 4-én” nemzeti tanácsi választások lesznek.
A 21 Szerbiában működő kisebbségi nemzeti tanács közül 12-nek a képviselői vettek részt a nemzeti tanácsok koordinációs testületének Zentán megtartott ülésén – közölte a VRTV[2].


 
Ülésezik a koordinációs testület

A koordinációs testület „ez úttal azokat az időszerű kérdéseket tárgyalta, amelyek abból a programcsomagból erednek, törvénycsomagból, amelyet nemrég fogadott el a parlament, és amelyek a nemzeti kisebbségekre vonatkoznak. Ezek közül a legjelentősebb a nemzeti tanácsokról szóló törvény” – nyilatkozta Hajnal Jenő, a magyar nemzeti tanács elnöke, aki a koordinációs testület soros elnöklőjének tisztjét is ellátja. A testület a választások előtt „valószínűleg még egy összejövetelt tart” – tette hozzá.
A VRTV rövid (1 perc 53 másodperces) helyszíni tudósításában megtalálhatók ugyan a válaszok a „ki”, „mikor”, „hol”, kérdésekre, csak éppen a lényeg/a legfontosabb, a „mit” és a „miért” maradt ki! Mi az, amit koordináltak a testület ülésén? Jutottak-e a képviselők valamilyen közös álláspontra és – ha igen – miben, ha pedig nem, akkor mért nem? Elvégre a testület a választásokig „valószínűleg” csak „még egy összejövetelt tart”… Vagy erről a (köz)televízió-nézőknek nem kell értesülni? Egyébként, nem elég az újságírónak csak jelen lenni, kérdezni, a kérdezettnek pedig válaszolni is tudni kell(ene)…


Július 26.
A lakosság 43,6 százaléka rosszabbul él, mint öt évvel ezelőtt
A Szerbiában élők 43,6[3] (más hírforrás szerint 40)[4] százaléka vélekedik úgy, hogy rosszabbul él, mint öt évvel ezelőtt. 36,1 százalékuk szerint ugyanúgy él, mint öt éve. 19,5 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jobban él, derül ki a Nova srpska politička misao (NSPM) [Új szerb politikai gondolat] folyóirat felméréséből.

A Szabad Magyar Szó illusztrációja

A polgárok 60,4 százaléka azt mondta bevételeiből nem tudja megengedni magának, hogy elmenjen nyaralni. A telefonos közvélemény-kutatást július 12. és 19. között végezték 1000 polgár között.
22,98 százaléka a megkérdezetteknek mondta azt, hogy megengedheti magának, hogy elmenjen nyaralni, anélkül, hogy valamit meg kellene vonnia magától, míg 16 százalék ezt csak akkor teheti meg, ha minden másról lemond, emelik ki az Új szerb politikai gondolat felmérésében, írja a Vreme.
Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak, nőtt-e az utóbbi időben az erőszak, a bűnözés és veszélyben-e az emberek biztonsága, a megkérdezettek 69,2 százaléka igennel válaszolt, 22,3 százalékuk pedig nemmel.
Az Európai Uniós csatlakozást 46,5 százaléka támogatja a megkérdezett polgároknak, 14,8 százaléknak nincs álláspontja a kérdéssel kapcsolatban, míg a csatlakozást 38,7 százalék ellenzi.[5]
Akár a lakosság 43,6, akár 40 százaléka mondja, hogy „rosszabbul él, mint öt évvel ezelőtt”, ez bizony lesújtó adat. Nem csoda, hogy az emberek folyamatosan távoznak az országból. A TV-híradókból áradó kedvező gazdasági hírek ellenére – amiben az RTS első csatornája vezet – a lakosság egyre szélesebb rétegei nyomorognak.
Nincs tudomásom arról, hogy a magyar közösségben végeztek-e hasonló felmérést. Ez megmutatná a közösség valódi állapotát. Vagy nincs is, aki ezzel foglalkozzon?

Július 26.
Délvidéki „nagy sikerek”…
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor műsorán szerepelt a magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című pódiumbeszélgetés is. A panel résztvevői a téma politikai szempontjait járták körbe. 

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Fotó: Magyar Idők)

A Délvidéket Erdődi Edvina (1988), jogász, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnökségi tagja[6] képviselte, aki – a Magyar Szó (párt)lapban közölt írás szerint – ezt mondta:
– Szerbiában 2016-ig elégedett volt a politikai vezetőség a kisebbségi jogokkal. Amióta azonban az ország elindult az EU-csatlakozás útján, változott az álláspont, és történtek előremutató lépések. Erdődi szerint a Délvidéken nagy sikereket könyvelhettek el a közszférában, a részarányos foglalkoztatás terén. A szerb alkotmánnyal összhangban (2016 decembere óta) előrelépések történtek a személyzeti nyilvántartásban a foglalkoztatottak nemzeti hovatartozását tekintve.
Ehhez járul hozzá az anyakönyvezésről szóló törvény, amely szavatolja a nemzeti hovatartozás nyilvántartásba vételét. A jövő év kezdetétől a hivatalokban kötelesek lesznek a kért nyelven biztosítani az adatokat, ennek elmulasztását büntetések terhelik. A nemzetiségi hovatartozás önkéntes bevallása pedig nem vonhat maga után semmilyen diszkriminációt.
A magyar a legnagyobb nemzetiségi közösség a Délvidéken, ezért a kisebbségek által a közszférában betöltött munkahelyekből a legtöbb a magyarokat illeti meg; az alkotmány szerint is. A 15 százalékos lakossági arányt elérő települések önkormányzatában hivatalos nyelvként kell kezelni az adott kisebbségi nyelvet, amit az általános nyelvhasználatban is érvényesíteni kell. Ugyancsak sikerként könyvelhető el a VMSZ által benyújtott törvénymódosítás a nemzeti tanácsokról, amely a magyar nemzeti választói névjegyzékbe való feliratkozást érinti.
Az oktatás, a tankönyvek és a tanterv terén ugyan tapasztalhatóak még hiányosságok, de itt is előremutató folyamatokról beszélhetünk. Például a szerb mint idegen nyelv oktatásáról, amely a tömbökben élő magyar fiatalok szerbtanulását segítheti – hangoztatta Erdődi.

A bálványosi szabadegyetem „pódiumbeszélgetésén” nem vehet rész „akárki”, hanem csak az akit erre „meghívnak”, „felkérnek”, aki ilyen pártfeladatot kap. Erdődi Edvina nem „akárki” – annak ellenére, hogy a közéletben szinte ismeretlen – hanem a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnökségi tagja, aki Fideszes gyakornok volt az Európai Parlamentben (ahol a Fidesz/VMSZ-es  „Deli Andor  képviselő úr fogadta”[7], mint Pásztor István pártvezető Ábel fiát is).[8]

 
Erdődi Edvina (középen) Deli Andorral (balról)
 
A szabadegyetem részvevői és hallgatói Erdődi „kifejtése” alapján azzal a mély (és téves) meggyőződéssel mentek haza, hogy a Délvidéken a magyar kisebbség helyzetével minden a legnagyobb rendben van, hiszen – a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), vagyis az Ifjúsági Fórum anyapártjának köszönve – „nagy sikereket könyvelhettünk el a közszférában, a részarányos foglalkoztatás terén”. (Erre a témára alkalom adtán még visszatérek.)
Erdődi szerint „ugyancsak sikerként könyvelhető el a VMSZ által benyújtott törvénymódosítás a nemzeti tanácsoktól”.[9] (Akárcsak Pásztor Bálint, a VMSZ elnökségi tagjának, vagy a Szerb Haladó Párt – SNS parlamenti képviselőinek[10] a hangját hallanám.)
Az egyedüli „hiányosságok” – Erdődi véleménye szerint – „a tankönyvek és a tanterv terén ugyan tapasztalhatók még, de itt is előremutató folyamatokról beszélhetünk” – tette.
– Összességében jó törvénymódosítások születtek, és kielégítőek a kisebbségi jogok – értékelte Erdődi.[11]
Mást, sajnos, nem is lehet(ett) elvárni a VMSZ nem is éppen fiatal, de szép reményű politikusától.
Kritikus hang, vagy bátrabb, valós (helyzet)elemzés a délvidéki/vajdasági magyarokról nem létezik? Ez lenne a nemzeti kisebbségi jogvédelmünk? Még a Vajdasági Magyar Diákszövetség perét sem hozta fel a Jogtudományi Kar ellen! Hogy a délvidéki magyar autonómia ügyét ne is említsem. A szabadegyetem részvevői esetleg még tudomást szereztek volna az itteni magyarok valós helyzetéről. Ugyan már! A problémák felvetése még ártana a VMSZ és a Szerb Haladó Párt szövetségének/tekintélyének.
Ezért kár volt Tusványosra utazni!


Augusztus 1.
Pótolhatatlan vesztesség
Pressburger Csaba (a Magyar Szó 2011. június 23-án, a Magyar Nemzeti Tanács által leváltott főszerkesztőjének)[12] július 15-i, Kit érdekelsz, vajdasági magyar?[13] című írását csak most olvastam. A fontossága/tartalma miatt azonban nem hagyhatom szó nélkül.
Mielőtt megfogalmazta a választ barátjának a Dombos Festen feltett „mellbevágó kérdésére”, hogy „miért nem írsz”?, kifejti véleményét a délvidéki/vajdasági magyar sajtóban uralkodó szomorú helyzetéről:  
A Vajdaságban egy kézen meg lehet számolni az olyan médiafelület, amelyik szívesen lehozna/le merne hozni
–  oknyomozó cikket a vajdasági magyar politikai, gazdasági, intézményi struktúrák működéséről;
– mélyelemzést a kisebbségi jogok érvényesítését befolyásoló szabályozó mechanizmusokról;
– átfogó, tényekkel és racionális érvekkel alátámasztott kritikát vajdasági magyar közéleti témákban – írja Pressburger.

Illusztráció: Pressburger Csaba blogja

Ha végül meg is jelenik, „persze fizetni a cikkért nem fognak, vagy ha igen, valami mizerábilis összeget, ami egyáltalán nem őket minősíti, de a befektetett munka szempontjából vizsgálva a dolgot azért erősen megingatja még a legnagyobb időmilliomosokat is eltökéltségükben”, teszi hozzá.
Az önmagának feltett sokkal nyomasztóbb kérdésre, hogy „vajon érdekelne-e egy ilyen cikk bárkit is?”, a szerző így válaszol: „Manapság csak a vitriolos kritikának van piaca, az odamondogatós publicisztika az, ami képes még valamilyen reakciót kiváltani akár a vajdasági magyar közéletben is. Én nem tartom ördögtől valónak ezt a műfajt sem. Minden tábornak szüksége van a pozitív visszacsatolásra, olykor jól tud esni az embernek egy, a saját elképzeléseit megerősítő, élesebb, nem kiegyensúlyozott, nem köntörfalazó véleményt olvasni. A baj, szerintem, az, hogy szinte már csak ez maradt. Még egyes oknyomozó műhelyekbe is beszüremkedett ez a „kétbites” attitűd, pedig oda aztán tényleg nem volna szabad beengedni a tendenciózusságot.”
Válaszát barátja kérdésre végül tömören így foglalja össze: „Nem írok, mert nincs időm, de ha lenne, akkor sem volna kifizetődő és/vagy nem tartana érdeklődésre számot”.

Pressburger azon – nem kevés, ismert/neves, főként fiatal(abb) – újságírók közé tartozik, akiket az utóbbi években menesztettek az itteni sajtóból, vagy akik a helyzettel való elégedetlenségük miatt mondtak fel.
A korábbi Magyar Szós tisztogatások[14] után (2017. július 5-ével) „kirúgták” például az ugyancsak a Magyar Nemzeti Tanács által irányított Hét Nap főszerkesztőjét (egyben a Magyar Mozgalom egyik alapító tagját), Tomek Viktort is.[15]
A politika – első sorban a VMSZ – rátelepedett a sajtóra. „A VMSZ ugyanis nemcsak témákat és politikusokat nyilvánít ’nemkívánatosnak’ az MNT által alapított médiumokban, hanem újságírókat, írókat, közéleti szereplőket is, akiktől megvonta a publikálás és a megszólalás lehetőségét.”[16]
Pótolhatatlan vesztesség érte a délvidéki/vajdasági szellemi/alkotói életet (is).

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. augusztus 1.

[2] Választások előtti egyeztetést tartottak a nemzeti tanácsok. http://rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/v%C3%A1laszt%C3%A1sok-el%C5%91tti-egyeztet%C3%A9sek_936989.html, 2018. július 24. [11:07] 

[3] A lakosság 43,6 százaléka azt mondja, rosszabbul él, mint öt éve

 https://szabadmagyarszo.com/2018/07/26/a-lakossag-436-szazaleka-azt-mondja-rosszabbul-el-mint-ot-eve/, 2018. július 26. [15:30]
[4] Közvélemény-kutatás: A szerbiai polgárok 40 százaléka rosszabbul él, mint öt évvel ezelőtt https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26105/Kozvelemeny-kutatas-A-szerbiai-polgarok-40-szazaleka-rosszabbul-el--mint-ot-evvel-ezelott.html, 2018. július 26. [21:40]
[5] Lásd a 3-as alatti írást. 
[8] R. P.: Topolya: Tömegverekedést provokált ki Egeresi Sándor fia? Egy sérültet a sürgősségire szállítottak http://delhir.info/2018/07/29/topolya-tomegverekedest-provokalt-ki-egeresi-sandor-fia-egy-serultet-surgossegire-szallitottak/
[9] Antalovics Péter: A politikától a gyakorlatig. Magyar Szó, 2018. július 27. 3., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3741/kulfold_magyarsag/187031/A-politik%C3%A1t%C3%B3l-a-gyakorlatig.htm, 2018. július 27. [00:05] >> 2018. július 27. [15:05]
[10] mh: „Szerbia rendelkezik a legjobb nemzeti kisebbségi törvénnyel”. Magyar Szó, 2018. június 14. 4.
[11] Lásd Antalovics írását a 7-es jegyzetben.

[12] PESEVSZKI Evelyn:  „A Duna sem mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról”. Magyar Szó, 2011. június 23. 4., vagy MTI: Leváltották a vajdasági Magyar Szó főszerkesztőjét. https://index.hu/kultur/media/2011/06/23/levaltottak_a_vajdasagi_magyar_szo_foszerkesztojet/, 2011. június 23. [21:44]

[13] A teljes írást lásd Pressburger Csaba blogján: https://pressburger.blog.hu/2018/07/15/kit_erdekelsz_vajdasagi_magyar, 2018. július 15. [23:52]

[15] Kirúgták a Hét Nap korábbi főszerkesztőjét. https://szabadmagyarszo.com/2017/06/11/kirugtak-a-het-nap-korabbi-foszerkesztojet/, 2017. június 11. [11:24]. Lásd még H.Á: Kirúgták Tomek Viktort http://delhir.info/2017/06/11/kirugtak-tomek-viktort/, 2017. június 11.

[16] Lásd a 13-a jegyzetet.

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)