Néhány gondolat a választások tisztaságáról, törvényes kereteiről, diszkriminációról
Mint ismeretes ez év októberében népszámlálás lesz Szerbiában. Első ízben digitális úton, remélhetőleg pontos adatokkal, amelyek ki fogják mutatni hol is tart a délvidéki magyar közösség. Mekkora volt a fogyás, hányan vándoroltak el, hányan ingáznak és hányan élünk életvitelszerűen a Vajdaságban, vagyis Szerbiában ősi magyar városokban mint Nándorfehérvár (Belgrád) és Vranje.
Az első részeredményeket csak 2023 tavaszán teszik közzé.
Ez év november 13-án lesz megtartva a szerbiai kisebbségek „kulturális autonómia” csúcs intézményének a megválasztása, azaz a nemzeti tanácsokról szóló választás.
Egy része elektori úton, míg egy része közvetlen úton, listás (proporcionális) választási rendszerben, elvileg titkos szavazáson keresztül, külön választási névjegyzék alapján.
És itt van a kutya elásva!
Mert a nemzeti tanácsi választások alappillére a külön választási névjegyzék, amihez szükséges tudni az adott nemzeti közösség létszámát, majd ahhoz igazodva – önkéntes alapon – fel lehet iratkozni a választási névjegyzékbe (ez a megoldás a visszaélések melegágya mert már volt rá példa, hogy szerbek iratkoztak fel a roma névjegyzékre beiskoláztatási és támogatási eszközök fejében).
Sajnos még csak hagyományos módon, papír alapú nyomtatvány igénybevételével, amit egy egy önkormányzatban lehet igényelni. Nem küldik ki automatikusan azoknak akik betöltik a nagykorúságot, és az elhunytak törlése is igen kérdéses.
A népszámlálási adatok alapján határozzák meg azt is hány tagú lehet egy egy nemzeti tanács, mekkora anyagi támogatást kapnak a működésükre és a programokra, illetve milyen lesz a közösség státusza a nyelvhasználat, részarányos foglalkoztatás és egyéb fontos területeken (egyesek szerint úgyis mindegy mert semmit se tart be ezen a téren a szerb állam).
A külön választási névjegyzéket csak akkor lehet használni ha a népszámlálási adatok alapján arra feliratkozik 50% +1 személy, amiből kiszámolják mennyit tesz ki az az 1% szavazópolgár akiknek az aláírását közjegyző által kell hitelesíteni (a világon nincsen ilyen megoldás !!!!) a jelöltlista indításához, ha valaki részt szeretne venni a választásokon.
Magát a választást a Köztársasági Választási Bizottság bonyolítja le (RIK), amely a törvény szerint kellene, hogy fedezze a választások lebonyolítását költségvetési eszközökből.
Levetítve ezt a vajdasági magyar közösségre ez a jelen pillanatban azt jelenti, hogy a jelenlegi választásokat az utolsó népszámlálási adatok szerint bonyolítjuk le, vagyis a 250.000-es számmal kacérkodnak, hiszen még nincsenek meg az októberi népszámlálási adatok!
Közben mindannyian tudjuk, érezzük nagy a gond, nagyon megcsappant a délvidéki magyarság létszáma. A legoptimistább forgatókönyv szerint is legalább 40-50. 000 – el kevesebben vagyunk, ha csak a természeti fogyással számolunk és nem vesszük figyelembe az elvándorlást.
Ez egyben megkérdőjelezi a jelenlegi külön választási névjegyzék naprakészségét, tisztaságát, valamint azt a számot is ami szükséges a nemzeti tanácsi választásokon való részvételhez (jelenleg 1300 közjegyző által hitelesített aláírás szükséges a jelöltlista állításához, ami egy pontos névjegyzék esetében jelentősen csökkenne).
Ha ehhez még hozzáadjuk a RIK diszkriminatív utasítását a választások lebonyolítására mi szerint a választási bizottság állandó tagságába csak azok kerülhetnek be akik önkormányzati dolgozók, összvállalati alkalmazottak stb. vagyis a hatalom emberei (pártkáderek, VMSZ, SNS), míg a bizottság bővített tagságába minden kihirdetett lista delegálhat tagot, de csak a saját költségére!
Ez egy súlyos diszkrimináció nem csak azért mert megkülönbözteti az állandó és a bővített tagságban lévő embereket anyagi juttatás szempontjából, hanem startban előnyösebb helyzetbe hozza azokat akik hatalmon vannak egy egy önkormányzat területén, az adott nemzeti tanácsban, illetve azokat akiknek van anyagi fedezete az urnaőrök megfizetésére.
De a legsúlyosabb diszkrimináció abban merül ki, hogy a RIK különbséget tesz az általános és az ugyan olyan elven működő kisebbségi választásokon, vagyis a többségi és a kisebbségi választópolgár között megengedhetetlen különbséget tesz.
Ez már a közelmúltban is azt eredményezte, hogy a választások nem voltak sem egyenlők sem demokratikusak, hiszen az ellenzéki listák így kiszorultak a jelölési és a szavazatszámlálási folyamatokból.
Csupán egy nagy választási szimulációt, kirakat választást bonyolítottak le. Mert nem az számít ki szavaz, hanem az ki számolja a szavazatokat!
Mindez most is megismétlődik, ami jogosan felveti a kérdést mennyire lesznek legitimek a nemzeti tanácsokon elért szavazási arányok, eredmények, mennyire lesz legitim egy ilyen eredményeken alapuló nemzeti tanács, illetve milyen legitimitással fognak rendelkezni az adott nemzeti közösség képviseletére?
Ennek tudatában érdemes – e részt venni ezeken a választásokon, majd a továbbiakban legitimitást adni a közösségünkre nézve káros döntéseknek? Miért nem lehetett megvárni a népszámlálási adatokat, majd annak tudatában kialakítani a naprakész névjegyzéket, választási utasítást és valós választásokat tartani többes jelöléssel, titkos szavazással?
Talán azért mert akkor egyesek kezéből kihullana a külön választási névjegyzék adatbázisa? Vagy igazi megmérettetésre kényszerültek volna? Netán nem tudnák betölteni a szerbiai kisebbségi jogok kirakatában szereplő bólogató János szerepét jó pénzért?
UPDATE
Cikkünk megjelenése óta kiderült a jelöltlista állításához 116.000-en vannak feliratkozva a külön választási névjegyzékre és 1160 közjegyző által hitelesített aláírás szükséges a jelöltlista állításához.
A RIK tagja szerint ez a csökkenés az elhalálozottak törlése miatt csökkent, de nyilvánvalóan a 18-at betöltött személyek nem iratkoztak fel a névjegyzékre.
Ez a beismerés is igazolja felvetésünket mi szerint a névjegyzék nincsen naprakész állapotban és a gondozása is nehézkes.
https://pannonrtv.com/rovatok/politika/ladoczki-oktober-28-ig-adhatoak-tamogatoi-alairasok-nemzeti-tanacsi-valasztasokon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése