Szerbiában az ország jövőjéről dönt az elhúzódó tiltakozó hullám, vagyis hogy az ország demokrácia lesz-e, vagy sodródik kelet felé. A diákok korrupcióval vádolják a Vučić-kormányt, és szakadatlan nyomást gyakorolnak a biztonsági apparátusra, valamint a hatalompárti médiára is – jelenti Belgrádból William Booth. A másik oldal ezzel szemben báboknak és meg nem nevezett erők, valamint nyugati liberális civil szervezetek ügynökeinek nevezi a fiatalokat, hozzátéve, hogy azok meg akarják semmisíteni saját hazájukat. Ez a forgatókönyv jó régi, visszaköszön. Mindenesetre a szerbek döntő pillanathoz érkeztek, mert vagy vállalják a nyugati értékeket és normákat, vagy újabb évtizedet töltenek a margón, kitéve Oroszország csábításának. Rövid távon ugyanakkor sokan félnek attól, hogy az államfő bekeményít. Az európai vezetők óvatosak, nehogy eltaszítsák maguktól az országot. Ám ez azt sugallja, hogy nem törődnek a demokrácia visszaszorulásával, vagy nincs erejük megállítani a folyamatot. De mintha hasonló lett volna a helyzet 1998-ban, csak akkor Milosevic ellen kezdődött lázadás a belgrádi egyetemen a koszovói háború miatt. A tekintélyuralom Titóig nyúlik vissza, ám a diákok pont ezért nem akarnak egyéni vezetőket, nehogy személyi kultusz alakuljon ki. Egyben aggódnak a társaik miatt, ha azok megjelennek a médiában. Ezért folyamatosan cserélik, hogy ki nyilatkozzon. Szerbia rosszul áll a sajtószabadság dolgában: a Riporterek Határok Nélkül 180-as listáján csupán a 96. helyet foglalja el.
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=17401
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése