Másodszorra sikerül?

Lesz-e ellenzéki koalíció a Magyar Nemzeti Tanács választásán?

Lulić Emil, az MNT Hivatal vezetője, Fremond Árpád, az MNT elnöke és Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke (Fotó: Penovác Dániel)

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) július 19-én közleményben[1] hívta fel a magyar ellenzéki pártokat (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – VMDK, Magyar Polgári Szövetség – MPSZ), valamint az újonnan bejegyzett civil szervezeteket (Vajdasági Magyar Újrakezdés – VMÚ, Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum), hogy hozzanak létre új választási koalíciót a 2026 novemberére várható Magyar Nemzeti Tanács-választásra.

– A VMP egyetlen vajdasági magyar ellenzéki civil szervezetként már 2025 júliusában felelősségteljesen viszonyult a történelmi pillanathoz, és – óriási ellenszélben, kockázatot vállalva – tett is azért, hogy felkészüljön a rendszerváltásra, és hiteles módon szolgálja a közösséget – áll a felhívásban. 
A VMP közleményében reményét fejezte ki, hogy „a megszólítottak felelősségük tudatában és a vajdasági magyar közösség hosszú távú érdekeinek képviseletéhez méltó módon fognak reagálni a nyilvános felhívásra”[2].

A VMP vezetőinek kezdeményezésére 2026. április 18-án Zentán létrejött a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) szembeni magyar nemzeti tanácsi választási koalíció, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ)[3], amelyet a Vajdasági Magyar Plénum, a Magyar Mozgalom, a Vajdasági Tisza Szigetek Közösségi Tér és más polgári csoportok hoztak létre.

A VMÚ azonban csak május 26-ig működött. Ekkor Rózsa Zsombor – a VMÚ jelenlegi elnöke –, valamint Natkai Andrea és Sövény Ferenc, a szervezet jelenlegi alelnökei[4] elhatárolódtak a VMP vezetőinek „politikai és közéleti tevékenységétől”[5]. Mindezt azokkal a személyekkel szemben tették, akiknek kitartó munkája tette lehetővé a koalíció létrejöttét.

Az eltelt egy hét alatt semmilyen információ nem került nyilvánosságra arról, hogy a VMP kapott-e választ, és ha igen, milyet az említett pártoktól és civil szervezetektől. Közben további két kérdés is felvetődik.

Az egyik az, hogy szükséges-e, érdemes-e a VMP-nek mindenáron együttműködnie azokkal a személyekkel, akik puccsot hajtottak végre ellene, nyilvános lejárató kampányt folytattak a vezetői ellen, és akikről utóbb kiderült, hogy éveken át a VMSZ oszlopos tagjai[6] vagy a párthoz közel álló személyek voltak. Felmerül az is, hogy szakmai felkészültségük és közéleti alkalmasságuk mennyiben teszi őket hiteles partnerré.

A másik kérdés, hogy milyen új választási koalícióban gondolkodik a VMP az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokra.

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 71. szakaszának (1) bekezdése szerint választási listaállító – a törvényben meghatározott feltételek mellett – lehet a külön választói névjegyzékbe felvett választópolgárok csoportja, a nemzeti kisebbségi jogok védelmével foglalkozó bejegyzett egyesület, valamint a nyilvántartásba vett nemzeti kisebbségi politikai párt[7].

Az idézett törvényi rendelkezésből egyértelműen következik, hogy civil szervezetek (egyesületek) és politikai pártok nem állíthatnak közös választási listát a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok választásán.

Választási listát önállóan nyújthatnak be a nyilvántartásba vett civil egyesületek, önállóan a nemzeti kisebbségi politikai pártok, valamint kizárólag nemzeti kisebbségi politikai pártokból álló koalíciók.

Ebből az következik, hogy vegyes – vagyis civil szervezeteket és politikai pártokat egyaránt magában foglaló – közös választási lista benyújtására nincs törvényes lehetőség.

Az MNT-választás forgatókönyvei a következők lehetnek: 

1. A VMP önálló listával, civil szervezetként indul.
2. A VMDK és a MPSZ külön állít listát, vagy választási koalíciót köt.

3. Létrejön egy új, a választópolgárok csoportjának listája, amelyet a VMP, a VMDK, a MPSZ és más szervezetek támogatnak.

4. A VMSZ önálló választási listával indul.
5. VMÚ és a Malter önállóan vagy közös listán is indulhat.

A legutóbbi nemzeti tanácsi választásokat 2022. november 13-án tartották. Ez azt jelenti, hogy ezt megelőzően új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsot kell választani.

Kovács Elvira, a köztársasági parlament alelnöke és Fremond Árpád, az MNT elnöke szerint azonban „akár egyszerű törvénymódosítással el is halaszthatják a nemzeti tanácsi választásokat”[8].

A szerbiai hatalom nem a törvények tiszteletben tartásáról ismert. A nemzeti tanácsi választások esetleges elhalasztása beleillene a hatalom taktikájába, abba a gyakorlatba, hogy a választások kiírásának halogatásával igyekszik meghosszabbítani saját hatalmát, és politikailag túlélni a voksolást. Ebben a Vajdasági Magyar Szövetség is érdekelt.

A vajdasági magyar szervezeteknek a közösség érdekeit és a törvényi előírásokat szem előtt tartva abból kell kiindulniuk, hogy az MNT-választásokat a törvényben megszabott határidőn belül meg kell tartani. Ezt követelniük kell – ha azt akarják, hogy a közösség is túlélje.

Most július vége van, és még azt sem lehet tudni pontosan, hogy mely szervezetek és milyen listával kívánnak részt venni a nemzeti tanácsi választásokon. Ez is azt mutatja, hogy a vajdasági magyar politikai és civil szervezetek továbbra sem készültek fel kellőképpen a hatalom- és rendszerváltás lehetőségére.

Az elkövetkező napok döntik el, hogy a VMP-nek sikerül-e létrehoznia az új, egységes ellenzéki választási szövetséget, amely érdemi kihívója lehetne a VMSZ listájának.

Az idő egyre fogy, miközben a rendszerváltás esélyei egyre romlanak.

Bozóki Antal

__________
[1] VMP-KÖZLEMÉNY: KOALÍCIÓ MÁSODSZOR. 
https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. július 19. 17:58, és/vagy Felhívás egy új választási koalícióra. Magyar Szó, 2026. július 21. 4. 
[2] Uo. 
[3] Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés. https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num, 2026. április 19. 10:19, és vajdasagimagyarplenum@gmail.com, 2026. április 21. 14:12 
[4] Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés 11 tagú elnöksége. https://m.vajma.info/cikk/vajdasag/31723/Megalakult-a-Vajdasagi-Magyar-Ujrakezdes-11-tagu-elnoksege.html, 2026. július 19. 20:45 
[5] A Vajdasági Magyar Újrakezdés elhatárolódik Csányi és Surányi politikai tevékenységétől. https://szmsz.press/2026/05/26/a-vajdasagi-magyar-ujrakezdes-elhatarolodik-csanyi-es-suranyi-politikai-tevekenysegetol/, 2026. május 26. 7:24 
[6] VMP-ÚJRAKEZDÉS: Távozzon a közéletből a Vajdasági Magyar Újrakezdést megpuccsoló Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea! 2026. május 26. 
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, és ZAKON O NACIONALNIM SAVETIMA NACIONALNIH MANJINA. "Sl. glasnik RS", br. 72/2009, 20/2014 - odluka US, 55/2014 i 47/2018. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_nacionalnim_savetima_nacionalnih_manjina.html
[8] Egy egyszerű törvénymódosítással elhalaszthatják az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokat. https://szmsz.press/2026/07/22/egy-egyszeru-torvenymodositassal-elhalaszthatjak-az-osszel-esedekes-nemzeti-tanacsi-valasztasokat/, 2026. július 22. 13:40 

KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?

A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást

Illusztráció: Napló

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a TISZA Párt egyik alelnöke, országgyűlési képviselő az április 29-i bejegyzésében kifejtette, hogy a TISZA Párt „a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekinti, így abba nem avatkozik be”[1]. 
Ebből az következik, ami egyébként természetes is, hogy a külhoni magyar közösségeknek maguknak kell rendezni a dolgaikat, elvégezni a rendszerváltást.

A vajdasági magyar közösségben eddig – a magyarországi rendszerváltás ellenére – semmilyen lényegi változás nem történt. A VMSZ továbbra is uralja a közösséget. 
Annak ellenére például, hogy Magyar Péter magyar miniszterelnök, az április 24-i közösségi bejegyzésében, egyebek mellett kinyilvánította: „Elfogadhatatlan, hogy közpénzből fenntartott, a VMSZ által befolyásolt vajdasági magyar média pártpropagandát közvetítsen”[2], Pásztor Bálintnak továbbra is állandó műsorideje van a Szabadkai Magyar Rádióban (SZMR).

Az utóbbi napokban többen is hangoztatták – talán a rendszerváltás szükségességét érezve –, hogy a vajdasági magyar pártok és a civil szervezetek kerekasztal értekezletére lenne szükség. Arról azonban senki nem szól, hogy kik vennének részt ezen a kerekasztal beszélgetésen és miről is lenne azon szó?

Végel László író szerint például „jó lenne egy kisebbségi kerekasztal, amelyen új szabályokat fektetnének le, amelyek biztosítanák, hogy soha többé ne térjen vissza az egypárti restauráció”[3].
Azt azonban nem fejtette ki, hogy adottak-e a feltételek egy ilyen kerekasztal megtartásához, mely szervezetek vennének azon részt, melyek lennének azok a szabályok, amelyeket a résztvevők elfogadnának, de azt se, hogyan lehetne biztosítani azt, hogy az egypártrendszer „soha többé ne térjen vissza”.

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke – a SZMR július 14-i műsorában – a vajdasági magyar politikai szereplők közötti párbeszéd szükségességéről is beszélt.
– Abban látnék megoldást, és az tartanám fontosnak, hogy a vajdasági magyar politikai szervezetek egy asztalhoz tudjanak ülni, és megnézzük, hogy melyek azok a nemzeti minimumok, amelyek ügyében egyet tudunk érteni. A VMSZ és magam személy szerint is erre nyitott vagyok továbbra is. Hogyha erre nem lesz nyitottság, akkor meg amikor valamilyen választások következnek, akkor a vajdasági magyar közösség tagi eldöntik, hogy kinek szavaznak bizalmat – nyilatkozta a VMSZ elnöke[4]. (Feltűnő, hogy a Magyar Szó nevű pártlap, amelyik rendszeresen közli Pásztor nyilatkozatait a SZMR-ben (is), az erről a szerepléséről szóló írásban ezt egyáltalán nem említi[5].)

A VMSZ elnöke nem nevezte meg, kiket hívna egy asztalhoz, és azt sem fejtette ki, mit ért a „nemzeti minimumok” alatt, illetve ki fogalmazná meg azokat.
Burkolt fenyegetést viszont megfogalmazott: ha nem lesz nyitottság, majd a választók döntenek. Mindezt olyan helyzetből teszi, amelyben egyedül a VMSZ rendelkezik jelentős anyagi és médiatámogatással.
 

Pásztor Bálint – aki korábban minden érdemi párbeszédet elutasított – mostani nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy most a párbeszéd elsősorban pártja, s vele saját politikai túlélésének eszközévé vált.
Mindezt azzal próbálja indokolni, hogy „a magyarság csak és kizárólag akkor tud prosperálni, ha van erős magyar érdekképviselete a belgrádi parlamentben”[6]. Mintha eddig a VMSZ által nem megalkuvó, a Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát támogató képviselete lett volna! Az „erős magyar érdekképviseletet” persze a saját vezetésével képzeli el.
Kérdés azonban, hogy a történtek után mely szervezetek lennének hajlandók egy asztalhoz ülni a VMSZ jelenlegi vezetőivel.

Miközben Magyarországon a képviselők mandátumát három ciklusra, vagyis 12 évre csökkentették, Pásztor Bálint és több képviselőtársa már csaknem 20 éve ül a parlamentben!
Mindezek alapján nehéz őszinte párbeszédre irányuló kezdeményezésként értékelni Pásztor ajánlatát, inkább taktikai lépésnek tűnik.

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a július 15-i közleményében[7] – Pásztor Bálint idézett nyilatkozatára reflektálva – azt írja, hogy a magyar politikai szereplők közötti párbeszéd gondolata „üdvözlendő”.
– Kár, hogy erre csak most került sor, miután a VMSZ hosszú éveken át éppen az ellenkező politikát folytatta. […] Ezért ezt a kijelentést egy átlátszó politikai trükknek tartjuk – írja a párt.
 

A VMDK-ban úgy gondolják, hogy a Vajdasági Magyar Plénummal (VMP) vagy a Vajdasági Magyar Újrakezdéssel (VMÚ) közös ügyekben való együttműködés, különösen a Magyar Nemzeti Tanács választásán, „valódi esélyt teremthet arra, hogy az MNT ismét az egész vajdasági magyar közösséget képviselje”.
 

Kérdés viszont, hogy a VMP hajlandó lenne a VMÚ-val együttműködni, mivel a két szervezett között kenyértörésre került sor.  Éppen VMÚ jelenlegi vezetőségének három tagja – Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea – hiúsította, „puccsozta meg” ugyanis a VMP kezdeményezésére létrejött széleskörű MNT ellenzéki választási koalíciót. 
A VMÚ nemcsak nevét és korábbi arculati elemeit vette át a Plénumtól, hanem programjának több részét is onnan emelte át. 
Ki működne együtt egy olyan szervezettel, amely vezetőinek szakmai felkészültsége és az eddigi közéleti szereplésük komoly kétségeket vet fel.

A VMDK-közlemény megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy ez a párt – a történtek ellenére – „nyitott a párbeszédre” a VMSZ-szel, amit már korábban is jelzett. Feltételül annak „elismerését szabja (a VMSZ részéről), hogy a megosztás politikája zsákutca volt”[8].
Ez bizony csalódást keltő, megalkuvásra utaló álláspont. Nem követeli ugyanis, hogy a VMSZ vezetősége számoljon el az utóbbi 16 év történéseivel, a magyar közösséget leépítő politikájával.

A párt július 11-i tisztújító közgyűléséről alig került nyilvánosságra érdemi információ. A közlemény csupán a vezetőség újraválasztását ismertette, a közösség helyzetéről, a vita tartalmáról és a jövőbeli tervekről nem adott képet.
Csonka Áron, aki 2010 óta a párt elnöke, most példát mutathatott volna azzal, hogy átadja a tisztséget. Ez már csak azért is szükséges lett volna, mivel a párt az egyre gyakoribb közleményeken kívül nem igazán vesz részt a közéletben és a legutóbbi MNT választáson sem indult.

A Vajdaság Ma Interjú internetes portál július 14-én terjedelmes interjút közölt Rácz Szabó Lászlóval, a Magyar Polgári Szövetség (MSZP) elnökével[9].
Az interjúból kiderül, hogy „az MPSZ a helyi közösségek megerősítését tekinti stratégiája alapjának”.
– Csak akkor veszünk részt az MNT-választáson, ha a VMSZ-szel szembeni ellenzéki szereplők valódi összefogást valósítanak meg. Ennek oka, hogy már az ajánlásgyűjtési folyamatot is manipulálhatónak tartjuk. A VMSZ jelentős szervezeti és anyagi fölénnyel rendelkezik, amelyet meglátásunk szerint a Fidesz épített ki, miközben a választásokat egy, a VMSZ-t támogató szerbiai hatalom bonyolítja le. 
Legnagyobb csalódásunk ugyanakkor az, hogy meglátásunk szerint a Tisza Párt is a Fidesz stratégiáját folytatná azzal, hogy kizárólag a VMSZ-ből kivált Újrakezdést szólította meg, miközben minden más délvidéki magyar politikai szereplőt figyelmen kívül hagyott. Úgy véljük, ez a hozzáállás az utolsó szög lehet a délvidéki magyarság koporsójában – mondta a MPSZ elnöke.

Rácz Szabó László a RTV Napjaink című, június 8-i műsorában felvetette annak a lehetőségét, hogy „Zentára hívják beszélgetésre a civil szervezeteket és azokat a közéleti személyeket, akik a nemzetpolitikában már letettek valamit az asztalra”[10], de hogy erre sor kerül-e és mikor, arról információt nem találni.

Vajdasági Magyar Plénum még május 21-én nyilvános társadalmi vitára bocsátotta a vajdasági magyar közösség fennmaradása, fejlődése és jövője érdekében készült választási programtervezetét[11].

A Plénum június 13-án nyilatkozatba foglalta a Jövőkép nevű platformját[12], amely szerint a közösség érdekeit erkölcsi elveken, szolidaritáson, szakmaiságon és autonómián alapuló közéleti képviselettel kell szolgálni. Célja a vajdasági magyar közösség önazonosságának, méltóságának és tényleges érdekképviseletének megerősítése, mert meggyőződése szerint szabadság és autonómia nélkül nincs hiteles kultúra és nincs méltó közösségi identitás. 
A Plénum az MNT-választásokon – a közösség megújulásában bízva – olyan független jelöltek közösségeként kíván megjelenni, akik helyi tapasztalataikra és a közösség valós igényeinek ismeretére építve kívánják képviselni és szolgálni a vajdasági magyarságot.

Július közepén nincs tiszta kép arról, hogy a november 3-ig esedékes nemzeti tanácsi választásokon pontosan mely pártok és civil szervezetek vesznek részt. A megszólalásokból egyelőre nem rajzolódik ki olyan politikai együttműködés, amely valódi alternatívát jelenthetne a VMSZ-szel szemben. 

Biztosra vehető, hogy a VMSZ önálló listával indul, bár civil szervezetek csatlakozása sem kizárt. A VMDK indulni szeretne[13], de még nem döntött az együttműködésről, az MPSZ viszont önállóan nem kíván részt venni a választáson[14].
Egyedül a VMP rendelkezik nyilvános választási programmal és világosan megfogalmazott platformmal, amely a közösség megújulását és a rendszerváltást szorgalmazza. Kérdés azonban, hogy szélesebb támogatottság nélkül sikerül-e listát állítania és milyen választási eredményt ér el.

A jelek azt mutatják, hogy a csaknem két évtizedes pásztori önkényuralom után nemcsak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek, hanem maga a közösség sem készült fel a változásokra.
A magyarok létszáma jelentősen megfogyatkozott, sokan kiábrándultak, elfásultak. A hosszú éveken át folytatott propaganda megtette hatását: sokan sem a szerbiai, sem a magyarországi politikai folyamatokról nem rendelkeznek hiteles képpel, és úgy érzik, hogy a rájuk telepedett elnyomó rendszer miatt nincs valódi befolyásuk saját közösségük sorsának alakulására[15].

Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak alapját egy új választási együttműködés képezhetné, amelynek tagjai a VMDK, az MPSZ, a Plénum és a Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum lehetnének.
Ennek hiányában azonban, az idő rövidsége, a tanácstalanság miatt és összefogás nélkül, az őszi nemzeti tanácsi választásokon ismét olyan személyek kerülhetnek a nemzeti tanácsba, akik erkölcsileg se szakmailag nem alkalmasak a közösség képviseletére, helyzetének rendezésére, megújítására. Ez további négy évvel elodázná a szükségessé vált rendszerváltást, aminek a közösségre nézve súlyos következményei lehetnek.

A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást, ha tisztességes társadalomban akarnak élni. Képes lesz-e erre a közösség?

Bozóki Antal

__________
[1] Tarr Zoltán. https://www.facebook.com/tarrzoltan.tisza/posts/pfbid02nUXY9Fum6GXiwmJLwoZiCG42Cvz1Zt4sKWaaWnc9gQ1EhfCZauhPMLLNBB4KipKQl, 2026. április 29. 21:12, és Dezső András: Tarr Zoltán: Tíz évre visszamenőleg megvizsgáljuk a külhoni támogatások felhasználását. https://telex.hu/belfold/2026/04/30/tarr-zoltan-tiz-evre-visszamenoleg-megvizsgaljuk-a-kulhoni-tamogatasok-felhasznalasat, 2026. április 30. 07:53 
[2] Péter Magyar : A TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak. 
https://www.facebook.com/peter.magyar.102, 2026. április 25. 11:01 
[3] Végel László: Kisebbségi kerekasztalt! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18101 
[4] Mozaik (SZMR) - Interjú dr. Pásztor Bálinttal, a VMSZ elnökével. http://www.pasztorbalint.rs/hu/videotar/mozaik-szmr-interju-dr-pasztor-balinttal-a-vmsz-elnokevel_10, 2026. július 14. 
[5] v-ár: Megmérettetések előtt. Magyar Szó, 2026. július 15. 1., 4. 
[6] Uo. 
[7] VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=181142026. július 15. 
[8] Uo. 
[9] Ernő Németh: Rácz Szabó László: „Stratégiánk alapja a helyi közösségek megerősítése”. https://www.vajma.info/cikk/valasz/247/Racz-Szabo-Laszlo-Strategiank-alapja-a-helyi-kozossegek-megerositese.html. 2026. július 14. 12:21 
[10] 2010-es magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2010-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[11] 12 PONT AZ ÚJRAKEZDÉSÉRT. https://vmplenum.rs/2026/05/21/felhivas-kozvitara-a-vajdasagi-magyar-plenum-programtervezeterol/
[12] VMP-KÖZLEMÉNY: JÖVŐKÉP. https://vmplenum.rs/2026/07/13/vmp-kozlemeny-jovokep/, 2016. július 13. 
[13] Csonka: A VMSZ-nek változtatnia kell a kizárólagosság politikáján. https://szmsz.press/2026/05/19/csonka-a-vmsz-nek-valtoztatnia-kell-a-kizarolagossag-politikajan/, 2026. május 19. 19:12, vagy Napjaink - 2026.05.18. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/109351 
[14] Napjaink - 2026.06.08. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/109875, 19- 
[15] Tómó Margaréta: Miért nem bíznak a vajdasági magyarok a változásban? https://balk.hu/2026/07/15/miert-nem-biznak-a-vajdasagi-emberek-valtozas/

ROSSZ POLITIKAI ÜZENET

VMÚ – lopott név, plagizált program, hiteltelen vezetés 

Mezei Zoltán, Sövény Ferenc, Tarr Zoltán, Rózsa Zsombor,
Natkai Andrea és Vukasinovity Klemm Péter (Forrás: Tarr Zoltán/Facebook)

Az új magyar kormány vajdasági magyarokkal kapcsolatos politikájának alapelveit Magyar Péter miniszterelnök vázolta fel abból az alkalomból, hogy április 24-én hivatalában fogadta Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét: 

1. A vajdasági magyarok a jövőben is számíthatnak az anyaország támogatására. 

2. A szerzett jogok megmaradnak. 

3. A magyar-szerb kapcsolatok erősítésében elsődleges szempont lesz a Szerbiában élő magyarok helyzetének javítása és szülőföldön való boldogulásuk elősegítése. 

4. Jelentős változások várhatók az anyaországi támogatások felhasználásának átláthatóságában és hatékonyságában. 

5. Elfogadhatatlan, hogy közpénzből fenntartott, a VMSZ által befolyásolt vajdasági magyar média pártpropagandát közvetítsen. 

6. Az új kormány tíz évre visszamenőleg vizsgálja felül a támogatások felhasználását. 

7. Kivizsgálják a levélszavazás során felmerült visszaéléseket is[1].

Ezekhez az elvekhez kapcsolódik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a TISZA Párt egyik alelnöke, országgyűlési képviselő április 29-i bejegyzése, miszerint a „TISZA a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik. Tartjuk magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvünkhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintjük, így abba nem avatkozunk be. Ennek szellemében, minden ellenkező hír, vagy sejtetés dacára, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállalunk szerepet, és nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak”[2].

Ezeknek az álláspontoknak a fényében kell értékelni Forsthoffer Ágnesnek, a magyar Országgyűlés elnökének és a TISZA Párt egyik alelnökének június 3-i szabadkai látogatását, amelynek során Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke fogadta, valamint a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) küldöttségének július 9-i budapesti látogatását.

A Forsthoffer Ágnes látogatásához fűzött kommentek szinte kivétel nélkül csalódottságot és döbbenetet fejeztek ki, az elnökasszony szabadkai kézfogását pedig tapasztalatlanságból eredő hibának, súlyos tévedésnek nevezik. 

– Ez nagy pofon a vajdasági másként gondolkodóknak, vagy nevezzük őket ellenzékieknek. Nem ilyen hozzáállást vártunk... – írta az egyik kommentező[3].

A VMÚ vezetői a szervezet közösségi oldalán számoltak be a számukra nagy eseményről, amiért – úgy tűnik – minden követ megmozgattak. 
 

– Budapesten többórás hivatalos egyeztetéseket folytattunk a magyar kormány és az Országgyűlés képviselőivel. […] A nap végén Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere is fogadta delegációnkat. 
Őszinte, nyílt és szakmai párbeszéd zajlott. A megbeszélések során részletesen bemutattuk a vajdasági magyar közösség valós helyzetét, valamint azokat a kihívásokat, amelyek ma meghatározzák közösségünk mindennapjait. 
Bemutattuk a Vajdasági Magyar Újrakezdés 16 pontos programját, amely hosszú távú, szakmai alapokon nyugvó javaslatokat fogalmaz meg a vajdasági magyar közösség megerősítésére és fejlődésére – olvasható a VMÚ közösségi oldalán[4]. 
Mezei Zoltán egyenesen „történelmi pillanatnak” nevezi a találkozót. – Egy partneri, baráti, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés kezdete volt ez a nap – mondja a videóban[5]. 

Igen, történelmi pillanat volt, de milyen?

A találkozóval kapcsolatosan Tarr Zoltán a Facebook-oldalán a következőket írta: 
„A magyarságpolitika egyik feladata, hogy megteremtse azt a környezetet, amelyben a határon túliak is bekapcsolódhatnak a magyar közéletbe. 
Legyen cél egy olyan felszabadult társadalmi élet, ahol minden közösség megtalálhatja szabadon a maga útját – szemben az előző kormány politikájával, aki egyes szervezeteket kiemelt, felemelt, vazallusává tette, másokat elsüllyesztett, félreállított. 
Az a kérdés, hogy a határon túli magyarok elvándorlásához mennyiben járult hozzá, hogy sokan, különösen a fiatalok, úgy érezték: elfogy a levegő körülöttük?
Ma a Vajdasági Magyar Újrakezdés képviselőivel volt szerencsém találkozni egy rövid kézfogásra”[6].

Gajda Attila, a Magyarságpolitikai Bizottság alelnöke pedig így fogalmazott: 
„Új időszámítás kezdődik a magyarságpolitikában is.”[7] – A Magyarságpolitikai Bizottság alelnökeként hajlandó vagyok találkozni, beszélgetni a nemzeti összetartást, megmaradást és fejlesztést érintő kérdésekről mindenkivel, aki építő, jó szándékkal közeledik, aki nem az egyéni ambícióit, hanem a közösség felemelkedését tartja elsődlegesnek – tette hozzá, majd bejegyzését ezekkel a szavakkal zárta: „Büszke vagyok arra, hogy sikerült koordinálnom és levezényelnem ezt a találkozót. Köszönet minden közreműködőnek! Ezzel most valami új rendszer kezdődött el.”[8]

Gajda Attila közösségi bejegyzéséből egyértelműen kiderül, hogy ő „koordinálta” a VMÚ budapesti látogatását, amire végül Hajdú Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének meghívására került sor. 
A Törökkanizsáról Magyarországra származott Gajda Attiláról (1971?–) van szó, aki az Újvidéki Egyetem testnevelő tanári és edzői szakán szerzett diplomát[9], és aki minden külpolitikai ismeret nélkül (tabula rasa) lett a Magyar Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának az alelnöke. Csak ezért, mert felismerte a pillanatot, hogy mikor álljon a TISZA oldalára. Kérdés, hogy ezek után a délvidéki ellenzéki szervezetek – ha nem kér bocsánatot – egyáltalán szóba állnak-e vele.

Gajda Attila jól példázza azt a politikustípust, amely szakmai felkészültség helyett elsősorban párthovatartozásának köszönheti gyors karrierjét. Csakúgy, mint Tarr Zoltán, aki református lelkészként végzett; később ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott és lett belőle társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. 
Tarr Zoltánnal kapcsolatban még az is problémás, hogyan lehet egyszerre az Országgyűlés, vagyis a törvényhozás képviselője és miniszter, a végrehajtó testület tagja? 
Nehéz lesz ilyen előképzettséggel a külhoni magyarokkal való kapcsolatokat (is) irányítani.

A VMÚ budapesti látogatásáról beszámolt szinte a teljes vajdasági magyar nyelvű sajtó: a Magyar Szó[10], a Szabad Magyar Szó[11], a Vajdaság Ma[12] és a VRTV[13] is, nagy feneket kerítve az esetnek, mintha a vajdasági magyar közösség hiteles képviselőit fogadták volna, pedig korántsem. 
Jellemző, hogy a magyar nyelvű média munkásai ez alkalommal sem fűztek kommentárt az eseményhez.

Surányi Zoltán a Vajdasági Magyar Plénum elnöke Puccsisták Pesten című írásában írja: „Ha az új magyar kormánynak az a szándéka, hogy versenyeztesse a vajdasági magyar ellenzéki pártokat és civil szervezeteket és utána a győztest, vagy a neki legszimpatikusabb szervezetet támogassa, ám legyen, de így soha nem fogjuk legyőzni a VMSZ-t.”[14]

Fel kell hívni a figyelmet: a VMÚ vezetőinek fogadásával a magyar kormány eltért a miniszterelnök és a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter által korábban megfogalmazott elvektől! 
Mindenekelőtt attól az alapelvtől, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakításába nem avatkoznak be, hogy semmilyen új szervezet alapításában nem vállalnak szerepet, és nem támogatnak olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak. Hát a VMÚ pedig ilyen szervezet, a javából.

A Magyar Országgyűlés és a kormány egy olyan szervezet vezetőit fogadta az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választások előtt, akiknek hitelességét korábbi közéleti szerepvállalásuk már komolyan megkérdőjelezték. 

__________________________________________________________

Választási program – 2026 

Magyar Nemzeti Tanács 
Szerbia 
VMÚ – 16 pont az újrakezdésért 
Egy szabadabb, igazságosabb és erősebb vajdasági magyar közösségért 
Bozóki Antal választási programja nyomán kidolgozta: Rózsa Zsombor és a fiatal magyar értelmiség 

 _______________________________________________________

A VMÚ választási programjának fejléce, mielőtt követeltem, hogy a nevemet vegyék le

A VMÚ-t 2026. június 23-án jegyezték be. Nevét a Vajdasági Magyar Plénumtól tulajdonította el magának. Kezdetben a logóját is, de később lecserélték, mivel az szerzői jogvédelem alá esik. A 16 pontos programját is – saját ötletük nem lévén – részben plagizálták (lásd a keretesben).

Az említett személyek puccsozták meg és tették tönkre a  vajdasági magyar ellenzéki koszéleskörű kalíció létrejöttét (amit a VMP kezdeményezett).  

Az öt elnökségi tagból három (nemrég még) VMSZ-es aktivista volt, az elnöke még a támogatások haszonélvezője is. Április 12. után most felcsaptak ellenzéki aktivistának. Ki fog hitelt adni az ilyen – haszonra dolgozó – politikai kaméleonoknak?

Vezetőinek többsége (Mezei Zoltán és Sövény Ferenc kivételével) gyakorlatilag ismeretlen a vajdasági magyar közösség előtt (az ambiciózus Korhecz Tamás veje, Vukasinovity Klemm Péter is az elnökségben van, lánya pedig a csapatban). Szakmai felkészültségük és közéleti alkalmasságuk is komoly kétségeket vet fel. 

Hiába akadtak valamiféle szponzorra a háttérben, a vajdasági magyarság látott már ilyen csodát. Átlát a szitán.

A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, ezért azok a kormány egészére nézve irányadók. A szavaknak és a tetteknek ezért összhangban kellene lenniük. 

A VMÚ vezetőségének fogadása a Magyar Országgyűlésben és a reszort miniszterrel való kézfogás ismét rossz üzenetet küldött a vajdasági magyar közösségnek, mivel megszegték a saját maguk által hirdetett elveket. Nem a korábban meghirdetett egyenlő távolság elvét követték, hanem konkrét politikai szereplőket emeltek ki, a VMSZ-t és a hozzá közel álló VMÚ-t.

A TISZA-kormányt nem annak alapján fogjuk értékelni, hogy a miniszterelnök vagy a miniszterek mit mondanak, hanem hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a vajdasági magyar közösség is elvégezhesse a maga rendszerváltását.

Bozóki Antal

__________
[1] Bővebben lásd a BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17916, 2026. április 26. 
[2] Tarr Zoltán. https://www.facebook.com/tarrzoltan.tisza/posts/pfbid02nUXY9Fum6GXiwmJLwoZiCG42Cvz1Zt4sKWaaWnc9gQ1EhfCZauhPMLLNBB4KipKQl , 2026. április 29. 21:12, és Dezső András: Tarr Zoltán: Tíz évre visszamenőleg megvizsgáljuk a külhoni támogatások felhasználását. https://telex.hu/belfold/2026/04/30/tarr-zoltan-tiz-evre-visszamenoleg-megvizsgaljuk-a-kulhoni-tamogatasok-felhasznalasat, 2026. április 30. 07:53 
[3] A magyar parlament elnökének óriási baklövése. https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. június 3. 18:21, és Erika Samu. https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. június 4. 19:05 
[4] Budapesten járt a Vajdasági Magyar Újrakezdés delegációja. https://www.facebook.com/vmujrakezdes/, 2026. július 10. 18:13 
[5] Vajdasági Magyar Újrakezdés. https://www.facebook.com/vmujrakezdes/, 2026. júl. 11. 19:00 
[6] Tarr Zoltán. https://www.facebook.com/tarrzoltan.tisza, 2026. július 9. 19:32, és Tarr Zoltán. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarr_Zolt%C3%A1n
[7] Lásd a 4-es alatti oldalon. 
[8] Uo. 
[9] Gajda Attila. https://hu.wikipedia.org/wiki/Gajda_Attila
[10] v-ár: Budapesten járt a VMÚ küldöttsége: Magyar Szó, 2026. július 11. 5. 
[11] A magyar kormány képviselői fogadták a Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetőit. https://szmsz.press/2026/07/09/a-magyar-kormany-kepviseloi-fogadtak-a-vajdasagi-magyar-ujrakezdes-vezetoit/, 2026. júl. 9. 21:13 
[12] Budapesten egyeztetett a Vajdasági Magyar Újrakezdés delegációja a kormány és az Országgyűlés képviselőivel. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/31696/Budapesten-egyeztetett-a-Vajdasagi-Magyar-Ujrakezdes-delegacioja-a-kormany-es-az-Orszaggyules-kepviseloivel.html2026. július 10. 23:35 
[13] Tarr Zoltán miniszter is fogadta a Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetőit. https://rtv.rs/hu/politika/tarr-zolt%C3%A1n-miniszter-is-fogadta-a-vajdas%C3%A1gi-magyar-%C3%BAjrakezd%C3%A9s-vezet%C5%91it_1728141.html, 2026. július 09. 22.48. Lásd még: Gajda Attila. https://hu.wikipedia.org/wiki/Gajda_Attila 
[14] Surányi Zoltán: PUCCSISTÁK PESTEN. https://vmplenum.rs/2026/07/10/suranyi-zoltan-puccsistak-pesten/ Lásd még Balla Lajos Laci: Valami nem stimmel! https://vmplenum.rs/2026/07/10/balla-lajos-laci-valami-nem-stimmel