Kiírták a nemzeti tanácsi választásokat is Szerbiában

Tómó Margaréta

 

Egymásra csúsznak a kampányok, a VMSZ Magyar összefogást emleget már a parlamenti választásokon is

 

A Magyar Nemzeti Tanács 27. rendes ülését szeptember 18-án tartotta meg Szabadkán, a Magyar Médiaház stúdiótermében. Az ülésen a tanácstagok összesen 38 napirendi pontról döntöttek. Az ülés végén Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Demo Berisha emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter kiírta a nemzeti tanácsi választásokat, amelyeket november 8-án tartanak meg (Forrás: MNT)

2026. szeptember 19.

Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszter nem kapkodta el: egy nappal a törvényes határidő lejárta előtt írta ki a nemzeti tanácsi választásokat Szerbiában. 

A szerbiai kisebbségek, köztük a vajdasági magyarok így két hét alatt kétszer járulhatnak az urnákhoz: október 25-én parlamentet, november 8-án pedig nemzeti tanácsokat választanak 

Az időzítés közvetlen következménye, hogy Szerbiában két választási kampány csúszik egymásra, a kisebbségi pártoknak így október 25-én a parlamenti, november 8-án már a nemzeti tanácsi választáson kell mozgósítaniuk. Már aki indulni akar egyiken és másikon is.

---

Választási lavina az év végén

Alig ér véget Szerbiában az október 25-i rendkívüli parlamenti választás, kezdődhet az újabb visszaszámlálás, ezúttal a szerbiai kisebbségek esetében Demo Beriša ügyvezető emberi és kisebbségi jogi miniszter szeptember 18-án november 8-ra írta ki a nemzeti kisebbségi tanácsok választását.

A két voksolást mindössze két hét választja el egymástól, így miközben a Köztársasági Választási Bizottság még a parlamenti választás lebonyolításával és eredményeivel foglalkozik majd, már javában zajlik a következő választási eljárás is.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke még a nyár végén azt mondta, előfordulhat az is, hogy egy egyszerű törvénymódosítással elhalasztják a választásokat, mert igencsak megterhelő lenne a Köztársasági Választási Bizottságnak egymás után ennyi választást lebonyolítani, de úgy tűnik, ezt az aggodalmat senki sem hallotta meg.

Ráadásul, ha szeptember 27-én Aleksandar Vučić tényleg lemond, december végén még államfőt is választania kell Szerbiában.

Huszonhárom kisebbség, kampány kampány hátán

A november 8-i választásokon 23 nemzeti kisebbség vesz részt. A minisztérium szeptember 16-án ideiglenesen lezárta a külön választói névjegyzékeket, és megállapította, hogy 21 kisebbség – köztük a magyar, a horvát, a szlovák, a román, a ruszin és a bosnyák közösség – teljesíti a közvetlen választás feltételeit. A gorán és az orosz kisebbség elektori közgyűlés útján választja meg nemzeti tanácsát.

A kisebbségi pártok esetében több olyan politikai szervezet van, amely az október 25-i parlamenti választáson is megméreti magát, miközben saját közösségében már a november 8-i nemzeti tanácsi választásra is készülnie kell. Ilyen a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely önálló kisebbségi listával indul a parlamenti választáson.

A bosnyákoknál ugyancsak van átfedés: a Köztársasági Választási Bizottság szeptember 17-én hirdette ki a bosnyák Stranka pravde i pomirenja, vagyis az Igazság és Megbékélés Pártja parlamenti listáját kisebbségi listaként.

A helyzet jogilag nem rendkívüli, politikailag azonban annál érdekesebb. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a rendes választásokat legkorábban 120, legkésőbb 90 nappal a legutóbb megalakult nemzeti tanács mandátumának lejárta előtt kell kiírni, és valamennyi nemzeti tanács választását ugyanazon a napon kell megtartani.

A legutóbbi választást 2022. szeptember 5-én írták ki, és november 13-án tartották meg. Idén a kiírásra csak szeptember 18-án került sor.

A VMSZ-nek rutin, a VMÚ-nak kihívás lesz?

Miközben teljes gőzzel zajlik az előrehozott parlamenti választásokon való részvételre buzdító kampány, a nemzeti kisebbségeknek jelölteket kell találniuk, listát kell összeállítaniuk, aláírásokat kell gyűjteniük és mozgósítaniuk kell a saját nemzeti közösségüket a novemberi választásra is.

A parlamenti választáson a VMSZ önálló listával indul, miközben a Vajdasági Magyar Újrakezdés az Egyetemisták győznek listát támogatja.

De mi lesz november 8-án, amikor legalább két lista biztosan indul majd a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon?

A VMSZ-nek nem nagy kihívás összeszedni a listaállításhoz szükséges 1000 aláírást, hiszen csaknem tízezret gyűjtöttek össze 12 óra alatt mindössze 5 nappal ezelőtt. Az ezer aláírás a 35 fős listaállításhoz szükséges.

Négy évvel ezelőtt ilyen verseny nem volt. A 2022-es MNT-választáson ugyanis egyetlen magyar lista, a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás indult, így mind a 35 mandátumot megszerezte. Az idei választás ezért nemcsak az új MNT összetételéről szólhat, hanem arról is, hogy négy év után először lesz-e tényleges politikai választási lehetőség a vajdasági magyar közösségen belül.

Magyar összefogás – itt is, ott is

A rendkívüli parlamenti választások kiírását követően hétfőn kezdte meg az aláírásgyűjtést a listaállításhoz a Vajdasági Magyar Szövetség. A lista neve Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint.

A kialakult helyzet érdekessége viszont, hogy az aláírások átadását követően Pásztor már úgy kommunikált a parlamenti listáról is, hogy az a Magyar Összefogás nevet viseli és azt is képviseli.

Ebből következtethettünk arra, hogy a nemzeti tanácsi választásokat is kiírják majd, s a VMSZ, nem akarván összezavarni a választóit a két kampány egymásra csúszása miatt, azonnal a Magyar Összefogást kommunikálta a parlamenti lista esetében is.

Fremond Árpád, az Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi elnöke ugyan szerdán még arról beszélt: nincs információja arról, hogy a választásokat kiírják-e vagy sem, csupán reményét fejezte ki, hogy ez megtörténik.

Annyi bizonyos, hogy bár a nemzeti tanácsi választásokon kisebbségi pártok által támogatott lista is indulhat, a VMSZ itt is, ahogyan négy évvel ezelőtt is, a Magyar Összefogás nevű listát támogatja majd.

A Vajdasági Magyar Újrakezdés a pénteki választási kiírásra egyelőre nem reagált, ahogy a Vajdasági Magyar Plénum sem. Mindketten a parlamenti választásokon induló Egyetemist Lista mögé álltak be, és közösségi oldalaikon egyelőre csak erről kommunikálnak.

Ha viszont komolyan gondolják a nemzeti tanácsi választásokon való indulást, akkor azonnal meg kell kezdeniük a terepi munkát. Az induláshoz ugyanis nekik is szükségük lesz 1000 aláírásra és 35 névre is, akik mernek majd szerepelni azon a bizonyos listán. Nem lesz könnyű dolguk.

https://balk.hu/2026/09/19/nemzeti-tanacsi-valasztasok-szerbia/

Másodszorra sikerül?

Lesz-e ellenzéki koalíció a Magyar Nemzeti Tanács választásán?

Lulić Emil, az MNT Hivatal vezetője, Fremond Árpád, az MNT elnöke és Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke (Fotó: Penovác Dániel)

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) július 19-én közleményben[1] hívta fel a magyar ellenzéki pártokat (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – VMDK, Magyar Polgári Szövetség – MPSZ), valamint az újonnan bejegyzett civil szervezeteket (Vajdasági Magyar Újrakezdés – VMÚ, Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum), hogy hozzanak létre új választási koalíciót a 2026 novemberére várható Magyar Nemzeti Tanács-választásra.

– A VMP egyetlen vajdasági magyar ellenzéki civil szervezetként már 2025 júliusában felelősségteljesen viszonyult a történelmi pillanathoz, és – óriási ellenszélben, kockázatot vállalva – tett is azért, hogy felkészüljön a rendszerváltásra, és hiteles módon szolgálja a közösséget – áll a felhívásban. 
A VMP közleményében reményét fejezte ki, hogy „a megszólítottak felelősségük tudatában és a vajdasági magyar közösség hosszú távú érdekeinek képviseletéhez méltó módon fognak reagálni a nyilvános felhívásra”[2].

A VMP vezetőinek kezdeményezésére 2026. április 18-án Zentán létrejött a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) szembeni magyar nemzeti tanácsi választási koalíció, a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ)[3], amelyet a Vajdasági Magyar Plénum, a Magyar Mozgalom, a Vajdasági Tisza Szigetek Közösségi Tér és más polgári csoportok hoztak létre.

A VMÚ azonban csak május 26-ig működött. Ekkor Rózsa Zsombor – a VMÚ jelenlegi elnöke –, valamint Natkai Andrea és Sövény Ferenc, a szervezet jelenlegi alelnökei[4] elhatárolódtak a VMP vezetőinek „politikai és közéleti tevékenységétől”[5]. Mindezt azokkal a személyekkel szemben tették, akiknek kitartó munkája tette lehetővé a koalíció létrejöttét.

Az eltelt egy hét alatt semmilyen információ nem került nyilvánosságra arról, hogy a VMP kapott-e választ, és ha igen, milyet az említett pártoktól és civil szervezetektől. Közben további két kérdés is felvetődik.

Az egyik az, hogy szükséges-e, érdemes-e a VMP-nek mindenáron együttműködnie azokkal a személyekkel, akik puccsot hajtottak végre ellene, nyilvános lejárató kampányt folytattak a vezetői ellen, és akikről utóbb kiderült, hogy éveken át a VMSZ oszlopos tagjai[6] vagy a párthoz közel álló személyek voltak. Felmerül az is, hogy szakmai felkészültségük és közéleti alkalmasságuk mennyiben teszi őket hiteles partnerré.

A másik kérdés, hogy milyen új választási koalícióban gondolkodik a VMP az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokra.

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 71. szakaszának (1) bekezdése szerint választási listaállító – a törvényben meghatározott feltételek mellett – lehet a külön választói névjegyzékbe felvett választópolgárok csoportja, a nemzeti kisebbségi jogok védelmével foglalkozó bejegyzett egyesület, valamint a nyilvántartásba vett nemzeti kisebbségi politikai párt[7].

Az idézett törvényi rendelkezésből egyértelműen következik, hogy civil szervezetek (egyesületek) és politikai pártok nem állíthatnak közös választási listát a nemzeti kisebbségi nemzeti tanácsok választásán.

Választási listát önállóan nyújthatnak be a nyilvántartásba vett civil egyesületek, önállóan a nemzeti kisebbségi politikai pártok, valamint kizárólag nemzeti kisebbségi politikai pártokból álló koalíciók.

Ebből az következik, hogy vegyes – vagyis civil szervezeteket és politikai pártokat egyaránt magában foglaló – közös választási lista benyújtására nincs törvényes lehetőség.

Az MNT-választás forgatókönyvei a következők lehetnek: 

1. A VMP önálló listával, civil szervezetként indul.
2. A VMDK és a MPSZ külön állít listát, vagy választási koalíciót köt.

3. Létrejön egy új, a választópolgárok csoportjának listája, amelyet a VMP, a VMDK, a MPSZ és más szervezetek támogatnak.

4. A VMSZ önálló választási listával indul.
5. VMÚ és a Malter önállóan vagy közös listán is indulhat.

A legutóbbi nemzeti tanácsi választásokat 2022. november 13-án tartották. Ez azt jelenti, hogy ezt megelőzően új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsot kell választani.

Kovács Elvira, a köztársasági parlament alelnöke és Fremond Árpád, az MNT elnöke szerint azonban „akár egyszerű törvénymódosítással el is halaszthatják a nemzeti tanácsi választásokat”[8].

A szerbiai hatalom nem a törvények tiszteletben tartásáról ismert. A nemzeti tanácsi választások esetleges elhalasztása beleillene a hatalom taktikájába, abba a gyakorlatba, hogy a választások kiírásának halogatásával igyekszik meghosszabbítani saját hatalmát, és politikailag túlélni a voksolást. Ebben a Vajdasági Magyar Szövetség is érdekelt.

A vajdasági magyar szervezeteknek a közösség érdekeit és a törvényi előírásokat szem előtt tartva abból kell kiindulniuk, hogy az MNT-választásokat a törvényben megszabott határidőn belül meg kell tartani. Ezt követelniük kell – ha azt akarják, hogy a közösség is túlélje.

Most július vége van, és még azt sem lehet tudni pontosan, hogy mely szervezetek és milyen listával kívánnak részt venni a nemzeti tanácsi választásokon. Ez is azt mutatja, hogy a vajdasági magyar politikai és civil szervezetek továbbra sem készültek fel kellőképpen a hatalom- és rendszerváltás lehetőségére.

Az elkövetkező napok döntik el, hogy a VMP-nek sikerül-e létrehoznia az új, egységes ellenzéki választási szövetséget, amely érdemi kihívója lehetne a VMSZ listájának.

Az idő egyre fogy, miközben a rendszerváltás esélyei egyre romlanak.

Bozóki Antal

__________
[1] VMP-KÖZLEMÉNY: KOALÍCIÓ MÁSODSZOR. 
https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. július 19. 17:58, és/vagy Felhívás egy új választási koalícióra. Magyar Szó, 2026. július 21. 4. 
[2] Uo. 
[3] Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés. https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num, 2026. április 19. 10:19, és vajdasagimagyarplenum@gmail.com, 2026. április 21. 14:12 
[4] Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés 11 tagú elnöksége. https://m.vajma.info/cikk/vajdasag/31723/Megalakult-a-Vajdasagi-Magyar-Ujrakezdes-11-tagu-elnoksege.html, 2026. július 19. 20:45 
[5] A Vajdasági Magyar Újrakezdés elhatárolódik Csányi és Surányi politikai tevékenységétől. https://szmsz.press/2026/05/26/a-vajdasagi-magyar-ujrakezdes-elhatarolodik-csanyi-es-suranyi-politikai-tevekenysegetol/, 2026. május 26. 7:24 
[6] VMP-ÚJRAKEZDÉS: Távozzon a közéletből a Vajdasági Magyar Újrakezdést megpuccsoló Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea! 2026. május 26. 
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, és ZAKON O NACIONALNIM SAVETIMA NACIONALNIH MANJINA. "Sl. glasnik RS", br. 72/2009, 20/2014 - odluka US, 55/2014 i 47/2018. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_nacionalnim_savetima_nacionalnih_manjina.html
[8] Egy egyszerű törvénymódosítással elhalaszthatják az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokat. https://szmsz.press/2026/07/22/egy-egyszeru-torvenymodositassal-elhalaszthatjak-az-osszel-esedekes-nemzeti-tanacsi-valasztasokat/, 2026. július 22. 13:40 

KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?

A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást

Illusztráció: Napló

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a TISZA Párt egyik alelnöke, országgyűlési képviselő az április 29-i bejegyzésében kifejtette, hogy a TISZA Párt „a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekinti, így abba nem avatkozik be”[1]. 
Ebből az következik, ami egyébként természetes is, hogy a külhoni magyar közösségeknek maguknak kell rendezni a dolgaikat, elvégezni a rendszerváltást.

A vajdasági magyar közösségben eddig – a magyarországi rendszerváltás ellenére – semmilyen lényegi változás nem történt. A VMSZ továbbra is uralja a közösséget. 
Annak ellenére például, hogy Magyar Péter magyar miniszterelnök, az április 24-i közösségi bejegyzésében, egyebek mellett kinyilvánította: „Elfogadhatatlan, hogy közpénzből fenntartott, a VMSZ által befolyásolt vajdasági magyar média pártpropagandát közvetítsen”[2], Pásztor Bálintnak továbbra is állandó műsorideje van a Szabadkai Magyar Rádióban (SZMR).

Az utóbbi napokban többen is hangoztatták – talán a rendszerváltás szükségességét érezve –, hogy a vajdasági magyar pártok és a civil szervezetek kerekasztal értekezletére lenne szükség. Arról azonban senki nem szól, hogy kik vennének részt ezen a kerekasztal beszélgetésen és miről is lenne azon szó?

Végel László író szerint például „jó lenne egy kisebbségi kerekasztal, amelyen új szabályokat fektetnének le, amelyek biztosítanák, hogy soha többé ne térjen vissza az egypárti restauráció”[3].
Azt azonban nem fejtette ki, hogy adottak-e a feltételek egy ilyen kerekasztal megtartásához, mely szervezetek vennének azon részt, melyek lennének azok a szabályok, amelyeket a résztvevők elfogadnának, de azt se, hogyan lehetne biztosítani azt, hogy az egypártrendszer „soha többé ne térjen vissza”.

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke – a SZMR július 14-i műsorában – a vajdasági magyar politikai szereplők közötti párbeszéd szükségességéről is beszélt.
– Abban látnék megoldást, és az tartanám fontosnak, hogy a vajdasági magyar politikai szervezetek egy asztalhoz tudjanak ülni, és megnézzük, hogy melyek azok a nemzeti minimumok, amelyek ügyében egyet tudunk érteni. A VMSZ és magam személy szerint is erre nyitott vagyok továbbra is. Hogyha erre nem lesz nyitottság, akkor meg amikor valamilyen választások következnek, akkor a vajdasági magyar közösség tagi eldöntik, hogy kinek szavaznak bizalmat – nyilatkozta a VMSZ elnöke[4]. (Feltűnő, hogy a Magyar Szó nevű pártlap, amelyik rendszeresen közli Pásztor nyilatkozatait a SZMR-ben (is), az erről a szerepléséről szóló írásban ezt egyáltalán nem említi[5].)

A VMSZ elnöke nem nevezte meg, kiket hívna egy asztalhoz, és azt sem fejtette ki, mit ért a „nemzeti minimumok” alatt, illetve ki fogalmazná meg azokat.
Burkolt fenyegetést viszont megfogalmazott: ha nem lesz nyitottság, majd a választók döntenek. Mindezt olyan helyzetből teszi, amelyben egyedül a VMSZ rendelkezik jelentős anyagi és médiatámogatással.
 

Pásztor Bálint – aki korábban minden érdemi párbeszédet elutasított – mostani nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy most a párbeszéd elsősorban pártja, s vele saját politikai túlélésének eszközévé vált.
Mindezt azzal próbálja indokolni, hogy „a magyarság csak és kizárólag akkor tud prosperálni, ha van erős magyar érdekképviselete a belgrádi parlamentben”[6]. Mintha eddig a VMSZ által nem megalkuvó, a Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát támogató képviselete lett volna! Az „erős magyar érdekképviseletet” persze a saját vezetésével képzeli el.
Kérdés azonban, hogy a történtek után mely szervezetek lennének hajlandók egy asztalhoz ülni a VMSZ jelenlegi vezetőivel.

Miközben Magyarországon a képviselők mandátumát három ciklusra, vagyis 12 évre csökkentették, Pásztor Bálint és több képviselőtársa már csaknem 20 éve ül a parlamentben!
Mindezek alapján nehéz őszinte párbeszédre irányuló kezdeményezésként értékelni Pásztor ajánlatát, inkább taktikai lépésnek tűnik.

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a július 15-i közleményében[7] – Pásztor Bálint idézett nyilatkozatára reflektálva – azt írja, hogy a magyar politikai szereplők közötti párbeszéd gondolata „üdvözlendő”.
– Kár, hogy erre csak most került sor, miután a VMSZ hosszú éveken át éppen az ellenkező politikát folytatta. […] Ezért ezt a kijelentést egy átlátszó politikai trükknek tartjuk – írja a párt.
 

A VMDK-ban úgy gondolják, hogy a Vajdasági Magyar Plénummal (VMP) vagy a Vajdasági Magyar Újrakezdéssel (VMÚ) közös ügyekben való együttműködés, különösen a Magyar Nemzeti Tanács választásán, „valódi esélyt teremthet arra, hogy az MNT ismét az egész vajdasági magyar közösséget képviselje”.
 

Kérdés viszont, hogy a VMP hajlandó lenne a VMÚ-val együttműködni, mivel a két szervezett között kenyértörésre került sor.  Éppen VMÚ jelenlegi vezetőségének három tagja – Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea – hiúsította, „puccsozta meg” ugyanis a VMP kezdeményezésére létrejött széleskörű MNT ellenzéki választási koalíciót. 
A VMÚ nemcsak nevét és korábbi arculati elemeit vette át a Plénumtól, hanem programjának több részét is onnan emelte át. 
Ki működne együtt egy olyan szervezettel, amely vezetőinek szakmai felkészültsége és az eddigi közéleti szereplésük komoly kétségeket vet fel.

A VMDK-közlemény megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy ez a párt – a történtek ellenére – „nyitott a párbeszédre” a VMSZ-szel, amit már korábban is jelzett. Feltételül annak „elismerését szabja (a VMSZ részéről), hogy a megosztás politikája zsákutca volt”[8].
Ez bizony csalódást keltő, megalkuvásra utaló álláspont. Nem követeli ugyanis, hogy a VMSZ vezetősége számoljon el az utóbbi 16 év történéseivel, a magyar közösséget leépítő politikájával.

A párt július 11-i tisztújító közgyűléséről alig került nyilvánosságra érdemi információ. A közlemény csupán a vezetőség újraválasztását ismertette, a közösség helyzetéről, a vita tartalmáról és a jövőbeli tervekről nem adott képet.
Csonka Áron, aki 2010 óta a párt elnöke, most példát mutathatott volna azzal, hogy átadja a tisztséget. Ez már csak azért is szükséges lett volna, mivel a párt az egyre gyakoribb közleményeken kívül nem igazán vesz részt a közéletben és a legutóbbi MNT választáson sem indult.

A Vajdaság Ma Interjú internetes portál július 14-én terjedelmes interjút közölt Rácz Szabó Lászlóval, a Magyar Polgári Szövetség (MSZP) elnökével[9].
Az interjúból kiderül, hogy „az MPSZ a helyi közösségek megerősítését tekinti stratégiája alapjának”.
– Csak akkor veszünk részt az MNT-választáson, ha a VMSZ-szel szembeni ellenzéki szereplők valódi összefogást valósítanak meg. Ennek oka, hogy már az ajánlásgyűjtési folyamatot is manipulálhatónak tartjuk. A VMSZ jelentős szervezeti és anyagi fölénnyel rendelkezik, amelyet meglátásunk szerint a Fidesz épített ki, miközben a választásokat egy, a VMSZ-t támogató szerbiai hatalom bonyolítja le. 
Legnagyobb csalódásunk ugyanakkor az, hogy meglátásunk szerint a Tisza Párt is a Fidesz stratégiáját folytatná azzal, hogy kizárólag a VMSZ-ből kivált Újrakezdést szólította meg, miközben minden más délvidéki magyar politikai szereplőt figyelmen kívül hagyott. Úgy véljük, ez a hozzáállás az utolsó szög lehet a délvidéki magyarság koporsójában – mondta a MPSZ elnöke.

Rácz Szabó László a RTV Napjaink című, június 8-i műsorában felvetette annak a lehetőségét, hogy „Zentára hívják beszélgetésre a civil szervezeteket és azokat a közéleti személyeket, akik a nemzetpolitikában már letettek valamit az asztalra”[10], de hogy erre sor kerül-e és mikor, arról információt nem találni.

Vajdasági Magyar Plénum még május 21-én nyilvános társadalmi vitára bocsátotta a vajdasági magyar közösség fennmaradása, fejlődése és jövője érdekében készült választási programtervezetét[11].

A Plénum június 13-án nyilatkozatba foglalta a Jövőkép nevű platformját[12], amely szerint a közösség érdekeit erkölcsi elveken, szolidaritáson, szakmaiságon és autonómián alapuló közéleti képviselettel kell szolgálni. Célja a vajdasági magyar közösség önazonosságának, méltóságának és tényleges érdekképviseletének megerősítése, mert meggyőződése szerint szabadság és autonómia nélkül nincs hiteles kultúra és nincs méltó közösségi identitás. 
A Plénum az MNT-választásokon – a közösség megújulásában bízva – olyan független jelöltek közösségeként kíván megjelenni, akik helyi tapasztalataikra és a közösség valós igényeinek ismeretére építve kívánják képviselni és szolgálni a vajdasági magyarságot.

Július közepén nincs tiszta kép arról, hogy a november 3-ig esedékes nemzeti tanácsi választásokon pontosan mely pártok és civil szervezetek vesznek részt. A megszólalásokból egyelőre nem rajzolódik ki olyan politikai együttműködés, amely valódi alternatívát jelenthetne a VMSZ-szel szemben. 

Biztosra vehető, hogy a VMSZ önálló listával indul, bár civil szervezetek csatlakozása sem kizárt. A VMDK indulni szeretne[13], de még nem döntött az együttműködésről, az MPSZ viszont önállóan nem kíván részt venni a választáson[14].
Egyedül a VMP rendelkezik nyilvános választási programmal és világosan megfogalmazott platformmal, amely a közösség megújulását és a rendszerváltást szorgalmazza. Kérdés azonban, hogy szélesebb támogatottság nélkül sikerül-e listát állítania és milyen választási eredményt ér el.

A jelek azt mutatják, hogy a csaknem két évtizedes pásztori önkényuralom után nemcsak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek, hanem maga a közösség sem készült fel a változásokra.
A magyarok létszáma jelentősen megfogyatkozott, sokan kiábrándultak, elfásultak. A hosszú éveken át folytatott propaganda megtette hatását: sokan sem a szerbiai, sem a magyarországi politikai folyamatokról nem rendelkeznek hiteles képpel, és úgy érzik, hogy a rájuk telepedett elnyomó rendszer miatt nincs valódi befolyásuk saját közösségük sorsának alakulására[15].

Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak alapját egy új választási együttműködés képezhetné, amelynek tagjai a VMDK, az MPSZ, a Plénum és a Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum lehetnének.
Ennek hiányában azonban, az idő rövidsége, a tanácstalanság miatt és összefogás nélkül, az őszi nemzeti tanácsi választásokon ismét olyan személyek kerülhetnek a nemzeti tanácsba, akik erkölcsileg se szakmailag nem alkalmasak a közösség képviseletére, helyzetének rendezésére, megújítására. Ez további négy évvel elodázná a szükségessé vált rendszerváltást, aminek a közösségre nézve súlyos következményei lehetnek.

A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást, ha tisztességes társadalomban akarnak élni. Képes lesz-e erre a közösség?

Bozóki Antal

__________
[1] Tarr Zoltán. https://www.facebook.com/tarrzoltan.tisza/posts/pfbid02nUXY9Fum6GXiwmJLwoZiCG42Cvz1Zt4sKWaaWnc9gQ1EhfCZauhPMLLNBB4KipKQl, 2026. április 29. 21:12, és Dezső András: Tarr Zoltán: Tíz évre visszamenőleg megvizsgáljuk a külhoni támogatások felhasználását. https://telex.hu/belfold/2026/04/30/tarr-zoltan-tiz-evre-visszamenoleg-megvizsgaljuk-a-kulhoni-tamogatasok-felhasznalasat, 2026. április 30. 07:53 
[2] Péter Magyar : A TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak. 
https://www.facebook.com/peter.magyar.102, 2026. április 25. 11:01 
[3] Végel László: Kisebbségi kerekasztalt! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18101 
[4] Mozaik (SZMR) - Interjú dr. Pásztor Bálinttal, a VMSZ elnökével. http://www.pasztorbalint.rs/hu/videotar/mozaik-szmr-interju-dr-pasztor-balinttal-a-vmsz-elnokevel_10, 2026. július 14. 
[5] v-ár: Megmérettetések előtt. Magyar Szó, 2026. július 15. 1., 4. 
[6] Uo. 
[7] VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=181142026. július 15. 
[8] Uo. 
[9] Ernő Németh: Rácz Szabó László: „Stratégiánk alapja a helyi közösségek megerősítése”. https://www.vajma.info/cikk/valasz/247/Racz-Szabo-Laszlo-Strategiank-alapja-a-helyi-kozossegek-megerositese.html. 2026. július 14. 12:21 
[10] 2010-es magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2010-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[11] 12 PONT AZ ÚJRAKEZDÉSÉRT. https://vmplenum.rs/2026/05/21/felhivas-kozvitara-a-vajdasagi-magyar-plenum-programtervezeterol/
[12] VMP-KÖZLEMÉNY: JÖVŐKÉP. https://vmplenum.rs/2026/07/13/vmp-kozlemeny-jovokep/, 2016. július 13. 
[13] Csonka: A VMSZ-nek változtatnia kell a kizárólagosság politikáján. https://szmsz.press/2026/05/19/csonka-a-vmsz-nek-valtoztatnia-kell-a-kizarolagossag-politikajan/, 2026. május 19. 19:12, vagy Napjaink - 2026.05.18. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/109351 
[14] Napjaink - 2026.06.08. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/109875, 19- 
[15] Tómó Margaréta: Miért nem bíznak a vajdasági magyarok a változásban? https://balk.hu/2026/07/15/miert-nem-biznak-a-vajdasagi-emberek-valtozas/