2014. június 2., hétfő

Mi történhetett Romić Arnolddal?



A 16 éves fiút ma délután temetik Csantavéren

A Fábrik családot sokan ismerik Csantavéren, annak ellenére, hogy nem laktak mindig a faluban. Éltek a szomszédos Višnjevacon is, nemrégiben meg az egyik tornyosi úti tanyára költöztek, a lányukhoz. A nincstelenség mellett oly sok baj érte őket idáig is, hogy még számba venni is hosszadalmas lenne, nemhogy átélni és elviselni. Kezdődött minden azzal, hogy a másfél éves kislányuk leforrázta az arcát és a nyakát teával, amely sérülések nyomát alighanem egy életen át hordoznia kell, majd folytatódott a jelenleg 42 éves édesanya, Marica, asztmájával és tetőzött most a szerencsétlenség az édesapa, László betegségével, akit épp ma kellett volna műtétre vinni a nagykikindai kórházba. Régóta vártak már erre az életmentő beavatkozásra és erre a mára kitűzött dátumra, ugyanis a rákbeteg ember veseműtétjét eddig egyetlen orvos sem akarta felvállalni. Most végre találtak egy idős doktort, aki igent mondott, és neki köszönhetően a család újra reménykedni kezdett. Az 1960-as születésű Fábrik Lászlónak az egyik veséje már régen felmondta a szolgálatot, a másikban viszont a közelmúltban rákos elváltozásokat találtak. A szemmel láthatólag is drasztikusan leépült, csontsovány férfi állapotának egészen bizonyosan nem tesz jót mindaz, amit ezekben a napokban át kell vészelnie. Régvárt műtétje előtt még egy férfias próbatételt ki kell állnia: a mai napon el kell temetnie a legkisebb gyerekét. Azt az alig l6 esztendős fiút (majd csak őszre lenne 16), aki pénteken este még épen, elevenen, vidáman ment el otthonról, és akit tegnap holtan, koporsóban hoztak haza.  

Romić Arnold Fábrikék harmadik gyereke volt. Már csak egy fiuk és egy lányuk maradt. A srác a barátaival az oromhegyesi Atlantis Garden Clubba indult szórakozni. Nem volt ebben semmi különös, így tette ezt korábban is, máskor is. A fiatalokat – az újabb kori szokás szerint – autóbuszok szállítják erre a szórakozóhelyre ugyanúgy, mint más időben, máshová, másik településre. Az elmondottak, a hallottak alapján most sem történt semmi baj egészen a zárás időpontjáig. Az egyik jelenlevő, Arnold tornyosi barátja így írta le az akkori eseményeket:
– A péterréveiek elloptak néhány kabátot, amit felvittek a buszra. Már mi is beszálltunk és indultunk volna hazafelé, amikor Arnoldot leszállították. Amint lelépett, mindjárt ütlegelni kezdték és a parkolóban várakozó rendőrautóhoz vezették. Két rendőr bántalmazta, ketten pedig álltak mellettük és nézték. Két tornyosi barátomat, két péterrévei fiút és engem is levezettek a buszról, és mi is kaptunk néhány ütést. Ezt látták mindazok, akik a buszban tartózkodtak, később azonban az autóbuszt elindították, bennünket nem várt meg. Arnold kicsit távolabb volt tőlünk, de hallottuk a jajgatását. Sírt, könyörgött, hogy hagyják már abba a verést. A parkoló területe jól kivilágított, de akkor már kezdett világosodni is, így tisztán láttuk, hogy a barátunk arca sötét színű volt a kapott ütésektől. Aztán a helyszínre érkezett a mentőautó, és a szerbül folyó beszédből megértettük, hogy Arnold meghalt. Azt, hogy betették a mentőkocsiba, már nem láthattuk, mert akkor minket is elküldtek, megindítottak hazafelé. Gyalog indultunk neki az útnak.  Fél 7 felé értünk Tornyosra. Én egyenesen Arnoldékhoz vettem az irányt, hogy értesítsem a szüleit. Nem mertem nekik megmondani, hogy a fiuk valószínűleg meghalt, csak annyit közöltem, hogy valahová elvitte a mentő.
Marica, Arnold édesanyja azonnal hívta a Csantavéren élő rokonokat, hogy segítsenek. Először a zentai kórházba rohantak, mert azt gondolták, az tűnt logikusnak, hogy oda szállíthatták. Ott azonban hiába érdeklődtek egyik-másik osztályon, diszkóbalesetben megsérült fiúról sehol sem hallottak. Ezután a csantavéri rendőrállomásra mentek, akik felhívták a magyarkanizsai kollégáikat, és ott tudták meg, hogy a gyereket Újvidékre szállították.

Fábrik Péter, Arnold nagybátyja a következőket mondta:
– Az újvidéki kórházban is rohangáltunk egyik helyről a másikra, fogalmunk sem volt arról, hogy hol keressük. És akkor még azt sem tudtuk, hogy már nincs is az élők sorában, hiszen velünk ezt senki nem közölte. A szülőket, a családot a tragédiáról nem is értesítették. Ha mi nem indulunk el a felkutatására, akkor nem is szólnak? Végül az egyik segítőkész fehérköpenyes azt tanácsolta, hogy ha már más nem marad, akkor érdeklődjünk a patológián. Valójában ekkor szembesültünk azzal, hogy Arnold meghalt. Intézkedni azonban nem tudtunk, mert előzőleg a magyarkanizsai rendőrállomásról kellett volna egy papírt kérnünk, amivel a holttest azonosítását igazoljuk. (Egyébként a kórházban a gyerek nevét sem tudták, így NN-ként szerepelt a patológiai osztály nyilvántartásában.) De nekünk ilyen papírunk nem volt. Amikor telefonon felhívtam őket, azt felelték, hogy nekik nincs semmi közük az esethez, legfeljebb csak akkor intézkedhetnek, ha az újvidéki kórházból megérkezik a boncolás eredménye… Már szombat délután volt, mire nagyjából körvonalazódott előttünk, hogy mi is történhetett a fiúval. A holttestért tegnap (vasárnap) reggel 8 órára kellett mennünk Újvidékre, az itteni temetkezési vállalat dolgozói egyenesen a temetőbe, a halottasházba szállították. Időközben én még az oromhegyesi szórakozóhely tulajdonosát is felhívtam, tájékoztatást kérjek tőle a történtekről. Ő azt mondta, hogy éppen lábadozik, egy műtét után, így nincsen tudomása arról, hogy mi zajlott szombaton hajnalban a diszkóban. Elmeséltem neki, hogy két héttel ezelőtt az én fiamat ott verték meg a biztonsági őrök. Leütötték úgy, hogy elveszítette az eszméletét, aztán pedig, mint egy piszkos rongyot, egyszerűen kidobták. Egyébként is negyvenfős személyzettel dolgozik, nem tudhatja, hogy melyik embere milyen mértékben agresszív… Az ügynek még nyilván lesz folytatása. A dolgot mi sem, de gondolom, hogy a magyarkanizsaiak sem fogják ennyiben hagyni. Egy alig 16 éves fiú meghalt, ezt a tényt pedig nem lehet megmásítani. A családot szörnyen megviselték a történtek. Csak a tegnapi nap folyamán két ízben járt náluk az egészségház mentőkocsija, kétszer pedig az esti virrasztás idején is ki kellett hívni az orvost a temetőbe… Arnold unokaöcsémet ma 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a csantavéri Nagytemetőben.

Szabó Angéla   

Vajdasági Párt: Az SNS közölje, beleegyezett-e a magyar többségű községek területi autonómiájába


Vajdasági Párt: Az SNS közölje, beleegyezett-e a magyar többségű községek területi autonómiájába
A Vajdasági Párt (VP) felszólította a Szerb Halad Pártot (SNS) és a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ), mondják meg, valóban megállapodtak-e a többségében magyarok lakta nyolc észak-vajdasági községek területi autonómiájáról.
„Kinek van ma joga új határokat rajzolni Vajdaságban etnikai elvek alapján, tudatában vannak-e annak, mit jelent ez Vajdaságnak és a régiónak? A felelőtlenség felsőfoka a Vajdaságban élő nemzeti közösségek közötti valamiféle új megosztás mellett kiállni” – áll a Vajdasági Párt közleményében.
A párt emlékeztet, hogy Vajdaság a létrejötte óta a közösség és a polgári társadalom példája volt és maradt, történelme során harcolt a nemzeti alapú államszervezés ellen, és így maradt fenn az évszázadok során.
A Vajdasági Párt felszólította ugyanakkor a VMSZ-t, hogy adja fel „a nemzeti jobboldali politikát” Vajdaságban, és támogassa a negyedik vajdasági konvenciónak a megállapításait és politikai platformját, amely Szerbia föderatív állammá válását, illetve Vajdaság ezen belül köztársasági státussal való felruházását javasolja. (Beta)

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17245/Vajdasagi-Part-Az-SNS-kozolje--beleegyezett-e-a-magyar-tobbsegu-kozsegek-teruleti-autonomiajaba.html, 2014. június 1. [9:59]

Június 2.



Anita napja.
A héber Anna név spanyol változatából származik, jelentése: kegyelem, könyörület.
1896 – Guglielmo Marconi Nobel-díjas (1909) fizikus szabadalmaztatta a rádiót.
1904 – Megszületett Johnny Weissmüller ötszörös olimpiai bajnok amerikai úszó, a Tarzan filmek hősének megformálója.
1908 – Megszületett Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író.
1921 – Megszületett Karinthy Ferenc író, színműíró, Karinthy Frigyes fia, akinek legismertebb művei az Epepe és a Budapesti tavasz, melyből nagy sikerű film is készült.
1924 – Debrecenben megszületett Böszörményi Géza filmrendező és forgatókönyvíró (Ismeri a Szandi-mandit?, Szívzűr).
1926 – Párizsban meghalt Szilárd (Steiner) Béla, kémikus.
1927 – Megszületett Würtz Ádám grafikus.
1941 – Megszületett Stacy Keach amerikai színész. Ismertebb filmjei: Tüzes jég; Amerikai história X; Mike Hammer sorozat; Menekülés Los Angelesből; Ifjú Ivanhoe; A Názáreti Jézus I-II; Doc Holliday.
1967 – Meghalt Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrász, grafikus.
1978 – Megszületett Los Angeles-ben Nikki Cox amerikai színésznő. Ismertebb filmjei: Moonwalker; Fuss Ronnie fuss!; Bölcsek kövére 2.; Norm Show; Merülés; Tisztítótűz; Terminátor 2 – Az ítélet napja.


1999.  június 2., szerda
*  A NATO repülőgépei 577 bevetést intéztek jugoszláviai célpontok ellen, amelyek közül 197 végződött tényleges támadással. Támadást intéztek a televízió venaci átjátszóállomása ellen, rakéták hullottak Pancsova külvárosára, Rumára, továbbá Belgrádra, Ćuprijára, Batajnicára, Bajina Baštara, Prištinára. Szenttamásnál az Újvidéki Rádió adótornyát és a fő gázelosztó állomást érte találat. A Kraljevó környéki Borča falunál lebombázták a helyi tévéadót és a Szerbiai RTV Vranje környéki leadóját is.
* Jugoszláviából Bosznia-Hercegovinába eddig mintegy 104 000 menekült érkezett, akik közül 7873 kollektív szálláshelyen tartózkodik – közölte a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi szervezet.
* „Az első védelmi vonalon lévő egységek megtekintésekor” elesett Ljubiša Veličković (53) pilóta, vezérezredes, a Jugoszláv Katonaság vezérkari főnökének a légvédelemmel és a légierővel megbízott helyettese.
* Szabadka déli külvárosában, Sándorban ismeretlen tettesek ledöntötték a katolikus templom előtt álló márványkeresztet.
* Martti Ahtisaari finn elnök, az Európai Unió különmegbízottja közölte, hogy a bonni tárgyalásokon megszületett a megállapodás a Kosovóra vonatkozó béketervről, és hogy a Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízottal Belgrádba utaznak.
* Robin Cook brit külügyminiszter szerint „a G8 csoport által elfogadott elvek és a NATO feltételei jól kiegészítik egymást, és e közös feltételrendszerből semmilyen további engedmény nem lehetséges”.
* A hágai nemzetközi törvényszék elvetette a JSZK követelését, hogy rendelje el a bombázások leállítását. A törvényszék úgy értékelte, nem tartozik hatáskörébe a Jugoszlávia által követelt ideiglenes intézkedés.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


A magyarországi rendszerváltozás 25 éve történt, 1989. június 2.-8. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. június 2. - Szakmai, etikai, gazdasági, szociális érdekvédelmi szervezetként megalakult Budapesten a Magyar Pszichológus Kamara.
1989. június 2. - A Parlament épületében tájékozódó jellegű megbeszélést folytatott a kormány és néhány alternatív szervezet. A találkozót a kormány megbízásából Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes kezdeményezte, hogy megismerjék az ellenzéki szervezetek gazdasággal kapcsolatos elképzeléseit. Az alternatív szervezetek részéről a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Új Márciusi Front képviseltette magát. A Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége nem kívánta részvételével hátráltatni a Magyar Szocialista Munkáspárttal (MSZMP) megindult tárgyalásokat, a Független Kisgazdapárt válasza nem érkezett meg. Az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységét összehangoló Független Jogász Fórum időszerűtlennek minősítette a tárgyalási javaslatot.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből http://nava.hu/adatlap/?id=02869 1989
1989. június 2. - Magyar-NSZK Baráti Társaság alakult Budapesten.
1989. június 3. - Budapesten, az MSZMP X. Kerületi Bizottsága székházában megalakult a Magyar Cigányok Pártja, amely az országban élő mintegy 700 ezer cigány származású állampolgár érdekképviseletét kívánta ellátni. Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02931_1989
1989. június 3. – Bíró Zoltán, az MDF országos ügyvezető elnöke egy tatabányai tanácskozáson bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum a nyár végén politikai párttá alakul.
1989. június 3-4. – A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt országos választmányának érdi ülésén megválasztották az országos vezetőséget. A párt elnöke Vörös Vince, főtitkára Prepeliczay István lett, a választmány újraválasztotta a politikai bizottságot is.
1989. június 5. - A Minisztertanács határozatot hozott a rendőrhatósági őrizetben történt fogva tartás, az internálás hátrányos következményeinek rendezéséről. Az előterjesztés szerint előbb az 1949-1953 között internáltak munkaviszonyát és nyugdíját rendezik 1989. június 30-ig. Következő lépésként méltányos intézkedések várhatóak az 1945-1949 között és az 1956 után joghátrányt szenvedett emberek ügyében, s ugyanez vonatkozik a kitelepítettekre, illetve a második világháborút követő intézkedések elszenvedőire. A Minisztertanács állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul felül kell vizsgálni a Büntető törvénykönyv azon passzusait, amelyek az államellenes bűncselekményre vonatkoznak, s elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat irányelveit.
1989. június 5. - Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának (KB PB) tagja a Magyar Sajtó Házában kijelentette: a sajtónak óriási szerepe van a demokratizálási folyamat előmozdításában, abban, hogy ne legyen lehetőség a visszarendeződésre. Hozzátette: a közmegegyezés nemcsak lehetőség, hanem elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a magyarországi demokratizálási folyamat, a modellváltás békés úton menjen végbe.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03239_1989
1989. június 5. - Környezetvédelmi tüntetést és gyűlést rendezett a kohászvárosban a Dunaújváros és Környéke Környezet és Természetvédő Egyesület, valamint a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) helyi bizottsága. A demonstráción, amelyhez az alternatív szervezetek és mozgalmak képviselői is csatlakoztak, tiszta levegőt, tiszta közéletet, tiszta politikát követeltek.
1989. június 6. - Folytatódtak a tárgyalások Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között az új készenléti hitelről szóló megállapodás érdekében. (Mivel Magyarország nem teljesítette a vállalt feltételeket, az IMF felfüggesztette az egyéves készenléti hitel ötödik részletének folyósítását.)
1989. június 7. - A kormány nyilatkozatban ítélte el, hogy június 4-én a pekingi Tienanmen téren a kínai hatóságok a tüntetők közé lövettek, és a tankok sokakat halálra tiportak. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a párt vezetése és tagsága nevében ugyancsak nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. A Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége előtt több ezres tömeg tüntetett.
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03241 1989
1989. június 7. - Budapesten megalakult az Első Magyar-Amerikai Értékpapír-kereskedelmi Rt.
1989. június 7. - Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) felvette tagjai közé a Kereszténydemokrata Néppártot. (Az EKA-t 1989. március 22-én alakította nyolc ellenzéki szervezet a Független Jogász Fórum kezdeményezésére azzal a szándékkal, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a demokratikus Magyarország megteremtését célzó alkotmányos átalakulás kereteiről.)
1989. június 8. - Az Európa Tanács különleges meghívotti státust adott Magyarországnak.
1989. június 8.  – A Történelmi Igazságtétel Bizottsága hozzájárult, hogy Szűrös Mátyás az Országgyűlés, Németh Miklós pedig a Minisztertanács nevében részt vegyen Nagy Imre és mártírtársai temetésén.
1989. június 8. -  A Minisztertanács kormánybiztost nevezett ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer munkálatainak felfüggesztésével összefüggő tevékenységek irányítására és koordinálására.
1989. június 8. - Tallózó címmel közéleti lapszemlét közlő hetilap jelent meg.

Kelet-európai változások:
1989. június 2. ALBÁNIA: A Zeri i Popullit albán pártlap ismét keményen bírálta Jugoszláviát az újabb koszovói tüntetések elfojtásáért: "Koszovóban és Jugoszláviában sohasem lesz stabilitás, ha gyilkolják és elnyomják az albánokat, öldöklik, sértegetik és lenézik őket." Jugoszláv rendőrök május végén agyonlőttek egy albán nemzetiségű tüntetőt Podujevo városában, illetve könnygázt vetettek be tüntető pristinai diákok ellen. A tiranai pártlap kiemelte, hogy a tüntetéseken az albánok sohasem követelték Koszovó elszakadását, a szeparatizmus "a szerb propaganda kitalált jelszava, amellyel az albánok elnyomását próbálják igazolni".
1989. június 2. BULGÁRIA: 340 török származású bolgár állampolgár érkezett a határ török oldalára, a bolgár hatóságok a nemzetiségi politika elleni tiltakozó akciókban - éhségsztrájkokban, tüntetésekben stb. - való részvételük miatt kényszerítették őket az ország elhagyására.
1989. június 2. LENGYELORSZÁG: Wojciech Jaruzelski, az államtanács elnöke – aki nem jelöltette magát sem képviselőnek, sem szenátornak – rádió- és tévébeszédében úgy vélekedett: minden politikai erőnek azt kell szem előtt tartania, hogy mindenekelőtt a gazdaságban kell áttörést elérni. Ennek érdekében a választások utáni időkre széles körű koalíciót sürgetett, de a koalíciót illetően nem bocsátkozott részletekbe.
1989. június 2. SZOVJETUNIÓ: A bonni kabinet szóvivője bejelentette: Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1988. októberi kérésére Helmut Kohl nyugatnémet kancellár közbenjárt annak érdekében, hogy szovjet történészek betekinthessenek az 1939-es Hitler-Sztálin-megállapodás dokumentumaiba, s ennek nyomán Lev Bezimenszkij és Szmirnov professzor megismerkedhetett a paktum titkos záradékához tartozó anyagokkal is. Hans Klein szóvivő szerint magát a titkos záradékot a háború végén megsemmisítették a birodalmi miniszter irodájában, előtte azonban mikrofilmre vették. Ezt a mikrofilmet von Lösch német diplomata Türingiában elásta, majd kiadta az angoloknak, Londonon keresztül jutott el az Egyesült Államokba, ahonnan az ötvenes években a bonni külügyminisztérium rendelkezésére bocsátották.
1989. június 3. SZOVJETUNIÓ: Moszkvában a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnökévé választották Jevgenyij Primakov akadémikust, a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének igazgatóját.
1989. június 3. SZOVJETUNIÓ: Halálos áldozatokat követelő nemzetiségi-vallási összetűzések kezdődtek az üzbegisztáni Ferganában és környékén. A szunnita üzbégek és a síita meszhetiek összecsapásai miatt a belügyi csapatok 7000 katonáját dobták át a területre az ország különböző részeiről, és kijárási tilalmat rendeltek el. A nemzetiségi villongásoknak mintegy 100 halálos áldozata és ezernél több sebesültje volt, több száz ház, közlekedési eszköz, ipari üzem és középület kiégett vagy megrongálódott. (A törökökkel rokon és Grúzia délnyugati részén, a Meszheti hegygerincen őshonos népcsoportot 1944 novemberében Sztálin parancsára erőszakkal kitelepítették a szovjet-török határ térségéből Közép-Ázsiába.)
1989. június 4. LENGYELORSZÁG: Megtartották a parlamenti választások első fordulóját, a küzdelem 460 képviselői és 100 szenátori helyért folyt. A képviselőházi helyeket a politikai erők előre elosztották maguk között: a képviselői helyek 38 százalékára csak a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) jelöltjei pályázhattak, a mandátumok 35 százalékáért pártokonkívüliek és ellenzékiek versenyeztek. A szavazásra jogosultak 62 százaléka járult az urnák elé. Bár Walesáék is visszafogottságra hívtak fel, az első fordulóban a Szolidaritás kiütéssel győzött. A pártonkívülieknek és az ellenzéknek fenntartott 161 alsóházi helyből alig több mint egy tucat kivételével mindenütt a Szolidaritás jelöltjei győztek. A LEMP súlyos vereséget szenvedett, a képviselőházban számára fenntartott helyeket az első fordulóban nem tudta elnyerni, míg a Szolidaritás a teljesen szabad szenátusi választásokon a 100 helyből 99-et szerzett meg. 
Ehhez lásd a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=03243_1989
1989. június 4. SZOVJETUNIÓ: A Karabah-hegyvidéki autonóm területen már egy hónapja sztrájk bénítja meg az életet, Sztyepanakertben engedély nélküli felvonulásokat, gyűléseket tartanak.
1989. június 5. BULGÁRIA: A kilencmilliós Bulgária lakosságának csaknem egynegyede nyugdíjas, ezek 75 százaléka a létminimum (az igen szerény havi 140 leva) alatt él, de sok embernek kell ennél jóval kevesebb - mindössze 60-80 levából - megélnie - hozta nyilvánosságra a bolgár televízió.
1989. június 5. JUGOSZLÁVIA: Szlovéniában legkevesebb száz oktatási intézmény tanári kara sztrájkolt magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve. Ljubljanában az összes általános és középiskola zárva maradt.
1989. június 5. NDK: A népi felszabadító hadsereg leverte az ellenforradalmi zendülést Kínában - ezzel a szalagcímmel számoltak be a Német Demokratikus Köztársaság központi lapjai a június 4-i Tienanmen téri eseményekről.
1989. június 5. ROMÁNIA: A Scinteia című központi pártlap közreadta Nicolae Ceausescunak, a Román Szocialista Köztársaság (RSZK) elnökének interjúját, amely az Egyesült Arab Emírségekben megjelenő Al Wahda News című arab nyelvű napilapban jelent meg. A román államfő ebben közölte: Romániában áttértek a gazdasági-társadalmi tevékenység irányításának demokratikus rendszerére, és olyan társadalmat akarnak megvalósítani, amely minden ember számára méltó munka- és életkörülményeket biztosít, amely lehetővé teszi a szabad életet.
1989. június 6. ROMÁNIA: Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi értekezlet plenáris ülésén több bírálat érte Romániát. Szóvá tették, hogy a román hatóságok minden tájékoztatásra vonatkozó kérést visszautasítottak, a Ceausescu elnökhöz nyílt levelet intézett volt politikusokat meghurcolták, Doina Cornea asszonyt, aki a területrendezési program ellen tiltakozott, súlyosan bántalmazták.
1989. június 6. NDK: Berlinben egy kisebb csoport emberi jogi és békeaktivista tüntetett a kínai vezetés politikája ellen, a tiltakozó megmozdulás több résztvevőjét őrizetbe vették.
1989. június 6. LENGYELORSZÁG: A LEMP Politikai Bizottsága a párt nevében megerősítette Wojciech Jaruzelski államfőnek a választások előtt elhangzott javaslatát egy nagykoalíció létrehozására. Úgy értékelte, hogy az első forduló "politikai, gazdasági, történelmi és lélektani okokból kedvezőtlen eredményt hozott a párt és a koalíció számára", de a LEMP hű marad a kerekasztalnál született megállapodásokhoz, kitart a gazdasági és politikai reformok meggyorsítása, a pluralista parlamenti demokrácián alapuló demokratikus lengyel társadalom kiépítésének gondolata mellett.
1989. június 6. LENGYELORSZÁG: A lengyel koalíció második legnagyobb pártja, az Egyesült Néppárt (parasztpárt) szintén a széles koalíció mellett foglalt állást: elnöksége elismerte a koalíció választási vereségét, a Szolidaritás győzelmét.
1989. június 6. LENGYELORSZÁG: A Szolidaritás vezetői bejelentették, hogy a szakszervezet nem kíván kormánykoalícióra lépni a kommunistákkal.
1989. június 7. BULGÁRIA: Az AFP francia hírügynökség ellenzéki forrásokra hivatkozva közölte, hogy több mint tíz napja nincs hír három letartóztatott ellenzéki személyiségről. Konsztantin Trencsevet, a Podkrepa nevű független értelmiségi szakszervezet elnökét május 26-án vették őrizetbe, amikor Sztara Zagora-i lakásáról Szófiába utazott. Nikola Kolev ellenzéki költőt, a Podkrepa titkárát és harmadik társukat, M. Zaprianovot ugyanazon a napon vették őrizetbe.
1989. június 7. NDK: Berlinben megnyílt az NDK Szabadgondolkodóinak Szövetsége nevű szervezet alapító kongresszusa, mintegy négyszáz küldött részvételével. Jelen volt Günter Schabowski, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának (NSZEP KB PB) tagja, a KB titkára, a berlini pártbizottság első titkára is.
1989. június 7. NDK: Több száz ember tüntetett Berlinben, tiltakozásul a május 7-i helyhatósági választásokról kiadott hivatalos végeredmény ellen, amely szerint a résztvevők 98,85 százaléka szavazott a Nemzeti Front listájára. A hatóságok a tüntetést feloszlatták, és több mint 120 embert őrizetbe vettek.
1989. június 7. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács két házának összevont ülésén a küldöttek nagy szavazattöbbséggel Nyikolaj Rizskovot választották meg a Szovjetunió miniszterelnökévé. A küldöttek döntöttek a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Gazdasági Bíróság és a Legfőbb Ügyészség vezetőjének személyéről is.
1989. június 8. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv államelnökség a koszovói rendkívüli állapot fenntartásáról döntött, amit azzal indokolt, hogy "az albán szeparatisták legutóbbi ellenséges tevékenysége súlyosbította a koszovói helyzetet, sőt terrorista elemek is megjelentek".
1989. június 8. BULGÁRIA: Bolgár források szerint eddig legkevesebb 8-10 ezer muszlim hitű bolgár állampolgár hagyta el az országot, és a vezetés nem tartotta kizártnak, hogy a következő hetekben-hónapokban egész falvak, kisvárosok néptelenednek el.   
1989. június 8. CSEHSZLOVÁKIA: Václav Havel csehszlovák drámaírónak ítélték a nyugatnémet könyvkereskedelem Békedíját - jelentették be Frankfurt am Mainban.
1989. június 8. CSEHSZLOVÁKIA: A magyar féllel folytatandó tárgyalásokon Csehszlovákia ragaszkodni fog az egész bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének befejezéséhez - erről határozott a csehszlovák szövetségi kormány, s feladatul adta, hogy továbbra is folytassák a bősi vízlépcső építését. (A magyar kormány májusban a nagymarosi építkezések felfüggesztéséről döntött.)
1989. június 8. ROMÁNIA: A Frankfurter Rundschau cikke szerint Dan Desliu román költőt egy bukaresti pszichiátriai intézetbe szállították, mert nyílt levelében azt írta, hogy Nicolae Ceausescu államfő nagyzási hóbortban szenved, s kijelentette, hogy Ceausescu uralma a megfélemlítésen alapul. Mircea Dinescu írót a lap szerint Tecuci városában tartják házi őrizetben március vége óta, mert a román belpolitikát bíráló nyilatkozatot adott a Libération című francia lapnak.
1989. június 8. EURÓPA TANÁCS: Az Európa Tanács különleges meghívotti státust adott Magyarországnak, Lengyelországnak, Jugoszláviának és a Szovjetuniónak.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A Novosti szerint a VMSZ területi autonómiát akar; Egeresi elismeri, hogy ez szerepel a pártprogramban, de...

egeresi066A Novosti nagyszerb napilap szokásos hungarofób és hisztérikus stílusában szinte szörnyűlködve állapítja meg, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség vezetői követelni (?) fogják az államtól, alkotmányos törvénnyel szabályozza a tartomány autonómiáját.    
A belgrádi újság leszögezi: a magyar párt nemrég támogatta a tartományi statútumot, de azt csak ideiglenes megoldásnak tekinti, amely az új szerb alkotmány meghozataláig tarthat.
- Vajdaság szélesebb autonómiájáért szállunk síkra, amely reményeink szerint beépül az új alkotmányba és ez összhangban lesz az európai szabályokkal - nyilatkozta a Novostinak Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági képviselője, majd hozzáfűzte, hogy erre az aktuális kormány mandátuma allatt kellene, hogy sor kerüljön.  
Egeresi Sándor, a VMSZ tartományi parlamenti frakcióvezetője ezt megerősítette, mondván:
- A tartomány autonómiáját alkotmányos törvénnyel szükséges definiálni, amely magasabb jogi aktus, mint a statútum, de alacsonyabb, mint az alkotmány.
És most tessék kapaszkodni: Egeresi pozitív példaként említette Dél-Tirolt, Baszkföldöt és Katalóniát, amely tartományok autonómiaszintjét alkotmányos törvény szabályozza.
A Magyar Remény Mozgalmat (MRM), amely már három és fél éve egyfolytában hangoztatja a "toleráns Sanci" által először említett példákat, a VMSZ ezért (a szerb sajtóban is) szélsőségesnek nevezte és "szorgalmasan" démonizálta. Most pedig pont ezekre a példákra hivatkozik.              
- Pozitív klímában, érzelmi többlet nélkül kellene vitát folytatni Vajdaság leendő státusáról - mondta Egeresi. Kihangsúlyozta, hogy a VMSZ érdekei elsősorban gazdasági jellegűek (no, ebben nem kételkedtünk), de ezeken kívül az új alkotmányba be kell építeni a Vajdaság sajátosságaira, multikulturális jellegére vonatkozó tételéket is.
- Az új alkotmányban ki kellene emelni, hogy Vajdaságban egyenjogú polgárok és egyenjogú nemzeti közösségek élnek - nem pedig kisebbségek, mint ahogyan a mostani alkotmányban áll - mondta Sándorunk.    
Egeresi végezetül közölte, hogy a VMSZ programjában a nyolc többségében magyarlakta észak-bácskai község területi autonómia is célkitűzésként szerepel.
- Továbbra is ez áll a programunkban, de mi elsősorban pragmatikus politikát folytatunk, számunkra az a fontos, hogy a kulturális autonómia intézményei és a nemzeti tanács erősödjön - szögezte le Egeresi.
Köszönjük neki a beismerő vallomást. Egy az egyben megerősítette azt, amire portálunk létezése óta ramutat: a VMSZ nemcsak a délvidéki magyarság érdekeivel, hanem a saját programjával ellentétben is cselekszik. Pontosabban: a programpontjai (tehát az itteni magyarságnak adott ígéretei) közül csak azokra összpontosít, amelyek hasznot hozhatnak a VMSZ-nek.
A képen: Egeresi Sándor
K. P. 
Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. június 01. [12:00]

2014. június 1., vasárnap

(Más) napló 42.



KÉT SZAKASZBAN, HOGY KEVÉSBÉ FÁJJON
Módosították a nemzeti tanácsokról szóló törvényt

Május 23-án elfogadta a szerb törvényhozás a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását.[1] A „részletes vitában” a képviselők 35 módosítási javaslatot nyújtottak be, de csak egyet fogadott el a parlamenti többség.[2]
A 2009. szeptember 3-i törvény módosítása részletes, a 139 szakaszából hetvenet érint, vagyis minden második szakaszt. Ez mellett, egyes szakaszokat teljes egészében töröltek, másokat új szakaszokkal bővítettek. Ha tekintetbe vesszük, hogy az Alkotmánybíróság a 2014. január 16-i döntésével a törvény további 16 szakaszáról – teljes egészében, vagy részben – megállapította, hogy „nincs összhangban az alkotmánnyal”,[3] szükséges lenne a most már teljesen felforgatott törvény letisztázott szövegének a Hivatalos Lapban való megjelentetése.  
A parlamenti döntéssel „egyértelművé vált, hogy a nemzeti tanácsok a nemzeti kisebbségek (korlátozott – B. A.) kulturális autonómiájának eszközeiként működnek”.[4] Ez már az alaptörvény meghozatalától nyilvánvaló volt, de a politikai tisztségviselők, köztük a magyarok is, ezt „nemzeti kisebbségi autonómiának” nevezték.
Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke 2014. április 10-én az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: „El szeretnék érni, hogy még idén két lépésben a nemzeti tanácsokról szóló törvény átdolgozásra kerüljön. Idén ősszel kiírnák a nemzeti tanácsi választásokat, és összhangba tudnák hozni a törvényt az alkotmánnyal”.[5]
Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője szerint a nemzeti tanácsi választásokat követően „még egy módosításra lesz szükség azért, hogy a törvényt összehangolják az alkotmánybíróság döntésével. – Valamikor a következő hónapokban létre kellene hozni azt a munkacsoportot, amely kidolgozná a következő módosításait a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek, annak érdekében, hogy a január 16-án meghozott alkotmánybírósági határozat után vissza lehessen állítani néhány hatáskört” – nyilatkozta a VMSZ képviselője.[6] Hozzátette: szerencsére azt is kimondták, hogy számos hatáskör visszaállítható, amennyiben a kérdéses pontokat átfogalmazzák.[7]
            A két Pásztor nyilatkozatából azt lehetne kihámozni, hogy a kisebbségi tanácsokról szóló törvényt ebben az évben még egyszer módosítják. Miért nem lehetett a törvényt most, egyszerre összehangolni az alkotmánybírósági határozattal is? A második kérdés pedig, hogy hogyan lehet „visszaállítani néhány hatáskört”, amelyekről az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincsenek összhangban az alkotmánnyal?
Az első kérdésre a válasz talán az lehetne, hogy azért kell kétszer módosítani a törvényt, hogy a változások a nemzeti kisebbségek számára kevésbé legyenek fájdalmasak, a másodikra pedig hogy, a hatásköröket csak akkor lehetne visszaállítani, ha megváltozna az alkotmány. (Kivételt képez, ha a képviselő úrnak sikerülne úgy „átfogalmazni” a vitatott szakaszokat, hogy azok megfeleljenek az Alkotmánybíróságnak.)   
            Attól függetlenül, hogy lesz-e és mikor a törvénynek újabb módosítása, most a 63 szakaszból álló törvényt kellene részletesen elemezni a vajdasági magyar pártokban, ha már az előkészítésében nem vettek részt. Annál inkább mivel a módosítások többnyire a nemzeti tanácsok (meg)választásával, ami – a dolgok jelenlegi állása szerint – az idén októberben esedékes, valamint belső szervezésével és működésével foglalkozik.
            A vajdasági magyar pártoknak megbeszélést vagy tanácskozást kellene tartaniuk a módosításokból eredő feladatok és az Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választásokon való egységes/közös fellépés kérdéseinek megtárgyalására. A pártok berkeiből azonban eddig ilyen irányú kezdeményezés nem történt. Ezért félő, hogy egyes pártok ismét bojkottálják majd a választásokon való részvételt, mások pedig fel sem készülnek időben. Mindez azt fogja eredményezni, hogy a közelgő választásokon ismét a VMSZ szerzi majd meg a mandátumok döntő többségét.  
Újvidék, 2014. június 1.  
Bozóki Antal


[2] A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatai közül egyet fogadtak el (videó)

[3] Odluka ustavnog suda, br. 576 [Az Alkotmánybíróság 576. számú határozta]. „Službeni glasnik” RS [A SZK Hivatalos Közlönye], 20. szám, 2014. február 21., 36-64. o.

[4] Elfogadták a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását.

[5] A VMSZ csak akkor lesz a parlamenti többség része, ha prioritásai bekerülnek a kormány programjába. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17014/A-VMSZ-csak-akkor-lesz-a-parlamenti-tobbseg-resze--ha-prioritasai-bekerulnek-a-kormany-programjaba.html, 2014. április 10. [11:44]
[6] A vita befejeződött, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról a jövő héten szavaznak. http://pannonrtv.com/web/?p=126569, 2014. május 13.
[7] Uo.

Június 1.



Tünde napja.
Vörösmarty Mihály alkotta a tündér szóból Csongor és Tünde című drámai költeményében.
1910 – Berettyóújfalun megszületett Kállai Gyula, aki 1965-től 1967-ig a minisztertanács elnöke volt.
1911 – Megalakult az első magyar filmvállalat.
1913 – Megszületett Sőtér István Kossuth-díjas író, irodalomtörténész.
1914 – Meghalt Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele – körkép).
1926 – Los Angelesben megszületett Marilyn Monroe (eredeti nevén: Norma Jeane Baker v. Mortenson) amerikai filmszínésznő.
1927 – Megszületett Márkus László Kossuth-díjas színész, kiváló művész.
1934 – Megszületett Pat Boone (eredeti nevén: Charles Eugene Boone), énekes (Under God).
1936 – Megszületett Kézdi Kovács Zsolt magyar származású rendező. Ismertebb filmjei: Az a nap a miénk; Kiáltás és kiáltás; Ha megjön József; A locsolókocsi; Egy gyávaság története; Csutak és a szürke ló; Európából Európába; Romantika.
1937 – Megszületett Memphis-ben Morgan Freeman amerikai színész. Ismertebb filmjei: Miss Daisy sofőrje - Oscar-díj (1990) – Legjobb film; Hetedik; Robin Hood, a tolvajok fejedelme; Vírus; A gyűjtő; A remény rabjai; Nincs bocsánat; A Minden6ó; Deep Impact; Álomcsapda; A pók hálójában; Vízözön; Láncreakció.
1958 – Franciaországban Charles de Gaulle alakított kormányt a szocialista párt részvételével.


1999. június 1., kedd
* A NATO öt csapást mért Belgrád közelében az áramtermelő rendszerre. Kosovóra ötven lövedék hullott, amelyek közöl a legtöbb Prizren térségére és a határvidékre. Először bombázták Kikinda környékét. Négy nagy erejű rakétával lőtték a város északkeleti részén lévő kaszárnyát.  Egy rakéta a kikinda- Banatsko Veliko Selo-i vasútvonal közelében csapódott be.
* Živadin Jovanović jugoszláv külügyminiszter levelet küldött Joschka Fischer német külügyminiszternek, jelezve benne, hogy Belgrád elfogadja a kosovói rendezés alapjául a nyolcak csoportjának május 6-i külügyminiszteri értekezletén kidolgozott elveket.
*  Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási mozgalom elnöke síkraszállt a kosovói válság békés megoldásáért és Jugoszlávia bombázásának beszüntetéséért.
* Vladan Batić, a  Szövetség a Változásokért Szervezet koordinátora, a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt elnöke felszólította a JSZK vezetőségét, fogadja el a Kosovóra vonatkozó felkínált béketervet.
* A herceg-novi válságstáb követelte a Jugoszláv Katonaság haditengerészetétől, hogy tartózkodjon a szükségtelen tevékenységtől a lakott területeken és a gazdasági létesítményekben.
* A čačaki belügyi titkárság  nem engedélyezte a polgárok gyülekezetét, amelyet  a  helyi községi képviselőtestület június 3-án 15 órára jelentett be.
* A belgrádi FoNet  hírügynökség ideiglenesen beszüntette a hírek, hang- és képanyag továbbítását, mert „a hadiállapot körülményei között nincsenek meg a legalapvetőbb hivatásbeli, anyagi, energia-technológiai előfeltételek a normális munkához”.
* A Jugoszláv Katonaság légvédelme lelőtte a NATO egy A10-es típusú repülőgépét Kosovóban, valamint egy pilóta nélküli gépet – jelentette a Belgrádi Rádió.
* Háromnapos hivatalos látogatásra Pekingbe repült Igor Ivanov orosz külügyminiszter.  Ivanov először látogat Kínába.
* George Robertson brit védelmi miniszter véleménye szerint Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek még „számos lépést kell tennie” afelé, hogy teljesítse a nemzetközi közösség feltételeit, és a NATO beszüntesse a Jugoszlávia elleni légicsapásokat.
* Bulgáriában tartózkodik a NATO-tisztek csoportja, amely kivizsgálja annak lehetőségét, hogy az ország területén áthaladjanak a szárazföldi erők, amelyek bekapcsolódnak majd a kosovói küldetésbe.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


25 éve, 1989. június 1-jén az Országgyűlés elfogadta a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényt.
A képviseleti vagy közvetett demokráciával szemben (az emberek az általuk választott képviselők révén alkotják a törvényeket) a közvetlen demokrácia azt jelenti, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A közvetlen demokrácia hagyományai a régmúltban gyökereznek, már az ókori görög városállamokban megtalálható az intézmény, amely napjaink modern polgári államaiban is szerephez jut.
A népszavazás (más néven referendum) a közvetlen demokrácia gyakorlásának egyik eszköze. Ennek révén a választópolgárok az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választások közti időszakban is kifejezhetik akaratukat, véleményt nyilváníthatnak bizonyos kérdésekben. A népszavazás lehet helyi, illetve országos.
Az országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés rendelhet el. Ilyen népszavazás döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából tartható. 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő (azaz az országgyűlésre nézve kötelező erejű) népszavazást. Ezzel szemben a véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az országgyűlést (azaz nem köteles törvényben is megjeleníteni a népszavazás által javasolt többségi véleményt), de politikai jelentősége van.
A népi kezdeményezést el kell határolni a népszavazástól. A népi kezdeményezés alkalmas arra, hogy az állampolgárok javaslatukkal a képviseleti szervhez forduljanak, és tőle várják a döntést. Tehát a közvetlen demokrácia ezen eszköze nem döntésre vagy véleménynyilvánításra szolgál, hanem egy kérdés fölvetésére. A népi kezdeményezés is lehet országos vagy helyi szintű. Országos népi kezdeményezést legalább 50 ezer választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az országgyűlés köteles megtárgyalni.
Népszavazást tartottak Magyarországon például 1997. november 16-án, amikor arra kellett válaszolni: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A magyar polgárok 49 százalékos részvételével a szavazás a NATO-csatlakozást támogatók döntő győzelmét hozta.
2004. december 5-én ügydöntő népszavazáson két kérdésben kellett dönteni a szavazóknak: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt? Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
A huszonöt évvel ezelőtt elfogadott törvény sok ponton módosult. A népszavazások legfontosabb szabályait a 2013-ban életbe lépettalaptörvény tartalmazza. A népszavazásokról szóló, 2014-től hatályos új törvény értelmében legalább 200 ezer választó kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást, illetve a köztársasági elnök, a kormány vagy 100 ezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet országos népszavazást tartani többek között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról. Az új jogszabály egyúttal megszüntette az országos népi kezdeményezés jogintézményét. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


115 éve, 1899. június 1-ején Torinóban, a Caffé Burellóban kilenc olasz férfi megalapította a FIAT autógyárat.
A Fabbrica Italiana di Automobili Torino (FIAT) alapító okiratát 1899. július 11-én írták alá, a cég ügyvezető igazgatójának a befektetők közül eltökéltségével, előrelátásával kitűnő Giovanni Agnellit, egy kisváros polgármesterét választották meg.
Az 1900-ban megnyílt gyár 150 embert foglalkoztatott, 30 darab két-három üléses járművet készített, még a hagyományos lovas hintó volt a felépítmény, ehhez illesztették a motort. Az ovális, kék alapú FIAT-emblémát 1904-ben kezdték használni, ekkor már megbízható 20-30 lóerős motorokat gyártottak. A gyár gyorsan terjeszkedett, a termékskálára a személyautók mellé felkerültek a könnyű haszongépjárművek, a hajómotorok, a teherautók és a villamosok. Az első világháborúban a hadsereget látta el járművekkel, a háború utáni válságból új modellekkel, így az első négyüléses autóval lábaltak ki. A harmincas évek közepén jelent meg az a két típus, amely megváltoztatta Olaszország arculatát: az alacsony fogyasztású Balilla és a Topolino (ez utóbbit 1955-ig gyártották).

A második világháború már az egyik legnagyobb olasz iparvállalatot döntötte romba, az újjáépítés 1948-ra fejeződött be. Az 1950-es évek második fele, az olasz gazdasági csoda időszaka példátlan bővülést hozott a cég számára is, az 1955-ben megjelent farmotoros kisautó, a 600-as és az új 500-as 1957-ben tömegek számára vált elérhetővé.
Agnelli unokája, Gianni 1966-ban vette át az akkor már évi 1,6 millió gépkocsit gyártó, 350 ezer embert foglalkoztató birodalmat, amely a hetvenes évek végéig nem termelt nyereséget. Az „ügyvédként” is emlegetett Agnelli terjeszkedésbe kezdett. Üzemeket telepített az elmaradott déli országrészbe, a FIAT megjelent Brazíliában, Kínában, gyárat hozott létre a Szovjetunióban, ahol Lada néven gyártották a 124-es módosított változatát, licence alapján készültek a Polski Fiatok és a Zastavák. (2008-ban a konszern megszerezte a szerb Zastava gyár többségi tulajdonát is.)
A nyolcvanas évek – jórészt az Uno elképesztő sikerének köszönhetően – a FIAT diadalmenetét hozták. A cég az olasz tőzsde történetének legnagyobb tőkeemelését hajtotta végre, vásárolt konkurens márkát (egyebek között az Alfa Romeót és a Ferrarit), áruházláncot, napilapot és biztosítót. Agnelli 1996-ig vezette a céget, a család továbbra is a részvények 30 százalékát birtokolja.
2002-ben a FIAT történetének legsúlyosabb válságát élte át, de kilábalt szorult helyzetéből, ma már ismét nyereséges. Tulajdonhányadot vásárolt a bajba jutott amerikai Chryslerben, és a nehéz helyzetbe került Opelt is megpályázta. A FIAT-csoport 12-szer nyerte el az Év Autója-díjat, legutóbb 2008-ban az újraálmodott 500-assal. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Az ombudsman kimondta: Szerbiában csökkentek a kisebbségi és emberi jogok

a jankovic05Saša Janković köztársasági ombudsmanból eddig nem sok haszon származott, de legalább volt annyi bátorsága, hogy az új jelentésében közölje: Szerbiában 2013-ban nem volt kielégítő az emberi és kisebbségi jogok betartása, sőt ezen a téren az előző évhez képest további hanyatlás észlelhető.
Tavaly 23 ezer polgár fordult az országos szintű jogvédőhöz 66 fajta jogsértés ügyében, ami 18 százalékkal több mint az előző évben.    
Janković szerint a társadalom legsebezhetőbb kategóriai: a mély szegénységben élő polgárok, a gyermekek, a nők, a rokkantak, a nemzeti kisebbségek, a menekültek, az LGBT-személyek (magyarán: "homokosok" és egyéb ferde hajlamúak), továbbá az emberi jogi aktivisták és a rendszer bírálói, beleértve egyes újságírókat.
A nemzeti közösségek számára igencsak sértő, hogy egy kalap alá kerültek a "melegekkel", de az ombudsman úgy döntött, ez esetben követi a "modern európai trendeket".
Abban viszont igaza van, hogy a politikai akarat felülkerekedik a joguralmon, ami alaposan gyengíti a polgárok jogvédelmét.
Janković úgy véli, nemcsak a sajtó, hanem az egész állam bulvárosítása folyik. Ez abban nyilvánul meg, hogy az állami szervek céljaikat nem a munkájukkal, hanem a médiában tálalt információk és félretajékoztatások révén érik el. A polgárok az újságok címlapjain kénytelenek keresni az igazságot.
Az ombudsman bírálta a költségvetési rendszerről szóló törvény módosítását is, amely szerint 2016-ig tilos új munkaerőt alkalmazni az állami szektorban. Szerinte ezzel is csorbulnak a polgárok jogai. (Mi lesz még az új munkatörvény meghozatala után?)
Rámutatott a helyi szintű szociális védelem gyengülésére is.
Nem lepne meg, ha az új jelentése után Janković nem maradna a helyén.
A képen: Saša Janković
K. PKözzétette: Szerkesztő 2. 2014. május 31. [14:00]