Mi sem vagyunk kevesebbek, mint a többségi nemzet!

A szerb kormány a hatalmi és ellenzéki pártokat, a diplomáciai képviseleteket, majd pedig a nyilvánosságot is ismertette a Koszovó Platform tartalmával. A koszovói szerbek számára széleskörű területi és politikai autonómiát követelnek, egy ún. Koszovó-Metóhia Szerb Községeinek Autonóm Közösségének kialakítását. Ebbe beletartoznának Észak-Koszovón kívül azok a szerb többségű enklávék is, amelyek szigetszerűen találhatóak a tartomány egyéb részein (pl. Gračanica, Štrpce, Gora stb.). A spanyolországi Katalónia mintájára képzelik el az autonómia kialakítását. A délvidéki magyar közösség fogyási folyamatának megfordítása és gazdasági-kulturális helyzetének pozitív megváltoztatása érdekében nekünk is szükségünk van széleskörű területi autonómiára Délvidéken!

A koszovói szerbek autonómiája kiterjedne az oktatás, az egészségügy, a bíróságok, a belügyek, a sport, a kultúra, a tájékoztatás, a természetvédelem, a terület- és településfejlesztés, az erdőgazdálkodás, a bányászat, az energiaipar, a telekommunikáció, a kereskedelem, a gazdasági politika, a pénzügyi politika, a finansziális és más területekre. A platform továbbá előlátja, hogy az autonóm közösség közvetlen kapcsolatot tarthasson fel Belgráddal, és onnan hozzárendelt költségvetési eszközöket kaphassanak. Az autonóm szerb közösség maga döntene a szimbólumaik megválasztásáról és használatáról is. A belső szerveződés egyéb elemeiről, mint a különböző szervek és testületek megválasztásának módja, politikai párbeszéd útján határoznának.

Mi sem kérünk semmi mást, mint amit a saját nemzettársainak megkíván a szerb kormány: Magyar Autonóm Körzet kialakítása Délvidék magyarok által többségben lakott területein! A 2008-as Magyar Koalíció pártjai és a Magyar Remény Mozgalom (MRM) programjában szerepel a következő elképzelés:

Az MRM síkra száll azért, hogy számos európai országhoz hasonlóan, a régióvá válás alulról felfelé építkező modellje alapján kerüljön Szerbiában is bevezetésre a regionális önkormányzati rendszer. Koncepciónk értelmében a választott képviselő-testülettel, a testület által megválasztott végrehajtó szervvel, önálló vagyonnal és saját bevételekkel rendelkező regionális önkormányzat létrehozásáról, illetve az ahhoz való csatlakozásról a régió választópolgárai népszavazás útján döntenek.

Az MRM határozott elképzelése a Magyar Autonóm Körzet megteremtése, amely Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Törökkanizsa, Törökbecse, Temerin és Zenta községeket és a magyarok által többségében lakott településeket ölelné fel. Az így létrejövő magyar többségű régió ötvözné a magyar közösség etnikai alapú területi autonómia iránti igényét a modern európai regionalizmus eszméjével. A magyarok által többségében lakott szórványszigetek, vagy az elsődlegesen kialakított területi egységen kívül eső más települések, amelyek Vajdaság különböző részein találhatóak, népszavazás útján dönthetnek, hogy közigazgatásilag és jogkörileg a Magyar Autonóm Körzethez tartozhassanak. E településcsoportokhoz való viszonyulásról külön rendelkezésekre van szükség.

Az MRM a hatáskör-telepítési rendszert az állami és tartományi szervek által jelenleg gyakorolt, de regionális szinten hatékonyabban ellátható hatáskörök decentralizálásával, továbbá a helyi önkormányzatok jogkörébe tartozó egyes feladatok ellátásának regionális szintre való emelésével tartja megvalósíthatónak.

A regionális önkormányzat feladatkörébe tartozik:

– a régió területfejlesztési koncepciójának és operatív programjainak a kidolgozása, a településfejlesztési tervek összehangolása,

– a regionális jelentőségű infrastruktúra koordinált fejlesztése,

– a terület gazdaságának és mezőgazdaságának összehangolt fejlesztése,

– a hivatalos használatban lévő nyelvek egyenrangú használatának biztosítása,

– az erdő-, a víz-, energia- és hulladékgazdálkodás, továbbá a környezetvédelem egyes feladatai,

– a régió egészségügyi, oktatási és művelődési intézményrendszerének a teljes jogkörű működtetése és részleges pénzelése,

– a regionális önkormányzat által alapított intézmények fenntartása,

– egyéb, az állam, a tartomány, illetve a régió területén működő önkormányzatok által a regionális önkormányzat hatáskörébe utalt kérdések.

Ha a Koszovó Platform hivatalossá és elfogadottá válik, akkor megnyílik a délvidéki magyar területi autonómiáért indított politikai küzdelem, amelyre eddig semmiféle nyitottság nem volt Szerbiában. Az új helyzet azonban mérföldkő lehet ebben a kérdésben, és a párbeszéd elkerülhetetlen lesz. A nemzetiségi alapon szerveződött területi autonómiák régiói az Európai Unió zászlóshajói, húzóerők pénzügyi-gazdasági értelemben. Az államnak pedig gazdasági fellendülésre és fejlődésre van szüksége. Fel kell tehát ismerni a területi önrendelkezés megkerülhetetlenségét, amely nem csak a magyarság számára, hanem minden, az érintett területen élő nemzetiség számára csak pozitívumokkal járna.

László Bálint

az MRM elnöke

http://www.mrm.rs/blog/laszlo-balint-blogja/861-mi-sem-vagyunk-kevesebbek-mint-a-toebbsegi-nemzet, 2012. December 23. [10:02]

A Koszovó is és Európa is célt tévesztett és eltalálta Szerbiát.

Ilija Marinković

Kisebbségjogi jegyzet

    

Csak szerb nyelven és cirill betűvel

               Az utóbbi három napban három vajdasági községből is értesültünk: Kizárólag a szerb nyelvet és a cirill betűs írást alkalmazzák, a latin betűs írásmódot és a nemzeti kisebbségi nyelveket pedig mellőzik.

            Először Szabadkáról – a Magyar nemzeti Tanács (MNT) székhelyéről (!!) – érkezett a hír, hogy a turisták tájékoztatását szolgáló újonnan felállított táblákat csak szerb nyelvű és cirill betűs, valamint angol nyelvű felirattal látták el. Annak ellenére, hogy községben hivatalos használatban van még a magyar és a horvát nyelv, valamint írásmód is.

            A jogsértésre Darko Sarić Lukendić, a Horvát Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke hívta fel a Tartományi Ombudsman figyelmét. A jogvédő a város turisztikai szervezetéhez intézett levélében azt ajánlotta, hogy a táblákon „az elnevezéseket a szerb nyelvű szöveg alatt, vagy attól jobbra, ugyanolyan formában és betűnagysággal írják ki a nemzeti kisebbségi nyelveken is”.[1]

            A Danas c. belgrádi napilapban megjelent írás címéből megtudjuk, hogy az új táblák kihelyezése 3,5 millió dinárba került. Azt azonban a lap már nem közli, hogy a táblák lecserélésére mikor kerül sor, ki fogja a költségeket viselni, és hogy indítanak-e eljárást a turisztikai szervezet vezetői ellen (az okozott anyagi kár megtérítése érdekében)?

            Végel László író legújabb jegyzetében arra hívja fel a figyelmet, hogy „az újvidéki (a Szerb Haladó Párt körüli szövetségből álló – B. A. megj.) városvezetőség vagy egy hónapja már leváltotta a Művelődési Központ igazgatóját, mert a cégtáblán csak latin betűkkel szerepelt az intézmény neve”. Az újonnan kinevezett ügyvezető igazgató aztán a minap „ügybuzgón kirakta az új cégtáblát, természetesen cirill betűkkel”. Jogosan veti fel Végel a kérdést: „Hol maradt a magyar vagy a szlovák nyelvű felirat a bizonyos cégtáblán? Mint ismeretes, egykor ugyanitt, mármint a legendáriumba menő Ifjúsági Tribünön, több nyelven folyt a program: a viták, az irodalmi estek” – írja Végel.[2]

            A harmadik jogsértésről szóló hírről a nagybecskereki képviselő-testület üléséről szóló tudósításból értesültünk:

            – Vass Tibor (VSZL) egyik javaslatát magyar nyelven mondta el, amit persze nem értett meg a hallgatóság többsége. A fordítást kérők számára Radovan Bulajić (SZSZP) a vkt elnöke azt mondta, hogy „arra most nincs lehetőség”. A képviselő emlékeztette a házelnököt, hogy a városban a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák és a román nyelv is. Emlékeztette arra is, hogy az eskütételkor is ez történt (nem volt meg az eskü magyar szövege), ami után azt ígérték, hogy a jövőben majd lesz magyar fordító. Most megint azt mondják, hogy erre nincs lehetőség – olvasható a tudósításban.[3] (Azt most nem is taglaljuk, hogy a nagybecskereki és az újvidéki városvezetésből is teljesen kiszorították a magyarokat, ami alapjában sérti a döntéshozatalban való részvételre vonatkozó kisebbségi jogokat.)

            Örömmel vettünk tudomást arról, hogy az MNT „többféle módon támogatja a magyar nyelv nyelvhasználat érvényesítését”. Ennek érdekében külön bizottságot, hivatalos nyelvhasználati stratégiát és díjat is létrehozott. A gyakorlatban azonban számos olyan anyanyelv használati jogsértés történik, amelyekre sem az MNT, de a Várady Tibor vezette nyelvhasználati bizottság kellő időben, vagy megfelelő módon nem reagál. (Mint ahogy az említett három esetben sem emelte fel a hangját.) Arról se nincs tudomásunk, készített-e a nevezetes bizottság helyzetfelmérést a magyar nyelv hivatalos használatáról, alkalmazásáról és az ezzel kapcsolatos gyakorlati problémákról?

A három említett eset közül is a Magyar Szóból csak egyről szereztünk tudomást. Ugyanakkor a napilap legújabb (2012. december 22-i számában) egy teljes egész oldalon közli Korhecz Tamásnak, az MNT elnökének eszmefuttatását a „magyar közösség zsugorodásáról”.[4] (Ki olvas ma már egyáltalán ilyen – négy gépelt oldal, vagy 11 751 karakter – terjedelmű írásokat?)

Korhecz ebben egy újabb, ezúttal „Demográfiai Stratégiai Akcióterv” készítésével örvendeztetett meg bennünket, miközben már mindenki számára világos – de úgy látszik, hogy ez az elnökhöz még nem jutott el –, hogy a demográfiai összeomlást csak a gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb körülmények javításával lehet megállítani.

Bozóki Antal

Újvidék, 2012. december 23.

---

[1] V. L: Potoršeno 3,5 miliona, ali pogrešno [Három és fél milliót hiába költöttek el]. Danas, 2012. december 19., 24. p.

[2] Végel László: Többnyelvűség – cirill betűkkel. Családi Kör, 2012. december 20., 9. p.

[3] K. I.: Nincs magyar Fordító a városházán. Magyar Szó, 2012. december 22., 6. p.

[4] Pesevszky Evelin: Gyerek Híján elveszünk. Magyar Szó, 2012. december 22., 16. p.

Csak szerb nyelven és cirill betűvel

  Danas, 2012. december 19., 24. o. 

 

Családi Kör, 2012. december 20., 9. o. 

 

Nincs magyar fordító a (nagybecskereki) városházán

Részlet

Vass Tibor (VSZL) egyik javaslatát magyar nyelven mondta el, amit persze nem értett meg a hallgatóság többsége. A fordítást kérők számára Radovan Bulajić (SZSZP) a vkt elnöke azt mondta, hogy „arra most nincs lehetőség”. A képviselő emlékeztette a házelnököt, hogy a városban a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák és a román nyelv is. Emlékeztette arra is, hogy az eskütételkor is ez történt (nem volt meg az eskü magyar szövege), ami után azt ígérték, hogy a jövőben majd lesz magyar fordító. Most megint azt mondják, hogy erre nincs lehetőség. Vass Tibor feltette a kérdést, hogy az elmúlt néhány hónap alatt miért nem ült össze egyszer sem a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottság, a helyi hatalomból pedig miért hiányoznak a kisebbségiek. Mint megjegyezte: ha netán megalakította volna a vajdasági magyar csetnikmozgalmat, akkor nyilván lenne képviselője ebben a hatalomban. A VSZL képviselői bejelentették, hogy a kisebbségi jogok nagybecskereki megsértéséről tájékoztatják a nemzetközi intézményeket. 

A felvételen: Az ellenzéki képviselők hungarocelli-lapokkal a kezükben szavaztak

Kecskés István 
Magyar Szó, 2012. december 22. 6. o. 

A patriotizmus olyan, mint az alkohol. Tudjuk, hogy elbódít, hogy illúzió teremt, mégis megisszuk a legrosszabb bort is. Éppen az illúzió miatt.

Janko Polić Kamov (1886-1910), író, a horvát irodalom első avantgardistája.

Danas, 2013. december 21., 7. o.