Az
Európai Tanács által júniusban felvázolt feladatokat a szerb kormány
teljesítette, valamint Koszovóval kapcsolatban is kompromisszumokra
jutott, ezért a szerbek csatlakozását az unióhoz semmi sem
hátráltathatja hivatalosan. Az ország 2012. márciusában kapott
tagjelölti státuszt, melyet most valós tagságra válthat. Az Isten
mentsen meg tőle bennünket!
A szerb csatlakozás további folyamatáról
a decemberi EU-csúcson dönthetnek majd az uniós honatyák. Herman Van
Rompuy, az Európai Tanács elnöke korábban kijelentette, hogy ez egy
történelmi pillanat a Balkán számára, mert az eddigi konfliktusok
végleges lezárásának tekinthetjük az európai integrációba bekapcsolódó
Szerbia és Koszovó megbékélését és Szerbia csatlakozását.
Az Európai unió értékeli Szerbia
erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben (ha-ha-ha), illetve azt
is, hogy sikeresen lezárult az ellene folyó kötelességszegési eljárás.
Az emberi jogok tekintetében ugyanakkor van még min javítania a
kormánynak. Az EU határozottan elítélte a szeptemberi meleg felvonulás
betiltását. (Persze a magyarokat ért atrocitásokat nem.) Melyet a
kormány azért nem engedélyezett, mert nem látta biztosnak a rend és a
biztonság fenntartását a rendezvény alatt. Az unió Szerbia egyik
kihívásaként értékeli azt, hogyan tartják tiszteletben a kisebbségek
jogait Szerbiában, legyen szó akár etnikai, akár nemi különbözőségről.
(Kapunk mi még EU-s szalámit a szendvicseinkre...)
Júniusban Van Rompuy a Belgrád és
Prishtina közötti párbeszédet is pozitívan értékelte. Ezt a pozitív
folyamatot kissé aláásta Koszovó azon lépése, hogy nem akarták beengedni
a választások alatt Ivica Dačić szerb kormányfőt. Tomislav Nikolić
szerb elnök ezek után kijelentette, hogy ha szükséges, az Európai Unió
segítségét kérik az ügyben. A felmerülő nézeteltérés rendezésére végül
Brüsszelben került sor, ahol a felek megegyeztek többek között arról is,
hogy a fegyveres konfliktus elől elmenekülők regisztráltathatják
magukat az önkormányzati választásokra.
A nyugat-balkáni parlamentek
házelnökeinek konferenciáján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a
térség államainak közös érdeke, hogy minden európai állam, közöttük a
balkáni államok is a közösség teljes jogú tagjává váljon. (Persze, kell a
piac a termékeiknek, kell az olcsó munkaerő és kell a gazdag szántóföld
bagóért!)
A szerb csatlakozásokkal kapcsolatban
Németország kezdeményezte, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése
előtt decemberben ellenőrizzék Belgrád és Prishtina megállapodásának
hatékony végrehajtását. Amennyiben ez a vizsgálat is pozitív
eredményekkel zárul az utolsó akadály is elhárul Szerbia csatlakozását
illetően.
Érdekes, hogy Magyarország nem kérte a
kisebbségi magyarok helyzetének javítását s nem gördít akadályt a
csatlakozáshoz. De miért is lepődnénk megezen az áruláson!? Ha az
erdélyi magyarokért nem tett ilyet (akik közel 2 millióan vannak), akkor
miért tenné a kétszázezer magyarért a Délvidéken? Viszont a
szavazatainkra számítanak 2014-ben... Ez a Fidesz s ez a csicska VMSZ! A
buta délvidéki meg tapsol s örül mindennek fülig érő szájjal.
(N.O és GyE)
Közzétette: Gyapjas Emese
2013. október 13. vasárnap, 12:12
http://www.delhir.com/cimlap/friss-hireink/15204-megyuenk-az-unioba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése