Október 10.

Gedeon napja.

Héber eredeti bibliai név. Jelentése kétélű kard, kardforgató, sebzett kezű, romboló, pusztító, harcos, vágó.

2003 – A tojás világnapja
1684 – Valenciennes-ben megszületett Jean Antoine Watteau francia festőművész, a rokokó stílusirányzat kiemelkedő képviselője, akinek legismertebb műve a bohócot ábrázoló „Gilles” című festmény.
1731 – Megszületett Henry Cavendish angol fizikus, a hidrogén felfedezője.

1813 – Le Roncoléban megszületett Giuseppe Verdi olasz zeneszerző, korának legtöbbet játszott operaszerzője, akinek legkiemelkedőbb művei: „Othello”, „Falstaff”.
1861 – Az Oslo melletti Store Frön birtokon megszületett Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, zoológus és diplomata, aki 1892-ben indított expedíciója során elsőként jutott a legközelebb az Északi-sarkhoz.
1865 – John Wesley Hyatt szabadalmaztatta a billiárdgolyót.
1923 – Budapesten megszületett Sándor Judit mezzoszoprán operaénekesnő.
1955 – Megszületett David Lee Roth, aki a Van Halen rockzenekar énekese volt.
1976 – A 98 éves görög Dimitrion Yordanidis lefutotta a marathoni távot 7 óra 33 perc alatt, így ő lett a legidősebb ember, aki valaha végigfutotta ezt a versenyt.
1985 – Los Angelesben 70 éves korában meghalt Orson Welles amerikai filmrendező és színművész. Filmjeiből: „Aranypolgár”, „Az óra körbejár”, „A sanghaji asszony”, „Macbeth”.

A látás világnapja – 2000 óta tartják október második csütörtökén, idén október 10-én.
A megemlékezést a Lions Club, a világ egyik legnagyobb és legelismertebb jótékonysági szervezete kezdeményezte 1998-ban, 2000 óta az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a vakság megelőzésére alakult nemzetközi ügynökség (IAPB) Látás 2020: a látás joga jelszóval meghirdetett együttes akcióprogramjának keretében tartják meg.

A vakság és a gyengénlátás kialakulása az esetek 80 százalékában megelőzhető, illetve hatásosan kezelhető. Az akcióprogram célja, hogy 2020-ra az egész világon felszámolják a megelőzhető vakságot. A Földön minden ötödik percben megvakul egy felnőtt, minden percben egy gyermek - ha a világtalanok száma a jelenlegi ütemben gyarapszik, 2020-ban eléri a 75 milliót. A WHO adatai szerint a világban 285 millió ember szenved látáskárosodásban, 39 millió a vakok, 246 millió a gyengénlátók száma, ebből 19 millió gyermek látáskárosodott. A szembetegségek 90 százalékban a fejlődő országok lakóit sújtják, elsősorban a szegénység okozta vitaminhiány, illetve a szemüveg és az orvosi ellátás hiánya miatt. Felmérések bizonyítják, hogy az emberek több mint 50 százalékának volna szüksége valamilyen látáskorrekcióra.
Magyarország aktívan bekapcsolódott a Látás 2020 programba, elsőként a vakság okait mérték fel a szakemberek. Első helyen az úgynevezett időskori maculaelfajulás - nem gyógyítható, súlyos szembetegség - áll, második helyen a cukorbetegség szemészeti szövődményeit, harmadik helyen a rövidlátóságot, negyedik helyen a zöld hályog, ötödik helyen a szürke hályog miatt bekövetkezett vakságot tartják számon. A megelőzés, szűrés, gyógyítás országos szintű megszervezése kiemelt népegészségügyi cél.
Magyarországon mintegy 45 ezer ember súlyosan látássérült, 20 ezer vak, 70 százalékuk idős, a munkaképeseknek pedig csak alig egytizedét foglalkoztatják. Évente hatezernél több beteg veszti el látását, közülük négyezerét meg lehetne menteni. A látásukat vesztett embereknél az életminőség romlása mellett komoly kockázat a depresszió és a balesetveszély. Több szervezet együttműködésének köszönhetően ma már lényegesen jobbak a látásrehabilitáció lehetőségei.
Októberben az optikai szakma hagyományosan megrendezi a Látás Hónapja akciót, hogy felhívja a figyelmet a rendszeres látásvizsgálaton való részvétel fontosságára – hiszen Magyarországon másfél millió ember soha nem vett részt szemvizsgálaton. Országszerte több száz vizsgálati ponton lehet ingyenes látásvizsgálatot és szaktanácsadást kérni. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

110 éve, 1903. október 10-én adták át a forgalomnak a budapesti Erzsébet hidat.
A híd megépítésének szükségessége először 1885-ben merült fel, és a parlament az 1893. évi XIV. törvénycikkben döntött a dunai átkelő megépítéséről a Vámház-téri (Szabadság) híddal egyetemben. A nemzetközi tervpályázatra 53 munka érkezett, az első díjat a német Julius Kübler egynyílású kábelhídja kapta. A minisztérium mint beruházó azonban a hazai ipart akarta pártolni, amely még nem volt képes a megfelelő kábeleket előállítani, ezért a kiviteli terveket végül Czekelius Aurél készítette el Kherndl Antal műegyetemi tanár statikai elméletei alapján. Ők lánchidat álmodtak meg (a 15 méteres tartóláncelemek Diósgyőrben készültek), de ez ekkor már nem volt korszerű szerkezeti megoldás. A híd építése miatt hosszabbították meg a Kossuth Lajos utcát a Duna-partig, bontották le a Városháza olasz reneszánsz stílusú palotáját, és majdnem a Belvárosi templomot is, amely végül megmenekült, de a híd feljárója a közvetlen közelében halad el.

Az 1897-ben kezdődött munkák során a budai hídfő megcsúszott a Duna felé, ezért a hídfők elé mindkét parton betontömböt helyeztek el. A pillérek tartószerkezeteit romantikus vasdíszek borították, a torony tetején funkció nélküli csúcsok magasodtak. A szerkezet súlya 11 ezer 170 tonna, az építési költség 12,4 millió korona volt. A hidat 1903. október 10-én a király képviselője, József főherceg jelenlétében adták át a forgalomnak.
Átadásakor a két pillér közötti 290 méteres távolsággal az Erzsébet híd volt a világ legnagyobb nyílású közúti lánchídja. Teljes hossza 378,6 méter, a két 44,3 méteres parti nyílást nem lánc tartotta. A 11 méter széles kocsiút mellett a gyalogosok számára kétoldalt egyenként 3,5 méteres járda készült, és a láncok a járdák külső oldalán helyezkedtek el.
A híd elsőként teremtett Budapesten a Duna két partja között villamos kapcsolatot, a vágányok kétoldalt, a járdák mellett kaptak helyet. Az útburkolat kezdetben fakocka volt, amelyet később kiskockakőre cserélték. Az átkelésért 1918-ig hídpénzt szedtek, amit Budapest lakossága nagyon sérelmezett, mert az emberek úgy vélték: adójukkal közvetlenül is hozzájárultak az építési költségekhez.
Az Erzsébet hidat a németek 1945. január 18-án felrobbantották. Az újjáépítéskor a vámépületeket lebontották, és a híd már kábelhídként épült újjá, a régi kontúrokat megőrizve, feleannyi acélanyaggal. A Sávoly Pál tervei alapján újjáépített Erzsébet hidat 1964. november 21-én avatták fel, utolsóként a lerombolt budapesti Duna hidak sorában. A hídon 1973-ig járt villamos, azóta kétszer három nyomsávos. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum