Október 13.

Ede és Kálmán napja.

Az Ede német eredetű név, az Edvárd, Eduárd név rövidüléséből önállósult. Jelentése: birtok, vagyonőrzés, védelem.

A Kálmán név török-magyar eredetű. Jelentése: maradék; életben maradt.

54 – Meggyilkolták Claudiust. A 64 éves császárt negyedik felesége mérgezte meg gombával.
1907 – Megszületett Dajka Margit színésznő (Macskajáték, Égig érő fű).
1921 – Monsummanóban megszületett Yves Montand olasz származású francia filmszínész, sanzonénekes és politikus, akit az 1952-ben bemutatott „A félelem bére” című film tett világhírűvé.
1925 – Granthamben megszületett Margaret Hilda Thatcher (Roberts) brit politikus, aki Nagy-Britannia történetének első női miniszterelnöke volt 1979-től 1990-ig.
1942 – Megszületett Paul (Frederic) Simon, a Simon és Garfunkel duó tagja.
1944 – Megszületett Robert Lamm billentyűs és énekes a Chicago zenekarból.
1946 – Budapesten megszületett Kisházi Beatrix több mint 200-szoros válogatott, 21-szeres bajnok asztaliteniszező és edző.
1946 – Franciaországban elfogadták az átdolgozott alkotmányt, létrejött a IV. Köztársaság.
1970 – Szétszórták a Csendes-óceán hullámaiba Janis Joplin hanvait, az énekesnő végrendelkezése szerint.
1983 –Amerikában (Chicagóban) bemutatták az első, kereskedelmi forgalomba szánt mobiltelefonokat.

120 éve, 1893. október 13-án kezdődött meg Budapesten a rendszeres áramszolgáltatás.

Az áramszolgáltatás közmű jellegű kiépítése Budapesten 1892-ben kezdődött meg, amikor a Budapesti Általános Villamossági Rt.(BÁV Rt.) és a Magyar Villamossági Rt. (MV Rt.) koncessziót kapott a fővárostól. A BÁV 110 V változó feszültséget, az MV 105 volt egyenfeszültséget szolgáltatott.
A villamos áram folyamatos szolgáltatására létrehozott Magyar Villamossági Rt. 1893. október 13-án kezdte meg működését a gőzgépekkel és generátorokkal felszerelt áramfejlesztő telepen. Egy év múlva már 1674 fogyasztót láttak el a fővárosban. 1910-ben a főváros szerette volna saját irányítása alá vonni az áramszolgáltatást, ezért megkísérelte a kiváltást. Mivel a megváltási ár nagyon magas volt, saját áramfejlesztő telep létrehozását határozta el, ennek felépítéséig a főváros az újpesti Phöbus Villamossági Rt-től és a Budapesti Városi Villamos Vasutaktól vásárolt áramot saját szükségleteinek kielégítésére.
Az áramfejlesztő telepet Lágymányoson, a téli kikötő melletti területen alakították ki, és 1914. június 8-án kezdték meg az áramszolgáltatást. A fővárosnak még ebben az évben sikerült saját kezelésébe vennie az MVRT-t, majd 1918-ban a BÁVRT telepét és hálózatát is, ezzel létrejött a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei (BSzEM). A két világháború között ez volt a főváros legnagyobb önálló vagyonú vállalata, amely igen magas szintű szolgáltatást nyújtott.
Az Elektromos Művek 1949-ben került állami felügyelet alá, neve Budapest Főváros Elektromos Műveire változott. Ugyanebben az évben törvény született Budapest területének új megállapításáról, ami az addigi elővárosokat és a szomszédos településeket is a fővároshoz csatolta, a vállalat áramszolgáltatási területe többszörösére nőtt. A cég a rendszerváltás után, 1991-ben ismét részvénytársasággá alakult, elnevezése Budapesti Elektromos Művek (ELMŰ Rt.) lett, a vállalat 1996 óta részleges külföldi tulajdonban van. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum