November 16.

Ödön napja.

Germán eredetű név. Jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

1717 – Megszületett Jean-Baptiste Le Rond d'Alembert francia filozófus, matematikus, az Enciklopédia egyik szerzője.
1745 – Meghalt Johann Lucas von Hildebrandt osztrák építész (ráckevei Savoyai Kastély, Belvedere).
1889 – Megszületettt Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, a nőmozgalom egyik vezetője, aki az emigrációs mozgalomban a Magyar Forradalmi Tanács elnöke volt.
1918 – Magyarország „független és önálló népköztársaság” lett.
1919 – Horthy Miklós fővezér a „nemzeti hadsereg” élén bevonult Budapestre.
1927 – Megszületett Barbara Payton, amerikai színésznő, Ellie a Dallas-ból.
1960 – Meghalt Clark Gable amerikai színész (Elfújta a szél).
1974 – John Lennon Whatever Gets You Through The Night című száma szerepelt a slágerlista élén.
1978 – A Queen zenekar New York-i koncertjén félmeztelen lányok bicikliztek be a Madison Square Garden színpadára.

1981 – Meghalt William Holden Oscar-díjas filmszínész. Ismertebb filmjei: Pokoli torony; Híd a Kwai folyón; Menekülés Fort Bravoból; A 17-es fogolytábor (Oscar-díj legjobb férfi főszereplő 1954).

165 éve, 1848. november 16-án Gábor Áron felajánlotta, hogy a honvédsereg számára ágyúkat gyárt.
1848 novemberében Székelyföld területe - Háromszék kivételével - a császáriak kezére került, a sikeres

ellenállásra kevés remény volt. Súlyosbította a helyzetet, hogy a magyar sereg nem rendelkezett tüzérséggel. 1848. november 16-án Sepsiszentgyörgyön népgyűlést tartottak, mert Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel a várost. Gábor Áron, aki korábban pattantyúsként, majd a bécsi ágyúgyárban is szolgált, a probléma orvoslását ígérte. Bár számos kétely merült fel, a terv végrehajtásához megadták a szükséges támogatást. Amikor már-már a város feladása mellett döntöttek, Gábor Áron felajánlotta, hogy a fülei hámorban ágyúkat gyárt. Szavait a székelyek nagy lelkesedéssel fogadták.
Az első lövegeket maga Gábor Áron készítette el. A megfelelő eszközök hiánya miatt az ágyúkat sajátos eljárással készítették: először fából kifaragták és esztergálták a mintát, majd kettévágták, és agyagba nyomták. Az agyag megszáradása után a két részt összeillesztették, és vaskapcsokkal rögzítették úgy, hogy egy agyaggal bevont farudat helyeztek a cső hossztengelyébe. Végül az üreget kiöntötték. Bár ez a szükségmegoldás eredményes volt, nem volt túl tökéletes, még kevésbe szép. A furat rendszerint tág lett, és a vízszintes öntés miatt az öntvény nem lett elég tömör, ami csőrobbanáshoz vezethetett.
November 23-án ismét gyűlést tartottak Sepsiszentgyörgyön, hogy döntsenek a fegyveres ellenállás kérdéséről. Itt Dobay Károly ezredes lekezelően nyilatkozott a lövegekről. Gábor Áron november 28-án mutatta be első ágyúját. A négy ló vontatta löveget, miután átvonult a városon, egy dombon állították fel. Készítője személyesen állt az ágyú mögé, és első lövése a cél kellős közepébe talált, ami nagy lelkesedést váltott ki a szemlélőkből.
November-december folyamán, immár Turóczi Mózes irányítása mellett, egy másfél fontos rézágyút, két 6 fontos vaságyút és négy 3 fontos rézágyút öntöttek és láttak el megfelelő felszereléssel. A székelyföldi ágyúgyártás és a tüzérség szervezése tovább folyt, Kézdivásárhelyen 63 bronzágyút öntöttek, illetve szereltek fel, és a tüzérek képzésére iskolát létesítettek. A székelyföldi ágyúkat ekkoriban a Kárpátok átjáróinak biztosítására használták fel, jó néhányat pedig Bem seregéhez küldtek.
Gábor Áron tüzértiszt 1849. július 2-án a kökösi csatamezőn vesztette életét. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

125 éve, 1888. november 16-án tartották a Magyar Testgyakorlók Körének (MTK) alakuló közgyűlését.
A Nemzeti (Pesti) Torna Egylet (NTE) 1866-ban alakult. A sokoldalú versenytevékenység hívei később kiváltak az NTE-ből, mert az mereven ragaszkodott a német hagyományokhoz. Így alakult meg 1888. november 16-án a Magyar Testgyakorlók Köre a korszak nemzetközi hírű sportolójának, Szekrényessy Kálmánnak (1846-1923) elegáns Teréz körúti lakásában.

Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből verbuválódtak. A feljegyzések Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tóth Lajos és id. Weisz Dezső nevét őrizték meg. Titkárnak Donáth Sándort választották meg. Egy évtized múlva a klub sportolói úszásban, birkózásban, kerékpározásban értek el kimagasló eredményeket.

1901. március 12-én megalapították az MTK labdarúgó szakosztályát is, mely a 20. század elejétől fogva a budapesti nagy klubok egyikeként meghatározó szerepet játszott a magyar labdarúgásban. A kék-fehér színekben játszó alakulat, amely huszonháromszor nyerte meg a bajnokságot és tizenötször hódította el a Magyar Kupát, a Ferencvárosi TC után és az Újpest FC előtt a második legeredményesebb szereplője az 1901 óta működő magyar labdarúgó bajnokságnak. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum