November 17.

Hortenzia napja.

Latin eredetű név, a Hortensius római nemzetségből származik. Jelentése kerti virág.

1558 – I. (Katolikus) Mária halála után I. Erzsébet (VIII. Henrik és Boleyn Anna leánya) lépett Anglia trónjára.
1677 – II. (Stuart) Mária, az angol trón örököse házasságot kötött III. (Orániai) Vilmos herceggel, Hollandia helytartójával.1773 – Megszületett Csokonai Vitéz Mihály költő, színész (Dorottya).
1869 – Megnyílt Egyiptomban a Szuezi-csatorna, amely kapcsolatot biztosított a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.
1902 – Budapesten megszületett Wigner Jenő, magyar származású, Nobel-díjas fizikus, vegyészmérnök.
1917 – Meghalt Auguste Rodin francia szobrász Meudon-ban, Franciaországban (A gondolkodó, Csók).
1942 – Megszületett Martin Scorsese amerikai rendező (Taxisofőr).
1946 – Megszületett Martin Barre, a Jethro Tull gitárosa.
1966 – Megszületett Sophie Marceau francia színésznő, a legendás Házibuli c. film Vic-je. (Braveheart –  Rettenthetetlen).

1970 – A Luna-17 szovjet űrhajó a Holdra bocsátotta a Lunahod-1-et, az első holdjárművet.

140 éve, 1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda, jött létre Budapest.
Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer

lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egy évig tartó egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget, megkezdte működését a Fővárosi Tanács.
Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorában, 1900-ban Budapest már a nyolcadik. Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap a főváros ünnepnapja.

A két város egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött. Buda fejlődése lassúbb volt, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát.
A törvénytervezetet Wahrmann Mór pesti és Házmán Ferenc budai képviselő (Buda utolsó polgármestere) nyújtotta be a Parlamentben. Az egyéves átmenet alatt egy Széher Mihály vezette, 34 tagú bizottság dolgozta ki a kerületek beosztását, a közgyűlés bizottsági szervezetét, a városi jelképeket. A közgyűlésnek 400 tagja lett, a főpolgármestert a király által jelölt három személy közül választották. E posztra Ráth Károly került, ő a kormányt képviselte. A város vezetője, a polgármester Kamermayer Károly lett. Az első budapesti választásokat 1873. szeptember 25-26-án tartották.

1873. október 25-én, a Vigadóban volt a város újonnan megválasztott képviselőinek első ülése. A Váci utcai Újvárosháza épületében 1875. március 24-én tartották az első törvényhatósági közgyűlést.
Az Andrássy-kormány még az egyesítés előtt terveket készített egy modern nagyváros létesítésére, a Duna-part rendezését, hidak, utak, kikötők, közraktárak építését tervezték. 24 milliós állami kölcsönnel Állami Pénzalapot hoztak létre, és életre hívták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melyet 32 éven át Podmaniczky Frigyes báró vezetett. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum