2013. november 24., vasárnap

Részsiker vagy valami más?


Olvasva a Magyar Szó internetes kiadásában 2013. november 21-ére dátumozott, Részleges siker címen megjelentett írást a félig töltött pohár esete jutott eszembe, amikor is az optimista azt állítja, a pohár félig van tele, a pesszimista pedig, hogy félig üres. Sajnos, figyelve az önkormányzatok működését, más „eredmény” nehezen hozható fel sikernek, így a Szerbiai Képviselőház szerdán (november 20-án – B. A.) elfogadott, a bíróságok és ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítását igyekeznek sikernek feltüntetni. De nézzük a tényeket.
A törvény neve Zakon o sedištima i područjuma sudova i javnih tužilaštava, illetve magyarul: A bíróságok és ügyészségek székhelyéről, valamint hatásköréről szóló törvény. Az, aki az elfogadott törvényt elolvassa, valahogyan nem találja a részleges sikert, hiszen a szövegből egészen más derül ki. Az első, ránk is vonatkozó szövegrész a 2. szakaszban található (ez a szabálysértési bíróságok székhelyét határozza meg). Idézzük azokat (nem másoltam át az Újvidékre és Zomborra vonatkozó részt):
„...
4) Prekršajni sud u Bečeju, za teritoriju opština Bečej, Žabalj, Srbobran i Temerin, sa odeljenjima suda u Žablju, Srbobranu i Temerinu (Szabálysértési bíróság Óbecsén, Óbecse, Zsablya, Szenttamás és Temerin községek területére, Zsablyán, Szenttamáson és Temerinben levő bírósági tagozatokkal),
...
10) Prekršajni sud u Zrenjaninu, za teritoriju opština Žitište, Novi Bečej i Sečanj i za grad Zrenjanin, sa odeljenjima suda u Žitištu, Novom Bečeju i Sečnju (Szabálysértési bíróság Nagybecskereken, Begaszentgyörgy, Törökbecse és Torontálszécsány községek, valamint Nagybecskerek város területére, Begaszentgyörgyön, Törökbecsén és Torontálszécsányban levő bírósági tagozatokkal),
...
12) Prekršajni sud u Kikindi, za teritoriju opština Kikinda, Nova Crnja i Novi Kneževac, sa odeljenjima suda u Novoj Crnji i Novom Kneževcu (Szabálysértési bíróság Nagykikindán, Nagykikinda, Magyarcsernye és Törökkanizsa községek területére, Magyarcsernyén és Törökkanizsán levő bírósági tagozatokkal),
...
35) Prekršajni sud u Senti, za teritoriju opština Ada, Kanjiža, Senta i Čoka, sa odeljenjima suda u Adi, Kanjiži i Čoki (Szabálysértési bíróság Zentán, Ada, Magyarkanizsa, Zenta és Csóka községek területére, Adán, Magyarkanizsán és Csókán levő bírósági tagozatokkal),
...
40) Prekršajni sud u Subotici, za teritoriju opština Bačka Topola i Mali Iđoš i za grad Suboticu, sa odeljenjima suda u Bačkoj Topoli i Malom Iđošu (Szabálysértési bíróság Szabadkán, Topolya és Kishegyes községek, valamint Szabadka város területére, Topolyán és Kishegyesen levő bírósági tagozatokkal),
...”
Igaz, a szabálysértési bíróságok száma nem csökkent, azonban egy nagyon komoly logikátlanság megmaradt a törvényben, ez pedig Törökkanizsa község esete. Amíg Csóka a Zentán található bírósághoz tartozik, a tőle északabbra, a magyar határ mentén található Törökkanizsa Nagykikindához.
A következő, a 3. szakasz az alapbíróságokról szól. Az előző logikával innen is idézzük a ránk vonatkozó részeket:
„...
7) Osnovni sud u Bečeju, za teritoriju opština Bečej i Novi Bečej, sa sudskom jedinicom u Novom Bečeju (Alapbíróság Óbecsén, Óbecse és Törökbecse községek területére, Törökbecsén levő bírósági tagozattal),
...
21) Osnovni sud u Zrenjaninu, za teritoriju opština Žitište i Sečanj i za grad Zrenjanin (Alapbíróság Nagybecskereken, Begaszentgyörgy és Torontálszécsány községek, valamint Nagybecskerek város területére),
...
24) Osnovni sud u Kikindi, za teritoriju opština Kikinda, Nova Crnja, Novi Kneževac i Čoka, sa sudskom jedinicom u Novom Kneževcu (Alapbíróság Nagykikindán, Nagykikinda, Magyarcsernye, Törökkanizsa és Csóka községek területére, Törökkanizsán levő bírósági tagozattal),
...
53) Osnovni sud u Senti, za teritoriju opština Ada, Kanjiža i Senta (Alapbíróság Zentán, Ada, Magyarkanizsa és Zenta községek területére),
...
59) Osnovni sud u Subotici, za teritoriju opština Bačka Topola i Mali Iđoš i za grad Suboticu, sa sudskom jedinicom u Bačkoj Topoli (Alapbíróság Szabadkán, Topolya és Kishegyes községek, valamint Szabadka város területére, Topolyán levő bírósági egységgel).
...”
A logikátlanságok sora tovább folytatódik, gondoljunk csak Temerin és Csóka községek „vándorlására”, a kis területeken létrehozott alapbíróságokra (alapbíróság Óbecsén, de az úgynevezett szűkebb Szerbia területén található egyes alapbíróságok sem különbek). Szerintem azonban a legnagyobb logikátlanság az, hogy amíg csak 44 szabálysértési bíróságot hoztak létre, az alapbíróságokból 66 alakult. Ebből még arra is lehetne következtetni, hogy Szerbiában sokkal kevesebb szabálysértés van mint bűnügy, ami azért – szerintem – nem igaz.
Amennyiben csak Magyarkanizsa község példáját vesszük alapul, ott (a 2011-es népszámlálás alapján) 25.343 lakos él. Vegyünk példának olyan községeket, ahol ettől kevesebb a lakosok száma. Törökkanizsa (11.269 lakos) – van szabálysértési bírósági és bírósági egység, Zenta (23.316 lakos) – van szabálysértési bíróság, alapbíróság és alapügyészség, Majdanpek (18.686 lakos) – van szabálysértési bírósági egység és alapbíróság, Raška (24.678 lakos) – van szabálysértési bíróság, alapbíróság és alapügyészség, de higgyék el, a sornak itt nincs vége.
Most mi is lesz? A cikkben nyilatkozó parlamenti képviselő ezt mondja: „Azokban a bírósági egységekben, amelyek megszűnnek, ügyintéző irodák fognak működni addig, amíg a közjegyzők el nem kezdik a munkájukat”. Részben igaz az állítás, egyedüli probléma, hogy az úgynevezett ügyintézői irodák hatásköre nagyon korlátozott, mert a tárgyalt törvény ezt írja: „... u kojima će se obavljati poslovi prijema pismena i overavanja isprava i potpisa... (amelyekben az írásbeli átvételt, valamint a dokumentumok és aláírások hitelesítését fogják végezni)”. Már csak arra nem kapunk választ a törvényből, hogy milyen írásbeli dokumentumok átvételét fogják végezni ezek az irodák, de ne találgassunk!
Öt évvel ezelőtt a magyarkanizsai lakosokat a Szabadkán működő alapbírósághoz csatolták, most pedig áthelyezték őket Zentára. Azoknak, akik eddig a magyarkanizsai bírósági tagozaton, vagy a szabadkai alapbíróságon intézték peres ügyeiket, ezután Zentára kell járniuk. A gyakorlatban mit is jelent ez? Csak annyit, hogy a peres ügyek áthelyezését követően az új illetékes bíróság meg kell, hogy ismerkedjen azokkal, majd – ki tudja mikorra – ki kell tűznie az eljárás folytatását, amiből pedig az következik, az eddig is elhúzódó eljárások a most kifogásolttól is hosszabb ideig fognak tartani.
Amennyiben értékelni kellene az így elfogadott törvény eredményét, még azt a kijelentést is meg lehet kockáztatni: a törvényhozó megbüntette a Magyarkanizsa községben élő lakosokat. Az okokat nem tudjuk, azonban a tények makacsak: Magyarkanizsa községben, mivel határátjárója is van (Horgos-Röszke) sokkal több szabálysértést követnek el, mint egy másik, átlagos közigazgatási egységben, ehhez még hozzájárulnak a nem szokványos bűnügyek (kábítószer-, ember- és egyéb csempészet), a Koszovóból származó nem szerb és nem albán nemzetiségű egyének (megkockáztatom: tervszerű és erőszakos) idetelepítése, de akár folytathatnám tovább azokat a tényeket, amelyek miatt itt nem kihelyezett tagozatoknak, hanem szabálysértési bíróságnak és alapbíróságnak kellene működnie. Ezért szinte nevetséges a parlamenti képviselő által megfogalmazott célkitűzés: „... A VMSZ képviselője mindehhez hozzáfűzte, hogy a jövőben is feladatuknak tekintik a topolyai bíróság visszaállításának a kiharcolását...”, amikor a topolyai probléma eltörpül a Szerbia Népképviselőháza által Magyarkanizsának adott „pofon” mellett.
A felsoroltakból csak egyre lehet következtetni: a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselői semmilyen sikert (még részlegeset sem) sem értek el, normális országban egy ilyen baklövéssorozat (nem akarom mindet felsorolni, csak az 1944/45-ös eseményekkel kapcsolatos parlamenti döntés késését írom le) még a felelősség vállalását sem kerülhetik el.
Balla Lajos
http://www.vajma.info/cikk/olvasok/152/Reszsiker-vagy-valami-mas.html, 2013. november 22. [11:06]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése