2017. július 27., csütörtök

„ERŐSEBB ÉS FEJLETTEBB KISEBBSÉGVÉDELEM”?

Alaptalan lelkesedés

Olvasom Hajnal Jenőnek, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének nyilatkozatait, amelyekben arról beszél, hogy „Branko Ružić államigazgatási miniszter július 25-én fogadta a nemzeti tanácsok képviselőit”.
Csodálkozok, hogy az elnök úr – még a mandátuma utolsó évében se – nincsen tisztában azzal, hogy is állunk Szerbiában a kisebbségvédelemmel? Lelkesedéssel nyilatkozott ugyanis arról, hogy „a legmagasabb szinten marad a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács munkája, hiszen továbbra is Ana Brnabić kormányfő fog elnökölni, így a jövőben a legrangosabb kisebbségügyi testület a legmagasabb szinten, a legilletékesebb minisztériumokkal tudja a felmerülő problémákat megbeszélni”.[1]
Kiemelte ezt is: „A találkozó legfontosabb hozadéka, hogy összehangolt és folytonos munka, illetve párbeszéd folyik a nemzeti tanácsok és a hatalom legfelsőbb szintje között”.[2]

Az ülésen elnöklő Branko Ružić, balról a második (Fotó: Tanjug)

Nos, lássuk a tényeket: Eddig is Ana Brnabić vezette az említett testületet, igaz, a kormányfővé választásáig, a szerb kormány államigazgatási és helyi önkormányzati miniszteri minőségében.
Brnabić „elnöklése” alatt nem történt meg a két legfontosabb kisebbségügyi törvény, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosítása, illetve új törvény meghozatala. A jelenlegi kormányfő nevéhez fűződik viszont a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését előmozdítani hivatott cselekvési program elfogadása, amely a vajdasági magyarok szempontjából nem hozott semmilyen előrelépést.[3]
Mi változott most meg azzal, hogy Brnabić nem miniszterként, hanem kormányfőként irányítja majd a testületet? (Előtte Aleksandar Vučić, volt kormányfő, most köztársasági elnök volt a testület elnöke,[4] de nincs tudomásom arról, hogy akkor egyáltalán összeült-e, és hogy valamilyen érdemleges döntést hozott volna.)
Július 28-i expozéjában Brnabić a nemzeti kisebbségek kapcsán kiemelte, hogy „előbbre vitelük (sic!) fontos lesz a kormány számára”. Hangoztatta, hogy „büszke arra, mennyi eredményt elértünk a nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén”, valamint hogy „büszkéknek kell lenünk az együttélésre és a toleranciára ”.[5] Ez lenne az új kormány kisebbségügyi programja?  
Hajnal úr most is megismételte: „A nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása, a tájékoztatással kapcsolatos stratégia kidolgozása és számos olyan feladat előtt állunk, amelyeket az év végéig vagy a jövő év elejéig el kell végeznünk”[6] (mármint nekik, az illetékeseknek!).
Hányadszor olvassuk már ezt a szöveget? Az „összehangolt és folytonos munka” igazából semmilyen eredményt nem hozott!

Branko Ružić (Zimony, 1975), az illetékes új miniszter, „már fiatalkorában csatlakozott a (miloševići) Szerbiai Szocialista Párthoz (SPS), annak ifjúsági szervezetének volt az elnöke, majd 2001-től a párt főbizottságának a tagja”.[7] Az életrajzi adatai szerint, soha nem foglalkozott államigazgatási és önkormányzati kérdésekkel, nemzeti kisebbségi ügyekkel is esetleg csak a párt közismerten nem kisebbségbarát politikája menetén.
Az ülésen Ružić a nemzeti kisebbségi tanácsok pénzelésével kapcsolatban kifejtette, hogy „megpróbálnak majd az illetékes minisztériumokkal olyan megoldást találni, hogy megnövelhessék a nemzeti kisebbségek támogatására szánt összeget”.[8]
A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó két törvény meghozatalára, mint mondta, „még az idén ősszel sor kerül”, de azt már meg sem említette, hogy ezek a jogszabályok késnek. Elmondása szerint ezek a törvények „jelentősen megerősítik a nemzeti tanácsok státuszát, leegyszerűsítik majd a jövő évi nemzeti kisebbségi választásokat, ugyanakkor transzparensebbé teszik a kisebbségi tanácsok munkáját”.[9] Ez legfeljebb egy nesze semmi, fogd meg jól!
Figyelembe véve a szerb alkotmánybíróság 2014 évi határozatát, amellyel a nemzeti tanácsok számos illetékességét megkérdőjelezte, félő hogy ebből nem „erősebb és fejlettebb kisebbségvédelem”, hanem éppen az ellenkezője lesz. Ne legyen igazam!
A szerb kisebbségi politikára a problémák elhallgatása, a mellébeszélés, a halogatás, valamint a jogszabályok és gyakorlat közötti eltérés a jellemző. Ezért nincs ok lelkesedésre!

Újvidék, 2017. július 27.
BOZÓKI Antal


[1] Miklós Hajnalka: Erősebb és fejlettebb kisebbségvédelem. Magyar Szó, 2017. július 26. 1.  

[2] Ružić: Őszre módosítják a nemzeti tanácsokról, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényt.

[3] Bővebben a Megszűnő tagozatok, középiskolai szakok. (Más) Napló 86. c. írásomban („Nem sajtónyilvános”):
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10008, 2017. június 19. és Szűkülő magyar tannyelvű szakoktatás a Délvidéken. http://delhir.info/2017/06/19/szukulo-magyar-tannyelvu-kozepiskolai-szakoktatas-delvideken/, 2017. június 19.
[4] Obrazovan savet za nacionalne manjine, predsednik Vučić [Megalakult a Nemzeti Kisebbségügyi Tanács, az elnöke Vučić. Tanjug. Blic. http://www.blic.rs/vesti/politika/obrazovan-savet-za-nacionalne-manjine-predsednik-vucic/bgbte98, 2015. április 2.
[5] v-ár: Változások a társadalom minden szegmensében. Magyar Szó, 2017. június 29. 4. 
[6] Lásd az 1-es alatti írásban.
[7] A kormány új miniszterei… Magyar Szó, 2017. június 28. 4.
[8] Lásd az 1-es alatti írásban.
[9] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése