2018. július 30., hétfő

Csak semmi politika!


Nesze neked nemzeti kisebbségi autonómia!
  
„Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyik tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak”.
Ana Brnabić szerb kormányfő (Washington, 2018. július 21.)[1]

A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának[2] egyik fő célja a nemzeti tanácsok „depolitizálása”, magyarán „politikamentesítése”[3]/a politikától való mentesítése volt.
Ezt nem rejtették már a módosítási javaslat kidolgozása idején sem.
– A szerb kormány javasolta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, amellyel lehetővé tenné helyzetük javítását, átlátható finanszírozásukat és a túlzott politizálás csökkentését – jelentette ki Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter 2018. április 16-án.[4]
Ezt az irányzatot erősítette meg a törvénymódosítás elfogadása előtti napon (június 19-én) a Danas belgrádi napilapban közölt terjedelmes nyilatkozatában Ivan Bošnjak az említett minisztérium államtitkára is, Rainer Hofmannra, az Európai Unió kisebbségügyi szekértőjére hivatkozva, aki  Bošnjak nyilatkozata szerint – azt mondta, hogy „az észrevételezett túl nagy politizálási gyakorlat miatt, figyelmet kell fordítani a (nemzeti tanácsok – B. A.) depolitizálásra”.[5] (Hofman még 2015. március 25-én járt a Vajdaságban.)[6]
A szakmai körökből érkező kérdésre, hogy is mi tulajdonképpen a nemzeti tanács, Bošnjak válaszában hangoztatta: „Arra a helyes megoldásra jutottunk, hogy a nemzeti tanács a szervezkedés nem állami formája, amely a természeténél fogva a legjobban civil szervezetre hasonlít”.[7]
Ez a törvényhozók a módosítás 1a szakaszában[8] így fogalmazták meg: „A nemzeti tanács szervezet, amely a törvény által bizonyos közmeghatalmazásokkal van megbízva, hogy a döntéshozatalban részt vegyen, vagy önállóan döntsön a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat egyes kérdéseiről, a nemzeti kisebbség kollektív jogainak megvalósítás érdekében ezeken a területeken”.
Ha viszont megnézzük, hogy a nemzeti tanács milyen kérdésekben dönthet „önállóan” (10 szakasz 1-4. pont), akkor látjuk, hogy ez négy (belső szervezési) esetre korlátozódik, éspedig amikor:
1. meghozza és módosítja a nemzeti tanács alapszabályát;
2. meghozza a pénzügyi tervét, a pénzügyi jelentést és a zárszámadást;
3. rendelkezik a saját vagyonáról, és amikor dönt
4. a nemzeti tanács elvezéséről, jelképeiről és pecsétjéről.
Minden más esetben „javaslattevő”, „kezdeményező”, „részvételi”, „állásfoglalási” stb. joga van, ami nem kötelez senkit éppen semmire. Vagyis: A nemzeti tanács egy „nesze semmi, fogd meg jól” civil szervezet! 
Ez lenne a Szerbiában a „kulturális autonómia”, amiről Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettese úgy fogalmazott, hogy „a megvalósulás állapotában van”.[9]
Ez távol áll a Magyar Nemzeti Tanácsnak, mint országos magyar kisebbségi önkormányzatnak az elképzelésétől, amelynek az lenne a célja, hogy:
        feltárja, kifejezze és képviselje a vajdasági magyar közösség identitásának megőrzését biztosító érdekeket, továbbá
        hogy Szerb Köztársaság hatalmi szerveivel kialakított demokratikus dialógus alapján biztosítsa közösségünk magyarként való megmaradását, szellemi és anyagi kultúrájának megőrzését és fejlesztését.[10]
Hogy ez az elképzelés megvalósul-e és mikor, azt még nem tudni.



A washingtoni látogatáson tartózkodó Ana Brnabić szerb kormányfő (a fotón) – a törvénymódosítás másnapján, a jogilag nem létező Tanjug hírügynökség által – a Bosnyák Nemzeti Tanácshoz (BNV/BNT) intézett üzenetében kiemelte: „Mindenekelőtt tiszteletben kell tartani a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, amelyik tiltja a nemzeti tanács tagjainak, hogy politikával foglalkozzanak”. Hangsúlyozta, hogy „a nemzeti tanácsok egy nemzeti kisebbség minden egyes tagját képviselik, nem pedig az egyes politikai pártokat vagy érdekeket, amelyek nevében nem léphetnek fel.[11] (Ezt viszont a VMSZ-es tanácsnokok megszívlelhetnék!)
Az „eredménye” ez is annak a „mintegy másfél éves egyeztetési folyamatnak”,[12] aminek keretében Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője, és Hajnal Jenő, az MNT elnöke – a közösségi érdekeket mellőzve – tárgyalt a Szerb Haladó Párti (SNS) vezetőkkel. Mi erről a véleménye a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak?
Brnabić üzenete semmi kétséget nem hagy a felől, hogy a nemzeti tanácsok nem politizálhatnak/politikával nem foglalkozhatnak. Nesze neked nemzeti kisebbségi autonómia!
Az erélyesnek is mondható üzenetre az miatt került sor, hogy a Bosnyák Nemzeti Tanács ugyanis meghívta Koszovó külügyminiszterét, Behgjet Pacollit egy Novi Pazar-i látogatásra.
– Meghívni a Novi Pazar-i iskolák igazgatóit a Bosnyák Nemzeti Tanács ünnepi ülésére a Bosnyák Nemzeti Tanács nevében annak a személynek az érkezése alkalmából, aki magát »Koszovó külügyminiszterének« nevezi, a szerb törvények egyértelmű és nyilvánvaló megszegését, valamint azt jelenti, hogy valaki visszaélt a nemzeti tanácsok tisztségével, illetve mandátumával – szögezte le a kormányfő.[13]

Olyan rendelkezése a nemzeti tanácsi törvények, amely kifejezetten tiltaná a testület „politizálását” – a kormányfő nyilatkozatával ellentétben – a törvénymódosításban sem található. A tény, hogy a nemzeti tanács – akármilyen szinten és módon is – foglalkozhat a közösséget érintő kérdésekkel – már önmagában is politizálást jelent! 
 Az egyetlen  rendelkezés, amit talán összefüggésbe lehet hozni a kormányfő nyilatkozatával, a módosítás 7a szakaszának 1. bekezdése, miszerint  „a nemzeti tanács és a végrehajtó bizottság tagja nem lehet politikai párt vezető szervének elnöke, az elnökség, a végrehajtó bizottság vagy hasonló szerv tagja”. Ugyanennek a szakasznak a 2. bekezdése szerint „a nemzeti tanács és a végrehajtó bizottság tagja állami szervben nem lehet választott vagy kinevezett személy […], amelyik hatáskörébe tartozik a nemzeti tanácsok munkájával kapcsolatos kérdésekben való döntéshozatal”.
A nemzeti tanácsok politizálásának alkotmányos és törvényes alapja is van:
A szerb alkotmány 75. szakaszának 2. bekezdése[14] előírja, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a döntéshozatalban, vagy önmaguk döntenek a kultúrájukra, oktatásukra, tájékoztatásukra, nyelvük és írásuk hivatalos használatára vonatkozó egyes kérdésekről, a törvénnyel összhangban”. (Ez a rendelkezés valójában a jogi alapja a nemzeti tanácsi törvénynek.)
A nemzeti tanácsi törvény 10 szakaszának 14. pontja alapján „a nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei révén, önállóan: […] „14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”.[15] A törvény e szakaszának 15. pontja is megmaradt az eredeti formájában: „törvényben az autonóm tartomány vagy helyi önkormányzat aktusában ráruházott már kérdésekben is dönt”.
A legújabb (törvény)módosításokkal ebben a két rendelkezésben nem történt változás. (Véletlenül kimaradt a módosításuk, elfeledkeztek erről?)
A törvény 10. szakaszának 14. pontja a nemzeti kisebbségi közösséget érintő „minden kérdésre” vonatkozik. Amennyiben a nemzeti tanács élne is ezzel a törvény adta jogával, ideértve a nemzetközi fórumokon való képviseletet is, azt senki, egyetlen állami szerv sem hagyhatná azt figyelmen kívül.  Bizonyára a helyzetünk is más lenne.
Egyes nemzet tanácsok – mint például az MNT vezetői – azonban rémülten menekültek („mint ördög a kereszttől”) az olyan témáknak még csak a testület napirendjére tűzésétől is, aminek esetleg politikai vonatkozásai voltak/lettek volna (mint például a nemzeti tanácsi törvény módosításának, vagy például Tari István tanácsos számos javaslatának a megvitatása).[16]
Az egyedüli kivételt ez alól talán az MNT 2004. december 20-i nyilatkozata képezi az 1944/45-ös megtorlásokról, amikor úgymond politizált. (Ennek nyilatkozatnak a nyomtatott sajtóban való közlésére is csak 11 nappal később került sor.)[17]
Egyébként Brnabić fenyegetésnek is nevezhető üzenete ellentétben van az ún. bolzanói ajánlásokkal a nemzeti kisebbségekről az államközi kapcsolatokban,[18] miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a kormányzat minden szintjén hatékonyan hozzászólhatnak, különösen, de nem kizárólag az őket érintő kérdésekhez”.[19] Ugyanúgy ellenkezik a nemzeti kisebbségeknek a közéletben való hatékony révételéről szóló ún. lundi ajánlásokkal is, miszerint „a nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben egyik lényeges eleme egy békés és demokratikus társadalomnak”.[20]
A nemzeti tanácsi törvény módosítása alkotmányjogilag több szempontból is alkotmányjogilag támadható. Például a szerzett jogok csökkentése miatt. A kérdés csupán az, hogy lesz-e vállalkozó az Alkotmánybíróság előtti eljárás megindítására. És persze az, hogy a taláros testület hajlandó-e azt részrehajlás nélkül megvizsgálni. 
Nem az a lényeg tehát, hogy mit mond a „Brnabićka”, hanem hogy hozzáértő és a nemzeti kisebbségi jogokért bátran kiálló vezetők vannak-e a nemzeti tanácsok élén, vagy sem. Ez, persze, nem a konfrontáció szükségességét jelenti, hanem a közösségi jogok érvényesítésének hatékony számonkérését. Ezt a Magyar Nemzeti Tanácstól sajnos eddig nem tapasztaltuk.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. július 30.


[2] Zakon o izmenama i dopunama Zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina [Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről] Doneti zakoni [Elfogadot törvények]. http://www.parlament.gov.rs

[3] Tóth Imre: Politikamentesítik a nemzeti tanácsokat. https://szabadmagyarszo.com/2018/05/23/politikamentesitik-a-nemzeti-tanacsokat/, 2018. május 23 [18: 14]

[4] Ružić: A nemzeti kisebbségek helyzetének a javításán dolgozunk. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25810/Ruzic-A-nemzeti-kisebbsegek-helyzetenek-a-javitasan-dolgozunk.html, 2018. április 16. [19:46] Lásd még a 3-as alatti írásban is.
[5] MN: Nacionalni saveti su i dalje nedovoljno prepoznatljivi organi [A nemzeti tanácsok továbbra is nem eléggé felismerhető szervek]. Danas. 2018. július 19. II.
[6] Ekspertska misija Evropske komisije posetila Skupštinu AP Vojvodine [Az Európai bizottság szkértői küldöttsége a Tartományi Képviselőházba látogatott]. http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Vesti.aspx?id=4876&j=HR
[7] Lásd az 5-ös alatti interjút.
[8] Zakon o izmenama i dopunama Zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina. Doneti zakoni.  [Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről. Elfogadott törvények.] http://www.parlament.gov.rs/, vagy Službeni glasnik Republike Srbije, 2018. júunius 20-ai 47. szám 17-22. Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_nacionalnim_savetima_nacionalnih_manjina.html
[10] Az Magyar Koalíció 2008. március 17-én Szabadkán elfogadott autonómiakoncepciójának teljes szövege: VMDP Hírlevél, VI. évf. 53. szám, 2008. április 3.; Hírlevél, VI. évf. 2008. április 4. 54. sz. 1. Alapelvek.
[11] Челници БНВ да поштују законе своје државе [A BNT vezetői tiszteljék országuk törvényeit]. http://www.srbija.gov.rs/vesti/vest.php?id=327297; Brnabićeva poručila iz SAD: Upozoravam čelnike BNV... [Brnabić az USA-ból üzente: Figyelmeztetem a Bosnyák Nemzeti tanács vezetőit…] https://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2018&mm=07&dd=21&nav_category=11&nav_id=1421590, 2018. július 21. [10:41]; Lásd még az 1-es alatti írást.
[13] Lásd a Szabad Magyar Szó írását az 1-es jegyzetben. Lásd még Purger Tibor: Kisebbségnek politizálni tilos! ... parancsolná a szerb miniszterelnök Washingtonból
[15] Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról. A SZK Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014- AB, 55/2014. sz. (egységes szerkezetbe foglalt szöveg). http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[16] Lásd Tari István napirend előtti felszólalásait és sürgősségi indítványait az MNT dokumentációjában. 
[19] II. Az Állam kötelességei a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekkel szemben, 7. pont.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése