2018. július 15., vasárnap

Könnyű a más pénzét…



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (125.)

Az a gond az elcseszésekkel, hogy sose lehet tudni, mekkorák lesznek végül.
Terr Pratchett


Június 28.
Politikai leszámolás?
– Barna Kolozsi Valéria rajztanárt, szobrászt nevezte ki megbízott igazgatónak egyéves megbízatással az adai Szarvas Gábor Könyvtár élére a községi képviselő-testület esti ülésén. Barna Kolozsi Valéria korábban már volt könyvtárigazgató Adán. A testület ezt megelőzően felmentette tisztségéből az eddigi igazgatót, Csonka Áront, akinek négyéves megbízatása júniusban járt le. Az indoklás szerint a megbízott igazgató kinevezése azért volt szükséges, mert a könyvtár igazgatóbizottsága az igazgató kinevezésére májusban kiírt nyilvános pályázatot megsemmisítette, és visszavonta a Magyar Nemzeti Tanácsnak elküldött jóváhagyási kérelmet is. Ez azért történt, mert áprilisban lejárt az igazgatóbizottság megbízatása, a képviselő-testület viszont közben nem mentette föl, és nevezett ki új összetételű szervet, kérdésessé vált, hogy az igazgatóbizottság a régi összetételben jogosult-e lefolytatni az igazgatóválasztás eljárását. Az új igazgatóbizottság kinevezése megtörtént ezen az ülésen – olvasható a Magyar Szó (párt)napilapban közölt írásban.[1]

 

Csonka Áron  tanár, a Vajdasági Magyarok demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke, a Tartományi Képviselőház Alternatíva Vajdaságért – Magyar Mozgalom – VMDK – Új Szerbia képviselő csoportjának a tagja.[2] 
Köztudott, hogy Csonka a Tartományi Képviselőházban – a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőivel ellentétben – kiáll(t) a délvidéki/vajdasági magyarok jogainak érvényesítéséért. Követelte például „a polgárok biztonsági helyzetének kivizsgálását a Magyarkanizsa községhez tartozó Martonos településen” és a „konkrét tevékenységek foganatosítást kérte a polgárok általános biztonsága érdekében”.[3] (Persze, hogy ez ügyben sem történt mindmáig semmi.) Aztán elsőként írta alá a tiltakozást, „a nemzeti tanácsokról szóló törvény rosszirányú és a nemzeti kisebbségek, valamint a fejlődő szerbiai demokrácia szempontjából is visszalépést jelentő módosítása ellen”.[4] Legutóbb (a június 19-i ülésen) az itteni magyarokat súlyosan sértő és megalázó, „a tartományi jelentőségű dátumok megállapításáról és ünnepélyes megjelöléséről” szóló határozat ellen szavazott,[5] amit aztán a VMSZ képviselői elfogadtak, csakúgy, mint a nemzeti tanácsokról szóló rossz törvényt.
Az igazgatóváltással kapcsolatban Csonka Áron a következőket írta a Facebookon:
„A könyvtár igazgató bizottsága meghirdette az igazgatóválasztást, amire ketten jelentkeztünk. Az eljárás során számos hibát, törvényszegést követtek el és az egyik jelöltet előnyben részesítettek. Amikor szembesítettem őket ezzel és tájékoztattam az alapítókat (MNT, Ada Község) akkor visszavonták az összeset, megsemmisítettek a pályázatot és a favorizált, 2014 óta nyugdíjban lévő jelöltet nevezték ki ügyvezető igazgatónak. Erről szerettem volna tájékoztatni a községi képviselőket a KKT ülésén, mert ezt nem mellékelték a nekik kiküldött anyagban, de a képviselő-testület elnöke megvonta tőlem a szót. Szerintem mindenki tudja ki és mi van mögötte, tudják ki hová és mibe lépett, tagosodott és azt is tudják milyen összetételű a MNT. Részemről ez a fejezet lezárva, máshol van rám szükség. A volt munkatársaimnak köszönök mindent, az új igazgató meg csinálja utánam a fejlesztések mértéket. Ráhagyok 330.000 din nyertes pályázati eszközt.”[6]
Már korábban borítékolni lehetett: Csonkának távozni kell.  A VMSZ nem tűri meg a másként gondolkodókat, csak a pártkatonákat (lásd például a gombosi József Attila Általános Iskola igazgatójának kinevezése körüli botrányt,[7] stb.). Az eset külön kuriózuma, hogy nyugdíjas személyt neveztek ki megbízott igazgatónak!
Mindez politikai leszámolásra utal…


Június 29.
Könnyű a más pénzét…
– 2019-től újabb négyéves ciklus kezdődik a magyar kormány által támogatott vajdasági gazdaságfejlesztésben. A mezőgazdasági és házvásárlási pályázatok mellett turisztikai beruházások is lesznek – jelentette be Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Pannon (párt)Televízió Szubjektív című műsorában.[8]
A pártelnök TV szereplésének a valódi célja bizonyára az volt, hogy – az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel június 27-ei találkozójának függvényében, aki szerint is „rendben van, hogy Délvidék elcsatolásának napja vajdasági ünnep lett”[9] – ismételten a tartományi döntésről magyarázkodjon, amely meghatározta „a Vajdaság számára jelentős napokat”.[10] Hogy ezzel is elterelje a magyar közösség figyelmét a VMSZ képviselők szégyenletes döntéséről, amellyel támogatták ezt a határozatot.
Most azonban nem ez a téma, hanem a „gazdaságfejlesztés újabb ciklusa”.
Mivel jövőre új fejlesztési program kezdődik, ideje lenne most aláhúzni az eddigi „fejlesztéseket” és beszámolni, hogy a magyar kormány valójában milyen összeggel is támogatta a vajdasági magyarokat? Hova is, mire és célszerűen lett-e az elköltve? Hány új munkahely lett teremtve? Milyen pozitív tapasztalatok vannak, és mi az, amin javítani kellene? Elvégre november elejére Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választásokat jelentettek be!


– A Prosperitati (Alapítvány[11] – B. A.) két év alatt négy pályázati kört bonyolított le, és összesen mintegy 20 milliárd forintnak megfelelő összeget osztott ki a Vajdaságban. Az eddig megítélt támogatások kedvezményezettjei és a támogatások összege nyilvánosságra került – szerettünk volna betekinteni a pályázati dokumentumokba is, de az Alapítvány megtagadta ezt. Arra hivatkoztak, hogy a Prosperitati „tevékenységében nem használ fel szerbiai költségvetési eszközöket, így adatszolgáltatási kötelezettsége sincs a hatályos törvény értelmében – olvasható a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült írásban.[12]
Az írás szerzőjének végkövetkeztetése: „Úgy tűnik tehát, hogy a deklarált célok közül a legfontosabbat, a szülőföldön maradást szolgálja a legkevésbé a Prosperitatira bízott 65 milliárd forint. A felszín mögött ugyanakkor egy igazi win-win szituáció sejlik föl, már ami a Fideszt és a VMSZ-t illeti: az előbbi néhány tízezer listás szavazathoz jut, továbbá egy olyan eszközhöz, amellyel befolyást tud gyakorolni a szerbiai politikára; a VMSZ pedig az ajándékba kapott pénzosztó szereppel tudta stabilizálni megingott pozícióját.
Nyertek még azok a kereskedők, akiknél extra forgalomnövekedést hozott a sokmilliárdnyi támogatott eszközbeszerzés; és vélhetőleg nagyot fog nyerni Csányi Sándor,[13] hiszen a támogatási konstrukciók közvetve helyzetbe hozzák az OTP szerbiai leányvállalatát, de ami fontosabb, piacvezető pozíciót jelenthetnek a néhány éve kínkeservesen megszerzett KITE Zrt-nek.”[14]
Prosperitatinak mégiscsak lehet valami titkolni valója, mivel a pályázati dokumentumok iránt  érdeklődő újságírót kerek perec elutasították.
Számos megválaszolatlan kérdés is van a pályázatokkal kapcsolatban: Miért nem lehetett például, már létező, vagy erre a célra délvidéki székhelyű magyar vállalatot alapítani és megbízni azt a támogatott mezőgazdasági eszközök leszállítására?
Az egyik ismerős gazda például arra panaszkodott, hogy a szerb tulajdonban lévő vállalat a megvásárolt Mahindra traktor után, ami egyébként Magyarországon is forgalmaznak,[15] a szerződésben meghatározott áron felül még 700 eurót kért tőle, azt állítva, hogy „időközben a traktor megdrágult”. A gazdának – miután felvilágosítást kapott, hogy az áremelés ellentétben van a szerződéssel – végül nagy nehezen sikerült megkapni a traktort a megszabott áron. Hány gazdának kellett mégis (zsebre) fizetni?
Miért nem lehetett a gazdáknak csak új traktorokat eladni? Miért kellett használtakat Fehéroroszországból behozni?
Tudomásom van olyan gazdáról is, aki kölcsön kért pénzt, hogy kifizethesse a használt traktor vásárlási árának az önrészesedését. Aztán az első szántáskor kitűnt, hogy a traktor főtengelye el van törve. Sikerült neki ugyan megjavíttatni az eladóval, de az is megtörténhetett volna, hogy elutasítják a javítást, mivel semmilyen jótállást nem kapott. Egyébként kapcsolható eszköze sem volt hozzá. Most a 12 ezer eurós traktor az udvaron rozsdásodik, a gazda pedig külföldön keresett munkát. 
Az OTP szerbiai (újvidéki székhelyű) leányvállalatát illetően is lehetne mit javítani: A bank egyik délvidéki/vajdasági fiókszervezete, de bizonyára a többi is, a magyar gazdákkal, szerb nyelven köti meg a hitelszerződést (olyan községben, ahol a magyar nyelv is hivatalos használatban van), amit aztán a Prosperitatinál hiteles magyar nyelvű fordításban is át kell adni. 
A hitelfolyósítási szerződés hét sűrűn gépelt apró betűs oldal terjedelmű, aminek a fordítása nem kis összegbe kerül. Miért nem lehet a szerződés szövege rövidebb/tömörebb? Miért nem lehetséges az, hogy az OTP hiteles magyar nyelvű szöveget is kiadjon? Az OTP és a Prosperitati között miért nincsen semmiféle együttműködés? Az OTP-ben nem tudnak magyarul, a Prosperitatiban pedig szerbül?  Meglepő az is, hogy az OTP konkrét fiókjának az igazgatója és az ügyfelekkel együttműködő munkatársa is – a nevekről ítélve – szerb nemzetiségű. Ez lenne az a híres nevezetes „részarányos foglalkoztatás” a gyakorlatban? Nem lehetne erről valahogy Csányi urat értesíteni? Nem kell tehát csodálkozni a gazda kijelentésen, miszerint „ha tudta volna, hogy a pályázat menyi utánajárást igényel és költségébe kerül, bizony bele se kezdett volna”. 
Erről persze a VMSZ elnöke nem beszélt. És nálunk, sajnos, oknyomozó újságíró sem nagyon van. Ilyen jellegű írás pedig még kevesebb. Ide vezetett a VMSZ-nek a hivatalos Magyarország részéről történt/történő támogatása. Ki veszi hasznát a súlyos magyarországi milliárdoknak? Vagy: A biznisz az biznisz! A nép nem fontos! 
Könnyű a más (ez alkalommal a magyarországi adófizetők) pénzét osztogatni és politikai befolyásszerzésre használni. Csak megkeresni nehéz. A politikusokat kivéve…


Július 3. [ 23:09 ]
Pásztor Strasbourgban…
Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke Strasbourgban, az Európai Parlamentben tárgyalt Johannes Hahn uniós bővítési biztossal.

Johannes Hahn és Pásztor István

Pásztor kiemelte, hogy ma az európai integrációs folyamat felgyorsításának támogatásáról és Szerbia mielőbbi uniós tagságáról folytattak megbeszélést. A tartományi házelnök hangsúlyozta, hogy a tárgyaláson külön téma volt a nemzeti kisebbségek kérdése és az őket érintő törvények.
Ezek a témák kifejezetten fontosak a többnemzetiségű Vajdaság számára, ahol több mint 20 nemzet él együtt, és ahol több mint 15 nemzeti tanács is működik. Hahn biztossal beszélgettünk a kisebbségi akcióterv megvalósításáról és a júniusban elfogadott törvénycsomagról, amely a kisebbségi jogok megvalósítására vonatkozik. Kiemeltem, hogy Szerbia ebben a tekintetben jelentős fejlődést ért el a 23-as tárgyalási fejezet, vagyis a kisebbségi akcióterv megvalósításában – mondta Pásztor.
Pásztor meghívta Hahnt, hogy legközelebbi szerbiai látogatása során jöjjön el Vajdaságba is, és beszélgessen a tartományi parlamenti képviselőkkel.[16]
Ebből a sajtóközleményből meg lehet állapítani: Először, hogy Pásztor – sajnos a magyar külpolitikával is összhangban – „Szerbia mielőbbi uniós tagságát” sürgette. Másodszor, hogy a 23-as tárgyalási fejezet, vagyis a kisebbségi akcióterv megvalósításával kapcsolatban a délvidéki/vajdasági magyarokat érintő egyetlen nyílt kérdést sem vetett fel. A kisebbségi akciótervről pedig köztudott, semmivel sem javítja a helyzetünket, hogy összességében az egy nesze semmi fogd meg jól.
Johannes Hahn a közösségünk helyzetéről és az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásával a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésével (2016/2311(INI)) kapcsolatos megjegyzésekről csak abból a levélből értesülhetett, amit Tari István, író, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, és jómagam küldtünk neki pontosan egy évvel ezelőtt, 2017. július 3-án.[17]
Pásztor Strasbourgban nem a délvidéki/vajdasági magyar közösséget képviselte. Amennyiben Hahn elfogadja a meghívást és Vajdaságba látogat, jó alkalom lesz az Csonka Áron és Elvegyi Ákos tartományi képviselőknek (VMDK-MM), hogy beszámoljanak neki a magyar közösség helyzetéről és a megoldatlan kérdésekről. Ezt a lehetőséget semmiképpen nem lenne szabad elszalasztani!

Július 4.
Nincs egyetértés
Szenttamáson 2018. július 15-én (vagyis a mai napon) helyi közösségi választásokat tartanak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) községi szervezete a hatalmi koalíció részét képezi, ezért a Szerb Haladó Párttal (SNP) közös jelöltlistával indul a választásokon. A közös listán két magyar személy szerepel, Szögi József és Szabó Róbert.[18]

A SNS-VMSZ választási lista

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a helyi közösségi választásokon a Szenttamásiak Szenttamásért Polgárok Csoportját támogatja.
A listán öt név szerepel: a 13. szám alatt Barna Tibor, 14. Gazdik Erzsébet, 15. Zotin Jovan, 16. Lukács Csaba és 17. Mladen Anojčić.[19]
– Tisztában vagyunk azzal, hogy a Helyi Közösségnek a lényeges kérdésekben nincs döntési joga, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a helyi önkormányzat különböző területen befolyásolható. Ezért indulunk a választásokon. [...] A VMDK azért nem indult saját listával a helyi közösségi választásokon, mert nem ért egyet a helyi parlament azon döntésével, hogy a helyi közösségi választásokon pártok is állíthatnak listát – olvasható a VMDK közleményében.[20]
Abból, hogy VMSZ közös listán indul a Szerb Haladó Párttal (SNS) jól látszik a két párt minden szinten való összefonódása és a magyar érdekek feladása a VMSZ részéről.
A VMDK indoklása, hogy miért nem indul saját listával nem éppen érthető, se nem elfogadható. Ha olyan döntés van, hogy „a helyi közösségi választásokon pártok is állíthatnak listát”, akkor külön listát kellett volna indítani, a VMSZ-SNS példáját követve.
Summa summarum: Szenttamáson a magyar pártok között nincsen egyetértés, nem lesz egységes magyar érdekképviselet, mint ahogy tartományi és köztársasági szinten se nincs.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. július 15.

[1] Megbízott igazgató a könyvtár élén. Magyar Szó. 2018. június 30. 10., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3718/vajdasag_ada/185586/Megb%C3%ADzott-igazgat%C3%B3-a-k%C3%B6nyvt%C3%A1r-%C3%A9l%C3%A9n.htm, 2018. június 30. [14:23] >> 2018. június 30. [17:10]
[5] Bővebben lásd A magyarok megalázása c. írásom: http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2018. június 29. [19:40]
[6] Csonka Áron: https://www.facebook.com/csonka.aron.9/posts/10214329309999930, vagy Már nem Csonka Áron az adai könyvtár igazgatója. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/03/mar-nem-csonka-aron-az-adai-konyvtar-igazgatoja/, 2018. július 3. [15:03]
[7] Nagy Margit levele.
[8] Újabb négyéves ciklus kezdődik a gazdaságfejlesztésben.
A témában lásd még Ternovácz István interjúját Pásztor Istvánnal: Több mint duplájára nőnek a Vajdaságba érkező magyarországi támogatások.  https://www.vajma.info/cikk/valasz/67/Pasztor-Istvan-Tobb-mint-duplajara-nonek-a-Vajdasagba-erkezo-magyarorszagi-tamogatasok.html, 2018. július 4. [7:59]
[9] Orbán Viktor szerint is rendben van, hogy Délvidék elcsatolásának napja vajdasági ünnep lett. http://delhir.info/2018/06/27/orban-viktor-szerint-rendben-van-hogy-delvidek-elcsatolasanak-napja-vajdasagi-unnep-lett/, 2018. június 28.
[10] Erről bővebben lás A nép mindent (el)tűr… c. július 11-ei írásom: http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2018. július 11. [20:11]
[13] Az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójává 1992-ben a nevezték ki. https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1nyi_S%C3%A1ndor_(bank%C3%A1r)
[14] Lásd a 12-es alatti írást.
[16] Pásztor a kisebbségeket érintő kérdésekről is tárgyalt Hahnnal. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22581/Pasztor-a-kisebbsegeket-erinto-kerdesekrol-is-targyalt-Hahnnal.html, 2018. július 3. [23:09]
[17] Civitas Europica Centralis (CEC) Kisebbségi Sahtófókusz, 2017. július 4., vagy https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10080, 2017. július 6.
[18] A VMSZ szenttamási alapszervezetének közleménye
[19] A Szenttamásiak Szenttamásért – Srbobranci za Srbobran az egyetlen lista, amely magyar érdekeket is képvisel. A VMDK közleménye. http://www.szenttamas.rs/helyi_kozoseg_valasztasok_2018_jul_5.html, 2018. július 4.
[20] Uo.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)