2018. július 4., szerda

„Elszalasztott lehetőség”!


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (122.)

Az a gond az elcseszésekkel, hogy sose lehet tudni, mekkorák lesznek végül.
Terr Pratchett

Június 20.
„Szerbia teljesíti, amit megígért”
Aleksandar Vučić szerb elnök, a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok fejlesztéséről és a nyílt kérdések megoldásáról szóló szabadkai nyilatkozat aláírásának második évfordulója alkalmából fogadta Tomislav Žigmanovot, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV/VHDSZ) elnökét. 

 
Fotó: Fonet/Nenad Đorđević

A találkozóról kiadott nyilatkozat szerint, „Vučić i Žigmanov megvitatták a kulcsfontosságú kezdeményezések és a konkrét projektumok megvalósítását a felépítményben, a kultúrában és az oktatásban, amelyek hozzájárulnak a szerbiai horvát közösség helyzetének fejlesztéséhez”.
Žigmanov elmondta, hogy a projektumok kétharmada megvalósult, a többi kivitelezése pedig folyamatban van. A találkozón üdvözölték a horvát nyelv és irodalom lektorátusának az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Karán való megalapításáról szóló memorandumot.
Vučić hangoztatta: „Büszke arra, hogy Szerbia teljesíti, amit megígért”. Felszólította Szerbia polgárait, hogy „tartsák tiszteletben a horvát közösséget, mert a horvátok egyenrangú polgárai az országnak, akikkel együtt éltünk és együtt fogunk élni békében és egyetértésben”.[1]
Mivel Magyarország az európai uniós csatlakozás folyamán az itteni magyar közösségnek nem kért semmit, így Szerbiának a magyarok vonatkozásában nincs is mit tejesíteni.
Így lett lehetséges, hogy a szerb képviselőház ugyanezen a napon elfogadta a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló, a magyarok részére rossz(abb) megoldásokat tartalmazó törvényt, hogy az újvidéki Jogtudományi Karon nem lehet magyar nyelven felvételizni, hogy a Tartományi Képviselőház – a Vajdasági magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek szavazataival is – a magyarokra nézve megalázó határozatot hozott „a tartományi jelentőségű dátumok megállapításáról és ünnepélyes megjelöléséről”. hogy ...

  

Június 20.

Deli elégedetlen(kedik)
„Kérem az Európai Bizottságot és a tagállamok képviselőit, hogy gyorsítsák a csatlakozási tárgyalások menetét. Az évi 4-5 megnyitott fejezet nem elegendő” – emelte ki Deli Andor vajdasági fideszes EP-képviselő (a fotón) az Európai Parlament Külügyi Bizottságának ülésén a szerbiai országjelentés parlamenti határozattervezetének vitája során.
„Az Európai Parlament mindig is hangsúlyosan támogatta az újabb fejezetek megnyitását a nyugat-balkáni tagjelölt államok tekintetében. Egyetértek azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások előrehaladását a tagjelöltek felmutatott eredményeitől kell függővé tenni, viszont Szerbia, mint az egyik élenjáró ország, gyorsabb csatlakozási folyamatot érdemel!” – hangsúlyozta a néppárti politikus felszólalásában.



Deli Andor elmondta: „Tudjuk, hogy vannak késedelmek a jogállamisági fejezet cselekvési tervének végrehajtásában, viszont figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt időszakban nagyon intenzív jogalkotási munka folyt a nemzeti kisebbségek és nemzeti tanácsaik helyzetét illetően. Ezekben a percekben szavaz a szerbiai parlament ezekről a jogszabályokról, melyek szintén a jogállamisági fejezet végrehajtásának szerves részét képezik”.
„A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai nagyon érzékeny kérdéskör nemcsak a Nyugat-Balkánon, de a környező államok és egyes uniós tagállamok esetében is. Ezért a Szerbiában elért eredményeket el kell ismerni, és figyelembe kell venni mikor az új tárgyalási fejezetek megnyitásáról döntenek. Magyarország kormánya és a magyar néppárti delegáció az Európai Parlamentben következetesen kiáll a nyugat-balkáni bővítés mellett” – tette hozzá a fideszes politikus.[2]
Deli köztudottan pártfeladatot teljesít – az adófizetők nem kevés pénzéért. Azt a szerepet szánták neki, hogy a Pásztor István féle Vajdasági Magyar Szövetség és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártjának, a Fidesznek a politikáját képviselje az Európai Parlamentben.
A „politikus” eddigi brüsszeli felszólalásainak nem sok köze volt a délvidéki/vajdasági magyar közösséghez és a valósághoz. Most is Szerbia szekerét tolná, sürgetné az Unióhoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy az ország a 23. és 24. csatlakozási fejezetekkel kapcsolatos követeléseket köztudottan nem teljesíti, hogy „az elmúlt időszakban” folytatott „nagyon intenzív jogalkotási munkának is, a nemzeti kisebbségek és nemzeti tanácsaik helyzetét illetően”, a következménye a nemzeti kisebbségi autonómia további leépítése és az magyar közösség megalázása lett.

Június 20-27.
„Elszalasztott lehetőség”!
A köztársasági képviselőház – 137 igen szavazattal és 5 ellenszavazattal (a 250 képviselő közül) – elfogadta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását.[3]
Az alkotmánybíróság 2014-es döntése hatályon kívül helyezte a vonatkozó törvény egyes elemeit, számos hatáskörtől fosztotta meg a nemzeti tanácsokat.
A törvénymódosítás „parlamenti eljárásba kerülést és a szavazást mintegy másfél éves egyeztetési folyamat előzte meg”,[4] amelyben csak Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a (magyar-szerb tagságú) VMSZ tisztségviselői, illetve köztársasági képviselői vettek részt. Az MNT a törvényjavaslatot nem vitatta meg, állást nem foglalt ezzel kapcsolatban. Szakmai és az MNT  ellenzéki tagjainak a véleménye szerint, Hajnal Jenő, a testület elnöke, testületi és közösségi meghatalmazás nélkül vett rész az 50 szakaszból álló módosítás kidolgozásában. A törvénymódosítások egyértelműen a VMSZ és a Szerb Haladó pártnak a délvidéki/vajdasági magyar közösség kizárásával kötött egyezségének a szüleménye.
Pásztor Bálint, a VMSZ- DCSP/PDD [Partija za demokratsko delovanje/Demokratikus Cselekvés Pártja] frakcióvezetője (a felvételen): „Maradéktalanul tiszteletben tartja a törvény a nemzeti tanácsok korábban meglevő hatásköreit. Ugyanakkor sikerült néhányat visszahelyezni a törvénybe, elsősorban itt azokra gondolok, amelyek arra vonatkoznak, hogy például mindegyik nemzeti tanács adhat egy-egy főt a kiemelt jelentőségű intézmények igazgatóbizottságába. Ez azért fontos, mert a nemzeti érdekeinkről nem kell más képviselőkkel egyeztetni, hanem mindenki képviselheti saját érdekeit, erre az elmúlt években nem volt lehetőség.”
Az ifjú Pásztornak már ez a nyilatkozat is ellentétes: Először azt mondta, hogy a  törvénymódosítás „maradéktalanul tiszteletben tartja a nemzeti tanácsok korábban meglevő hatásköreit”, a következő mondatban pedig, hogy  „ugyanakkor sikerült néhányat (hatáskört –  B. A.) visszahelyezni a törvénybe”. Jogilag ez lehetetlen. Már megszoktuk, nem először hallunk tőle ilyet.



A Napjaink (VRTV) június 25-i adásában[5] is nyilvánvalóvá vált a VMSZ (megélhetési) tisztségviselői, illetve képviselői és az ellenzéki magyar politikusok közötti éles ellentét a nemzeti tanácsokról szóló (június 20-án) elfogadott törvénymódosítás megítélésében:  
Hajnal Jenő, az MNT elnöke: „A nemzeti tanácsok a továbbiakban is sikeresen tudnak működni, sőt újabb kompetenciákhoz jutottak, amelyekkel még eredményesebben lehet dolgozni, ha élni akarunk azokkal a jogokkal, amelyek rendelkezésre állnak.”
Csonka Áron, a VMDK elnöke és tartományi parlamenti képviselő: „Szerintünk ez egy elszalasztott lehetőség, hiszen nem hogy jobb törvényt fogadtak volna el, hanem még rosszabb lett ez a törvény.”
Pásztor Bálint, a VMSZ elnökségi tagja, köztársasági képviselő: „Azt gondolom, hogy sikerült jelentős eredményeket sikerült e téren elérni, ahogy a törvény egészével kapcsolatban, és sok más törvénnyel kapcsolatban, amelyek szintén most kerültek elfogadásra.[6] Ebben az adott helyzetben, és ebben az adott pillanatban, megfelelő kereteket fog nyújtani a Magyar Nemzeti Tanács működéséhez az elfogadott jogszabály […] a következő időszakban. Tehát, a vajdasági magyarok semmilyen kárt ebből nem fognak szenvedni, csak előnyük fog származni a mostani törvénymódosításból.”
Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom (MM) társelnöke és az MNT oktatási bizottságának tagja: „Nekem felemás érzéseim vannak, mert összességben sokkal jobb (a törvénymódosítás – B. A), mint amit eredetileg tervezet a szerb hatalom, de önmagában nekünk mindig a közösséget kell néznünk. A közösségünk iszonyatos állapotokban van. Nekünk igenis egy sokkal erősebb és jelentőségteljesebb belső magyar önkormányzatot kellett volna létrehoznunk.”
Ezt az ellentétet csak az új nemzeti tanácsi választások oldhatják fel. Reméljük, hogy a közösség határozott nemet mond az eddigi (téves és eredménytelen) nemzeti kisebbségi politizálásra, a jelenlegi (párt)politikusokra, és olyan tagokat választ az MNT-be akik szakmailag és erkölcsileg is képesek a közösség érdekeinek, követeléseinek a megfogalmazására, képviseletére és vállalják is azt.

Június 21.
„Ösztönzi a nacionalista légkört”
A Vajdasági Klub (Vojvođanski klub) és a Vajdasági Antifasiszta Klub (Savez antifašista Vojvodine) a „Soha nem fogunk megbékélni a vajdasági antifasiszta értékek tagadásával” című közös közleményben[7] foglalt állást a Vajdasági Képviselőház határozatáról „a tartományi jelentőségű dátumok megállapításáról és ünnepélyes megjelöléséről”.[8]
A két szervezet „üdvözölte a kezdeményezést, hogy Vajdaság megjelölje a történelme szempontjából fontos dátumokat, és ezzel erősítse a saját regionális azonosságát, valamint történelmi szubjektivitását”. – Mégis, a mód, ahogyan ez a gyakorlatban megvalósult, mélyen vajdaságellenes és a vajdasági társadalomban ösztönzi a nacionalista légkört és a megosztásokat – olvasható a közleményben.
– Elkeseredéssel állapítjuk meg, hogy a Vajdaság történelme szempontjából jelentős dátumok listájáról törölték a dicsőséges antifasiszta hagyományt. […] Az ilyen lépéseknek beláthatatlan következményei lehetnek Vajdaság jövője szempontjából – áll a közleményben. 
A nemzeti viszonyok alakulásával kapcsolatban a közlemény kiemeli: „Mindazok a dátumok, amelyeket a haladó rezsim javasolt, érintik az egyes nemzeti közösségeket. Nem véletlen, hogy elutasították az összes javaslatot, amelyek arra vonatkoztak, hogy legyen legalább egy dátum, amely a Vajdaságban élő népek közös életére és egyesíthetőségére utalt volna. A cél világos – nemzetileg kell bennünket megosztani, etnikailag, vallásilag kiparcellázni, hogy az összeveszett Vajdaságon könnyebb legyen uralkodni. A cél megölni minden vajdasági integratív azonosságot és Vajdaságot a nacionalizmus föderációjára szűkíteni.
Az ilyen hozzáállás falakat emel az emberek közé, megosztást és gyűlöletet vet, így a záradék világos: tegnapelőtt (június 19-én – B. A.) Vajdaság nagy árat fizetett az ünnepeiért! Az jelenlegi hatalom egyidejűleg megmutatta, hogy kész különböző engedményekre, amennyiben azok az alapvető célja megvalósításhoz vezetnek – Vajdaságnak nemzetileg megosztott és megbontott tartományra változtatására, amelyet csak a nagyszerb nacionalizmus tarthat össze – áll a közlemény végén.
Ezt a határozatot szavazták meg a VMSZ tartományi képviselői is. Mosakodhatnak reggeltől estig, és estétől reggelig. Ezt a szégyent a Duna vize nem mossa le róluk!

BOZÓKI Antal
Torda, 2018. július 4.


[1] Vučić i Žigmanov o unapređenju položaja hrvatske zajednice u Srbiji [Vučić és Žigmanov a szerbiai horvát közösség helyzetének fejlesztéséről]. Danas Online: https://www.danas.rs/politika/vucic-i-zigmanov-o-unapredjenju-hrvatske-zajednice-u-srbiji/, 2018. június 20. [10:39] Frissítve: [10:41]

[2] Deli Andor: Gyorsítani kell a tárgyalási fejezetek megnyitását Szerbiával.

[3] Zakon o izmenama o dopunama Zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina. http://www.parlament.gov.rs/upload/archive/files/lat/pdf/zakoni/2018/2120-18%20lat.pdf

[5] VITA A NEMZETI TANÁCSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ROSSZ IRÁNYÚ MÓDOSÍTÁSÁRÓL. Napjaink, 2018. június 25., https://www.youtube.com/watch?v=sdZQ7386RFQ&feature=youtu.be

[6] A szerb képviselőház a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításaival egy napon fogadta el a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről, a nyelvek és írások hivatalos használatáról, az anyakönyvekről és az állami ügynökségekről szóló törvény módosításait. http://www.parlament.gov.rs/akti/doneti-zakoni/doneti-zakoni.1033.html
[7] SAVEZ ANTIFAŠISTA VOJVODINE i VOJVOĐANSKI KLUB:
NIKADA SE NEĆEMO POMIRITI SA NEGIRANJEM ANTIFAŠISTIČKIH VREDNOSTI U VOJVODINI. http://vojvodjanskiklub.rs/nikada-se-necemo-pomiriti-sa-negiranjem-antifasistickih-vrednosti-u-vojvodini/, 2018. június 21.
[8] Bővebben lásd a Magyarok megalázása c. június 29-i írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)