2018. július 31., kedd

Nagybecskerek környékén épp a sziget magyar falvakba jutott a legtöbb koszovói cigány betelepítés

Nagybecskerek községben hetek óta forr a levegő a koszovói cigányok állami szintről történő betelepítése miatt.
 
 
Leghangosabban a melencei lakosok tiltakoznak, ahol a polgárok nagy számban nyilvánították ki a nemtetszésüket az “új honfoglalók” megérkezése miatt.
Ezt az is jól mutatja, hogy az ötezer lelkes faluban amikor tiltakozó petíció gyűjtésébe kezdtek a koszovói askali cigányok betelepítése miatt, akkor azt több mint 1700-an aláírták.
A lakosok hangsúlyozták: nem a cigányok nemzeti hovatartozása vagy vallási felekezete okoz számukra gondot, hanem a beilleszkedés szándékának a teljes hiánya, a közösségi viselkedési normák ignorálása, valamint a higiéniai illetve közbiztonsági tényezők romlása, amelyek a betelepítés óta gondot okoznak a koszovói cigány közösségen belül.
Legutóbb a helyi közösség és a Roma Nemzeti Tanács részvételével szerveztek fórumot, ahol elhangzott, hogy a Nagybecskerek környékére betelepített koszovói cigányok Melence mellett magas arányban kerültek még Erzsébetlakra, illetve Muzslyára is, a Bánság két szigetmagyar településére. 
De hasonló gondokról számolt be már a DélHír a koszovói cigányok betelepítése miatt Martonosról, Péterrévéről és Kishegyesről is.
Sajnos míg a délvidéki magyarok tömegei kényszerülnek külföldre, addig az állam az általunk is befizetett közpénzekből nem a helyi fiatalokat segíti, hanem sorra vásárolja fel a házakat a koszovói cigányoknak, ezzel pedig számos településen mára számszerűleg is megváltozott a települések etnikai térképe, minden esetben a magyarság rovására.

Nem csillapodnak a kedélyek Melencén



Több, mint kétszáz melencei polgár jelent meg a vasárnapi összejövetelen, melynek témája a koszovói családoknak a faluba való betelepítése volt. A bánáti faluban a betelepítési folyamat átláthatatlansága, valamint a betelepítettek viselkedése miatt tiltakoznak már hosszabb ideje. Melencén másfél hónappal ezelőtt tiltakozó aláírásgyűjtést kezdtek a koszovói askáli népcsoporthoz tartozó családok betelepítése miatt. Az öt és félezer lakosú faluban eddig 1743-an írták alá a petíciót.

Időnként indulatos volt a vita (Kecskés István felvétele)
Időnként indulatos volt a vita (Kecskés István felvétele)

– A szerb állam 2017-ben összesen 63 házat vásárolt a koszovói menekültek számára, akik 19 évig belgrádi kartonházakban éltek. 19 év után úgy döntöttek, hogy kiköltöztetik őket onnan. A legtöbbjük – összesen 24 család – Nagybecskerek község területére került. Tizenegy házat Melencén vásároltak a részükre, mondja Siniša Bolozan helybeli lakos.
Mint elhangzott, szó sincs arról, hogy nemzeti okok miatt nem fogadták be a jövevényeket. Elsősorban az ide érkezettek beilleszkedésével van bajuk.
– Voltak esetek, amikor fellökték a kerékpárost, elég sok a lopás, ami különösen az időseket sújtotta, amit eddig el sem képzeltünk. Eddig is voltak bűncselekmények, de a számuk most igencsak megnövekedett. Gyerekeik nem járnak iskolába, nem tisztálkodnak, nincs szégyenérzetük, nem akarnak dolgozni, véli a melencei Maša Knežević.
Számos állami tisztségviselőt is meghívtak a mai összejövetelre, de csak a nagybecskereki önkormányzat és a roma szervezetek képviseltették magukat.
– Tizenegy család Melencére költözött. A Roma Nemzeti Tanácsot erről nem tájékoztatták. Hogyha értesítettek volna bennünket, akkor azt lerendeztük volna Belgrád városával vagy a szerbiai kormánnyal. De az a legfontosabb, hogy tudomásunk szerint nincs személyes összetűzés a melencei polgárok és a betelepített romák között – nyilatkozta Tefik Ramadanović, a Roma Nemzeti Tanács elnöke.
Több felszólaló is a menekült családok arányosabb elosztását követelte, felsorolva azokat a falvakat, ahova nem került egyetlen koszovói roma család sem. Mint elhangzott – Melence mellett – a legtöbb roma család Erzsébetlakon és Muzslyán kapott házat.
K. I.
Magyar Szó, 2018. július 30. 4., vagy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése