2019. november 17., vasárnap

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"


HVG

– Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden belül a magyarság itt folklórelemmé válik – hangsúlyozta Józsa László, a Magyar Mozgalom nevű párt elnökségi tagja, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács egykori elnöke.

Józsa László vajdasági politikus szerint a szerbiai magyarok kihasználják uniós lehetőségeiket, viszont odahaza lassan már csak feleannyian vannak, mint 1990-ben.
A 98 százalékban magyarok lakta Oromhegyes lélekszáma tíz évvel ezelőtt 1700 körül volt, azóta ötszázan már elmentek külföldre – mondta Balla László, a helyi közösség elnöke. A magyar határtól 15 kilométerre fekvő vajdasági településen csodának számít, ha évente 4-5 gyereknél több születik, s volt egy esztendő, amikor csak két gyerek jött világra, ezért az általános iskolában ki is marad egy évfolyam.
Még rosszabb a helyzet a határ közvetlen közelében lévő Zentán, ahol a rendőrségi nyilvántartási adatok – például a dokumentumhosszabbítási kérelmek száma – alapján úgy tűnik, hogy az ezredfordulón mért 18-19 ezres lakosság mára nyolcezerre apadt.
„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden belül a magyarság itt folklórelemmé válik”
– hangsúlyozta Józsa László, a Magyar Mozgalom nevű párt elnökségi tagja, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács egykori elnöke. Az ügyvédként tevékenykedő politikus azt is elmondta, hogy ügyfeleinek hatvan százaléka már a külföldre költözött vajdasági magyarok közül kerül ki.
„Az 1990-es évek elején, a délszláv háború idején a katonai behívók miatt mintegy 40 ezer vajdasági magyar ment el, de 2000 körül úgy tűnt, visszafordult a trend, és többen hazaköltöztek. Viszont a Milosevics halála után hatalomra került ellenzék gyorsan szétforgácsolta magát, 2010 után pedig jött a kettős állampolgárság.
Először valóban az volt a fontos, hogy az emberek felvegyék a magyar állampolgárságot is, ám 2013 óta inkább az a jellemző, hogy amint az emberek megkapják az útlevelet, azonnal el is indulnak, s általában meg sem állnak Magyarországon. A vajdasági magyarok rájöttek, hogy a magyar útlevéllel egyből az EU munkaerőpiacának a részévé váltak.
A kettős állampolgárság intézménye gyakorlatilag kivérezteti a vajdasági magyarságot, s mindez előre látható volt” – magyarázta Józsa.
A politikus szerint az utóbbi években indított magyarországi programok – például a mezőgazdasági termelőket támogató Prosperitati alapítvány – azt mutatják, hogy az Orbán-kormány, amelynek leginkább a határon kívüli szavazatok megszerzése miatt van szüksége a külhoni magyarokra, megértette, mekkora a baj, és tűzoltó akciókkal próbálja megállítani az exodust.
„Ám ez nem fog sikerülni, a Prosperitati alapítvány a vajdasági magyar lakosság legfeljebb nyolc százalékára terjed ki, a többieknek alig jut valami” – tette hozzá. Bár nincsenek hivatalos adatok arról, hogy az 1990-es 350 ezerről mennyire csökkent le a magyarság lélekszáma, a becslések szerint legfeljebb kétszázezer magyar maradt a Vajdaságban.
A tartományi hatalmat egyébként nem zavarja, hogy a budapesti kormány célzott támogatást ad a vajdasági magyaroknak. „Semmi bajunk nincs ezzel, nekünk is érdekünk, hogy a vajdasági polgárok a szülőhazájukban maradjanak. Ráadásul a magyarországi pénzeket a magyar gazdák itt költik el, s itt fizetik be az adókat is” – mondta a HVG-nek Ognyen Bjelics tartományi fejlesztési titkár. Ő egyébként az SZHP-ben politizál, s az Alekszandar Vucsics államfő vezette párt tartományi és országos szinten is együttműködik a legnagyobb vajdasági magyar tömörüléssel, a Vajdasági Magyar Szövetséggel.
(hvg)
2019.11.17. [12:30] 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése