Danas, 2012. március 3., Vikend, I. o.

A médiagömböc – Végkiárusítás a vajdasági magyar sajtópiacon?

A negyvennapos nagyböjt időszakát éljük. És ez most egyáltalán nem öröm. Nem mélységes elmélkedés. Nem megtisztulás. Nem megújulás. Mert nem csupán az elsárgult mindennapjainkban van szigorú nagyböjt, hanem szinte a teljes vajdasági magyar sajtóban is. Amely pedig – nagyon úgy fest, hogy – szófogadóan, szemlesütve, fejét engedelmesen a hatalom igájába hajtva, végeláthatatlan hallgatásfelhőbe burkolózva tűri a mostanában alakuló újfajta komisz rendet. Egykori önmagát – és ezzel minden, de minden értékét – megtagadva, sárba tiporva és alighanem jó hosszú időre feladva. A délvidéki magyar média szikkadt, fekete kenyéren és poshadt, állott ivóvízen tengődik, böjtöl, vezekel. Mindenható alapítói és társalapítói számára viszont még javában tart a harsány farsang, az úri, ünnepi mulatság, a beteg kis magyar karnevál.

1. Kívánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltőrlését.

Viszlát, komplexusok!

Húsvét és feltámadás előtti nagyböjt ide vagy oda, a vajdasági magyar parlament becenéven aposztrofált Magyar Nemzeti Tanács valóságos tort ül és soha eddig nem prezentált zsíros lakomát folytat. Alighanem rákapott a délvidéki magyar sajtó különleges ízére, zamatára, specifikus, semmi mással össze nem téveszthető aromájára. És – úgy tűnik – farkasétvágya van a behemótnak. Egymás után kebelezi be – tépi cafatokra és falja fel – a több évtizedes hagyománnyal rendelkező (valaha dicső napokat is megélt) tájékoztatási eszközeinket. Egyenként és külön-külön. Szépen, sorjában.

Tavaly nyáron már eltüntette feneketlen bendőjében az egyetlen napilapunkat, a Magyar Szót, nem sokkal ezelőtt pedig szőröstül-bőröstül bekapta a szabadkai hetilapot, a Hét Napot. A mi – nemzeti színű, kokárdás, pántlikás, árvalányhajas – kisgömböcünk hajszálra úgy viselkedik, mint ahogyan a forradalom szokott: felfalja a saját, tulajdon gyermekeit. Ezt művelte már korábban az ugyancsak szabadkai székhelyű, top politikusok által létrehozott top Pannon Rádióval és Televízióval is.
És csak tömi magába az elemózsiát. Csak zabál. Csuklásig. Jóllakottságig. Hányingerig. Gyomorrontásig. Adieu les complexes!

Irány a gömböcútvonal!

Was kostet die Welt? -- akár ezt is kérdezhetném most kissé keserű szájízzel, merthogy a vajdasági magyar médiapiacon napjainkban csaknem minden tömegtájékoztatási-eszközünket áruba bocsájtották. Mindent eladnak és mindent megvesznek. Mindennek tudják, és mindennek meg is szabják, meg meg is adják az árát. Javában zajlik a végső kiárusítás. Amíg a készlet tart. És akinek pénze van, most bevásárolhat…

A gátlástalanul guruló gaz gömböc girbegörbe útját már a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából kidolgoz(tat)ott Médiastratégia nevet viselő dokumentumban felvázolták, kijelölték. Jó előre. Nyilván olyan megfontolásból is, hogy aztán senkit az égvilágon ne érhessen meglepetés. Mármint az érdekeltek közül. A kis magyar médiagömböc táplálékfelvételi-állomásait, az úgynevezett gömböcútvonalat világosan megrajzolták, meghatározták a délvidéki magyar sajtó forgalomirányítói. A Médiastratégia című forgatókönyv szerint gömböckénk legelőször hamm, bekapja a Magyar Szó-t, aztán pedig hamm, bekapja a Hét Nap-ot. Majd következik a lajtstromban az újvidéki Mozaik Televízió. És zárja a sort, azaz befejezi bendőtöltögető ámokfutását a Szabadkai meg az Újvidéki Rádió (magyar szerkesztőségének) bekebelezésével. Persze, csak ha időközben gusztusa nem támad a maradék médiumokra is.

Tekintélyes, tekintélyt parancsoló erkölcsi mellbőségről teljességgel hiábavalóság e téma kapcsán beszélni. Az általános is meg a drasztikus klímaromlás is már jó ideje tart a vajdasági magyar sajtóban. A valóság feltárására törekvő, szabad szellemiségű tájékoztatás mifelénk nem egyéb, mint egy demokratikus illúzió. Nem egyéb, mint egy soha valóra nem vál(hat)ó – ámde mégis csodaszép -- álom.

Mit ér a rend, ha bitang?

A politikai hatalom, a teljesítményhiányos elit nem viseli el és nem is tűri meg a kritikát, a bírálatot, ezért aztán egyetlen hatalmas, színtelen, szürke képpé olvasztja egybe a sok aprócska, tarkabarka mozaikból álló délvidéki magyar médiát. (Egy lesz, egyforma lesz, egységes lesz! De egy csepp köszönet nem lesz benne.) Megkiskorúsítva, hazugságra kényszerítve, a valóság megszépítésére, elferdítésére kárhoztatva ezzel valamennyi lapot, rádiót, televíziót.

Csakhogy így, szigorú keretek közé préselve, satuba szorítva hogyan is élhetne, fejlődhetne ezután? Nincs rá mód. Nincs rá esély. A látványos, előre megtervezett leépítése, a módszeres elsorvasztása, éppen csak a vegetálás állapotába züllesztése immáron elkerülhetetlen. És talán a klinikai halálának beállása is csak idő kérdése.

De vajon a hatalmi erőfölénnyel, az erőnek erejével kierőszakolt behódolás, az egzisztenciális félelem inspirálta dicshimnusz-zengedezés okozhat-e teljes megnyugvást, kényelmes biztonságérzetet és felhőtlen, igazi örömet a vajdasági magyar sajtó fejedelmeinek? Épp, pont ez az embertelen módon kipréselt, kikényszerített keserű dicsőség hozna ragyogást és áldást a VM sajtó sírba eresztőinek? Kötve hiszem. Mert mit ér a „rend”, ha bitang?
Vétek ez a javából. Égbekiáltó, hatalmas bűn. A bűn pedig – természete szerint – általában sötétséget, köteléket és rabságot vonszol maga után.

Hihetetlenül hangzik, de mindebben a magát nemzetinek mondó anyaországi kormány is főszerepet játszik. Az fizeti ugyanis a „temetkezés” költségeit. Ami persze a napi politika szóhasználatában nem egyenlő a leépüléssel, az elmúlással, a megsemmisüléssel, hanem épp ellenkezőleg. Ez az egységesítés hozza majd meg a vajdasági magyar újságírás fellendülését és virágerdőbe borulását.
Ha politikus lennék, biztosan én is így látnám. De minthogy nem vagyok az, már csak egy valamin töprengek. Ha mégis túléljük ezt a sanyarú nagyböjtöt, lesz-e majd utána feltámadás…?


Szabó Angéla
http://margitzoltan.blogspot.com/2012/03/mediagomboc-vegkiarusitas-vajdasagi.html, 2012. március 3., szombat



A VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓ NÓTÁJA IS LEHETNE:
Bikini – Megadtam magam a mának

1. Átlátnak rajtam,
De nem vagyok zavarban.
Nem utálnak és nem szeretnek,
Ha megfelelek, megvehetnek.

R1. ||: Megadtam magam a mának,
Keresnek, hallgatnak, látnak. :||

2. Minden úton és minden időben,
Hogy elteljen és véget érjen,
Egy hosszú ásításba férjen,
Mindegy, csak félig érjen.

R1.

R2. ||: Még nincs itt az idő,
Vagy már elmúlt.
Sehova se érek,
Soha el nem kések. :||

1., 2., R., R.

||: Nincs itt az idő,
Ó oooó,
Nincs itt az idő, :||
Nincs itt az idő.

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/1087/bikini/megadtam-magam-a-manak-zeneszoveg.html
http://margitzoltan.blogspot.com/2012/03/mediagomboc-vegkiarusitas-vajdasagi.html

Mosakodás

Kisebbségjogi jegyzet

Újabb – ki tudja már hányadik – botrányba keveredet Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. De lássuk sorjában az eseményeket.
– Hosszas előkészületek után megkötöttük az együttműködési szerződést a Vajdasági Magyar Tudományos Társasággal (VMTT), az újvidéki Jogi Karon folyó magyar nyelvű oktatás pénzügyi támogatásáról – írja Korhecz jegyzetében (Magyar Szó, 2012. február 18., 14. o.). Korhecz ugyanakkor bejelentette, hogy most az MNT támogatásával „lehetővé válik az oktatási tevékenység megerősítése, bizonyos intézményesítése”.
A jegyzet alapján az olvasó arra a megállapításra juthatott, hogy új lehetőségek nyílnak a magyar nyelvű oktatás előtt a Jogi Karon.
Az újvidéki egyetemisták szövetsége és az újvidéki Jogi Kar hallgatóinak szövetsége február 21-i összejövetelén valótlannak nevezték Korhecznek a jegyzetben közölt állítását, miszerint a kilencvenes évek elején a ,,nagyszerb ideológia” hatására „számos magyar egyetemi oktatót üldöztek el a Karról”. Együttes közleményükben Korhecz állításait „rágalomnak” minősítették, amelynek valótlanságáról mindenki meggyőződhet, aki megnézi az oktatók névsorát a Jogi Kar honlapján. Az egyetemista szervezetek tagadják Korhecz azon kijelentését is, hogy a Karon tanuló magyar hallgatók száma ,,megtizedelődött” volna.
Ez után következett az MNT (miért nem az elnök?) Félreértették a szöveget c. közleménye (február 23.), miszerint a testületet „igazán meglepte és felháborította bizonyos befolyásos médiumok írása Dr. Korhecz Tamás, a ’Tanács elnökének nyilatkozata’ kapcsán az újvidéki Jogi Karon állítólag megszervezendő magyar nyelvű oktatásról”.
A Jereváni Rádió és „a támadás a legjobb védekezés” stílusában írt közlemény a „befolyásos médiumok”-nak felrója, hogy „önkényesen kiválasztott részeket közöltek” az MNT elnökének „blogjából”, anélkül hogy „e kérdésekről helyes információért előzetesen megkérdezték volna a Tanácsot” (sic!). Miért kérdezték volna meg az újságírók a Tanácsot, és mit is kérdeztek volna a testülettől, amikor az elnök jegyzetéről van szó? Összetévesztené, illetve kiegyenlítené önmagát az elnök az MNT-vel? (A testületben egyébként is minden úgy történik, ahogy ő elképzeli!
A MNT közleményében még tovább is bonyolítja a helyzetet, és újabb (kellemetlen) kérdéseket vet fel, amikor arról szól, hogy az MNT „pénzeszközöket biztosít magyar nyelvű konzultációk (és nem gyakorlatok, előadások vagy vizsgák) megtartására a Tudományos Társaság (VMTT) tagjai által”. AZ MNT elnöke – aki tíz évig közigazgatási titkár volt – és a VMTT elnöke (aki az emlitett karon a kötelmi jog professzora) nem tudná, hogy nem köthetnek szerződést és a VMTT tagjai sem tarthatnak konzultációkat a Jogi Karon, a Kar előzetes belegyezése nélkül? Kérdés az is, hogy MNT tagjainak tudomásuk volt-e egyáltalán a VMTT-vel kötött szerződésről.
Az MNT aláírásával megjelent közlemény megállapítja, hogy „a napilapok bizonyos cikkei” nem csak „téves képet festettek a szándékról és a projektumról”, de „kárt okoztak az MNT tekintélyének” és a Jogi Kar „bizonyos előadóinak”. Végül – békülékenyebb hangnemben – tartalmazza a kijelentést, miszerint az MNT „kész párbeszédet folytatni az Újvidéki Egyetem és a Jogi Kar vezetőivel a magyar nyelvű oktatás különféle új, intézményesített formáinak előremozdításáról, a hatályos jogszabályokkal összhangban”.
A Magyar Szó ez után (ugyanebben a számban) a magyar jogi oktatás témájában megszólaltatta dr. Várady Tibor egyetemi tanárt. Várady (a Komoly érvágás volt a magyar oktatás megszüntetése c. írásban) elmondta, hogy a Jogi Karon „az órák egy része volt magyarul, annyi óra, ahány magyar oktató volt, de egy-két vendégelőadó is tartott magyarul előadásokat. Ez a helyzet a miloševići évekig, kilencvenes évek elejéig tartott, amikor is mindez megszűnt”.
Közben kiderült, hogy a Kar magyar tanárai már évek óta tartják a kötelmi jog, a római jog és a nemzetközi magánjog magyar nyelvű kurzusait, illetve konzultációit az érdeklődőknek, és ezt a jövőben is folytatnák, függetlenül attól, hogy ezt külön honorálja-e valaki vagy sem.
Dr. Szalma (a VMTT elnöke) az MNT elnökével szemben rámutatott: „a szerződés megkötését megelőzően kértem, hogy üljünk le, beszéljük meg a sorrendtartást és a teendőket. Korhecz titkárnője (sic!) azonban jelezte, hogy erre nincs szükség, mert ezt sürgősen el akarják intézni, támogatni kívánják az oktatást, és a VMTT-vel kívánnak szerződni. Én azt mondtam, hogy lépjenek a Jogi Kar felé is. Nem érzem magam kompetensnek, hogy én szaladgáljak ez ügyben a rektortól a dékánig. S hozzátette, hogy ha a szerződéskötést megelőzően leültek volna, elkerülhetőek lettek volna ezek a bonyodalmak (Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 38. szám, 2011. február 23.).
Az NMT napilapjában, a testület számára fenntartott helyen, Berteka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa is (a február 25-i lapban) – törekvő hivatalnok módjára és fogadatlan prókátorként – mégis védelmébe vette főnökét. Szerinte „egy tévesen értelmezett, sok mindenben szubjektív jellegű jegyzet révén aláásták mind az MNT, mind bizonyos személyek tekintélyét. Az MNT azóta kiadott közleménye pedig felkeltette a magyar közvélemény nem mindenben pozitív töltetű érdeklődését is.” Mintha az MNT tekintélye nem attól függne, hogy milyet szerez magának.
Az olvasók most joggal várják a feleletet a kérdésre, hogy a Jogi Karon megszüntették a magyar szaknyelvű lektorátust, vagy nem? Megtizedelődött magyar jogi hallgatók száma vagy nem? Üldöztek-e el tanárokat a Jogi Karról vagy nem, illetve annak idején egyes tanárok a jobb fizetés és a nagyobb biztonság miatt hagyták ott a Jogi Kart?
A nyilvánosságra került a kérdéseket fontos lenne letisztázni, a tények, de Korhecz Tamás szavahihetősége miatt is. Lesz-e erre vállalkozó?

Újvidék, 2012. március 3.

Bozóki Antal

Bukarest kizsarolta a román-szerb kisebbségvédelmi egyezményt

Elhárult az akadály Szerbia európai uniós tagjelöltté nyilvánítása elől, miután a balkáni ország és Románia képviselői csütörtökön ellátták kézjegyükkel azt a kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményt, amelynek aláírásától Bukarest függővé tette a tagjelölti státus megadásának támogatását.

Mint arról beszámoltunk, az EU külügyminisztereinek keddi ülésén kellett volna döntést hozni arról, hogy Szerbia uniós tagjelölt legyen, a végső döntésnek pedig az uniós állam- és kormányfők most hétvégi ülésén kellett megszületnie. Románia azonban kedden jelezte: csak akkor támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ha Szerbia garantálja az ott élő román és vlach kisebbség jogait. Bukarest az oktatási, kulturális és vallási jogok garantálását követelte, ehhez pedig biztosítékként azt a kétoldalú egyezményt, amelyet végül csütörtökre sikerült tető alá hozni.

A szerződés szövegéről csütörtökre virradó éjszaka állapodott meg a két fél, a dokumentumot Brüsszelben látta el kézjegyével Mihnea Motoc, Románia, valamint Rokszanda Nincsics, Szerbia EU-nagykövete.

Szerbia uniós tagságáról az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács csütörtöki ülésén is szó esett, itt kellett megszületnie a végső döntésnek az ország tagjelöltté nyilvánításáról, amelynek immár nem maradt ellenzője.

Winkler Gyula: jogosak az elvárások
Mint arról beszámoltunk, a román vétóval való fenyegetés meglepte az uniós illetékeseket, és többen is bírálták Bukarestet. A bírálatok kapcsán Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő csütörtökön rámutatott: a Cristian Diaconescu külügyminiszter által Szerbia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről kedden, Brüsszelben megfogalmazott álláspont helyes és korrekt, ilyen értelemben túlzás Szerbia csatlakozási menetrendjének akadályoztatásáról beszélni.

A romániai álláspont nyomán kialakult helyzet, amely Szerbia tagjelölti státusának megadását az országban élő kisebbségek jogainak betartásától teszi függővé, újabb érvet jelent az európai uniós kisebbségi keretszabályozás megalkotása mellett. „Az EU legtöbb tagállama erőfeszítéseket tesz a határain kívül élő nemzettársak jogainak védelme érdekében és valamennyi európai etnikai közösség nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséért harcol. Mindeddig eseti megoldások születtek, elsősorban kétoldalú megállapodások keretében, amelyek a sokszor igen feszült helyzeteket csupán tünetileg és ideiglenesen kezeltek, az illető nemzeti kisebbségek sorsát nem rendezték megnyugtatóan. Üdvözlendő, hogy a Lisszaboni Szerződés az európai értékek közé sorolja a kisebbségeket. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az elv megléte még nem elég, követnie kell olyan szabályozás kidolgozása és alkalmazása, amely az EU-ban élő valamennyi őshonos kisebbséget véd. Az adott helyzetben, tehát Románia a szerbiai román kisebbség védelmében nem tett egyebet, mint élt azon kevés eszközök egyikével, amelyek a rendelkezésére álltak, hiszen célja az, hogy a Szerbiában élő többi kisebbséggel együtt a román közösség is jogokat kapjon és a szerb állam védelemét élvezze” – szögezte le Winkler.

Hozzátette: eljött az ideje annak, hogy Brüsszel és valamennyi tagállam felismerje, hogy az Európai Uniónak nem csupán államok részei, hanem az azokban élő közösségek is, az őshonos nemzeti kisebbségek pedig államalkotó tényezők nagyon sok tagállamban.

Smaranda Enache: helyesen járt el Románia
Hasonlóan nyilatkozott Smaranda Enache, a Pro Európa jogvédő szervezet társelnöke is, aki szerint Románia minden alkalommal helyesen jár el, amikor felemeli a szavát a Timok-völgyihez hasonló román kisebbségek ügyében, azonban szerinte időben el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat Szerbiával. Példaként rámutatott, hogy – szerinte – Magyarország még azelőtt ki tudta használni a nemzetközi nyomásgyakorlás eszközét, hogy Romániát fölvették volna az EU-ba, ezért „2007 január elsején nem verte az öklével az asztalt, hogy ne vegyék föl”.

Sever Voinescu, a kormány fő erejét adó Demokrata-Liberális Párt (PDL) szóvivője a hatékonyan működő román diplomácia nagy győzelmének nevezte az egyezmény aláírását, és hozzáfűzte: mivel a szerbiai román kisebbség ügye húsz éve húzódik, jó, hogy megszületett a dokumentum.

PNL: modellértékű a román gyakorlat
Egyetértett a román állásponttal az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu is, aki szerint Bukarest korrektül járt el. „A szerbiai román kisebbségnek több jogot kell élveznie. Mivel Románia modellértékűnek számít, ami a kisebbségeknek a nagylelkű törvények és a gyakorlat által biztosított lehetőségeket illeti, minden erkölcsi és politikai joga megvan ahhoz, hogy ugyanezt kérje” – vélte Antonescu.

Mint arról beszámoltunk, egyes vélemények szerint Románia azért vetette föl a vétó lehetőségét, hogy így fejezze ki elégedetlenségét az uniós partnerek előtt, amiért Hollandia ellenkezése miatt halogatják az ország schengeni csatlakozását. Az unós illetékesek döntése nyomán a schengeni csatlakozás ügye is fölkerült az állam- és kormányfők hétvégi tanácskozásának napirendjére.

Krónika, 2012. március 02.
Civitas Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március 2.

A vajdasági magyarok számára fontos rendelkezések kerültek az EP Szerbia-jelentésébe

Elfogadta az Európai Parlament külügyi bizottsága csütörtökön Szerbiáról szóló éves jelentését - jelentette be brüsszeli közleményben Gál Kinga fideszes EP-képviselő.
Hozzátette, hogy módosító indítványainak köszönhetően a jelentés hangsúlyosabban foglalkozik a nemzeti kisebbségek védelmével, s külön kitér a nemrég elfogadott restitúciós és rehabilitációs törvényekre, valamint a nemzeti tanácsok rendszerére.
Ezek által a vajdasági magyar közösség számára fontos szempontok is bekerülhettek a szövegbe – emelte ki Gál Kinga.
A restitúciós és rehabilitációs törvényekkel kapcsolatban a szöveg a hatékony gyakorlatba ültetés fontosságát húzza alá, a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvényhez kapcsolódóan pedig a pénzügyi támogatások megfelelő folyósítására és a kisebbségi nyelvi oktatás minőségének javítására hívja fel a figyelmet.
A jelentést – amelynek néppárti felelőse Schöpflin György (Fidesz) volt – még az EP plenáris ülésén is megvitatják a képviselők - derül ki a közleményből.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13031/A-vajdasagi-magyarok-szamara-fontos-rendelkezesek-kerultek-az-EP-Szerbia-jelentesebe.html,2012. március 1. [19:03]

Szerbia uniós tagjelölt

Az Európai Unió állam- és kormányfői – mind a huszonheten - március 1-jén este úgy döntöttek, hogy tagjelölti státust adnak Szerbiának. A határozatot a munkavacsora ideje alatt hozták meg a kétnapos EU-csúcs első napján.

Corax, Danas, 2012.február 29., 1. o.

Március első péntekje

Ökumenikus Világimanap (Svetski ekumenistički molitveni dan / World
első péntekje Day of Prayer)

Az ökumenikus mozgalmat Amerikában, 1887-ben kezdeményezték a nők. Azóta minden év márciusának első péntekjén a világ nagyon sok templomában szinte napfelkeltétől napfelkeltéig, 24 órán keresztül egyazon liturgia szerint mutatják be a szertartásokat. A világmozgalomhoz felzárkózott több mint 180 ország keresztényeinek alapmotívuma: Tájékozódva imádkozni! – Imádkozva cselekedni! A legnagyobb ökumenikus mozgalom fő céljait 1987-ben, nyilatkozatban hirdette ki a Világimanap Nemzetközi Bizottsága.

Az Ökumenikus Világimanap jele