A VMSZ, az MNT és a vajdasági magyar média összefonódásainak története
A vajdasági magyar sajtó problémája nem az, hogy magyar. Nem is az, hogy közpénzből támogatják. Egy kis létszámú kisebbségi közösségnek szüksége van magyar nyelvű napilapra, hetilapra, rádióra, televízióra és online médiára, és ezek jelentős része piaci alapon aligha lenne fenntartható.
A valódi kérdés más: mi történik akkor, ha a médiumok fenntartását biztosító intézményrendszer, a vezetők kiválasztása, a támogatások elosztása, a médiastratégia és a közösség legerősebb politikai pártja ugyanabba a politikai gravitációs térbe kerül?
Nem szükséges ahhoz minden reggel telefonon lediktálni a címoldalt, hogy egy médiarendszer politikailag függővé váljon. Az intézményi függés sokkal kifinomultabban működhet: kinevezéseken, finanszírozáson, hozzáférésen, szakmai szocializáción, napirendkijelölésen és azon keresztül, hogy egy szerkesztőségben mindenki pontosan tudja, melyek azok a konfliktusok, amelyeknek következménye lehet.
Éppen ezért fontos, hogy ne feltételezésekből induljunk ki.
1. Az MNT és a VMSZ kapcsolata: itt kezdődik a történet
A Magyar Nemzeti Tanácsnak törvényes joga van kisebbségi médiumokat alapítani. Önmagában tehát az, hogy az MNT alapítója a Magyar Szónak, vagy meghatározó szerepet játszik a Pannónia Alapítvány körül, semmilyen szabálytalanságot nem jelent.
A szerb médiatörvény azonban ugyanabban a rendszerben világosan kimondja azt is, hogy a nemzeti tanács által alapított médium szerkesztéspolitikájának függetlennek kell lennie az alapítótól. A törvény előírja a szakmai és etikai garanciákat, valamint azt is, hogy a főszerkesztő kiválasztásakor a szerkesztőségnek titkos szavazással véleményt kell mondania a jelöltről. Paragraf
Ez azért különösen fontos, mert a jelenlegi MNT politikai összetétele rendkívül egyoldalú. A 2022-es nemzeti tanácsi választásra a VMSZ adta át a Magyar Összefogás 35 fős listáját, és Pásztor István akkori VMSZ-elnök maga jelentette be, hogy a lista valamennyi mandátumot megszerezte. Magyar Szó
Vagyis létrejött egy sajátos intézményi lánc:
VMSZ által állított lista → teljes MNT-többség → MNT-alapítói jogok → meghatározó szerep közpénzből működő magyar médiumok intézményi irányításában.
Ez még mindig nem bizonyítja, hogy valamely politikus egy konkrét hírt megrendelt vagy letiltott. De azt igen, hogy a szerkesztői autonómia számára rendkívül erős strukturális garanciákra lenne szükség.
A Magyar Szó mai impresszuma egyértelműen az MNT-t nevezi meg alapítóként. 2025-ben pedig maga az MNT számolt be arról, hogy döntések születtek többek között a Pannónia Alapítvány ügyvezetőjéről, a Magyar Szó fő- és felelős szerkesztőjéről, valamint a Hét Nap vezetőiről. Magyar Szó
2. Ez nem 2026-ban kezdődött
A szerkesztőségi autonómia kérdése legalább egy évtizede nyílt konfliktusforrás.
2016-ban, amikor módosították a Magyar Szó és a Hét Nap alapítói okiratát, az MNT saját beszámolója szerint is voltak tanácstagok, akik ezt a politikai nyomásgyakorlás veszélyeként értelmezték. Az ülés alatt újságírók tiltakoztak, és a Magyar Szó, illetve a Hét Nap munkatársainak közös követelését is átadták. A tiltakozók szerint a módosítás a szerkesztőségek szabad véleménynyilvánítását és gondolkodását veszélyeztette. mnt
Vagyis a mai vita nem valamelyik új ellenzéki szervezet találmánya.
A probléma története dokumentálhatóan régebbi.
Egy 2026 júliusában megjelent, az újvidéki egyetem két médiakutatója, Dinko Gruhonjić és Smiljana Milinkov által jegyzett tanulmány kifejezetten a vajdasági magyar nyelvű média esetét vizsgálja a „media capture”, vagyis a média politikai-gazdasági foglyul ejtésének fogalmával. A szerzők értelmezése szerint a rendszer sajátossága, hogy az állami szintű politikai függéshez a kisebbségi közösségen belüli politikai kontroll és a magyarországi finanszírozás is hozzáadódik. Ez a szerzők tudományos értelmezése, nem jogerős megállapítás, de figyelemre méltó, hogy 2026-ra maga a vajdasági magyar médiarendszer önálló akadémiai esettanulmánnyá vált. Global Media Journal
3. A pénz nagyságrendje már nem mellékes körülmény
A kisebbségi sajtó támogatása önmagában közérdek. A pénz akkor válik sajtószabadsági kérdéssé, ha a források koncentrálódnak, miközben a politikai és intézményi ellenőrzés is ugyanazon környezetben összpontosul.
Az Átlátszó Vajdaság korábbi összesítése szerint a Magyar Szó, a Hét Nap, a Pannon RTV és a Vajdaság Ma 2011 és 2021 között összesen 5,3 milliárd forintnyi Bethlen Gábor Alap-támogatáshoz jutott. A Political Capital 2023-as tanulmánya pedig arra jutott, hogy a BGA szerbiai magyar nyelvű médiának juttatott támogatásainak mintegy 95 százaléka az MNT ernyője alá tartozó médiumokhoz került; a Pannon RTV három médiuma 2011–2021 között önmagában mintegy 3,5 milliárd forintot kapott. atlatszo.rs
A frissebb számok még nagyobb nagyságrendet mutatnak. Az RTL adatai alapján készült 2026-os összesítés szerint 2018 és 2026 között a Pannon RTV 4,87 milliárd, a Magyar Szó 1,86 milliárd, a Hét Nap pedig mintegy 80 millió forintnyi magyarországi közpénzt kapott. Ez csak ennél a három szereplőnél körülbelül 6,8 milliárd forint. telex
Csak 2026-ra a Pannónia Alapítvány számára 854 millió, a Magyar Szónak 200 millió, a Hét Napnak pedig 40 millió forintos BGA-keretet hagytak jóvá. A Hét Nap igazgatója később pontosította: náluk a 40 millió forintot május közepéig nem folyósították. Közben szerbiai tartományi forrásból a Magyar Szó – a hozzá tartozó ifjúsági kiadványokkal együtt – mintegy 203 millió dinár, a Hét Nap pedig 59,5 millió dinár támogatást kapott 2026-ra. Szabad Magyar Szó
Ezekből a számokból önmagukban nem következik politikai engedelmesség. Az viszont igen, hogy ekkora közpénz-koncentráció mellett az átlátható szerkesztői függetlenség nem opcionális luxus, hanem közérdek.
4. És mit kaptak az olvasók ezért? Van erre mérhető adat is
A legérdekesebb számsor talán nem is a támogatásoké, hanem a tartalomé.
Az Átlátszó Vajdaság a 2022-es magyarországi parlamenti választás előtt kilenc vajdasági magyar sajtóorgánum online tartalmát vizsgálta 2021. október 1. és 2022. február 12. között.
682 választásokkal kapcsolatos cikket találtak.
Ezek közül 526, vagyis 77 százalék a BGA által finanszírozott médiumokban jelent meg. Az ottani cikkek közül 369-ben, azaz 70 százalékban a Fidesz, a magyar kormány vagy annak valamely tagja volt a központi szereplő. Ezek 99 százaléka pozitív vagy semleges hangvételű volt.
Az ellenzéki összefogás ezzel szemben 72 cikkben, vagyis 14 százalékban szerepelt, és e cikkek 39 százaléka negatív volt. A kutatás szerint a magyar kormány által finanszírozott lapokban az ellenzékről egyetlen pozitív hangvételű hír sem jelent meg a vizsgált mintában. atlatszo.rs
A Magyar Szónál különösen erős különbséget mértek: a vizsgált cikkek 75 százaléka a Fideszről vagy kormányzati szereplőről szólt semleges vagy pozitív kontextusban, míg 11 százalék foglalkozott az ellenzéki összefogással vagy tagjaival, semleges vagy negatív hangnemben. atlatszo.rs
Ez már nem benyomás.
Ez tartalomelemzés.
Fontos ugyanakkor a határa is: ez a mérés a 2022-es magyarországi választás előtti időszakra vonatkozik, ezért nem használható automatikusan bizonyítékként arra, hogy 2026-ban minden médium minden témában ugyanilyen arányokkal működik.
5. A 2023-as médiastratégia: amikor a politikai értékrend bekerül a sajtópolitikába
Az MNT 2023 őszén készítette el a 2024–2029-re vonatkozó tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiáját, amelyet novemberben egyhangúlag elfogadott. Az MNT hivatalos álláspontja szerint nem kíván beleszólni a médiaházak szerkesztéspolitikájába. mnt
A dokumentum közvitáján azonban lényeges kérdések merültek fel.
Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság főszerkesztője például arra hívta fel a figyelmet, hogy nem készült friss, átfogó kutatás a vajdasági magyarok médiafogyasztásáról, és azt is kifogásolta, hogy miközben a stratégia pluralizmusról beszél, több független vagy kritikus médium nem szerepelt benne. Pressburger Csaba pedig azt kérdezte, hogyan kerülhet szembe az újságírói szakmaiság a dokumentumban megjelenő „kisebbségi erkölcsiséggel”, illetve mit jelent pontosan a keresztény értékrendre való hivatkozás. Szabad Magyar Szó
A közvitáról beszámoló Szabad Magyar Szó szerint Fremond Árpád végül úgy fogalmazott, hogy a stratégia „a mi politikai beállítottságunk szája íze szerint” készült, és azok kerültek bele, akikkel együtt tudnak működni. Fremond ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy támogatás esetén sem kíván beleszólni a konkrét tartalomgyártásba. Ez a kijelentés az SZMSZ tudósításából ismert; az MNT hivatalos összefoglalója inkább a szerkesztéspolitikába való be nem avatkozást hangsúlyozza. Szabad Magyar Szó
A két állítás közötti feszültség önmagában sokat elmond a problémáról.
Ha ugyanis egy médiastratégia intézményes célja politikai értékválasztás alapján határozza meg, mely szereplőket tekinti együttműködésre alkalmasnak, miközben az alapított média szerkesztői függetlenségét törvény védi, akkor nagyon világos határt kellene húzni közösségpolitika és szerkesztéspolitika között.
6. Kishegyes 2024: újságíró-találkozó politikai helyzetértékeléssel
- május 18-án az MNT megtartotta az első Délvidéki Médiatalálkozót a kishegyesi Kátai-tanyán.
A hivatalos program nagyon beszédes.
A találkozót Fremond Árpád MNT-elnök nyitotta meg. Utána Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke az aktuális politikai helyzetről tartott előadást, majd Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke válaszolt aktuális közéleti kérdésekre. Csak ez után következtek a szorosan szakmai témák: Kenyeres Attila Zoltán az álhírekről és médiamanipulációról, Malatenszki Dávid pedig a mesterséges intelligenciáról beszélt. mnt
Önmagában természetesen nem kifogásolható, hogy újságírók politikusokkal találkoznak. Éppen ellenkezőleg: az újságíró feladata kérdezni a politikust.
A strukturális kérdés azonban az, hogy miért az alapítói jogokat gyakorló politikai-intézményi rendszer szervez szakmai találkozót, amelynek egyik első programpontja a domináns magyar párt elnökének politikai helyzetértékelése?
Az újságírás demokratikus szerepe alapvetően fordított: nem a politikának kell szakmai közeget teremtenie az újságíró számára, hogy ismertesse vele a politikai helyzetet, hanem az újságírónak kell önállóan értelmeznie, ellenőriznie és számonkérnie a politikát.
Ettől a kishegyesi rendezvény még nem válik bizonyított „eligazítássá”. Az ilyen minősítést kritikus szerzők használták. Az viszont a hivatalos programból is megállapítható, hogy a politika és az újságírói szakma közötti intézményi távolság nem volt nagy.
7. Doroszló 2025: ugyanez a szerkezet, plusz Bohár Dániel
Egy évvel később Doroszlón már közel 100 résztvevővel rendezték meg a II. Délvidéki Médiatalálkozót.
A koreográfia szinte ugyanaz volt.
Az első részben Pásztor Bálint VMSZ-elnök beszélt az aktuális politikai helyzetről. Utána Ótott Róbert tartományi alelnök folytatta a politikai helyzetelemzést, majd Fremond Árpád ismertette az MNT előtt álló ügyeket.
A szakmai rész csak ezután következett.
Gulyás István, az M5 igazgatója médiáról és újságírói etikáról tartott előadást, majd Bohár Dániel, a Megafon véleményvezére és riportere beszélt az online újságírásról és a médiafogyasztási szokások változásáról. mnt
Bohár azt mondta a találkozón, hogy a közösségi platformok ma már politikai döntéseinket, tájékozódásunkat és véleményformálásunkat is meghatározzák. Magyar Szó
És ezen a ponton válik lényegessé, hogy ki az előadó.
8. Miért lényeges, hogy Bohár nem egyszerűen „online médiaszakember”?
A Megafon saját honlapja sem klasszikus, pártsemleges újságíróképzőként határozza meg önmagát.
A szervezet arról ír, hogy a Facebook „baloldali álhírekkel” van tele, saját résztvevőit pedig „digitális szabadságharcosoknak” nevezi. Képzési rendszerében alapképzés, speciális továbbképzés, mentorprogram, majd „profi véleményvezér” szint szerepel. Megafon
Bohár maga 2021-ben a Mandinernek azt mondta, azért végzi ezt a munkát, hogy saját eszközeivel hozzájáruljon a jobboldali kormányzás folytatásához, és azt is elmondta, hogy részt vesz a Megafon képzéseiben. Mandiner
Ezért pontosabb úgy fogalmazni: Doroszlóra nem egyszerűen egy digitális újságírással foglalkozó szakember érkezett, hanem egy olyan politikai kommunikációs rendszer egyik legismertebb arca, amely saját bevallása szerint is politikai céllal működött.
A modell méretét számokkal is lehet érzékeltetni.
A Meta hirdetési adatbázisa alapján a Telex 2024 áprilisában azt számolta össze, hogy a Megafon egyetlen harmincnapos időszak alatt 143 645 512 forintot költött 206 Facebook-hirdetésre. Ebből Bohár Dániel oldalára 34 763 765 forintnyi hirdetési költés jutott, 45 szponzorált posztra. telex
A Political Capital ugyanabban az évben, az első nyolc hétben 114 millió forintnyi Megafon Facebook-költést azonosított; Bohár oldala már akkor húszmillió forint felett járt. Political Capital
Nem állítható, hogy Doroszlón Bohár politikai kampánytechnikára oktatta volna a vajdasági magyar újságírókat – az MNT hivatalos programja szerint médiafogyasztásról és online újságírásról beszélt.
De az teljesen legitim szakmai kérdés, hogy miért éppen egy nyílt politikai kommunikációs projekt véleményvezérét választotta szakmai előadónak a vajdasági magyar média intézményi alapítója.
9. A „nyitás” története talán mindennél jobban megmutatja a rendszer problémáját
2026 tavaszán különös eseménysor zajlott.
Pásztor Bálint arról beszélt, hogy Magyar Péter vele folytatott megbeszélésén elvárásként vetette fel az ellenzéki megszólalások megjelenését az MNT-alapítású médiában. Pásztor hangsúlyozta, hogy a VMSZ „nem foglalkozik médiaszerkesztéspolitikával”, majd elmondta, hogy továbbította a felvetést Fremond Árpád MNT-elnöknek, Fremond pedig ezután egyeztetett az MNT által alapított médiumok vezetőivel. Pásztor szerint ezt követően már megjelentek az ellenzéki közlemények ezekben a sajtótermékekben. Magyar Szó
Fremond később maga is megerősítette, hogy összehívta a média vezetőit, és nagyobb nyitottságot kért tőlük, ugyanakkor azt állította, hogy az MNT nem avatkozik be a napi szerkesztői döntésekbe. Szabad Magyar Szó
Ez nem bizonyítja, hogy korábban Pásztor Bálint személyesen határozta volna meg, mi jelenhet meg.
Viszont felvet egy ennél fontosabb intézményi kérdést.
Ha egy pártelnök felvetésétől az MNT elnökén keresztül el lehet jutni a főszerkesztőkig, és ezután megváltozhat a politikai szereplők hozzáférése a médiához, akkor mennyire autonóm az a rendszer, amelyről közben minden szereplő azt állítja, hogy politikailag független?
A szerkesztői szabadság ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy politikus nem tiltathat le cikket.
Azt is jelenti, hogy politikus nem nyithatja ki és nem zárhatja be a kaput.
10. A VMSZ válaszát is komolyan kell venni
Pásztor Bálint következetesen azt állítja, hogy az MNT alapítói szerepe nem egyenlő szerkesztői beavatkozással. A VMSZ 2026 júniusi összefoglalója szerint Pásztor úgy érvelt: a hírek súlyáról és a megszólalók szerepeltetéséről a szerkesztőségek döntenek, a politikusok nagyobb megjelenését pedig részben az indokolja, hogy választott tisztségviselőként elszámolással tartoznak a közösségnek. VMSZ
Ez valós ellenérv.
A kisebbségi közösség intézményeinek működéséről való tájékoztatás valóban közszolgálati feladat, és az MNT-alapítású sajtó létezése önmagában nem valamiféle demokratikus rendellenesség.
Éppen ezért nem az a szakmai kérdés, hogy megjelenhet-e sokszor a VMSZ elnöke.
Hanem az, hogy ugyanolyan intenzitással tesznek-e fel neki kellemetlen kérdéseket; rendszeresen megjelennek-e az alternatív álláspontok; ellenőrzik-e a politikusi állításokat; feltárják-e a hatalom számára kényelmetlen ügyeket; és a választó ugyanazon médiából megismerheti-e az egymással versengő politikai alternatívákat.
11. Miért probléma ez választások idején?
Itt különösen fontos pontosnak maradni.
Nincs olyan hiteles vajdasági kutatás, amelyből meg lehetne mondani, hogy a vajdasági magyar médiarendszer politikai egyoldalúsága hány szavazatot hozott egyik vagy másik pártnak. Ilyen számot felelősen nem lehet állítani.
A mechanizmus hatását azonban a választáskutatás és a nemzetközi választási megfigyelés jól ismeri.
Az ODIHR a 2023-as szerbiai parlamenti választásról azt állapította meg, hogy a médiatorzítás és a kormánypárti szereplők rendszerszintű előnye egyenlőtlen feltételeket teremtett. A megfigyelők szerint az ellenzék korlátozott médiahozzáférése és az érdemi elemző újságírás hiánya rontotta a választók lehetőségét arra, hogy teljes körű információ alapján döntsenek. OSCE ODIHR
Ez nem a vajdasági magyar médiáról készített mérés, ezért nem lehet annak számait automatikusan rávetíteni a magyar nyelvű sajtóra. A demokratikus mechanizmus viszont ugyanaz.
Ha az egyik politikai szereplő folyamatosan jelen van, a másik csak ritkán; ha az egyik politikus állításai önálló hírként jelennek meg, a másikat elsősorban konfliktusokban mutatják be; ha bizonyos témákat napirenden tartanak, másokat pedig nem; ha a sajtó nem ellenőrzi ugyanolyan keménységgel a hatalmon lévő és az ellenzéki szereplőket, akkor a választó nem azonos mennyiségű és minőségű információból hozza meg a döntését.
Nem kell hamis hírt közölni ehhez.
Elég eldönteni, mi a hír.
12. Egy egészen friss példa: mit jelent a napirendkijelölés?
A 2026-os szerbiai parlamenti választási kampány első napjaiban is látható volt egy érdekes szerkesztői különbség.
Szeptember 15-én este a Magyar Szó 22:01-kor külön cikkben közölte, hogy a RIK kihirdette a VMSZ listáját, és átvette Pásztor Bálint Facebook-bejegyzésének választási felhívását. A Pannon RTV 21:14-kor ugyancsak önálló hírként közölte a VMSZ-lista kihirdetését, Facebook-forrásból. Magyar Szó
Az ugyanazon RIK-ülésen kihirdetett Egyetemista lista ténye a Pannon összefoglalójában szeptember 16-án jelent meg, a Magyar Szó pedig szeptember 17-i cikkében írt kifejezetten arról, hogy a listát kihirdették. Mindkét médium korábban is közölt híreket az egyetemista mozgalom programjáról és listabeadásáról, tehát nem helyes azt állítani, hogy általában elhallgatták volna a mozgalmat. A különbség az azonnali szerkesztői prioritásban látható. Pannon RTV
Egyetlen esetből nem lehet rendszerszintű elfogultságot bizonyítani.
De pontosan az ilyen eseteket kellene egy egész kampányon keresztül, átlátható módszertannal mérni.
13. A sok közpénz még csak nem is jelent automatikusan online közönségfölényt
A médiarendszer másik érdekes paradoxona a közönségadatokban látható.
A Semrush becslése szerint 2026 májusában a Szabad Magyar Szó 241 300 webes látogatást ért el, a Pannon RTV 73 400-at, a Magyar Szó 65 900-at, a Hét Nap pedig 18 300-at. Vagyis ebben a mérésben a három MNT-alapítású oldal együttes becsült forgalma is alacsonyabb volt a Szabad Magyar Szóénál. Szabad Magyar Szó
Ezeket az adatokat azonban nem szabad túlértékelni. A Similarweb ugyanarra a hónapra más sorrendet becsült: ott a Pannon RTV vezetett. Az SZMSZ szerint saját Google Analytics-adataihoz a Semrush közelebb állt, de a többi médium belső analitikája nem nyilvános. Szabad Magyar Szó
Ráadásul a webes forgalom nem méri a televízió, a rádió, a nyomtatott lapok és a közösségi platformok teljes közönségét.
Az adatokból tehát nem lehet megmondani, „ki a legerősebb médium”. Azt viszont jelzik, hogy a hatalmas közfinanszírozás nem feltétlenül jelent automatikusan nagyobb online olvasói igényt.
14. Mi lenne a valódi megoldás?
Nem az, hogy az egyik párt helyett a másik kapjon saját sajtót.
Az csak a politikai függés szereplőinek cseréje lenne.
A megoldás az lenne, ha a választási időszakokban valamennyi közpénzből fenntartott vagy közszolgálati feladatot végző magyar médium nyilvánosságra hozná a politikai szereplők megjelenési arányát, a beszédidőt, a hírek hangnemét és a meghívott vendégek listáját; az MNT által alapított médiumok közzétennék a törvény által előírt szerkesztői autonómiát biztosító belső szabályokat; a főszerkesztői pályázatok és a szerkesztőségi titkos véleménynyilvánítás eredményei átláthatóbbá válnának; és világos, előre rögzített szabályok garantálnák a politikai szereplők hozzáférését.
Ugyanilyen fontos lenne, hogy az MNT ne politikai értékazonosság alapján határozza meg, mely magyar médiumot tekinti a közösség részének. A közpénzből támogatott sajtó feladata nem az, hogy eldöntse, mely vélemény „közösségépítő”, hanem az, hogy a valóság ellenőrizhető tényeit és a közösségen belüli legitim véleménykülönbségeket is bemutassa.
És természetesen ugyanennek a mércének kellene vonatkoznia a Vajdasági Magyar Plénumra is.
A sajtó nem a politika másik oldala
A vajdasági magyar média érték. Azért kell róla ilyen keményen beszélni, mert egy fogyó közösségben különösen veszélyes, ha a magyar nyilvánosság összeszűkül.
A sajtó feladata nem egy párt, egy nemzeti tanács, Budapest, Belgrád vagy éppen valamely ellenzéki szervezet igazának bizonyítása.
A sajtó dolga az, hogy ellenőrizze őket.
Mindegyiket.
A jelenlegi rendszerben dokumentálhatóan összekapcsolódik a politikai képviselet, az MNT intézményi hatalma, a médiastratégia, a vezetők kiválasztása és a többmilliárdos finanszírozás. A 2022-es tartalomelemzés pedig mérhető politikai aszimmetriát mutatott a magyarországi választásokról szóló tudósításokban. Ugyanakkor a VMSZ és az MNT tagadja a napi szerkesztői beavatkozást, és önmagában az intézményi kapcsolat nem bizonyítja egyes cikkek politikai megrendelését. atlatszo.rs
Éppen ezért a következő lépésnek nem újabb hitvitának kellene lennie arról, hogy „kié a sajtó”.
Adatokat kellene látni. Szerkesztői garanciákat. Nyilvános szabályokat. Egyenlő mércét. Kellemetlen kérdéseket.
Mert a magyar nyelvű sajtó attól magyar közösségi sajtó, hogy magyarul szolgálja a vajdasági magyar olvasót.
Nem attól, hogy ugyanazt gondolja, mint a mindenkori legerősebb magyar párt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése