Mielőtt bárki is elolvasná ezt az írást, kérem,
figyelemmel nézzék át a következő néhány sort:
Ezt a fogalmazványt egyedül írtam, nem támogatott
egyetlenegy délvidéki/vajdasági magyar, de szerbiai, országos párt sem, tehát
csak az én véleményemet olvashatják, amiért vállalok mindennemű felelősséget,
mivel nem tudom elfogadni a délvidéki/vajdasági magyarok részéről az „Amit
szabad Mohamednek, nem szabad az ökörnek” szólással jellemezhető hozzáállást.
A Koszovó és Szerbia között – várhatóan –
létrejött megállapodás szerintem nem lehet egyedi elv és dokumentum, minden
azonos vagy hasonló problémát ugyanolyan módon vagy hasonlóan kell(ene)
rendezni. E gondolataim alátámasztására a történelem ad támpontokat, ne
feledjük, hogy a Délvidék/Vajdaság a trianoni békeegyezménnyel lett
Magyarországtól, Koszovó pedig a kumanovói egyezséggel Szerbiától elszakítva,
de folytathatnám más példákkal is.
Nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy
ugyanilyen vagy hasonló módon, Tirana (azaz Albánia) és Belgrád (azaz Szerbia)
megállapodjanak a dél-szerbiai albán többségű önkormányzatok (községek)
helyzetével kapcsolatban, de miért ne következhetne be hasonló együttműködés
Budapest (azaz Magyarország) és Bukarest (azaz Románia) vagy Pozsony (azaz
Szlovákia), esetleg Kijev (azaz Ukrajna) között is.
Mivel vagyok annyira liberális, hogy minden egyén
– tehát én is – azt vallja: élhet a törvényerejű dokumentumok javaslásának
jogával, de vagyok annyira nemzeti is, hogy elvárjam a nemzeti közösségemtől
(és az anyaországtól), hogy a megfelelő szerveik a javaslatomat megvitassák –
mivel úgy érzem, sokan elfogadják az általam javasoltakat –, így nyilvánosságra
hozom e szöveget a délvidéki/vajdasági magyar média segítségével (remélem, meg
is jelentetik).
Ennyit bevezetőként, most pedig következzenek a
javaslatok!
Balla Lajos
24426 Oromhegyes
November 29. utca 44.
Javaslat az Észak-Vajdaságban
(Észak-Szerbiában) élő magyarok helyzetének normalizálását szabályozó első
megállapodás szövegére
1. Észak-Vajdaságban megalakul a magyar községek
társulása/közössége[1]. A társulás nyitott minden más község
számára, ha ezzel kapcsolatban a tagok között egyetértés alakul ki.
2. A társulás/közösség statútum elfogadásával
alakul meg. Feloszlatása kizárólag a betagosodott községek döntése alapján
lehetséges. A hatályos törvény és alkotmányjog értelmében jogi garanciákat
biztosítanak (beleértve a kétharmados többség szabályát is).
3. A társulás/közösség struktúráját ugyanazon
alapokon fektetik le, mint a vajdasági/szerbiai községek közösségének meglévő
statútumát, pl. elnök, alelnök, parlament, tanács.
4. A helyi önkormányzatok Európai Chartájában és a
hatályos szerbiai törvényben definiált hatáskörökkel összhangban a társult
községeknek joguk lesz együttműködni saját meghatalmazásaik kollektív
alkalmazásában a társulás/közösség kereteiben. A társulás/közösség teljes
mértékben felügyeli a gazdasági fejlődés, az oktatás, az egészségügy, az
építészet és a rurális berendezkedés területeit.
5. A társulás/közösség további hatáskörökkel él,
amelyeket a központi hatalom hagy jóvá részére.
6. A társulás/közösség képviselői szereppel
rendelkezik a központi hatalommal való kapcsolattartásban, e célból pedig
helyet kap a közösség tanácsadó testületében. E szerepkör megvalósítása
céljából felügyelői funkciót irányoznak elő.
7. Szerbia területén egy rendőrség létezik,
Szerbiai Rendőrség néven. Minden, Vajdaság/Szerbia északi részén működő rendőri
egységet integrálnak a Szerbiai Rendőrség kereteibe. Keresetüket kizárólag a
Szerbiai Rendőrség fizeti ki.
8. Egyéb magyar biztonsági struktúrák tagjainak
helyet kínálnak fel a megfelelő szerbiai struktúrákban.
9. Regionális rendőrparancsnokot neveznek ki a
három magyar többségű északi községben (Magyarkanizsa, Zenta, Ada). A régió
rendőrparancsnoka vajdasági magyar nemzetiségű személy lesz, akit a
belügyminisztérium javasol arról a listáról, amelyet a társulás/közösség
keretébe tartozó három község vezetője állít össze. A Szerbiai Rendőrség
északon működő egységeinek tükrözniük kell a három község etnikai összetételét.
(Még egy regionális parancsnokot neveznek ki Szabadka, Topolya, Kishegyes,
Törökkanizsa, Csóka és Óbecse községekben). A három északi község regionális
parancsnoka együttműködik más regionális parancsnokokkal.
10. Az igazságügyi rendszert integrálják, az
Szerbia jogi keretein belül működik majd.
11. A belgrádi Fellebbviteli Bíróság egy
bizottságot alakít, amelyben magyar bírák lesznek többségben, és amely
illetékes lesz minden magyar többségű községben.
E Fellebbviteli Bíróság egy osztályának, beleértve
az adminisztrációs személyzetet és a bírákat, Magyarkanizsán lesz a székhelye
(Magyarkanizsai Kerületi Bíróság). Ennek az osztálynak minden bizottságát
többségében magyar bírák alkotják majd. A megfelelő bírák vesznek részt a
munkában, az adott eset természetétől függően.
Az északi községekben 2013 folyamán szervezik meg
az önkormányzati választásokat, az EBESZ támogatásával, a megfelelő szerbiai
törvénnyel és a nemzetközi szabványokkal összhangban.
12. A végrehajtási terv, időbeli dinamikával május
25-ig készül el. A megállapodás alkalmazása során tiszteletben tartják a
transzparens finanszírozás elvét.
13. A tárgyaló felek intenzívebb tárgyalásokat
kezdenek az energetika és a telekommunikáció szektorairól, és június 30-áig be
is fejezik azt.
14. A megállapodás értelmében Magyarország nem
blokkolja Szerbiát az Európai Uniós integráció területén, mint ahogy nem is
bátorít másokat a másik fél akadályozására.
15. A két fél bizottságot alakít az alkalmazásra,
az EU támogatása mellett.
A megállapodás másolatát, amelynek alapján e
fordítás készült, kézjegyével látja el Orbán Viktor magyarországi és Ivica
Dačić szerbiai kormányfő, a következő kísérőszöveggel: „Ezennel igazolom, hogy
ez az a szövegjavaslat, amelynek elfogadásáról vagy elutasításáról mindkét fél
döntést hoz majd.
[1] Kezdetben e
társulásba/közösségbe az a három önkormányzat/község tartozik, ahol az ott élő
magyar nemzeti közösséghez tartozók számaránya meghaladja az 50%-ot.
http://www.vajma.info/cikk/olvasok/129/Az-en-15-pontom.html,
2013. április 21. [21:25]
