A VMDP rendkívüli választásokat követel Topolyán

Kovács László

Vajdasági Magyar Demokrata Párt Topolya-Kishegyes Körzeti Szervezete rendkívüli önkormányzati választásokat követel Topolya községben kialakult politikai helyzet miatt, olvasható a politikai szervezet ma kiadott közleményében, amelyet Kovács László körzeti elnök írt alá.

A VMDP szerint az önkormányzati tisztségviselők elveszítették erkölcsi tartásukat, a polgárokat félrevezették, s már nem élvezik a választók bizalmát. A közlemény részletezi, hogy "a súlyos gazdasági, szociális gondokkal küzdő község pénzét felelőtlenül elherdálták, a mértéktelen költekezésnek nem volt határa". Leszögezi, hogy "ilyen személyek nem vezethetik tovább a községet". Nem elég csak lecserélni a VMSZ-es tisztségviselőket, távozni kell a hatalomból a koalíciós partnereiknek is, hangoztatja a VMDP körzeti szervezete, amely szerint "nem elég csak egyes tisztségviselőket lecserélni, új választásokat kell kiírni".

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18015/A-VMDP-rendkivuli-valasztasokat-kovetel-Topolyan.html, 2014. december 3. [8:07]

Azonnali lemondásra szólította fel a topolyai botrányban érintett tisztségviselőket a VMSZ

A párt elnökségének döntéséről keddi sajtótájékoztatóján számolt be Pásztor István

Az elmúlt hetekben joggal borzolta nemcsak a topolyai, hanem az egész vajdasági magyar közvéleményt az, ami Topolyán történt – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke reagálva a községi elnök és a község tisztségviselőinek utalt nagyösszegű prémiumok keltette felháborodásra.
„Az a fajta javadalmazás, és párhuzamosan az elmaradó teljesítmény, a problémákkal kapcsolatos hónapokra, évekre visszamenő helyben toporgás másfajta reakciót nem válthatott ki, minthogy egy ilyen drasztikusnak nevezhető lépéshez folyamodjunk. Azt indítványoztam – és ezt elfogadta az elnökség –, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség színeiben a topolyai városi vezetésben szerepet vállaló, szerepet betöltő emberek nyújtsák be a lemondásukat, ezzel teremtsük meg a lehetőséget, hogy megújuljon a város vezetése” – jelentette be Pásztor István. „A VMSZ van annyira erős párt, hogy a város vezetésére olyan embereket tudjon delegálni, akik szakítanak az eddigi gyakorlattal, megpróbálnak eleget tenni a polgárok elvárásának” – tette hozzá.
A döntéssel a VMSZ jelezni kívánja, hogy az az értékrend, ami ezekből a topolyai döntésekből kiolvasható, összeegyeztethetetlen azzal, amit a párt képvisel. Vajdaság egyéb településein is vizsgálódott a párt, Pásztor szerint a topolyai eset egyedülálló. „Egyetlenegy általunk vezetett önkormányzatban sincs még hasonló szabályozás sem, mint itt” – mondta Pásztor.
Politikai, erkölcsi és emberi vétségnek nevezte a pártelnök, hogy úgy fizessenek ki tisztségviselők önmaguknak stimulációt, hogy igazából arra nem is biztos, hogy rászolgáltak, valamint, hogy ez a stimuláció összegében meghaladja az illető község átlagfizetését, vagy kétszerese-háromszorosa azoknak a bevételeknek, amelyekből a családok egy hónapon át élnek – mutatott rá Pásztor. „Ezzel sem én, sem a Vajdasági Magyar Szövetség még csak érintőleges viszonyban sem kíván lenni” – nyilatkozta a VMSZ elnöke. Megengedhetetlen, hogy ilyesmi folyjon a VMSZ vezetőinek tudta nélkül – tette hozzá a pártelnök.
Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel számolhatnak még a topolyai VMSZ ügyben érintett tagjai, Pásztor úgy reagált, hogy „itt sincsenek kollektív felelősségek és bűnök”. Ebből az esetből le kell vonni a tanulságot, vannak az ügyben olyan emberek is, akik kevésbé vétkesen vagy vétlenek mindebben, ennek kivizsgálásával az elkövetkező napokban foglalkozik a párt. Most az a fontos, hogy a szervezeten, a szervezet vezetőségén belül megkezdődjön a letisztulás, másrészt, hogy az önkormányzat mielőbb újra működőképes állapotba tudjon jutni – mondta Pásztor István.
Basity Gréta

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18010/Azonnali-lemondasra-szolitotta-fel-a-topolyai-botranyban-erintett-tisztsegviseloket-a-VMSZ.html, 2014. december 2. [14:09]

TENNI KELL!
Eljött mostmár a felnőttévállás ideje! Bárhogy is szeretnének örök kiskorúságban tartani bennünket a politikai "vezetők", ennek mostmár véget kell vetni! Én nem tudom hol a határ, de valamit ez az egész már átlépett! Már az is önmagában véve lesujtó volt, hogy megjelent egy cikk (hozzá tenném egy olyan ember tollából, aki legalább olyan gazember, mint akikről írt) ahol lefesti, hogyis lopják gyakorlatolag szét az emberek pénzét a városban. És a reakció? Megosztják vagy százan, dünnyög mindenki egy kicsit és kész. Mert ennél sokkal több nem történt... De nem, mert jön a hős felmentő VEZÉR és felszólítja a város VMSZ-es (!) vezetőit, hogy mondjanak le (mellesleg említeném, hogy nagyon nem csak VMSZ-es képviselők voltak megemlítve a cikkben). Lecserélik a községi hatalmat, méghozzá olyan indoklással, hogy az valami gyomorforgató! Ne értsen fére senki, nem védem a község vezetőit, mert ilyen gyenge vezetése SOHA nem volt ennek a városnak, meg ez az égész egy vicc, amit ők "vezetésnek" neveznek, de azért ilyen szavakat, kifogásokat használni, a lemondásra való FELSZÓLÍTÁSkor... ENNYIRE GYEREKNEK NÉZNEK MINDENKIT?
Először is. Egy normális párton belül ezt szépen egy elnökségi ülésen megbeszélik, hogy ez a média "botrány" miatt egy két embernek mennie kell, mert háborognak az emberek. Megbeszélik ki megy ki helyett és ennyi volt. NEM. Itt kiáll a FŐNÖK elkezdi ecsetelni, hogy azt ők nem is tudták itt mik vannak kifizetve (mi meg ugye hülyék vagyunk, meg visszamaradottak) és ezt tűrhetetlennek tartják! De miért is a nagy nyilvánosság előtt zajlott ez le?! Persze hogy azért, most a nagy VEZETŐ tűnjön messiásnak, meg hogy a másik községekben szépen behúzza mindenki a fülét farkát, mert a főnök szava szent!
Másod sorban. Azzal jönnek, hogy ez a jövedelmezési rendszer amit itt alkalmaznak, az nem összeegyeztethető a VMSZ politikájával. Nem összeegyeztethető, hogy valaki a vezetésből több mint kétszer annyit kapjon mint egy nyugdíj, meg ilyenek... NEM ÖSSZEEGYEZTETHETŐ EZ A VMSZ POLITIKÁJÁVAL??? MIIII???? Azt akarja mondani hogy a VMSZ képviselői sehol se keresnek 30-40 ezer dinárnál többet?? A VMSZ-nél az hogy egyeztethető, hogy valaki kommunális vállalat igazgatója legyen, meg helyi közösség elnök, meg képviselő, meg bizottsági tag, meg tanácsadó, meg minden amit el lehet képzelni együt?? Azt akkor hogy? Mégis ennyire gyereknek néznek bennünket?! EZ VICC!
A harmadik dolog! Egy komplett vezetést NEM lehet leválltani, csak új választásokkal! A községi választópolgárok erre az emberekre szavaztak, ha ez nem bizonyult jónak és nem működőképes, akkor újat kell választani és nem visszaélni a megszerzett helyekkel! Takarodnia kell MINDENKINEK!
EMBEREK! Ennek vége kell legyen! Alig maradtunk itt. Egyeszerűen el fogunk fogyni! Ránk nőttek ezek! Tenni KELL!
ÉS TENNI IS FOGUNK!!!
MEG KELL MOZDULNI! EBBŐL ITT ÉS MOST ELÉG!

Sörfőző Andor

https://www.facebook.com/sorfozo.andor.5

Szerbia EU útja magyar mártírokkal van kikövezve

Ezen írás már egy ideje íródik. Már akkor íródott, amikor erről Újvidéken a Futaki - úti temetőben beszéltem (a vajdasági magyar sajtó meg elhallgatta. Megnézni  ITT) Szívben, fejben, lélekben. Megírásának mozgatója a tegnapi Napjaink c. műsora lett. Téma: Csúrog-Mozsor-Zsablya magyarjaira kirótt kollektív bűnösség hatályon kívül helyezése, és annak jogi következményei. Megszólítottak: Varga László, kisebbségi kormánypárti képviselő, illetve Bozóki Antal, ügyvéd. A képviselő bizonygatja milyen nagy sikert értek / értünk el, míg a jogász elmondja egyenesen milyen szemfényvesztés az egész (megnézni ITT). És erről eszembe jutnak tények. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége 25. évvel ezelőtt kimondta: követeljük az 1944/45- ben a vajdasági magyarok felett történt atrocitások kivizsgálását, a délvidéki magyarok megkövetését, illetve kárpótlását. Majd a 2000-es évek közepéig semmi. Aztán megalakult a vegyes magyar-szerb történelmi bizottság. Majd ismét semmi. Hosszas, de annál többet mondó csend után, Božidar Đelić, az akkori szerb kormány képviselője, elindítja a vagyon-visszaszármaztatási törvény közvitáját. A kisebbségi kormánypárt (akkor is a hatalmi többség részét képezték, „mérleg nyelve” voltak a szerbiai szkupstinában) képviselői véletlenszerűen tömegesen szabadságoltak. Mire visszatértek, a törvénytervezet már a parlamentben volt. És jött a nagy színjáték. Kollektív bűnösséget kiáltva, magyarok arcon csapását emlegetve „tiltakoztak” az atyafik. Majd kiegyeztek a szerb koalíciós partnerrel. Németh Zsolt meg bólintott. Ha nektek jó, akkor Magyarországnak is jó. 

Közben megszületett a vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs törvény, a szerbiai parlamentben kiszavazták az atrocitásokat elítélő deklarációt, másfél évvel ezelőtt a magyar államfő ismételten bocsánatot kért a szerbek felett elkövetett bűntettek miatt, majd Csúrogon megtörtént Magyarország és Szerbia államfőinek közös tiszteletadása. Elhangzott az az ígéret is, miszerint a szerbiai kormány rövid időn belül hatályon kívül helyezi azt a határozatot, amellyel kollektív bűnösséget róttak ki Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaira, a kisebbségi kormánypárt pedig támogatni fogja a Futaki úti Makovecz- -féle templom felépítését. Mindez papírra vetve szépen hangzik, de mi történt a valóságban?
A vegyes történelmi bizottság akadozva működik, az a bizonyos kormányülés késett másfél évet, a vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs eljárások a két törvény egymásnak feszülése miatt a továbbiakban sem igazán alkalmazható, az eljárások nagy hányada sikertelenül végződik, új eljárásokat pedig, már nem lehet indítani a törvényben foglalt határidő lejárta miatt, a vagyon-visszaszármaztatási törvény nem lett módosítva, ráadásul a törvényben még mindig ott vannak a délvidéki magyarságot megbélyegző szakaszok, a bírósági ítéletek meghozatalánál a deklaráció "szellemiségét" nem veszik figyelembe (talán azért mert a szerb parlament határozata mögött nem volt igazi szándék, hanem az EU csatlakozási folyamat felgyorsítására hivatkozva fogadta el), a szerb államfő nem kért bocsánatot az elkövetett vérengzések miatt, a Makovecz -féle templom felépítésére tett ígéretet visszavonták. Erre a tényállásra mondta a frissen megválasztott EU parlamenti, délvidéki kisebbségi kormánypárti képviselő, hogy a "történelmi megbékélés folyamata elérte maximumát". Pedig igazi megbékélés méltányosság és kölcsönösség nélkül nem lehetséges. Ezt számos európai példa bebizonyította. Innentől szemlélve, csakis arra a szomorú következtetésre juthatunk, hogy a szerbek ismételten hasznot húztak / húznak kivégzett magyarjainkból. Először akkor, amikor elkobozták a kivégzett magyarok javait és a mai napig is ezen javak haszonélvezői, majd most, amikor ezt kihasználva, ügyesen egyengetik EU-s útjukat. Persze, ehhez kellett egy ilyen kisebbségi kormánypárt, és egy ilyen elnéző, nagylelkű anyaországi politikum is.

Csonka Áron

http://csonkaaron.blogspot.com/2014/12/szerbia-eu-utja-magyar-martirokkal-van.html

Napjaink - 2014.12.01.

Milyen gyakorlati hozadéka van annak, hogy a kormány hatályon kívül helyezte a kollektív bűnösség elve alapján hozott II. világháborús közigazgatási határozatokat? – aki válaszol: Bozóki Antal ügyvéd

http://media.rtv.rs/sr_lat/napjaink/9118

December 2.

Melinda napja.

Francia eredetű név, jelentése ismeretlen.

1594 – Duisburgban 82 éves korában meghalt Gerhardus Mercator (eredeti nevén: Gerhard Kremer) németalföldi térképész és földrajztudós, aki megalkotta az első modern térképet.
1769 – Megszületett Schallhas Károly Fülöp festő, grafikus.
1816 – Megnyílt az Amerikai Egyesült Államok első takarékpénztára, a „Philadelphia Savings Fund Society”.
1848 – I. (V.) Ferdinánd császár és király lemondott a trónról unokaöccse, Ferenc József javára.
1863 – Megszületett Charles Ringling cirkusztulajdonos, a híres Ringling Cirkusz megalapítója.1812 – James Madison, az Amerikai Egyesült Államok negyedik elnöke ismét győztesen került ki az elnökválasztásból.
1906 – Megszületett Peter Carl Goldmark magyar származásű amerikai mérnök, az első széles körben használt színes televízió megépítője.
1923 – New Yorkban megszületett Maria Callas, (eredeti nevén: Cecilia Sofia Anna Maria Kalogeropulosz) operanénekesnő.
1973 – Megszületett Szeles Mónika teniszezőnő.
1990 – Helmut Kohl kancellár nyerte az első szabad választásokat az egyesült Németországban. Ezt megelőzően 1932-ben voltak utoljára szabad választások.

Drótkerítés nélküli haláltáborok

70 éve nyitotta meg kapuit a járeki „lóger”

 

Temerini magyarok és járeki szerbek az áldozatok emlékhalmánál (2012)

Évtizedeken át beszélni sem igen lehetett róla, írni meg egyenesen tilos volt. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy semmit sem hallottak a Tito kommunista rezsimje által működtetett munka- és haláltáborokról. Pedig volt ilyen, és nem is kevés: Vajdaságban hivatalosan 41-et tartottak számon a jugoszláv hatóságok, mindenekelőtt az államvédelmi szolgálat, vagyis ahogy a háború utáni években hívták, az OZNA vezetői. Merthogy a táborok irányítása közvetlenül rájuk tartozott. Ezeket az embertelen intézményeket Titóék eredetileg azért hozták létre, mert a hírhdt AVNOJ-i határozatok szellemében, amelyen az új Jugoszlávia jogrendje is alapult, szerettek volna minél előbb megszabadulni a német lakosságtól, ezért az egész közösséget háborús bűnösnek nyilvánították, valamennyiüket, a csecsemőtől az aggastyánig, megfosztották emberi és állampolgári jogaiktól, kisajátították minden ingatlanjukat, és elkobozták lényegében teljes ingóságukat is. Az ördögi terv egyik kiagyalója és paragrafusokba öntője egyébként az a Moša Pijade volt, akinek a nevét Temerinben (is) még mindig utca őrzi. (Ne legyünk rá büszkék!) Valójában több mint 80 táborról beszélhetünk, ugyanis sok kisebb, homogén német települést a benne lakókkal együtt munkatáborrá alakították. Emellett létrehoztak nagyobb, úgynevezett központi munkatáborokat is, ilyen volt például az újvidéki is. Munkatáborokba munkaképes felnőtt férfiakat és nőket internáltak, rabszolgaként dolgoztatták őket, sőt 1946 után még „rabszolgapiacok” is működtek: aki akart, ingyenmunkára kikérhetett a vállalkozása vagy a gazdasága számára internáltakat.
A legszörnyűbb sors azonban mégsem nekik, hanem azoknak jutott, akik nem munka-, hanem úgynevezett speciális táborba kerültek. Ide hurcolták a hatvan évnél idősebbeket, a 14 évnél fiatalabb gyerekeket, a betegeket és azokat az édesanyákat, akiknek két évnél kisebb gyermekük volt. A Vajdaságban összesen hat speciális – de azt is mondhatnánk, hogy megsemmisítő – tábor működött. Az elsőt, az egyik legborzalmasabbat az egykori Tiszaistvánfalván hozták létre éppen hetven évvel ezelőtt, 1944. december 2-án. Néhány héttel korábban még az evangélikus felekezetű német települést, három-négy tucat magyar leszámítva németek lakták, ekkoriban valamivel többen kétezernél. Többségük azonban, mintegy ötven, zömmel idősebb személy kivételével, szekerekre rakva ingóságai egy részét, már 1944 októberében elmenekült szülőfalujából, és viszontagságos körülmények között visszajutott ősei földjére, Németországba. Az itt maradottakra szomorú sors várt, és nagyon kevesen élték túl a megpróbáltatásokat. December 2-a után ugyanis tömegével internálták Járekra a munkaképtelennek nyilvánított dél-bácskai németeket, de hamarosan érkeztek ide a Bánságból, majd később Jugoszlávia távolabbi területeiről is. 1945. január 23-án azután, mínusz húsz fokos hidegben, gyalogmenetben megérkeztek a kisemmizett, otthonukból kiűzött csurogi és zsablyai magyarok is, majd két hónappal később, március 25-én a mozsoriak. De kerültek ide kisebb számban magyarok Bácska más településeiről is. Az élelmezés és az egészségügyi állapotok rettenetesek voltak, a parancsnokok és az őrök brutalitása nem különben. Drótkerítés ugyan nem vette körül a táborrá nyilvánított települést, szökni azonban mégsem volt érdemes: minden utcasarkon, s falu körül kb. 100 méterenként fegyveres őr állt. Amellett Bácska kellős közepéről túl messzire jutni amúgy sem lehetett volna. Volt, aki az életével fizetett ezért, pl. a temerini Májer kovács, aki marharépáért szökött ki a határba, de a partizán őr lelőtte. A gyerekek, talán mert velük szemben némelyik őr elnézőbbnek bizonyult, ha tehették, koldulni jártak Temerinbe. Mind a német, mind a magyar visszaemlékezők ma is hálával emlékeznek a temeriniekre, akik erejükhöz mérten igyekeztek segíteni a bajba jutottakon. Ez azonban nem állíthatta meg az internáltak pusztulását: Járekon, 1944 decemberétől a tábor felszámolásáig, vagyis 1946 júniusáig a halotti anyakönyv adatai szerint 6429 civil személy veszítette életét, s közülük mintegy ezer a gyermek! De állandóan növekszik azon áldozatoknak a száma, akinek adatait hiába keressük a holtak anyakönyvében.
Példátlan gaztett vette kezdetét 1944 decemberében Járekon, majd folytatódott a többi, még csak ez után létrehozott jugoszláv haláltáborban. Az utolsót, a Titel környéki rezsőházi (Knićanin) tábort csak 1948 márciusában zárták be, s ekkor szüntették meg a központi munkatáborok zömét is.
Kötelességünk emlékezni az ártatlanul elhunyt német, magyar és más nemzetségű áldozatokra, és előbb-utóbb néven kell nevezni szenvedésük és haláluk közvetett és közvetlen okozóit, a rendeletek meghozóit, a parancsok és utasítások kiadóit és végrehajtóit is.

Csorba Béla

http://www.vajma.info/cikk/tukor/6245/-Drotkerites-nelkuli-halaltaborok.html

2014. december 1. [16:47]

December 1.

Elza napja.

Német eredetű név, az Erzsébet rövidülése.

1988 – AIDS elleni világnap
1743 – Megszületett Martin Heinrich Klaproth német vegyész, aki 1789-ben felfedezte az uránium nevű elemet.
1800 – Kápolnásnyéken megszületett Vörösmarty Mihály költő és drámaíró, akinek fő művei a „Szózat” című hazafias költemény, a „Zalán futása” című eposz, a „Csongor és Tünde” mesedráma, valamint a „Vén cigány”, amely öregkori remekműve volt.
1844 – Megszületett Alexandra dán hercegnő, Nagy-Britannia és Írország királynéja, VII. Edward király felesége, V. György király anyja.
1918 – Párizsban Sándor régensherceg, a szerb király fia, proklamálta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS állam, 1929-től Jugoszlávia) megalakulását.
1935 – New Yorkban (Brooklynban) megszületett Woody Allen (eredeti nevén: Allen Stewart Konigsberg) amerikai filmrendező, színész és író.
1945 – A Nemzetközi Nőkongresszuson Párizsban megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség.
1946 – Megkezdődött az államosítás, melynek keretében a kormány stabilizációs programjának részeként állami kezelésbe kerültek a legfontosabb vállalkozások.
1948 – Alfred Mosher Butts bejegyeztette szabadalmát a Scrabble (Betűtorony) nevű játékra.
1959 – Washingtonban az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére tizenkét állam aláírta az Antarktisz-egyezményt, amelynek célja a tudományos kutatások előmozdítása, valamint a Déli-sarkvidék békés hasznosítása volt.

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. december 1-7. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. december 1. - A Minisztertanács elfogadta a Magyar Néphadsereg új védelmi doktrínáját, melynek értelmében 1991 végéig a már korábban elhatározott 9 százalékon túl további 20-25 százalékos haderőcsökkentést hajtanak végre. A tervek szerint 1991-től a sorkatonai szolgálat időtartama 18 hónapról 12-re csökken.
1989. december 1. - A Belügyminisztérium a terjengő híreket cáfolva közölte: nem szűnik meg a hatósági erkölcsi bizonyítvány, de ezentúl csak akkor kell beszerezni, ha egy adott munkakört büntetett előéletű személy nem tölthet be.
1989. december 1. - A Fővárosi Bíróság megkezdte a "pócspetri rendőrgyilkosság" perújítási tárgyalását. (A Szabolcs-Szatmár megyei község iskolák államosítása ellen tiltakozó plébánosát 1948-ban koncepciós per ítélete alapján végezték ki, hogy megfélemlítsék az egyházakat.)
1989. december 1. - A Minisztertanács ülésén úgy döntöttek, hogy Budapest VIII. kerületében, a Munkásőrség korábbi parancsnoki épületében hajléktalanokat helyeznek el.
1989. december 1. - Elbúcsúzott Párizstól az 1962 óta a francia fővárosban működő avantgárd irodalmi folyóirat, a Magyar Műhely, a lap ezentúl Magyarországon jelenik meg.
1989. december 2. - A kormány úgy döntött, hogy a Társadalomtudományi Intézet a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá került, a Politikai Főiskolát a művelődési tárcának adják át.
1989. december 2-3. - Megalakult a Független Rendőrszakszervezet, a belügyi dolgozók érdekvédelmi, érdekképviseleti szerve.
1989. december 3. - Németh Miklós kormányfő és Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke Moszkvába, a Varsói Szerződés tagállamai állami és pártvezetőinek tanácskozására utazott, ahol Mihail Gorbacsov szovjet vezető tájékoztatást adott a máltai szovjet-amerikai csúcstalálkozóról.
December 4. – A Pénzügyminisztérium közölte: a belső tartalékok olyan minimálisak, hogy ha a parlament nem szavazza meg a költségvetési tervezetet, fizetésképtelenné válhat az ország. A konvertibilis fizetési mérleg nem javult, az eladósodás folytatódott, a költségvetési hiány a tervezett 21 milliárd helyett 49 milliárd forint lesz az év végére.
1989. december 4. - Elkészült a verseny- és ártörvény tervezete, amelynek értelmében a Kartell Hivatallá alakuló Árhivatal csak akkor avatkozik be, ha monopolhelyzettel való visszaéléssel vagy versenykorlátozással találkozik.
1989. december 4. - A mobiltelefon-rendszer magyarországi bevezetésével foglalkozó közös vállalat alapításáról írt alá egyezményt a Magyar Posta és az amerikai US West International.
1989. december 5. - A forintot 10 százalékkal leértékelték a konvertibilis valutákhoz viszonyítva, a lépést az ország konvertibilis fizetési mérlegének romlásával és az eladósodási tendenciák folytatódásával indokolták. Másfél év alatt ez volt a negyedik leértékelés, a forint értéke 1988 júliusa óta 27 százalékkal csökkent.
1989. december 5. - Megkezdte működését Budapesten a Ganz-Hunslet Rt., az egymilliárd forint alaptőkéjű magyar-brit vegyes vállalat a Ganz Vasúti Járműgyártó Rt. eszközeit és teljes üzleti tevékenységét vette át.
1989. december 5. - Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fejlesztésével foglalkozó országos emlékbizottság úgy döntött, hogy Feszty Árpád 1894-ben készített, A magyarok bejövetelét ábrázoló körképét Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban helyezzék el. A körkép helyreállításával lengyel restaurátorokat bíztak meg.
1989. december 5. - A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége úgy határozott, hogy részvénytársasággá alakítják át az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalatot.
1989. december 6. - Az Európai Közösségek Bizottsága javaslatot dolgozott ki egy Magyarországnak szóló 1 milliárd ECU-s, ötéves futamidejű kölcsönről, amelyet a legkedvezőbb piaci feltételek mellett nyújtanak, ha a magyar kormány megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
1989. december 6. - A kormány úgy döntött, hogy december 11-étől vámbiztosítékot kell fizetniük azoknak a külföldi turistáknak, akik vámköteles vagy kereskedelmi mennyiségű árut hoznak be az országba. Egy másik rendeletében a kormány meggyorsította a csődbe jutott vállalatok felszámolását, mert a mintegy félszáz fizetésképtelen cég 100 milliárd forintos tartozása megbénítja a pénzügyi életet.
1989. december 7. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Miskolcon rendezett aktívaülésén Grósz Károly, az MSZMP XIV. kongresszusát előkészítő bizottság vezetője beszédében politikai hibának minősítette a Munkásőrség felszámolását, és javasolta: Borsod megyében szervezzék meg az MSZMP rendezőgárdáját.
1989. december 7. - A Belügyminisztériumban bejelentették, hogy 1988 óta összesen 30 930 román állampolgárságú személy érkezett Magyarországra letelepedési vagy továbbutazási szándékkal. Közülük 2709-en távoztak harmadik országba, 540-en visszatértek Romániába. A magyar hatóságok 2671 személyt nem fogadtak be.
1989. december 7. - A kormány gazdasági kollégiumának állásfoglalása szerint a vállalatok egyre szélesedő köre nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek.

Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. december 1. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában bejelentették, hogy állami felügyelet alá helyezik a népi milíciát, a csehszlovákiai munkásőrséget.
1989. december 1. JUGOSZLÁVIA: Szerbia a koszovói válság értékelésében a két tagköztársaság között kiéleződő nézetkülönbségek miatt megszakította kapcsolatait Szlovéniával.
1989. december 1. LENGYELORSZÁG: A vágtató infláció miatt forgalomba kerültek az 50 ezer és 200 ezer zloty címletű bankjegyek.
1989. december 1. NDK: A berlini parlament egyhangúan eltörölte az alkotmány első cikkelyének azt a passzusát, amely a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP), illetve a munkásosztály vezető szerepéről szólt.
1989. december 1. SZOVJETUNIÓ: Miután a szovjet Legfelsőbb Tanács visszaállította az azeri ellenőrzést az örmények lakta Karabahi Autonóm Köztársaság fölött, az örmény Legfelsőbb Tanács és a Karabahi Nemzeti Tanács együttes ülése "egyesítette" Örményországot és a Karabah-hegyvidéket.
1989. december 2-3. SZOVJETUNIÓ: George Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető Málta mellett, egy szovjet és egy amerikai hajón megrendezett nem hivatalos csúcstalálkozóján abban állapodott meg, hogy felgyorsítják a fegyverzetkorlátozási megbeszéléseket. Egyetértettek abban is, hogy orvosolni kell a hidegháborús időszakra jellemző feszültségeket. A világsajtó a "jaltai világrend" lezárásaként értékelte a tárgyalásokat.
1989. december 3. BULGÁRIA: Szófiában megalakult a Független Demokrata Párt, újjáalakult a Demokrata Párt és a Radikális Demokrata Párt.
1989. december 3. CSEHSZLOVÁKIA: Ladislav Adamec vezetésével új szövetségi kormány alakult, amelybe öt nem kommunista tag is bekerült. Adamec 7-én lemondott tisztségéről, mert nem sikerült kompromisszumra jutnia a fő politikai erőkkel.
1989. december 3. NDK: Rendkívüli ülésén testületileg lemondott az NSZEP 160 tagú Központi Bizottsága és a Politikai Bizottság is. A tanácskozáson több korábbi vezetőt kizártak a pártból, közük volt Erich Honecker, Willi Stoph, Horst Sindermann is. Nyilvánosságra került, hogy az elmúlt napokban hatalommal való visszaélés miatt előzetes letartóztatásba került Günter Mittag és Harry Tisch, az NSZEP KB Politikai Bizottságának korábbi tagjai.
1989. december 3. SZOVJETUNIÓ: Fél évszázados kényszerű szünet után újjáalakult az 1904-ben alapított Lett Szociáldemokrata Párt.
1989. december 4. SZOVJETUNIÓ: A Varsói Szerződés tagállamainak moszkvai csúcstalálkozóján Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió vezetői közös nyilatkozatban ítélték el a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai intervencióját, amelyet a szuverén Csehszlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősítettek. A találkozón Mihail Gorbacsov szovjet vezető tájékoztatást adott a máltai szovjet-amerikai csúcstalálkozóról.
1989. december 5. JUGOSZLÁVIA: Újraválasztották tisztségében Slobodan Milosevicet, a Szerb Köztársaság elnökét.
1989. december 5. LENGYELORSZÁG: A lengyel külügyminisztérium sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy december 11-től a magyar határon belépő turistáknak kauciót kell fizetniük a kereskedelmi mennyiségűnek tekinthető áruk után. (Mindeközben Lengyelország és az NDK között már szabályos "bevásárlóháború" folyt, Berlin a lengyel bevásárló-turisták rohama miatt korlátozta a külföldiek vásárlási lehetőségét.)
1989. december 5. NDK: Az államügyészség házi őrizet alá helyezte az NSZEP több egykori vezetőjét, köztük Erich Honecker volt főtitkárt. Megkezdték a keletnémet munkásőrség fegyvereinek begyűjtését, lemondott a nemzetbiztonsági hivatal (Stasi), a rettegett titkosrendőrség teljes vezetése. Lipcsében mintegy 200 ezren követelték a német újraegyesítést, a bűnösök felelősségre vonását.
1989. december 6. NDK: Pártfőtitkári megbízatásának elvesztése után lemondott az államtanács elnökségéről is Egon Krenz. Ügyvezető államfővé Manfred Gerlachot, a Liberális-Demokrata Párt elnökét választották meg.
1989. december 7. BULGÁRIA: Szófiában megalakult a Demokratikus Erők Szövetsége, az ellenzéki csoportok és pártok egységszervezete. A Koordinációs Tanács élére Zselju Zselev filozófusprofesszort választották.
1989. december 7. CSEHSZLOVÁKIA: Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottságának elnöksége kizárta a pártból Milos Jakes volt főtitkárt és Miroslav Stepant, a prágai városi pártbizottság volt első titkárát "a társadalmi feszültség, és különösen a november 17-i események megoldásakor elkövetett durva politikai hibák" miatt. Ugyanezen a napon a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága leváltotta Ignác Janák első titkárt, aki elismerte személyes felelősségét.
1989. december 7. JUGOSZLÁVIA: Zágrábban újjáalakult az 1904-ben létrehozott Horvátországi Parasztpárt és létrejött a Horvát Szociáldemokrata Szövetség. Szlovéniában a Szlovén Demokrata Szövetség, a szlovén kereszténydemokrata és a szociáldemokrata párt létrehozta a Szlovén Demokratikus Ellenzéket (DEMOS), melynek elnökévé Joze Pucnikot választották meg.
1989. december 7. NDK: Kerekasztal-tárgyalások kezdődtek a kormányban részt vevő koalíciós pártok és az ellenzék képviselői között a súlyos társadalmi-gazdasági válságból kivezető útról.
1989. december 7. SZOVJETUNIÓ: Tizenöt évvel megírása után a Szovjetunióban is megjelent Alekszandr Szolzsenyicin Gulag-szigetcsoport című könyve.
1989. december 7. SZOVJETUNIÓ: A szovjet köztársaságok közül elsőként a Litván Legfelsőbb Tanács törölte a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) vezető szerepéről szóló cikket a köztársaság alkotmányából.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum