A kisebbségek Európája: a kisebbségi jogok, mint emberi jogok konferencia záróhatározata

Kegyelmet kérnek a temerini fiúk számára

Tőkés: A z ítélet jogosságához nem fér kétség, csak a súlyossága miatt tekinthető a magyar közösség megfélemlítését szolgáló diszkriminációnak – A délvidéki szolidaritás napja Nagyváradon 
 

A magyarság lélekben, öntudatban, önazonosságban együvé tartozik, és hite segíti szembeszállni az igazságtalansággal, amikor alárendeltségbe próbálják kényszeríteni – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő Nagyváradon, ahol vasárnap (november 25-én – B. A. megj.) megtartották a Délvidéki Szolidaritás Napja rendezvényt.

A délvidéki magyarság emberi és kisebbségi jogai melletti kiállásként, a méltánytalanul súlyos – összesen 31 éves – börtönbüntetésre ítélt öt temerini magyar fiú ügyének felkarolásaként rendezett megmozdulást az EP-képviselő Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével közösen kezdeményezte. „Mi, magyarok csak azt kérjük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat, emberi méltóságunkat” – mondta Lomnici Zoltán, hozzátéve: az Emberi Méltóság Tanácsa is kegyelmet kér a szerb államfőtől a temerini fiúk számára.

A délvidéki szolidaritás napjának szentelt, a nagyvárad-újvárosi református templomban tartott istentisztelet után tartott sajtóértekezleten Lomnici Zoltán hangsúlyozta: az Emberi Méltóság Tanácsa a jogbiztonságot kéri számon az EU-tag vagy az unióhoz csatlakozni kívánó szomszédos országoktól. Lomnici Zoltán szerint a temerini fiúk esetében tudomásul kell venni a bíróság döntését, de a nyilvánosság segíthet abban, hogy kegyelmi kérelmüket kedvezően bírálja el Tomislav Nikolić szerb államfő.

Kérdésre válaszolva Tőkés László úgy vélekedett: nem lehet a temerini fiúk kegyelmi kérelméhez kötni a magyar támogatást Szerbia uniós csatlakozását illetően, mert az ítélet jogosságához nem fér kétség, csak a súlyossága miatt tekinthető a magyar közösség megfélemlítését szolgáló diszkriminációnak. Azt viszont elképzelhetetlennek nevezte, hogy Szerbia az 1944–45-ös délvidéki atrocitásokat elismerése nélkül csatlakozzék az EU-hoz.

A Délvidéki Szolidaritás Napja rendezvényen részt vettek a vajdasági magyar pártok vezető tisztségviselői is: Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke és Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke. Ők nagy eredménynek nevezték a november 13-án Budapesten megszületett magyar–szerb államfői megállapodást. Akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő megegyezett abban, hogy közösen emlékeznek meg jövőre az 1944–45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatairól. A magyar államfő felajánlotta Nikolićnak, hogy ezután – akár már másnap – egy másik helyszínen méltó módon megemlékeznek az 1942-es újvidéki „hideg napok” áldozatairól is. (MTI)

Magyar Szó, 2012. november 26., 3. o. 

Üzenet

Nagyváradon a Délvidéki Szolidaritás Napja c. rendezvényen, Tőkés László európai parlamenti képviselő, és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, tiszteletben tartva a jogállamiság elvét, támogatásáról biztosította a Szerbiában élő magyarok jogainak kivívásáért, és a méltánytalanul súlyos börtönbüntetésre ítélt „temerini fiúk” ügyének érdekében kifejtett erőfeszítéseket.

A vasárnapi rendezvényről Tőkés László ajándékot küldött a szerb kábítószer-kereskedő bántalmazásáért a legsúlyosabb, 15 év börtönbüntetésre ítélt Máriás István családjának.

Máriás Ilonának, István édesanyjának az ádventi koszorút és lelki táplálékként, egy Nyirő József kötetet, Ágoston András, a VMDP elnöke adta át.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, X. évf. 251. szám, 2012. november 27.

A gazdaságról van szó, ostoba! (önmagának)

William Jefferson Clinton (született William Jefferson Blythe III) (Arkansas, Hope, 1946. augusztus 19.) 1993 és 2001 között az Amerikai Egyesült Államok 42. elnöke, előtte Arkansas állam kormányzója.

A tökéletesség a holtak erénye.

Antoine Marie Jean-Baptiste Roger de Saint-Exupéry (Lyon, 1900. június 29. – Marseilles, 1944. július 31.) francia író és pilóta.

Vučić a hivatalos mérésen,  

a Mišković elleni mérkőzés előtt

November 25.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja (nemzetközi napja) (Međunarodni dan protiv nasilja nad ženama / International Day for the Elimination of Violence against Women)

Az ENSZ-közgyűlés 1999. december 17-én foglalta (az 54/134-es számú) határozatba e nemzetközi napot, amelyet a nők ügyeivel foglalkozó aktivisták 1981 óta tartanak számon. Akkor a latin-amerikai és karibi nők első találkozóján hirdették meg annak emlékére, hogy 1961-ben a Dominikai Köztársaságban a Trujillo-diktatúra brutálisan meggyilkolt három aktivistát, a Mirabal nővéreket. Az adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol a partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. November 25-én, a világnapon indul és december 10-ig tart a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen elnevezésű kampány.

A Szovjetunióba hurcoltak emléknapja (Dan logoraša u Sovjetskom Savezu / Day of Remembrance  of Hungarian prisoners in Soviet Union)

Idén először ünnepeljük a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapját. Az Országgyűlés 2012. május 21-én fogadta el a fideszes Menczer Erzsébet határozati javaslatát. 
Hozzávetőleg 800 ezer magyarról van szó, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként hurcoltak a Szovjetunióba több éves kényszermunkára, illetve akiket a II. világháborút követően koholt vádak alapján 5-25 évre száműztek a Gulagra. (Az orosz kifejezés a Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz a Javítómunka-táborok Főigazgatóságának rövidítése.)
A parlament egyúttal felkérte a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, valamint a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat is, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a Szovjetunióba hurcoltakról. A képviselők azt is szorgalmazták, hogy állítsák fel a Szovjetunióba hurcoltak emlékművét. 
(A határozati javaslatot benyújtó képviselőnő édesapja Menczer Gusztáv volt. A 2011 októberében elhunyt közéleti személyiség a Gulagot megjárt milliók egyik túlélőjeként, a Kárpótlás Társadalmi Kollégium, valamint a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szórakész) elnökeként, több szakkönyv szerzőjeként rendkívül sokat tett a politikai üldözöttek helyzetének javításáért, a történelmi igazság feltárásáért.) MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


 

Magyar labdarúgás napja (Dan mađarskog fudbala / Hungarian Foodball Day)

A magyar labdarúgó „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat.

Az Aranycsapat a meccs végére elnyerte a Wembley-ben szurkolók szimpátiáját, elismerően tapsolták meg a technikásan játszó játékosokat. A magyar válogatott fél évvel később megerősítette fölényét, a Népstadionban rendezett visszavágón 7:1-re ismét legyőzte Angliát.

Az 1956-os forradalom után szétesett Aranycsapat nemcsak a magyarok számára fogalom, a világ legjobb csapatai között tartják számon.

A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban ezt a napot a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánította. (Lásd december 9., a labdarúgás világnapja alatt is!)

Madártani Intézet alapulása (Osnivanje Zavoda za ornitologiju / Foundation of  the Institut for Ornithology 1893, Hungary)                        

A Magyar Madártani Intézetet 1893-ban ezen a napon alapította Herman Ottó, akkor még Magyar Ornitológiai Központ néven. Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a maga nemében, a világon elsőként Magyarországon alakult ilyen intézet. Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely azóta is folyamatosan megjelenik, s a magyar madártani kutatások tradicionális évkönyve.

A II. világháború éveiben, Budapest ostroma során – 1944 decemberében – a Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos anyaga is mind elégett. Az intézet fiatal munkatársai, a 20. század második felének legkiválóbb ornitológusai, Vertse Albert, Keve András és Pátkai Imre töretlen akaraterővel látnak munkához, s a két évtized alatt szinte pótolni tudják az elpusztult Madártani Könyvtárat és a madárgyűjteményt. A tudományos, a népszerűsítő és a madárvédelmi munka is újraindul.

A képen a Magyar Ornithológiai Központ debrői-úti épülete 1920 előtt



 

Élet az EU-parlamentben

Pokoli munkatempó...!! 

Képek az EU-parlament üléséről. Ne gondold, hogy a szünetben készültek, hisz ilyen rövid idő alatt képtelenség elaludni... Vagy tényleg hosszú a cigaretta-szünet? Néhány órás, netán...?!

Járják körbe-körbe ezek a képek a világot!
Az EU-parlament termelékenysége!
12.000 eurós havi fizetés mellett - természetesen a te pénzedből!
Meddig tűrjük mindezt?

 

12.000? PAR MOIS (havonta)

 

12.000? PAR MOIS (havonta) 

 

12.000? PAR MOIS (havonta)  

 12.000? PAR MOIS (havonta) 

12.000? PAR MOIS (havonta) 

 

 12.000? PAR MOIS (havonta) 

 12.000? PAR MOIS (havonta)

  12.000? PAR MOIS (havonta)

(Te pedig gürcölsz, gürcölsz... 62-65 éves korodig, mégsem éred el ezt a színvonalat...) 

Saját érdekedben vegyél annyi fáradságot, hogy tovább küldöd. Hadd lássák mások is, hogyan is lehetne élnie...! Aztán döntést hoznak arról (amikor felébrednek), hogy mennyire görbülhet a banán, vagy kell-e a sertéseknek babacsörgő...