Önmagadon uralkodni – a legnagyobb hatalom.

Seneca, Lucius Annaeus (Corduba, Kr. e. 4 körül – Róma, Kr. u. 65. április 12.) római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi.

Az ellenőrzés a bizalom legmagasabb formája.

Joszif Visszarionovics Sztálin (Gori, Orosz Birodalom, 1878. december 18. – Kuncevo, Moszkva mellett, 1953. március 5.) az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt (illetve 1925-től érvényes nevén az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt) Központi Bizottságának főtitkára (1922-1934) majd titkára (1934-1953), a Szovjetunió diktátora, 1943-tól a Vörös Hadseregben létrehozott legfőbb hadvezéri titulus (a Szovjetunió generalisszimusza) egyetlen birtokosa.

Az újságírók kezdetben bírálták a miniszterelnököt – az ő érdekében. Többé nem fogják – a saját érdekükben!

Rade Jovanović

November 25.

Katalin napja.

A görög katharosz szóból származik, jelentése (mindig) tiszta. A magyarba a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került.

1562 – Madridban megszületett Lope de Vega (eredeti nevén: Lope Félix de Vega Carpio) spanyol lírikus, a nemzeti színjátszás atyja.
1802 – A magyar nemzetnek ajándékozta könyvtárát, numizmatikai és magyar történelmi gyűjteményét Széchényi Ferenc gróf, aki ezzel megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, és létrehozta az Országos Széchenyi Könyvtár alapjait.
1888 – Felsőkázsmárkon megszületett Putnoky László vegyészmérnök, az üvegipar egyik európai szaktekintélye.
1915 – Megszületett Augusto Pinochet Ugarte chilei politikus, aki 1974 és 1990 között Chile köztársasági elnöke, a katonai junta elnöke volt.
1921 – Megszületett Pilinszky János költő.
1940 – Megszületett Percy Sledge énekes, akinek a When a Man Loves a Woman című dalt köszönhetjük.
1951 – A váci börtönben 68 éves korában meghalt Friedrich István volt miniszterelnök, akit koholt vádak alapján ítéltek el.

1954 – Megszűnt a Ma­gyar–Szovjet Hajózási Részvénytársaság (MESZHART) és a Magyar–Szovjet Polgári Lé­gi­for­galmi Társaság (MASZOVLET) és megalakult a Magyar Hajózási Részvénytársaság (MAHART) és a Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV).
1984 – Brit és amerikai pop és rocksztárok részvételével, jótékonysági céllal jelent meg a Do Thely Know It’s Chrismas című dal, melyet Band-Aid csapat adott ki.
1991 – New Yorkban rákbetegségben meghalt Eric Carr, a Kiss együttes dobosa.

120 éve, 1894. november 25-én nyitotta meg kapuit Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet.

A kertészeti szakképzés önállósulása a 19. század közepétől kísérhető nyomon. A folyamat az Országos Magyar Kertészeti Egyesület támogatásával bontakozott ki. A filoxéra által kipusztított szőlők területének gyümölcstermesztéssel való hasznosítása, valamint a városlakók és az ipari munkásság zöldséggel való ellátása a 19. század végén szükségessé tette a hozzáértő kertészek képzését hazánkban.
Akkoriban a kertészképzés a kertész céhek feladata volt, amit az ipari céhekhez hasonló módon végeztek, de csak a dísznövénytermesztésre, növényhajtatásra és parkfenntartásra korlátozódott.
A századfordulóra európai rangúvá váló mintaiskolát, a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetet 1894-ben alapították (ezen a néven 1939-ig működött), és a Földmívelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt több szinten szolgálta a magyar kertészképzést.

A kertészképzés elméleti és gyakorlati megalapozója a Entz Ferenc volt, aki 1853-ban Pesten haszonkertészeket képző iskolát nyitott. Az 1860-ban Budán létesített Vinczellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet vezetésével Entz Ferencet bízták meg. Az iskola Entz halála után, 1878-ban költözött jelenlegi helyére, a Gellért-hegy déli lejtőjére, ahol több kataszteri holdat kitevő területen a gyakorlati munkát sajátíthatták el, illetve növénynemesítési, szelekciós kísérletekkel foglalkozhattak a diákok.
1939-ben a Tanintézetet akadémiai rangra emelték Kertészeti Akadémia néven, ahova csak érettségizett fiatalok jelentkezhettek. 1943-ban a tanulmányi időszakot négy évre emelték, ekkortól Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött tovább (kivéve 1945 és 1953 között, amikor önállóságát egy időre elvesztette). 1953-tól épült ki a főiskola Péteri-majori (Soroksár) kísérleti üzeme és tangazdasága, illetve jelentős szervezeti átalakítások zajlottak az iskolában, megszervezték az élelmiszer-ipari üzemmérnökök és a tájépítészek képzését. Egyetemi rangot 1968-ban kapott Kertészeti Egyetem elnevezéssel. Az immár ötéves képzés ekkortól két karon folyt az egyetemen.
A Kertészeti Karon leendő kertészmérnökök, kertészeti üzemmérnökök és kertépítő mérnökök tanultak, az Élelmiszer-ipari Karon pedig üzemmérnöki oklevelet szerezhettek a hallgatók. A 2000-ben lebonyolított felsőoktatási integráció során az egyetem a Szent István Egyetem része, 2003-ban pedig a Budapesti Corvinus Egyetem szervezeti egysége lett. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum 

A képen:

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem budai arborétuma fennállásának 100. évfordulóján.
Budapest 1994. április 8., MTI Fotó: Kerekes Tamás

Topolya, ahol a „volontőr” tisztségviselő 400 ezer dinárt keres

Topolya központja (Fotó: Bordás Sándor)

A topolyai község 11 legmagasabb rangú tisztségviselője az idei év első hat hónapjában a községi kasszából munkavégzési ösztönzés, stimuláció, avagy prémium címén 2,5 millió dinárt kapott, ami kétszer több, mint amit ez a község 2012-ben a munkahely-teremtési projektumra költött, amikor is tíz ember számára teremtettek munkahelyet és egyötödével több, mint amit munkahelyteremtésre költöttek tavaly, amikor is 14 munkanélküli jutott munkához, tudta meg a Pištaljka portál.
Hogy a helyzet még abszurdabb legyen, a stimuláció, amelyet magának és tisztségviselő kollégáinak ítélt oda Kókai Mernyák Melinda községi elnök, aki a Vajdasági Magyar Szövetség tagja – a Pištaljka értesülései szerint – a jól végzett munkáért került kiosztásra, annak ellenére, hogy a község vesztesége meghaladja a 100 millió dinárt.
És itt még nincs vége. Ugyanis, nem elég, hogy ennek a 11 tisztségviselőnek a rendes fizetése akár háromszor is magasabb, mint a topolyai átlagbér, de a nagyvonalúan osztogatott prémiumok is sokkal magasabbak, mint a községi átlagfizetés. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint, a topolyai “átlagpolgár” havonta nettó 36.584 (bruttó 50.551) dinárt keres, míg a legmagasabb prémium, amit magának ítélt oda a községi elnök asszony, 50.887 dinár. A Pištaljka portálnak a topolyai községből kapott adatai szerint a legalacsonyabb tisztségviselői stimuláció, amelyet a községi közigazgatás vezetője, Szedlár Péter kapott, csak 3000 dinárral alacsonyabb, mint az átlagbér és 33.646 dinárt tesz ki.
A topolyai átlagfizetésnél nagyobb bevétele van még két tisztségviselőnek – a községi tanács tagjának és a községi képviselő-testület elnökhelyettesének – akik bevételét a nyilvántartás “pótlólagos személyi bevételként” tartja számon. A Pištaljka azonban az illetékesektől arra nem kapott választ, miféle pótbevételekről van szó, s milyen munkaviszonyban vannak az említett tisztségviselők a községnél. A jogászok értelmezése szerint, a pótbevétel lehet az utazási költségtérítmény, szolgáltatási szerződésből adódó térítmény, ideiglenes és időszakos munka vagy szakmai továbbképzés után járó térítmény. Igen ám, de a községi tanács tagját, Grujo Miloševet hivatalosan fizetés nélküli önkéntesként (volontőrként) tartják számon, ami a községi hivatalos lap idei január 10-ei számából is kiderül. Ez az “önkéntes” pedig februártól július végéig összesen 418.490 dinárt kapott, miközben a községi képviselő-testület elnökhelyettese, Jovan Jeremić ugyanebben az időszakban 558.490 dinárt keresett, de vele kapcsolatban nincs adat arról, hogy vajon ő is önkéntesként dolgozik-e.
A tisztségviselők anyagi ösztönzése illetve “önkéntessége” Topolyán újfent rámutatott arra, min alapulnak és hogyan is maradnak fenn a látszólag összeegyeztethetetlen politikai szövetségek. Semmiféle ideológiai nézetkülönbség nem volt a tisztségviselők között, amikor el kellett venni a polgárok pénzét, annak ellenére, hogy valamennyien különböző pártok – a VMSZ, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Demokrata Párt (DS) és a Szerb Haladó Párt (SNS) – képviselői.
Ennek az egyedülálló tisztségviselői koalíciónak a tagjai azonban nem csak akkor részesülnek jutalomban, amikor dolgoznak, hiszen az elnök asszony akkor is ösztönzi őket anyagilag, amikor nincsenek munkahelyükön. A tisztégviselőket ugyanis állami ünnepek idején, sőt, évi szabadságuk alatt is megilleti a jól végzett munkáért járó prémium, annak ellenére, hogy azokban a napokban éppen semmit nem csináltak, jót sem, rosszat sem.
A prémiumokat egyébként a községi elnök havonta meghozott döntése alapján fizetik ki, ezért azután nem világos, hogyan lehet az, hogy az a tisztségviselő, aki az egyik hónapban megkapta az állami ünnep és az évi szabadság utáni térítményét, megkapja a jól végzett munka után járó anyagi ösztönzést is, annak ellenére, hogy abban a hónapban nem is volt a munkahelyén.
Kókai Mernyák Melinda község elnök nem lát ebben semmi rosszat, ahogyan abban sem, hogy megjutalmazza magát és kollégáit, miközben a község fuldoklik az adósságokban. A Pištaljkának adott válasza szerint annak okai, hogy a topolyai tisztségviselők a legjobban fizetettek közé tartoznak Szerbiában, abban keresendők, hogy “olyan munkát látnak el, amelyet záros határidőn belül okvetlenül el kell végezni, rendkívüli részt vállalnak a megnövekedett munkamennyiség és a rájuk háruló feladatok elvégzésében, kivételesen magas színvonalon és hatékonyan végzik el a község programjában előirányzott feladatokat”. Mintha egy rendes fizetésért, még ha az olyan magas is, mint a topolyai tisztségviselőké, nem kellene elvégezni a munkát záros határidőn belül, hatékonyan és színvonalasan.
A községi elnök asszonyt és tisztségviselő kollégáit az a tény sem zavarja különösebben, hogy fizetéseikkel és prémiumaikkal megsértik a szerb kormány bérekről szóló határozatát. Ugyanis csak Kókai Mernyák Melinda elnök asszony fizetése 40 ezer dinárral magasabb, mint amit a törvény és a kormány bérekkel kapcsolatos határozata megenged.
A községi tisztségviselők kereseteit pontosan meghatározza az állami szerveknél és a közigazgatásban dolgozók béreiről szóló törvény. Miután a községi elnök esetében a törvény által meghatározott szorzószám 7,74, a kormány rendeletével pedig a szorzandó alapot 10.788,23 dinárban állapították meg, így az elnök asszonynak a törvény értelmében havi 83.500 dinár kellene legyen a nettó keresete. A törvény azt is előirányozza, hogy a községi tisztségviselők bérei megnövelhetők a munka összetettsége miatt, de legfeljebb 30 százalékkal. Ezzel az emeléssel Kókai Mernyák Melinda a törvény értelmében maximum 108.551 dinárt kereshetne. Az ő nettó fizetése viszont 125.184 dinár. Prémium nélkül.
Ha a legjobban fizetett szerbiai községi elnökök szabály szerint nem lennének a legszegényebb szerbiai községek elnökei is egyben, a stimuláció kérdése talán nem is lenne téma. De amikor egy olyan község, mint Topolya, amelyet egykoron Vajdaság öt legfejlettebb községe között tartottak számon, olyan községgé válik, amely kasszájában 107.075.973 dináros hiány van, akkor már nem is az a kérdés, miért kapnak ezek a tisztségviselők prémiumot, hanem az, hogy eddig miért nem büntették meg őket a rosszul elvégzett munkájuk miatt.
A topolyai tisztségviselők azonban, akik a polgárok kárára növelik meg saját fizetésüket, nem jelentenek egyedülálló esetet. Szerbia legjobban fizetett községi elnöke a Niška Banja-i Zoran Vidanović, februári adatok szerint 130 ezer dinárt kapott havonta, mindamellett, hogy ez az egyik legszegényebb község Szerbiában, ahol az átlagfizetés alig haladja meg a 27 ezer dinárt. A Pištaljka újabb adatai szerint, amelyet Niška Banja községtől kapott, Vidanović fizetése csökkent, s most valamivel több mint 100 ezer dinár.
Az Állami Számvevőszék vezetője, Duško Pejović október 19-én a Tanjugnak azt nyilatkozta, hogy “a Szerbia községeiben és városaiban tapasztalható szabálytalanságok azonosak, hasonlók vagy teljesen eltérők, de valamennyi fogalkoztatott esetében közös az, hogy magasabb a fizetésük, mint amit a béreket szabályozó rendelet előirányoz, legfeljebb az az összeg változik, amennyivel meghaladják a törvényi szabályozásban foglaltat”.
Amerikai tapasztalat: A magas fizetések korrupcióra utalnak
A kicsi és szegény kaliforniai Bell város vezetőinek kirívóan magas fizetései nyomán megindult vizsgálat kiderítette, jócskán érintettek a korrupcióban és közpénzek fosztogatásában, ami miatt az idén a város vezetőségének az esetben érintett több tagját egytől 12 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtották.
A botrány Bellben 2010-ben tört ki, amikor a Los Angeles Times két újságírója kiderítette, hogy a csőd szélén álló város vezetőinek szokatlanul magas fizetéseik vannak, mi több, az egész államban a legmagasabbak között vannak. Az újságírói felfedezés indította el azután a nyomozást, amely megállapította, Bell vezetői több törvénytelen ügyletbe, közpénzek fosztogatásába is belekeveredtek. Az általuk ellopott pénz összege 7 millió dollárra tehető.
Snežana Đurić (Pištaljka)
^{* A Pištaljka portálon olvasható szöveg megjelent a Politika 2014. november 23-ai számában is.}

http://www.vajma.info/cikk/tukor/6239/Topolya--ahol-a-8220volontor8221-tisztsegviselo-400-ezer-dinart-keres.html , 2014. november 23. [23:51]

November 24.

Emma napja.

Germán eredetű név. Alakváltozataival, az Irma és a német Erma névvel együtt Ermin, Irmin germán isten nevéből.

1850 – Zalatnán megszületett Lukács László, aki 1912-13-ban Magyarország miniszterelnöke volt.
1859 – Charles Darwin angol természettudós megjelentette a Fajok eredete című munkáját. Ez a könyv ismertette elképzeléseit az evolúcióról és a természetes szelekcióról.
1864 – Megszületett Henri de Toulouse-Lautrec francia festő, a francia posztimpresszionizmus képviselője (Pár a bárban, A Moulin-Rouge).
1932 – Budapesten megszületett Jókai Anna író (Jákob lajtorjája).
1935 – Miskolcon megszületett Gyurkó Henrik színész.
1941 – Megszületett Pete Best, a Beatles első dobosa, aki 1960-62 között volt a zenekar tagja.
1968 – Budapesten 69 éves korában meghalt Dobi István, akit 1948-ban a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé.
1954 – Budapesten megszületett Eörsi Mátyás ügyvéd, az SZDSZ egyik alapító tagja.
1985 – Argentínában meghalt Bíró László József, a golyóstoll feltalálója.

1988 – Grósz Károly helyett – aki a meghirdetett reformpolitikát egyre inkább fékezte – Németh Miklóst választotta meg miniszterelnöknek a magyar parlament.

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. november 24-30. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. november 24. - A világ 16 országában működő Dixie gyorsbüfé-hálózat megnyitotta első magyarországi üzletét Pécsett.
1989. november 24. - Az Országgyűlés heves vita után elfogadta az adótörvényeket: az adótábla ötkulcsos, a személyi jövedelemadó átlagos szintje 14,5 százalék lesz, évi 55 ezer forintos jövedelemig csak nyugdíjjárulékot kell fizetni. A gépkocsik magánimportjára azonnali hatállyal 25 százalékos forgalmi adót vetettek ki, bevezették a vállalkozási nyereségadót, érvényben maradt a keresetek növelésének korlátozása.
1989. november 24. - Megalakult a Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége, amely 16 büntetés-végrehajtó intézmény kétezer polgári alkalmazottját tömöríti.
1989. november 24. - Apró Antal, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke (az Országgyűlés korábbi elnöke) idős korára és egészségi állapotára való tekintettel felmentését kérte tisztségéből, amelyet 1971 óta társadalmi munkában töltött be.
1989. november 24. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) ismét a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagja lett.
1989. november 24-26. - A Magyar Úttörőszövetség zánkai tanácskozásán elfogadott alapszabály a szövetséget nem politikai, hanem társadalmi szervezetként határozta meg.
1989. november 25. - Megalakult a Közúti Közlekedési Szakszervezet.
1989. november 25-26. - A Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén Németh Miklós miniszterelnök kijelentette: a kormány egyszer s mindenkorra lemond az irodalom és a művészetek irányításáról. A szervezet nevét Magyar Írószövetségre változtatta, tevékenységét az egész világra kiterjesztette.
1989. november 26. - Megalakult a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, amelynek főtitkára Schalkhammer Antal lett.
1989. november 26. - Magyarországon első ízben tartottak országos népszavazást. A szavazólapon négy kérdés szerepelt: - "Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? - Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? - Feloszlassák-e a munkásőrséget?". Az eredmény miatt "négy igenesként" ismertté vált referendumon 58,03 százalékos részvétel mellett az első kérdésre 50,07 százalék válaszolt igennel és 49,93 százalék nemmel, a különbség mindössze 6101 szavazat volt. A további három kérdésben az igen szavazatok 94-95 százalék körül voltak.
1989. november 27. - Árverésen kelt el Magyarország egyik legnagyobb vegyipari üzeme, a Péti Nitrogénművek. Új tulajdonosai, a Borsodi Vegyi Kombinát és a svájci Sauer cég 1 milliárd 750 millió forintot fizettek a háromezer embert foglalkoztató, évente több mint 1 millió tonna műtrágyát előállító gyáróriásért.
1989. november 27. - Pozsgay Imre államminiszter a népszavazás eredményének ismeretében közölte: továbbra is a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökjelöltje marad.
1989. november 27. - Lemondott tisztségéről Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke, aki szerint a Felügyelő Bizottság létrehozása lehetetlenné tette a vezetés érdemi tervező munkáját.
1989. november 28. - A Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek találta és hatályon kívül helyezte az ún. "kulákperben" 1950-ben, Gyulán született halálos ítéletet. (A köröstarcsai Molnár Sándort statáriális bíróság gyújtogatás vádjával ítélte halálra, hogy megfélemlítsék a parasztságot.)
1989. november 28. - George Bush amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely a következő három évben 938 millió dollár támogatást nyújt Lengyelországnak és Magyarországnak a gazdasági és politikai reformok megvalósításához. Az összegből Magyarország mintegy 90 millió dollárt kap a magánberuházások ösztönzésére és kulturális csereprogramok szervezésére.
1989. november 29. - A Legfelsőbb Bíróság bírói kara ünnepélyesen esküt tett a Magyar Köztársaság alkotmányára. (Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán döntött úgy, hogy az igazságszolgáltatás dolgozóinak is esküt kell tenniük a Magyar Köztársaság alkotmányára.)
1989. november 29. - Az év eleje óta létrejött tizenegy megyei mezőgazdasági kamara létrehozta a Magyar Agrárkamarát.
1989. november 29. - Bemutatták a Playboy magyarországi kiadásának első számát.
1989. november 29. - Az American Express és a magyar IBUSZ New Yorkban megállapodást írt alá, melynek értelmében a Szovjetunió után második kelet-európai országként Magyarország állampolgárai számára is kibocsátanak American Express hitelkártyát.
1989. november 30. - Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagja bejelentette, hogy a Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Szocialista Pártot.
1989. november 30. - Budapesten megalakult a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara.
1989. november 30. - Budapesten átadták a csehszlovák félnek a bős-nagymarosi beruházás államközi szerződésének Magyarország által ajánlott módosítási javaslatait. Ebben szerepel a vízlépcsőrendszer csúcsra járatásának mellőzése, a nagymarosi vízlépcső elhagyása, ugyanakkor a magyar fél az ökológiailag szükséges feltételek megteremtése esetén kész a bősi erőmű alap üzemmódjához szükséges létesítmények befejezésére és üzemeltetésére.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. november 24. CSEHSZLOVÁKIA: A prágai Vencel téren csaknem 300 ezer ember követelte a kormány lemondását, a szabad választásokat, a kommunista vezetés távozását. A tüntetésen beszédet mondott Alexander Dubcek, az 1968-as prágai tavasz egykori vezetője és a Polgári Fórum képviseletében Václav Havel drámaíró.
1989. november 24. ROMÁNIA: A Román Kommunista Párt (RKP) XIV. kongresszusának utolsó napján hatodszor is Nicolae Ceausescut választották meg főtitkárnak, aki 1965 óta tölti be a tisztséget.
1989. november 24. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács törvénytelennek nyilvánította a szovjet népek erőszakos áttelepítését a sztálini uralom alatt, üldözött népként a volgai németeket, a krími tatárokat, a meszheti törököket, a kalmüköket, a csecseneket, az ingusokat és a karacsájokat nevezték meg.
1989. november 24-25. CSEHSZLOVÁKIA: A tüntetések hatására lemondott Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) főtitkára és az egész pártvezetés, valamint a prágai pártbizottság, élén a november 17-i tüntetés szétveréséért felelősnek tartott Miroslav Stepannal. A CSKP új főtitkára Karel Urbanek lett.
1989. november 25. NDK: A keletnémet államban 1950 óta először adtak ki térképet az NSZK útjairól, mert az utazási korlátozások megszűnése után ugrásszerűen nőtt a kereslet.
1989. november 25. NDK: A kommunista ifjúsági szervezet, a Szabad Német Ifjúság (FDJ) új szervezeti szabályzatából kimaradt a "a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) segítője és harci tartaléka" passzus.
1989. november 26. BULGÁRIA: Megszüntették a belügyminisztérium hatos számú ügyosztályát, amelyet az ideológiai aknamunka elleni harcra hoztak létre.
1989. november 26. SZOVJETUNIÓ: Lvovban és Ivano-Frankovszkban százezernél több hívő követelte a Sztálin által az orosz ortodox egyházba olvasztott ukrán görög katolikus egyház önállóságát.
1989. november 26. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov szovjet vezető a Pravdában, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) központi lapjában közölt cikkében azt írta: többé nem lehet jelszó az "utolérni és lehagyni a kapitalizmust".
1989. november 26-27. LENGYELORSZÁG: Megszűnt a kormánykoalícióban részt vevő parasztpárt, az Egyesült Néppárt (ZSL), utódja a Lengyel Néppárt "Újjászületés" (PSL "Odrodzenie") néven alakult meg.
1989. november 27. BULGÁRIA: A Bolgár Szociáldemokrata (Egyesült) Munkáspárt négy évtized után ismét megkezdte működését.
1989. november 27. CSEHSZLOVÁKIA: Pozsonyban a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatot fogadott el a párt vezető szerepének törlésére az alkotmányból.
1989. november 27. SZOVJETUNIÓ: A szövetségi parlament elfogadta a balti szovjetköztársaságok (Észtország, Lettország és Litvánia) gazdasági önállóságáról szóló törvényt.
1989. november 27. SZOVJETUNIÓ: Etnikai összetűzések törtek ki a Grúziához tartozó Dél-Oszét Autonóm Területen. Az oszét nemzetiségű lakosok autonóm köztársasági jogállást követeltek, illetve az Oroszországhoz csatolt Észak-Oszétiával való egyesítésükért szálltak síkra.
1989. november 28. CSEHSZLOVÁKIA: A kormány és a Polgári Fórum képviselőinek két nappal korábban kezdődött tárgyalásain megállapodtak, hogy törlik az alkotmányból a CSKP vezető szerepére vonatkozó részt, és koalíciós kormányt hoznak létre.
1989. november 28. JUGOSZLÁVIA: A nemzeti bank adatai szerint szeptember végén az ország külföldi adóssága 18 milliárd dollár volt.
1989. november 28. NDK: Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a Bundestagban tízpontos tervet terjesztett elő, amelynek értelmében a két német állam konföderáció létrehozásával indulna meg az egységes német állam létrehozásához vezető úton. A berlini kormány erre úgy reagált, "nincs napirenden" a két német állam egyesítése.
1989. november 28. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Tanács megszüntette a zömében örmények lakta, de közigazgatásilag Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület központi igazgatását, és visszaállította az azerbajdzsán ellenőrzést. Másnap kiújultak a területen az összecsapások az örmények és az azerbajdzsánok között.
1989. november 28. SZOVJETUNIÓ: Autógyártási együttműködési megállapodást írt alá a FIAT cég és a szovjet kormány, a Jelabugában felépülő gyár 1993-tól évi 300 ezer új kiskocsit állítana elő.
1989. november 29. CSEHSZLOVÁKIA: A szövetségi gyűlés törölte az alkotmányból a CSKP vezető szerepére vonatkozó cikkelyt. A parlament bizottságot állított fel a november 17-i események kivizsgálására. Az ülésszakon lemondott Alois Indra parlamenti elnök.
1989. november 29. NDK: Testületileg lemondott a Német Szakszervezeti Szövetség (FDGB) elnöksége, a szervezetből kizárták a korrupcióval vádolt Harry Tisch korábbi elnököt. Ugyanezen a napon tízezren tüntettek Lipcsében "az NSZEP általános megbélyegzése" és a két német állam egyesítése ellen tiltakozva.
1989. november 29. NDK: Hivatalosan közölték, hogy az NDK bruttó külföldi adóssága 19 milliárd, nettó adóssága 10 milliárd dollár.
1989. november 30. BULGÁRIA: Először hozták nyilvánosságra a magas rangú állami és pártvezetők fizetését.
1989. november 30. CSEHSZLOVÁKIA: A CSKP Központi Bizottságának elnöksége úgy döntött, hogy újraértékelik az 1968-as eseményeket és a Varsói Szerződés (VSZ) öt tagországának katonai intervencióját.
1989. november 30. LENGYELORSZÁG: Bejelentették, hogy az ország külföldi adóssága 38 milliárd dollár, illetve 6 milliárd transzferábilis rubel.
1989. november 30. SZOVJETUNIÓ: A szovjet-finn háború kitörésének ötvenedik évfordulóján a szovjet sajtó szükségtelennek és az ország tekintélyét romboló eseménynek nevezte a Sztálin parancsára megindított háborút.
1989. november 30. SZOVJETUNIÓ: A Legfelsőbb Bíróság újabb 150 olyan személyt rehabilitált, akiket a harmincas, negyvenes és az ötvenes évek elején ítéltek el megalapozatlanul. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

155 éve, 1859. november 24-én jelent meg Charles Darwin angol természettudós A fajok eredete című korszakos jelentőségű műve.

Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója 1809. február 12-én született Angliában. Teológiát tanult Cambridge-ben, és nyugodt lelkészi működésről ábrándozott, de Henslow biológus professzor hatására érdeklődése egyre inkább a természettudományok, a geológia és a botanika felé fordult.
1831-ben, még csak 22 éves volt, amikor Henslow egy föld körüli útra induló hajóra ajánlotta be. Az út egyik célja az érintett partok növény- és állatvilágának leírása volt. A kevés tudással, de sok könyvvel felvértezett kutató még úgy is boldogan vállalta a feladatot, hogy munkájáért nem kapott fizetséget. Őfelsége Beagle nevű hajója öt évig végzett térképészeti felderítést Dél-Amerikában és a Csendes-óceán szigetvilágában. Darwin szakadatlanul gyűjtött, rendszerezett, ládaszám küldte haza anyagait.
A Biblia tanaiban és a fajok állandóságában addig szó szerint hívő fiatalember nézetei tapasztalatai hatására fokozatosan megváltoztak, kezdtek formát ölteni benne evolúciós elméletének alapjai. Hazatérve három könyvet írt Dél-Amerika geológiájáról, illetve a korallzátonyok képződéséről. Az utazás során készített jegyzeteit: Voyage of the Beagle címmel, magyar fordításban Egy természettudós utazásai címmel jelent meg.
1839-ben a Royal Society, az angol királyi tudományos akadémia tagja lett, de nem sokkal később (alig harmincéves korában) visszavonult a nyilvános szerepléstől. Ettől kezdve élete végéig London környéki, downi birtokán felesége és gyermekei társaságában élt.
Az utazása során gyűjtött állatokat vizsgálva rájött, hogy a fajok helytől és kortól függően átalakulhatnak egymásba. Sőt, elődeitől eltérően nemcsak azt ismerte fel, hogy a fajok egymással küzdenek a fennmaradásért, hanem azt is észrevette, hogy egy faj egyedei is versenyeznek egymással. Elmélete szerint több utód születik, mint amennyit a szülők felváltása kíván, a populáció nagysága hozzávetőleg mégis állandó a természetben. Az adott körülményekhez jobban alkalmazkodó egyednek nagyobb esélye van a fennmaradásra és a szaporodásra. Tőle származik a híres "küzdelem a létért" (struggle for life) kifejezés.
A több mint húsz év munka eredményét összegező könyv, A fajok eredete 1859. november 24-én jelent meg, és még aznap mind az 1250 példány elfogyott. Életében még ötször adták ki, neve világszerte közismertté vált. Legfontosabb gondolata, hogy az élővilág fejlődése a természet állandó változásának és átalakulásának természetes következménye, és a különböző fajok és a fajokon belüli változatok létrejötte a körülöttük lévő élő és élettelen környezet kölcsönhatásával magyarázható.
A könyv óriási vihart kavart, főként egyházi körökben. Nézetei nem voltak összeegyeztethetők a bibliai világteremtéssel és az isteni beavatkozással. Tudományos körökből is támadás érte, mégpedig Linné svéd botanikus hívei részéről, akik attól tartottak, hogy az állat- és növényvilágot rendszerező munkájuk megkérdőjeleződik, ha az osztályozott fajok nem örök érvényűek.
1865-ben megkapta ugyan a Royal Society kitüntetését, de nem evolúciós elméletéért, hanem egyéb érdemeiért.
Darwint azonban semmi sem téríthette el igazától. További műveiben A fajok eredetében kifejtetteket folytatta: Állatok és növények változásai háziasításuk során (1868); Az ember származása és a nemi kiválasztás (1871); Az érzelmek kifejeződése az embernél és az állatoknál (1872). Életének utolsó évtizedében elsősorban botanikai kutatásokat végzett, ekkor már nagy tisztelet övezte.
1882. április 19-én szívroham következtében halt meg downe-i otthonában. A westminsteri apátságban a brit nagyságok között temették el, a kormányzat részéről ez az egyetlen megtiszteltetés érte. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

November 23.

Kelemen, Klementina napja.

A Kelemen latin eredetű név, jelentése jámbor, szelíd, kegyes, jóságos. A Klementina a Kelemen férfinév nőiesített továbbképzése.

1457 – Prágában 17 éves korában meghalt V. (Utószülött) László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót, Nándorfehérvár főkapitányát.
1700 – XII. Ince halála után XI. Kelemen néven Giovanni Francesco Albani bíborost választották pápává, aki a spanyol örökösödési háborúban Franciaország mellett állt.
1863 – Pálócon megszületett gróf Hadik János, aki az „őszirózsás” forradalom miatt három napig töltötte be Magyarország miniszterelnöki tisztségét.
1890 – A Het Loo-i kastélyban 72 éves korában meghalt III. Vilmos Hollandia királya és Luxemburg nagyhercege. Felbomlott a holland-luxemburgi perszonálunió, így Luxemburg függetlenné vált.
1897 – Megszületett Ruth Etting amerikai énekesnő, aki az 1920-as, 1930-as évek egyik legnépszerűbb rádiósztárja volt, slágerei a „Love Me or Leave Me” és a „Ten Cents a Dance” voltak.

1927 – Kaposvárott 66 éves korában meghalt Rippl-Rónai József festőművész és iparművész, magyar szecesszió kiemelkedő alakja. Ismertebb festményei: „Babits”, „Karinthy Frigyes portréja”, „A körtvélyesi kastély”, „Apám és Piacsek bácsi vörös bor mellett”, „Nő fehérpettyes ruhában”.
1927 – A norvég Erik Rotheim szabadalmaztatta találmányát, a szórófejes flakont.
1935 – Pély-en megszületett Törőcsik Mari színésznő.
1936 – Az 1935. évi Nobel-díjat utólag odaítélték a koncentrációs táborban lévő Carl von Ossietzky német publicistának, miután 1936. 01. 30-án Adolf Hitler megtiltotta a németeknek a Nobel-díj elfogadását.
1971 – Meghalt Zakariás József futballista, az Aranycsapat tagja, harmincötszörös magyar válogatott.

Rehabilitálási ügyek

Amerikai propaganda-e az „orosz erdőtűz”?

Lassan általánossá válik a nyugtalanság. Megmozdult, mocorogni kezdett valami olyasmi, aminek nyomán komoly veszélybe kerülhet az európai hetvenéves viszonylagos béke. A mindig hűvösen bizakodók, a folyton józanul mérlegelők persze azt mondják, hogy aggodalomra nincsen semmi okunk, mert az úgynevezett hidegháborús korszakot húsz évvel ezelőtt végérvényesen lezártuk, s ami ma Ukrajnában vagy akár a távolabbi Szíriában zajlik, az csupán előre megírt forgatókönyv szerint megrendezett kirakat. Ezzel szemben a félősek, az örök aggodalmaskodók úgy érzik, hogy két irányból is fenyeget a veszély, nyugatról is, keletről is. Vajon melyik a valós, melyik a reális veszély, és melyik az, amellyel a csupán a (háborús) propaganda igyekszik megtéveszteni minket?   

Igencsak baljós hangzású sorokat olvashattunk nemrég Steven D. Kelley egykori CIA tanácsadó kijelentései nyomán, aki teketóriázás nélkül kimondta: nem a béke, hanem a háború határozhatja meg a jövőt. Merthogy szerinte az USA – amelynek működési elvét ő kitűnően ismeri – egy olyan kapitalista vállalati rendszer, amely túlnyomóan a katonai ipari komplexumokra épül. Ha pedig egy ország gazdasági növekedése leginkább a katonai ipari komplexumok teljesítményétől függ, akkor hosszú távon soha véget nem érő háborúkkal kell számolnia az adott ország lakosságának. Hasonlóképpen vélekedett egy televíziós interjújában Václav Klaus egykori cseh köztársasági elnök is, aki szerint „egy új hidegháború közepette van ma a világ, amelyet nem Oroszország, hanem a Nyugat váltott ki”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugat rendszerváltást akar kierőszakolni keleten. Olyan szankciókat akarnak bevezetni, amelyek tönkreteszik a gazdaságot és kiváltják a lakosság tiltakozását.

Nem kevésbé fejbekólintó az alábbi idézet is, amely egy észak-európai NATO-admirálistól származik: „Amerikai kollégák a Pentagonban egybehangzóan azt mondták nekem, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság soha nem fogja megengedni, hogy az európai-szovjet kapcsolatok olyan szorossá váljanak, hogy kihívást jelentsenek az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai-gazdasági vagy katonai elsőbbségére és hegemóniájára az európai kontinensen. Egy ilyen fejleményt minden szükséges eszközzel meg fognak akadályozni, ha szükséges, akkor egy háború kirobbantásával Közép-Európában.”

Ukrajnában már javában zajlik a háború. Akkor is, ha még csak ezután fogja felszólítani nyílt támadásra az Ukrajna keleti részén felvonultatott orosz katonaságot Putyin elnök. A fegyveres összecsapások aligha nevezhetőek másként, hiszen már 4000 áldozatot követeltek. (Másként, kissé nyakatekerten ezt nyilván úgy lehetne megfogalmazni, hogy a világ első számú szuperhatalma militarizálja Ukrajnát azzal a hátsó szándékkal, hogy inváziót hajtson végre Oroszország ellen.)

Az ukrán hadi helyzetnek vannak folyományai. A zavargások kirobban(t)ása óta több ország is veszélyeztetve érzi magát. Erre csak ráerősít a NATO közleménye, amely szerint az idén több mint száz esetben fogtak be orosz gépeket idegen légtérben. Egy héttel ezelőtt két F-16 típusú holland harci gép közrefogott és egy ideig kísért egy orosz szállító repülőgépet, amely behatolt Észtország és Litvánia légterébe, néhány nappal korábban pedig Norvégia felett észleltek orosz bombázót. De a közeli fenyegetettség miatt gyors hadseregfejlesztésbe kezdett Lengyelország is, Svédország és Finnország pedig megerősítette a hírszerzést és a légierő kiképzését.

Az elmúlt hetekben több megnyilatkozó is foglalkozott a témával. Az egyik ilyen merész és félelmetes kijelentés szerint éppen Magyarország lehet a következő Ukrajna! A Nyugat és Ukrajna közötti fegyveres összecsapások egyik következő frontvonala. Miért? Mert csakúgy, mint az összes többi posztszovjetország, Magyarország is a Nyugat és a Kelet határán fekszik. „Miután mindként oldalról húznák maguk felé, a két világ feszültségeinek egyik töréspontjává válhat” – hangzik a nem éppen bizalomgerjesztő politikusi okoskodás. Egy biztonságpolitikával foglalkozó értekezleten a magyar Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára azt fejtegette, hogy orosz agresszió fenyegeti Európát, így Magyarországnak is van mitől félnie. Siklósi Péter szerint „Oroszország nemcsak a posztszovjet térség államaira jelent veszélyt, hanem az olyan nem NATO-tagokra is, mint Finnország vagy Svédország. Ezen kívül keleti NATO-szövetségeseink, mint a balti-államok vagy Lengyelország sem érezheti magát biztonságban.”

Eddig jobbára csak a hidegháború fogalmát ismertük. De e téren is változnak az idők és velük együtt a politikai szófordulatok is. Magyarország első embere a napokban lezárult Magyar Állandó Értekezleten az éppen most időszerű „hideg béke” időszakáról beszélt (mások meg másutt épp ellenkezőleg: „forró békét” emlegettek.), és azt mondta: „Szeretném világossá tenni, hogy következetesen ki kell állnunk a keleti szomszédunk területi szuverenitása mellett.”

Angela Merkel nemrégiben arról beszélt Sydney-ben, hogy aggódik az egyre erősödő orosz befolyás miatt, és kijelentette: „az ukrajnai válság nem csupán regionális kérdés, hanem mindannyiunkat érint”. Nemcsak Kelet-Európát fenyegeti fellángolással az „orosz erdőtűz”, hanem a Balkánt is. Szerinte Grúziától egészen a Nyugat-Balkánig terjedhet. (Vannak, akik a Balkán bevonását úgy képzelik, hogy már a tavasz folyamán zavargások kezdődnek Macedóniában, amelyek aztán átcsapnak Dél-Szerbia és Bosznia területére is.)

Ha mindez csak a politikai propaganda része, akkor alighanem kétszer is érdemes megszívlelni ezt a magvas összefoglalót: „A felszín alatt egyre nagyobb Európában az elégedetlenség. Az európaiak előbb-utóbb megértik, hogy Washington saját terjeszkedését álcázza azzal, hogy meg akarja őket védeni a nem létező orosz fenyegetéstől. Egyelőre ez a szükségtelen védelem igen sokba kerül az európaiaknak. Az igazi nagy ár azonban az lesz, ha az európaiak kénytelenek lesznek meghalni a pénzhatalmi világelit -- Amerika és a NATO útján – kirobbantott háborújában. Ha nem sikerül leállítani a Nyugat folyamatos agresszióját, akkor nem lehet kizárni egy nagyobb háború kitörését. A harmadik világháború, melyben már nukleáris fegyvereket is bevethetnek, első áldozatai az európaiak lesznek”.

Szabó Angéla

Illusztráció: A háború sosem ér véget, mert a béke nem kifizetődő