Danas, 2017. augusztus 24. 9. 

Nedostaju udžbenici na albanskom jeziku

---

Škole na jugu Srbije imaju samo 30 odsto udžbenika na albanskom jeziku

Skoro 11.000 učenika albanske nacionalnosti u opštinama Preševo i Bujanovac počeće novu školsku godinu bez većine udžbenika na maternjem jeziku.
Problem sa udžbenicima za nastavu na jeziku albanske nacionalne manjine, star preko 30 godina, sporo se rešava, dok nastavnici lekcije pripremaju uz pomoć interneta, a učenici na predavanjima hvataju beleške.
Zejni Fejzulahu, direktor srednje škole “Sezai Suroi” iz Bujanovca, kaže za Radio Slobodna Evropa da taj problem, opterećuje normalno funkcionisanje nastave na albanskom jeziku i da profesori i učenici moraju da se snalaze na različite načine da bi savladali gradivo.
“Nastavnici se muče. Prevode lekcije sa srpskog ili engleskog jezika, ili kako ko može. Na sreću, u našoj školi imamo televizore u svakoj učionici da malo olakšamo situaciju, inače teško nama. Faktor broj jedan u školi je učenik, a potom dolazi udžbenik. Mi ovo prvo imamo, ali ovo drugo nemamo”, kaže Fejzulahu.

Rešavanje nakon sastanka u Nišu, ali proces ide sporo: Edi Rama i Aleksandar Vučić

Problem je posebno je izražen u srednjim školama. Njegovo rešavanje počelo je nakon sastanka u Nišu tadašnjeg premijera Aleksandra Vučića i njegovog kolege iz Albanije Edija Rame, ali po navodima direktora Fejzulahua, taj proces odvija se veoma sporo.
Zbog toga u školi u kojoj je on direktor postoji samo udžbenik za albanski jezik, dok za ostale predmete na brojnim smerovima udžbenika i dalje nema.
“Što se tiče srednje škole u kojoj sam ja direktor, na albanskom jeziku imamo samo četiri udžbenika za maternji jezik od prvog do četvrtog razreda, koji su uvezeni iz Albanije. Za ostale predmete nemamo ni jedan udžbenik na albanskom jeziku, a potrebno nam je skoro trri stotine”, precizira Fejzulahu.
Jonuz Musliu, predsednik Nacionalnog saveta Albanaca, kaže da je država Srbija obezbedila deo udžbenika na albanskom jeziku za učenike osnovnih škola, ali da još uvek nema udžbenika za srednjoškolce, zbg čega insistira da prosvetne vlasti Srbije reše taj problem što pre.

Tražimo reciprocitet sa srpskim učenicima na Kosovu: Jonuz Musliu

“Za osnovnu školu imamo oko 30 odsto udžbenika na albanskom jeziku. Tražimo da učenici imaju sve udžbenike, jer je neshvatljivo da u 21. veku udžbenike nemaju samo albanski đaci. Tražimo reciprocitet sa srpskim učenicima na Kosovu, da i mi imamo ista prava”, kaže Musliu.
Prema informacijama iz Ministarstva prosvete Srbije država je obezbedila sredstva za štampanje svih potrebnih udženka, ali Nacionalni savet Albnaca nije pronašao prevodioce. S druge strane, u Nacionalnom savetu tvrde da i taj deo posla treba da uradi Ministarstvo i tako se začarani krug, u kome najviše gube učenici, zatvara.

Branko Vučković 

26. avgust/kolovoz, 2017.

https://www.slobodnaevropa.org/a/udzbenici-albanski-jezik-srbija/28698270.html

 

Danas, 2017. augusztus 25. 9. 

Elnök úr, mi vagyunk az Ön lelkiismerete!

Ismét nagyot ment minden vajdasági magyarok önjelölt istenkirálya, ha a közösség megosztásáról, ellenségkép kreálásáról, jó és rossz magyarok kijelöléséről van szó. Ráadásul tette ezt a magyarság legnagyobb ünnepén, Szent István király napján, amikor mindazokat, akik vele és az általa irányított párt szolgalelkű politikájával nem értenek egyet, minősíthetetlen hangnemben ócsárolta, amikor azt mondta, „a magyarországi nemzeti politika ellenes erők szánalmas bábjai”.
Noha ez a félmondat remek benyalás a Fidesznél, fel lehetne tenni a kérdést, hogy ki is a nemzetellenes politikai erő itt Vajdaságban? Ki az, aki a háborús uszítókkal ölelkezik? És itt hiába védekezik Pásztor és csapata azzal, hogy hagyjuk a múltat, mert a jelen is a kardcsörtetésről, a hadkészültségről szól, elég csak a macedóniai jelenetet megnézni. És vajon, ha a még itt maradt magyar férfiakat behívják harcolni a szerb földekért, akkor Pásztor is elmegy egy busznyi szülő élén Belgrádba, mint azt Kasza József tette? Mindannyian tudjuk a választ a kérdésre.
A VMSZ vezetői kizárólag saját jólétüket szem előtt tartva nézik ölbe tett kézzel, ahogy az újjáéledt nagyszerb ideológia magyartalanítja még megmaradt tömbterületeinket, ráadásul tapsolnak is hozzá, sőt ők maguk is kiveszik a részüket a munkából. Annyira sikeresek, hogy sorban zárják be a magyar tagozatokat általános és középiskolai szinten is. Persze, 1,2 millió eurós székházra, médiaházra, a párthű média finanszírozására van pénz, az senkit se érdekel, hogy mégis kit fognak ezeken az orgánumokon keresztül hülyére venni. Azt a néhány kisembert, akik hálásak, amiért a Prosperitatin keresztül odalöktek nekik némi alamizsnát, miközben nagyvállalkozók milliókat tesznek zsebre ugyanonnan.
És akkor Pásztor ünnepinek nevezett beszédében még fel is rója azoknak, akik ilyen viszonyok miatt külföldre mennek emberi életet élni, hogy ezt teszik, miközben ők olyan keményen harcolnak a magyar munkahelyekért. Tehát szégyellje magát mindenki, aki nem a VMSZ. Minden vajdasági magyar, aki nem bólogat Pásztor csúsztatásaira.
Elnök úr, sokan azzal reagálnak az Önök politikájára, amely felszámolja az itt élő magyarságot, hogy elmennek. De sokan vagyunk, akik nem megyünk el. És nem politikusok, párttagok, mozgalmárok meg a magyarországi ellenzék szánalmas bábjai vagyunk. (Én személy szerint egy pártnak sem hiszek, az ellenzékieknek se.) Vajdasági magyarok vagyunk. Az Ön lelkiismerete vagyunk, akik igenis tudjuk és ki is mondjuk, hogy az, amit tesznek köszönőviszonyban sincs a nemzeti érdekvédelemmel. Miközben tagozatok szűnnek meg, a magyar nyelv visszaszorul, a mi Zentánk lassan kísértetváros lesz, mert elhal a gazdasága, télen a gyerekeim fagyoskodtak, mert még fűtést sem tudnak biztosítani, addig az Ön egyik fia maratont szervez és külföldön futkározik, a másik meg Brüsszelben gyakornokoskodik jó pénzért.
És ha a tükörből már nem is néz vissza Önre a lelkiismerete, majd mi visszanézünk és nap mint nap a szemébe mondjuk az igazságot. Hogy építés helyett rombol, hogy a közösség érdekvédelme helyett a másként gondolkodókat üldözi, tönkreteszi, ellehetetleníti és összefogás helyett megosztja a magyarokat.
Gálfi Imre
Vendégszerző | 2017. augusztus 25. 12:15

https://szabadmagyarszo.com/2017/08/25/elnok-ur-mi-vagyunk-az-on-lelkiismerete/

Vajon joggal fél-e a szerb társadalom Délvidék elvesztésétől?

 

 

Koszovó (de facto) elvesztése után a szerb társadalom nem kis része attól retteg, hogy most Délvidék kerül sorra, hogy a nyugati nagyhatalmak a tartomány elszakítását tervezik és nagyban dolgoznak is rajta.

Pedig sajnos (legalábbis egyelőre) paranoiájuknak nincs éppen reális alapja. Az unió legerősebb országai számára egyszerűen kényelmetlen és nyűgös további (komolyabb) autonómia-kérdésekkel bíbelődnie, az esetleges határmódosításokról nem is beszélve.

Az anyaországi kormány nem akar határrevíziót, sőt mégcsak területi autonómiát sem a délvidéki magyarság számára, noha a mostani történelmi és politikai pillanat abszolút kedvez az ilyen jellegű törekvéseknek.

Ha Orbánéknak lenne ilyen ambíciójuk, nyilván másképpen viszonyulnának a VMSZ-hez és a Szerb Haladó Párthoz, más stratégiát alkalmaznának, ultimátumot szabnának vagy egyfajta nyomást gyakorolnának Vučićékra az “európai útjukon”.

Orbánék már régen rájöhettek, hogy a VMSZ nem egy magyar nemzeti párt, vezetősége kizárólag a saját érdekeit képviseli, politikai taktikáját csakis ezekhez igazítja. A Fideszt ez azonban szemmel láthatóan nem érdekli.

Az anyaországi pártok közül ez ügyben is az egyetlen hazafias erőre – a Jobbikra lehet számítani, hiszen megalakulása óta következetesen, egyetlen megingás nélkül kiáll a külhoni magyarság önrendelkezéséért. Minap megerősítette, hogy ezt a következő időszakban is az egyik kimagasló célkitűzésének tekinti. A Jobbik hatalomra jutása kétségkívül sokat lendíthetne az autonómia-törekvéseken.

Lehet, hogy most a délvidéki Orbán-rajongók felszisszentek, de ha egy kicsit belegondolnak, kit és hogyan támogat a kedvencük (és a pártja) Szerbiában, talán mégis észreveszik, hogy “ez a Fidesz már nem az a Fidesz” (ha valaha is “az” volt).

Ez a pillanatnyi tényállás. Persze az esetleges világpolitikai vagy regionális változások, fordulatok is jelentősen befolyásolják majd a Délvidék státusa körüli fejleményeket, de az önrendelkezésről, a szabadságról semmiképpen sem szabad lemondani, mert a mostani felépítésű Szerbiában a délvidéki magyarság megmaradása rendkívül bizonytalan, amivel, azt hiszem, mindannyian egyetértünk.

K. P.

2017-08-23

http://delhir.info/2017/08/23/vajon-joggal-fel-e-szerb-tarsadalom-delvidek-elvesztesetol/

Két sorosozás közben 500 millió

Bódis Gábor

Az újvidéki Magyar Szó fél éves költségvetését kapja ajándékba a magyar kormánytól (magyarországi adófizetőktől). Névlegesen fejlesztésre menne a támogatás, de hát azt is tudjuk, hogy dübörög a határon túliak mozgósítása a jövő évi választásokra. Belgrád sem panaszkodhat: áfa címén az összeg 20 százaléka a szerb költségvetésbe megy. Bódis Gábor (fuhu.hu):

Az 500 milliós támogatásra vonatkozó kormányrendelet a múlt hét végén jelent meg hivatalosan, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes aláírásával. A FüHü megpróbált tudakozódni a várományosnál, az Újvidéken (meg Szabadkán és Zentán) székelő napilap illetékesénél, de választ nem kaptunk. Vajdasági magyar ellenzéki körökből viszont azt megtudtuk, hogy

AZ ALIG NÉHÁNY EZER PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENŐ NAPILAP 2016-OS PÉNZÜGYI TERVÉBEN ÖSSZEGKÉNT 377 MILLIÓ DINÁR SZEREPEL. AZAZ MAGYAR FORINTRA LEFORDÍTVA: 957 MILLIÓ HUF.

A már említett ellenzéki örök, amelyek hivatalosan még nem foglaltak állást az ügyben, nem tudják, hogy a Magyar Szó mihez kezd ezzel a pénzzel. A történethez hozzátartozik, hogy a lap teljes mellbe dobással támogatja, sőt propagálja az itteni legnagyobb magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget, amely kitűnő kapcsolatokat ápol a Fidesszel és a Szerbiában egyeduralkodó Szerbiai Haladó Párttal.

A lap csak akkor kerül skizofrén helyzetbe, amikor a migránsokról (a menekült szó ennek a lapnak a hasábjairól is eltűnt) van szó, a szerb politika feléjük (az EU felé igazodás miatt elsősorban) ugyanis, látszólag legalábbis, sokkal megengedőbb.

Azonban mégis csak győz a nemzeti összefogás szelleme és a Magyar Szó már évek óta élen jár Vajdaságban a „migránsbűnözés” leleplezésében. Ezért kár volt még 500 milliót kiadni, megy ez magától is, nemzeti önszorgalomból.

Mint ahogy szorgalmasok voltak azok a magyarországi illetékesek is, akik Szent István napja alkalmából tisztelték meg a szerb közvéleményt magvas hazai gondolataik megosztásával. Így Pintér Attila, a belgrádi magyar nagykövet a kormánypárti Politikának nyilatkozva

kitért Soros György akcióira is és megítélése szerint a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését, ami – Pintér véleménye szerint – rossz politika, amely „ellentétben áll Magyarország érdekeivel”.

Simicskó István honvédelmi miniszter, aki nemcsak Budapesten, hanem néhány órával korábban Szabadkán (pontosabban Palicson) is méltatta az államalapítót, már nem pendítette meg a vajdaságiakat és az anyaországiakat egyaránt gyötrő Soros Györgyöt.

Viszont Pásztor István, a VMSZ elnöke már az újabb 500 milliós adomány tudatában mondhatta:

„Egy határon túli magyar politikusnak, pártelnökként sokszoros felelősséggel, az a legnagyobb jó, ha... nem éreztetik azt, hogy kilincselni és kuncsorogni kell Budapesten, mert

A TÁMOGATÁST NEM ALAMIZSNAKÉNT ADJÁK, TEHERKÉNT ÉS NYŰGKÉNT ÉLVE MEG A HATÁRON TÚL ÉLŐ MAGYARSÁGOT, HANEM AZÉRT, MERT A KÖZJOGI ÉRTELEMBEN EGYSÉGES MAGYAR NEMZET KÖZÖS ÉPÍTKEZÉSÉNEK EZ A MÓDJA.”

Akkor most már világos: az 500 millió forint azért megy a Magyar Szónak, hogy a közös nemzeti építkezésben részt vegyen. És ugyan ki tehet arról, hogy a közös építkezésbe beletartozik a Fideszre való szavazás propagálása is. Így kerek a nemzet.

2017. augusztus 23.

https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10258